Vörösiszap: letöltendő börtönbüntetést kaptak az egykori vezetők
Tíz ember, köztük az első- és másodrendű vádlott bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék hétfőn – tudta meg az MTI. Öt vádlottat felmentettek.
A bíróság B. Zoltánt két év hat hónap, D. Józsefet pedig két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte. A harmad-, negyed-, ötöd-, hatod-, nyolcad- és tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmadrendű pedig megrovást kapott.
Minden vádpont alól felmentett a törvényszék öt vádlottat.
Ismeretes, a Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Itt a Forbes-lista a leggazdagabb magyarokról
A Forbes közölte összeállítását a jelenlegi leggazdagabb magyarokról, a teljes lista itt érhető el.
1. Mészáros Lőrinc: 381,3 milliárd forint
2. Csányi Sándor: 317,2 milliárd
3. Gattyán György: 244,7 milliárd
4. Demján Sándor örökösei: 186 milliárd
5. Veres Tibor: 160 milliárd
6. Felcsuti Zsolt: 151 milliárd
7. Széles Gábor: 151 milliárd
8. Bige László: 110 milliárd
9. Szíjj László: 106 milliárd
10. Kasza Lajos: 94 milliárd
A Forbes listáján Simicska Lajos a 28. helyen, szerepel 40 milliárdos vagyonnal, a 42. helyen Hernádi Zsolt MOL-vezér 25 milliárddal, míg a 45. Váradi József WizzAir-guru 24 milliárddal, a 49. pedig Schmidt Mária 21 milliárddal – írja a Mandiner.
Itt a Fidesz-KDNP EP-listája
Trócsányi László fogja vezetni a Fidesz-KDNP pártszövetség európai parlamenti listáját. A Mandiner információi szerint a jelenlegi igazságügyi miniszter nagy valószínűséggel Magyarország következő uniós biztosjelöltje is lesz.
Schöpflin György és Tőkés László búcsúszik az Európai Parlamenttől, befutó helyet kapott viszont Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A Fidesz-KDNP jelenlegi EP-képviselői mellett új nevek is felkerültek a listára, például Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, valamint Schanda Tamás európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár.
A Fidesz-KDNP listán a következő nevek szerepelnek:
1. Trócsányi László
2. Szájer József
3. Járóka Lívia
4. Deutsch Tamás
5. Gyürk András
6. Gál Kinga
7. Hölvényi György
8. Győri Enikő
9. Kósa Ádám
10. Bocskor Andrea
11. Deli Andor
12. Hidvéghi Balázs
13. Tóth Edina
14. Kovács István
15. Erdős Norbert
16. Rákossy Balázs
17. Schanda Tamás
18. Faragó Csaba
19. Király Nóra
20. Ékes József
21. Losonci Gergely.
Tisza István haláláról készült dokumentumfilm (Videóval)
Tisza István történetét kevesen ismerik, pedig ő volt hazánk legjelentősebb és legtöbbet vitatott politikai vezetője a 20. század hajnalán. Ki volt ő pontosan? Milyen okok vezettek szörnyű tragédiájához?
Az egykori miniszterelnök személyéről és haláláról fél órás dokumentumfilm készült „Ahogy éltem, úgy fogok meghalni – Tisza István tragédiája” címmel.
A filmet október 31-én mutatják be.
Bekérették Spanyolország budapesti nagykövetét
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt.
Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte, lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni.
Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is.
Magyar Levente leszögezte, Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán-Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”.
Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
Orbán: Itt az ideje az európai elit távozásának
Orbán Viktor beszédet mondott a parlamentben. Kifejtette: a kormány „nemzeti gazdaságpolitikát" vezetett be 2010 után, ami szerinte az „új magyar modell”. Ez a magyar modell jól működött az elmúlt hónapokban. Nem segélyalapú, hanem munkaalapú a gazdaság. Folyamatos a bérek emelkedése Magyarországon, de még mindig nem tartunk ott, ahol szeretnénk. Elmondta: az idén év végén a kormány tud nyugdíjprémiumot fizetni.
A miniszterelnök megerősítette: azt ígéri, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa között lesz.
Orbán ezután emlékeztetett a BMW beruházására és egy új nagy projektre: Tiszaújvárosban a Mol és a Thiessen Group üzemet épít, ez egy 390 milliárdos beruházás lesz.
A kormányfő arról is beszélt: a következő időszakot két téma fogja meghatározni: a magyar családpolitika és az európai politika. Szerinte több gyermeket kell vállalni a magyar családoknak. Hamarosan újabb nemzeti konzultációt indít a kormány ebben az ügyben.
Az európai politikáról azt mondta, jövőre EP-választásokat tartanak, amelynek szerinte a migráció lesz a fő témája. Ez pedig felülírja a hagyományos pártszerkezetet: az európai elit távozik, és szerinte ennek épp itt ideje.
Orbán kifejtette: Magyarország szolidáris minden bevándorlóellenes kormánnyal, bármilyen pártszínekhez tartozzon is. Szerinte a bevándorlásellenesség miatt büntetik a magyarokat, ebbe a folyamatba illeszthető a Sargentini-jelentés és annak időzítése is. A Sargentini-jelentésről azt mondta: abszurd hazugsággyűjtemény. A kormány úgy döntött, hogy jogi lépéseket kezdeményez a Sargentini-jelentés elfogadásával szemben. Gulyás Gergely feladata lesz ennek lebonyolítása.
A közös határőrizet erősítésének elutasításáról Orbán azt mondta: nem megállítani, hanem menedzselni akarják a bevándorlást, pedig csak a magyarok dönthetnek arról, akarnak-e bevándorlókat, de ettől eltanácsolná az országot. „A határőrizet jogáról nem mondunk le”.
Orbán Viktor barátként és harcostársként búcsúzott Kerényi Imrétől
Bajtársaként, barátjaként és munkatársaként búcsúzott Kerényi Imrétől Orbán Viktor miniszterelnök az augusztus 11-én elhunyt miniszterelnöki megbízott, rendező, színigazgató temetésén pénteken a Fiumei úti sírkertben.
A kormányfő hangsúlyozta: Kerényi Imre rendkívüli művész és példás hazafi volt; rendező, tanár, szerkesztő, a magyar kultúra fáradhatatlan harcosa. Kerényi Imre már egy teljes színházi életművel a háta mögött döntött úgy, hogy a magyar közélet szorítójába lép, és a tőle megszokott lelkiismeretességgel és munkabírással a polgári körök mozgalmának szellemi vezére lesz – idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve: „így lettem a bajtársa, és ő az enyém, és harcoltunk együtt jóban-rosszban”.
Azt hittem, nemcsak harcolni, de célba érni is együtt fogunk; mert oda fogunk érni nélküled is, de az nem ugyanaz lesz – búcsúzott Kerényi Imrétől a miniszterelnök.
Több mint száz menedékkérő mászott át Spanyolországba Ceutánál (Videóval!)
Ahogy az a ceutai Faro TV fenti videóján is látható, legkevesebb 116 afrikai migráns mászott át a határkerítésen Marokkóból Ceuta spanyol exklávé területére. A spanyol csendőrség nem tudta megfékezni a migránsokat, akik közül többen megdobálták a rendvédelmi szerv tagjait, hetet megsebesítve.
A spanyol csendőrség beszámolója szerint a migránsok vágóeszközökkel, botokkal és egyéb éles tárgyakkal, mészdarabokkal és ürülékkel dobálták az őröket, és akkumulátorsavat fröcsköltek rájuk.
A 116 fekete-afrikai migráns Finca Berrocal területén keresztül jutott be Ceutába, ugyanazon, mint amelyiken keresztül csaknem egy hónapja jutott be 602 migráns. Érkezésüket követően a migránsok a bevándorlók ideiglenes tartózkodási központja (CETI) felé vették útjukat.
A vöröskereszt mentői a CETI környékén ellátták a sebesült, vágott sebet és enyhébb zúzódásokat szenvedett migránsokat. Öt migránst a határkerítésen található szögesdrót okozta sebesülés miatt kórházba kellett szállítani.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerdai Twitter-bejegyzésében támogatásáról biztosította a biztonsági erők tagjait, különösen a megsebesült csendőröket, akik – mint fogalmazott – példamutató módon lépnek fel a migráció jelentette kihívással. „A kormány a származási és tranzitországokkal folytatandó párbeszédért és együttműködésért, valamint a migráció közös, hatékony és emberséges kezeléséért munkálkodik” – írta.
Csaknem egy hónapja, július 26-án a fekete-afrikai térségből származó 602 határsértőnek sikerült áthatolnia a kerítéseken, amelyeket átvágtak a spanyol polgárőrség akkori közleménye szerint.
A Földközi-tenger nyugati szakaszára, ezen belül pedig a Spanyolországra nehezedő migrációs nyomás fokozódik az utóbbi időben. Az ENSZ-szel kapcsolatban álló kormányközi szervezet, a Nemzetközi Migrációs Szervezet legutóbbi adatai szerint több mint 25 ezer embert mentettek ki a Földközi-tenger nyugati térségében augusztus 12-ig.
Június eleje óta 17 ezer migráns érkezett a spanyol partokhoz, naponta átlagosan több mint kétszáz.
Életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók
Az amerikai elnök 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntetőintézkedéseket, és ismételten figyelmeztetett: „az iráni rendszer választás előtt áll”. Teherán „vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja” – szögezte le.
Donald Trump megismételte azt is, hogy „nyitott” a tárgyalásokra Teheránnal egy olyan „átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené (Irán) ártalmas tevékenysége teljes körét, beleértve ballisztikusrakéta-programját és a terrorizmus támogatását”.
A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában megkötött többhatalmi atomalkut Iránnal. A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. Trump mindig is kártékonynak – nem eléggé szigorúnak – tartotta ezt az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is. Bár az elnök nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg a benne foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt.
A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz vette kezdetét kedd hajnaltól, és a büntetőintézkedések az iráni gazdaság több ágazatát érintik. A szankciók második szakasza november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot.
Az amerikai szankciók ismételt bevezetésének vegyes volt a fogadtatása. Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is „hatékony pénzügyi csatornákat" kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport.
Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: „értelmetlennek” tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.
Iszlám Állam-terroristát fogtak el a német rendőrök
Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet szolgálatában állt és egy zsúfolt helyen akart robbantani Németországban az a tunéziai férfi, akit még júniusban fogtak el, mert biológiai fegyverként használt ricin előállításán dolgozott – közölte pénteken a szövetségi legfőbb ügyészség.
A Szief Alláh H. és időközben szintén előzetes letartóztatásba helyezett felesége, Yasmin H. ügyében indított nyomozás előzetes eredményeiről tájékoztató közlemény szerint a házaspár mindkét tagja át akart települni Németországból az IÁ uralma alá vont közel-keleti területekre. Yasmin H. azonban az előző házasságából született gyermekei miatt nem tudta elhagyni az országot, így csak férje próbálkozott, kétszer is, 2017 augusztusában és szeptemberében is megpróbált bejutni az Iszlám Állam fennhatósága alá tartozó területekre, egyelőre tisztázatlan okokból sikertelenül.
Tavaly ősszel Szief Alláh H. közösségi portálokon felvette a kapcsolatot az Iszlám Állammal. Azt a tanácsot kapta, hogy inkább maradjon Németországban és „kövessen el merényletet a »hitetlenek« ellen” – áll a közleményben, amely szerint a gyanúsított legkésőbb 2018 tavaszán elhatározta, hogy terrortámadást hajt végre.
Ricinnel és acélgolyókkal megtöltött repeszbombát akart felrobbantani egy zsúfolt, zárt helyen. Azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy választott-e már helyszínt a bűncselekmény elkövetésére.
Azt viszont tudni, hogy iszlám államos kapcsolatai révén információkat gyűjtött a pokolgép elkészítéséről és arról, hogy miként kell kivonni ricinusmagokból a ricint, egy fehérjét, amely a ciánnál is erősebb méreg.
Online áruházakból be is szerzett több mint háromezer ricinusmagot, és az idén májusban előállított 84,3 milligramm ricint. A mérget egy törpehörcsögön próbálta ki, amelyet feleségével egy állatkereskedésben vásárolt. Júniusban, szintén az interneten 250 acélgolyót vásárolt.
A legfőbb ügyészség irányításával folytatott nyomozásban azt is megállapították, hogy hűséget esküdött az IÁ vezetőinek.
A 29 éves férfit június közepén fogták el kölni otthonában, feleségével együtt. Állam elleni súlyos bűncselekmény előkészítésével és biológiai fegyver előállításával gyanúsítják, feleségét pedig bűnrészességgel. A gyanú szerint Yasmin H. közreműködött a merénylet tervezésében és előkészítésében, és abban is támogatta férjét, hogy csatlakozzék az IÁ-hoz a Közel-Keleten.
Ugyancsak pénteken a tunéziai belügyminisztérium bejelentette, hogy az észak-afrikai arab országban letartóztattak két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatban állnak Szief Alláh H.-val. A tárca szerint a két gyanúsított egyike abban egyezett meg Szief Alláh H.-val, hogy Németországban és Tunéziában egy időben hajtanak végre merényletet házi készítésű bombákkal. A másik személy útleveleket készíthetett Szief Alláh H.-nak és feleségének, hogy a robbantás után elszökhessenek Németországból.
Oldalak
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »