Markáns hidegfront éri el a Kárpát-medencét pénteken, 70 km-es óránkénti sebességet meghaladó, viharos széllökésekkel zúdul be a hideg.

Péntek éjjel észak felől fokozatosan mindenhol beborul az ég, és többfelé várható eső, zápor. Az északnyugati szél hajnalban már többfelé megélénkül, a Kisalföldön meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és 7 fok között alakul.

Jelentősen lehűl az idő a hétvégén: a leghidegebb órákban mínusz 10 fok is lehet, s helyenként napközben is csak 0 fokig melegszik a levegő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.

AZ OMSZ Miskolci Veszélyjelző és Szolgáltató Irodája arról tájékoztatta portálunkat, hogy kedden  ismét felhős, havas időre lehet készülni. Nyugat felől egy frontrendszer éri el térségünket: az éjjeli órákban még derült vagy gyengén felhős lesz az ég, csapadékra nem kell számítani. A változó irányú szél gyenge vagy mérsékelt marad, reggelre általában -10 fokig csökken a hőmérséklet. A reggeli órákban nyugat felől viszont erősen megnövekszik a felhőzet, és délelőttől egyre többfelé ered el a hó. A déli szél helyenként megélénkül, délutánra -4 fokig emelkedik a hőmérséklet.

A következő napokban a rövidebb napos periódusok mellett gyakran lesz erősen felhős vagy borult az ég. Szerdán több helyen valószínű havazás. Csütörtökön, illetve pénteken csak elszórtan havazhat. Szerdától kissémegenyhül az idő, de pénteken átmenetileg ismét kemény fagyok várhatók.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a met.hu-n arról adott hírt, hogy hétfőn eleinte nyugaton fordulhat elő gyenge hószállingózás, majd az esti, késő esti óráktól északnyugat felől újabb, nagy területet érintő havazás kezdődik. Éjfélig kb. a Dunántúl nyugati, északnyugati felére jut el (kb. lepel - 2, 3 cm). Kedden tovább terjed a havazás a keleti országrészre is, de eközben nyugat felől az enyhébb légtömegnek köszönhetően a havazás fokozatosan esőre vált. Ez kedd éjfélig kb. a Budapest-Kelebia (Bács-Kiskun megye) vonalig jut el. Ettől a vonaltól keletre végig havazás várható. A Dunántúlon a halmazállapot-váltást átmeneti ónos eső is kísérheti.

A várható friss hó mennyisége az ország déli felén lepel - 5 cm, az északi felén 5 cm fölött várható. Az Észak-Alföldön, az Északi-középhegység előterében és a Dunántúl északkeleti felén kb. 5-10 cm-re lehet számítani. Komárom-Esztergom - Észak-Pest - Nógrád megyében lesz a legtöbb hó. Ezeken a területeken 10-15 cm fölötti friss hóréteg valószínű holnap éjfélig, a hegyekben (Dunazug-hg, Börzsöny) 15 cm fölötti is várható. Elsősorban Komárom megyében lehet a legtöbb tapadó hóra számítani.

A megerősödő déli, délnyugati szél az Alföldön, azon belül is legfőképpen a Tiszántúlon okozhat hófúvást kedd délutántól.

Mint azt a met.hu-n vasárnap kora reggel közölték, többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég. Ahogy halad a front kelet felé, úgy vékonyodik el a felhőréteg, kezdetben a Tiszántúlon, késő délután nyugaton süthet ki kisebb körzetekben hosszabb időszakokra a nap.

Többfelé kell esőre, záporra számítani, az ország keleti felén zivatar is kialakulhat, de délutánra nyugaton már kevesebb esélye lesz annak, hogy a csapadék fog aláhullani a felhőkből. Felhőszakadás, heves zivatar miatt az ország egy sávjára adtak ki figyelmeztetést, a Mátra-Tisza-vonalára:

Az északi, északnyugati szél nagy területen megerősödik, a Dunántúlon többfelé viharossá fokozódik, illetve zivatarok környezetében másutt is lehetnek viharos széllökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet az ország nagy részén 16 és 21, az Alföld keleti felén 22 és 28 fok között várható. Késő estére 12 és 19 fok közé hűl le a levegő.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat azt írja, hogy megyénkben kis valószínűséggel kialakulhat heves zivatar (károkozó szél vagy nagy méretű jég kíséretében). Ugyanakkor intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 25-30 mm-t meghaladó csapadék is hullhat.

Mindezek miatt elsőfokú figyelmeztetést adtak ki megyénkre is.

Előrejelzésükben arról tájékoztatnak, hogy gyengébben és erősen felhős időszakok egyaránt lesznek szombaton, a délutáni óráktól a Dunántúl nyugati felén várható tartósan zárt felhőzet, míg keleten több órára is kisüthet a nap.

Összességében több helyen valószínű csapadék; északnyugaton eső, zápor, másutt zápor, zivatar. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, időnként megerősödik, zivatarban viharossá is fokozódhat.

A hőmérséklet többnyire 26 és 33, a Dunántúl északi felén 20 és 25 fok között alakul. Késő estére 14 és 23 fok közé hűl le a levegő.

Mint írták, kezdetben a középső országrészben, majd egyre inkább keleten várható szórványosan zápor, zivatar, néhol felhőszakadás. Éjszaka általában derült vagy gyengén felhős lesz az ég, de a keleti megyékben még előfordulhatnak felhősebb körzetek, ott elszórtan lehet csapadék.

Pénteken a Dunántúlon gyengén felhős, napos idő valószínű, míg keletebbre több lesz a felhő, de a délutáni órákra ott is felszakadozik a felhőzet. Elsősorban a keleti vidékeken fordulhatnak elő szórványosan záporok, zivatarok. Az északnyugati szelet főként a Dunántúlon kísérhetik erős, a Bakony és a főváros környékén viharos széllökések. Továbbá zivatarok környezetében is lehet átmeneti szélerősödés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 26 és 31 között várható.

Az ország nyugati harmadában jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég, másutt változó mennyiségű felhőzetre számíthatunk. A Dunántúlon több helyen várható újabb – helyenként kiadós mennyiségű – eső, zápor, máshol inkább csak szórványosan alakul ki zápor, zivatar.

A légmozgás többnyire mérsékelt marad, de zivatarok környezetében átmenetileg erős vagy viharos széllökések előfordulhatnak. A hőmérséklet délután a felhősebb nyugati tájakon 18 és 23, míg máshol 24 és 30 fok között alakul. Késő estére 17 és 23 fok közé hűl le a levegő.

Szerda délelőttig az északnyugati, nyugati megyékben folytatódik a csapadékos időjárás, ott az ismétlődő esőből további 5-15 mm csapadék hullhat le. Egy-egy intenzívebb záport, esetleg zivatart pedig akár lokálisan 15-20 mm feletti csapadék is kísérhet.

A nap további részében a csapadékrendszer lassan kelet felé helyeződik, éjfélig hozzávetőlegesen a Tisza vonaláig jut el. Benne szórványosan lehetnek zivatarok, gyakrabban az ország délnyugati-északkeleti tengelyében. Környezetükben néhol lokálisan jelentős mennyiségű (30 mm-t meghaladó) csapadék, szélerősödés (50-75 km/h) és jellemzően kisebb méretű jég (1 cm alatti átmérővel) előfordulhat. Egy-egy heves (2 cm körüli vagy kevéssel afeletti jégátmérővel, 80 km/h feletti széllökéssel kísért) zivatar a délutántól késő estig tartó időszakban nem zárható ki a Dunántúl déli felében, illetve a középső országrész északi részén – tájékoztatott honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A Bükkben több mint 1 méter magas hóban várják a tavaszt. Bükkszentkereszten, az ország legmagasabban fekvő településén volt olyan autó, ami szinte ki sem látszott a hóból. Az út szélén pedig több helyen az iskolából haza tartó gyerekeknél is magasabbak voltak a hóbuckák.

Magyarországon évek óta nem esett ennyi hó a hegyekben, mint az idei télen. Sokan attól tartanak, hogyha hirtelen jön az enyhülés, akkor árvíz indulhat meg a hazai folyókon.

Hófúvásokra figyelmeztet a meteorológia

Szombat délelőtt észak felől átmenetileg felszakadozik a felhőzet és többfelé kisüt hosszabb-rövidebb időre a nap, majd délután délnyugat felől erőteljes felhőzetnövekedés kezdődik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Néhol, főleg délkeleten, keleten, majd este a délnyugati határvidéken fordulhat elő kisebb havazás.

Az északi, északnyugati szél élénk, a Zemplén térségében időnként erős lesz. A csúcshőmérséklet -3 és +2 fok között alakul. Késő estére -1 és -8 fok közé hűl le a levegő.

Délelőttig főleg a Dél-Alföldön kisebb körzetekben még hullhat lepel mennyiségű hó, majd késő délutántól délnyugaton, majd a Dél-Alföldön is újabb lepel-1 cm friss hóra van kilátás.

A szél reggel, délelőtt Zemplénben és Szabolcsban hordhatja a havat. Az ország déli felén napközben olvadhat, este azonban ismét fagyni fog, emiatt az olvadékvíz visszafagyhat, jégréteget képezhet – írta a met.hu.

A télvégi nagy hideg ellenére melegebb volt az évszak a szokásosnál

A télvégi hideghullám ellenére ez a tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, az évszak középhőmérséklete országos átlagban több mint 1,5 Celsius-fokkal magasabb, mint a sokéves átlag. Ezzel együtt több mint 20 százalékkal több csapadék is hullott, mint egy szokásos télen - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-nek készített elemzéséből.

Az évszak középhőmérséklete 1,63 fok volt, ami mintegy 1,7 fokkal haladja meg az 1981-2010-es sokéves átlagot. A 2017/18-as tél összességében a 18. legenyhébb az 1901-től vezetett mérésekben.

Mint kifejtették: az évszak végére fordult „igazán téliesre” az időjárás. Az első két téli hónap, de különösen a január enyhébb volt a szokásosnál. A december összességében 2,2 fokkal volt melegebb az átlagosnál, az egész országban a sokévi átlag felett alakult a havi középhőmérséklet. A Tiszántúlon helyenként csaknem 3 fokkal volt melegebb a szokásosnál a december.

A január is rendkívül enyhe volt: az ilyenkor átlagos mínusz 1 fokhoz képest, a hónap középhőmérséklete plusz 2,79 fok volt. Ezzel 1901 óta az idei volt a 6. legmelegebb január. Ennek kapcsán megjegyezték: a tavalyi január 10. leghidegebb volt az 1901 óta vezetett mérésekben. Országos átlagban csupán egy napon maradt el a középhőmérséklet az átlagtól. Január 6-án és 7-én új országos melegrekord született: január 6-án, több helyen is megdőlt az országos melegrekord. A legmelegebbet, 17,4 fokot Babócsán mérték, ami 0,7 fokkal volt magasabb, mint az addigi rekord, amelyet 1975-ben Sopronban mértek. Másnap Mohácson 17,7 fok volt, ami mindössze 0,1 fokkal, de meghaladta a korábbi napi melegrekordot.

Februárban a hónap elején még folytatódott a januári tavasz, a középső hetek átlag körüli hőmérsékleteket hoztak, az utolsó öt napban viszont igen zordra fordult az időjárás. Így a február a hó végi hideghullám következtében hidegebb lett az átlagosnál, mintegy 0,8 fokkal maradt el a havi középhőmérséklet a sokévi átlagtól. A február 25-28. közötti időszak átlaghőmérséklete mínusz 7,6 fok volt. A minimumok és a nappali maximumértékek is alacsonyabbak voltak az átlagosnál. A szokásos csaknem plusz fokos átlagos maximum helyett országosan mínusz 10,5 fokos értékek jellemezték február utolsó napjait. Többször a napi országos és budapesti hideg rekordok dőltek.

A február végéig a tél legalacsonyabb hőmérséklete mínusz 18 fok volt, amelyet február 26-án mértek Kékestetőn. Az évszak legmagasabb hőmérséklete, plusz 18,8 fok volt, amelyet december 12-én regisztráltak Drávaszabolcson.

Kitértek arra is, hogy a három hónap csapadékösszege 135 milliméter volt, amely az 1981-2010 közötti telek átlagát 22 százalékkal meghaladja. Ugyanakkor megjegyezték: az egyes hónapok jelentősen különböztek egymástól. A december - 1901 óta - a 21. legcsapadékosabb volt. A januári csapadékmennyiség átlag alatt alakult, ekkor 24,1 millimétert regisztráltak. A február az előzetes adatok alapján átlag feletti csapadékot hozott, országosan 45 milliméter körüli értékkel, ami mintegy 37 százalékkal múlja felül a normálértéket. Egy nap alatt a legtöbb csapadék (56,4 milliméter) december 15-én, Békésszentandráson hullott december 15-én.

Mint kifejtették: a december „csapadékban gazdag” volt. Országos átlagban mintegy 40 százalékkal több csapadék hullott a normálnál. A legnagyobb csapadékmennyiséget egy északkelet - délnyugat irányú sávban, a Felső-Tisza vidéken, illetve a Dráva mentén regisztrálták. A havi csapadékösszeg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladta a 100 millimétert, ugyanakkor az Ipoly mentén nem érte el a 20 millimétert sem. Ebben a hónapban bár több településen volt havazás, hózápor, összefüggő hóréteg nem alakult ki az ország egészén. A hóréteg havi maximuma Kékestetőn 35 centiméter volt, amelyet december 11-én mértek.

A csapadékos december után a január szárazabbnak volt, az ország nagy részén 15-20 milliméternyi csapadék hullott. Februárban, a hónap végi havazásoknak köszönhetően főként a Dunántúlon, az alacsonyabban fekvő területein is többfelé meghaladta a hóvastagság a 20 centimétert. Az erős-viharos szél a Dunántúlon sokfelé hófúvást okozott. A hóréteg vastagsága Kékestetőn elérte a 102 centimétert - emelték ki az elemzésben.