A dal feldolgozásának ötlete Kiss Zoltántól, a Herman Ottó Gimnázium magyar szakos pedagógusától származik, ő volt a forgatás ötletgazdája és a klip rendezője is. Régi nagy kedvence volt a We are the World, és örömmel tapasztalta, hogy a mostani generációt épp annyira megérinti a dal, mint őt gyerekkorában. Korábban egy kolléganője már felvetette, hogy előadhatnák a számot a tanulóknak, ebből azonban akkor nem lett semmi. Tavaly decemberben viszont elkészült a We are the World hermanos feldolgozása, az iskola udvarán pedig felvették a hozzá tartozó klipet. A produkcióban az iskola minden évfolyamából közreműködnek diákokok, a tantestület tagjai közül heten énekelnek szólórészt a dalban. A feldolgozásban minden hang hermanos diák vagy tanár hangja, és két kivétellel minden szereplő a saját hangján énekel.

– Arra voltam kíváncsi, hogy működik-e ez az összefogás-érzés ma itt, a Herman Ottó Gimnáziumban. Hogy össze tudjuk-e fogni ezt a nyolcszáz diákot meg a jó sok pedagógust, és együtt felmutatni valami olyat, ami maradandó, értékes és még a léleknek is szól egy picit – tudtuk meg Kiss Zoltántól, amikor a feldolgozás hátteréről kérdeztük. Ekkora hirtelen jött népszerűségre, a rengeteg pozitív visszajelzésre, a médiavisszhangra viszont nem számított, a feldolgozás elkészítését sem a több százezres nézettség motiválta.

– Ez a fajta nézettség és érdeklődés borzasztó nagy hitet ad nekünk, pedagógusoknak. Mert látjuk, hogy az embereket még érdeklik azok az értékek, amik nem csak tárgyi dolgok, nem feltétlenül csak papíron kimutathatóak. Az iskola sem csak tárgyi tudást közvetít, hanem lelket és közösséget is épít, emberi kapcsolatokat mélyít el – hangoztatta.

Annak ellenére, hogy rengeteg kihívással járt a forgatás, borzasztóan megérte a befektetett munka. Ehhez kellett egy nagyon jó hangtechnikus is – egy lelkes szülő, aki több mint hetven verziót készített a feldolgozáshoz; kellett hozzá az operatőri gárda is, akikkel már korábban más iskolai produkciókban is együttműködtek. – És persze kellenek az ilyen őrületesen jó hangú gyerekek is, akik itt az iskolában vannak, és mernek és tudnak mutatni magukból valamit. Ez egy abszolút csapatmunkának a minőségi eredménye, és nagyon büszkék vagyunk rá – hangsúlyozta Kiss Zoltán.

A médiafigyelem Madarász Pétert, a gimnázium igazgatóját is meglepte. – Arra gondoltam, hogy nagyon sok, Hermanhoz közel álló gratulálni fog az újabb megjelenésünknek, végzett diákok, olyanok, akik valamilyen módon kötődnek az iskolához. Ekkora médiafigyelemre azonban nem számítottunk. Örülünk azoknak a kedves visszajelzéseknek, amik az iskolai közösséget méltatják. Ez nagyon jól esik, az üzenetet ezáltal sikerült eljuttatni az emberekhez. Azt akartuk, hogy tanárok, diákok, legkisebbektől legnagyobbakig együtt énekeljenek, és együtt alkossunk valamit, aminek értéke és üzenete van – zárta gondolatait az intézmény vezetője.

„Örömmel vettük a január 23-án megtartott EMMI sajtótájékoztatót, melyen az oktatás irányítói kinyilvánították változtatási szándékukat az ágazatot érintő egyes kérdésekben. Mi, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete – látván a január 6-án közzétett nyílt levelünk országos támogatottságát, igazolva érezzük, hogy a felvetett problémák valósak, ezért ígéretünkhöz híven – ismételten megfogalmazzuk a nevelés-oktatás működtetését érintő rendszerszintű hibákat.” – ezzel kezdődik a nyílt levél.

A továbbiakban részletesebben is kifejtik a „problémahalmazokat”, és kérik, hogy azok mindegyikével foglalkozzon a felállítandó oktatási kerekasztal. Problémaként említik egyebek mellett a túlzott központosítást, az egymással nem koherens változtatásokat. Mint írják, elvárásuk, hogy a jövőben csak olyan oktatással-neveléssel kapcsolatos reform léphessen életbe – kizárólag felmenő rendszerben, gyakorló pedagógusok bevonásával, szakemberek által kidolgozva –, amelyet kellő alapossággal megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték. Kifogásolják még az ellehetetlenülő kompetenciafejlesztést, tudáselmélyítést, az eltúlzott adminisztrációs terheket.

„Egy nyílt levél csak indikátora lehet a bajoknak, nem hatolhat a mélységekbe, így a felsorolás közel sem teljes, oldalakon keresztül tudnánk folytatni. A munka java ezután következik. Kérjük Önt, támogasson bennünket abban, hogy ez a munka haladéktalanul megkezdődjön és hatékonyan elvégeztessék mindannyiunk legfőbb célja, az ország felemelkedése érdekében. Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét!” – zárul a Miskolci Herman Ottó Gimnázium és a Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestületei által jegyzett nyílt levél.
A levelet hétfőn juttatták el a címzettekhez, és a szerdai miniszteri találkozón reakció érkezett azzal kapcsolatosan, hogy kézhez kapták, ezért a mai napon ezt a sajtó számára is nyilvánossá tették.

Mint ismert, szerdán Miskolcon egyeztetett pedagógusokkal Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A fórum eredményei között említhetjük, hogy könnyítenek a pedagógusok minősítési rendszerén; jön az igazgatói kártya, amihez pénzt és jogköröket is adnak az iskolák igazgatóinak; összehívják a pedagógus-kerekasztalt, és korszerűsítik a Klik működését is.

Szerdán a nyílt leveleket megfogalmazó Pilz Olivér azt nyilatkozta a Miskolc Televíziónak, hogy „igazán elégedett nem lehetek, mert nem történtek olyan bejelentések”.

– Azzal vagyok elégedett, hogy kiderültek a problémák. Egy felszólalás kivételével mindenki problémákat sorolt fel. Miniszter úr – úgy mondom – képbe került, hogy milyen gondok vannak az oktatás mindennapjaiban – nyilatkozta Pilz Olivér, a Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke.

A Földes Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsának vezetője hangulatjavítónak nevezte a miniszteri fórumot, ami nem oldja meg az oktatás problémáit.