Alig másfél órával azt követően, hogy a szenátusban 50:48 arányban megszavazták a jelöltségét, Brett Kavanaugh - a hagyományok szerint Bibliára tett kézzel - felesküdött a legfelsőbb bíróság bírói tisztségére. 

Az új főbírót John Roberts, a testület elnöke eskette fel zárt körű ceremónia keretében. 

Donald Trump elnök, útban egy választási nagygyűlésre Kansasbe, az elnöki különgépen közzétett Twitter-bejegyzésben gratulált az új főbírónak, és egyúttal bírálta a demokrata politikusokat "szörnyűséges támadásaikért" Kavanaugh ellen. Az új bíró kinevezését heves vita előzte meg, mert egy nő azzal vádolta meg, hogy 1982-ben szexuálisan zaklatta.

Fantasztikus hangulatban, telt házat jelentő ötezer néző előtt, a férfi 400 méter vegyes döntőjével, benne három magyarral indult az esti program. A mezőny gyorsan több részre szakadt, a szám háromszoros világbajnoka, a japán Szeto Daija hamar ellépett, a második helyen pedig Verrasztó Dávidot nem volt esélyük a többieknek utolérni. A magyarok közül az ezüstérmes Verrasztó mögött Holló Balázs a hatodik, Grátz Benjámin pedig a futamban nyolcadik, az időeredményt tekintve pedig a tizedik lett. Bernek Péter végül nem állt rajtkőre.

Női 800 méter gyorson a kínai Vang Csiencse-ha 7:59.44 perces idejével új junior világcsúcsot állított fel, s mindössze egyetlen tizedre volt a spanyol Mireia Belmonte Garcia 2013-as felnőtt rekordjától. Sömenek Onon Katalin a 7., Gál Kincső pedig idejét tekintve a 9. lett. A 16 éves Vang Csiencse-ha csütörtökön 400 gyorson felnőtt világcsúcsot úszott. 

Nem sokkal később megszületett a második világcsúcs a Duna Arénában: a brazil Nicholas Santos 21.75 másodperces idővel diadalmaskodott férfi 50 méter pillangón, a német Steffen Deibler 2009-es, "cápadresszes" idejéből faragott le öt századot, s vette át a medenceparton a 10 ezer dolláros bónuszt jelentő csekket.

Ezt követte a női 200 méter hát döntője Hosszú Katinkával, Burián Katalinnal és Szabó-Feltóthy Eszterrel: a háromszoros olimpiai bajnok az ötkarikás arannyal szintén rendelkező Emily Seebohmmal és Kathleen Bakerrel vívott nagy csatát, végül bronzérmes lett, míg Burián az ötödik, a 16 éves Szabó-Feltóthy pedig a nyolcadik helyen zárt. Bohus Richárd 100 méter háton utolsó, nyolcadik, Dudás Dániel pedig 200 méter gyorson hetedik lett.

Nem kellett sokat várni a harmadik világcsúcsra sem, a jamaicai Alia Atkinson 28.56 másodpercre javította önmaga két évvel ezelőtt felállított 28.64 másodperces rekordját.

A zárónap utolsó egyéni döntőjében 200 méter vegyesen Hosszú Katinka és Jakabos Zsuzsanna az első és a második legjobb idő birtokosaiként állt rajtkőre, s egy visszalépést miatt az előfutamban kilencedik Verrasztó Evelyn is elindulhatott: Hosszú végig vezetve magabiztosan nyert, míg Jakabos a hatodik, Verrasztó pedig a nyolcadik helyen csapott célba.

A világkupa zárásaként a 4x50 méteres vegyes vegyesváltók küzdelmeit rendezték meg: a Bohus Richárd, Horváth Dávid, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna összeállítású magyar négyes a nyolcadik lett.

A világkupa-sorozat első szakaszát nagymedencében, Kazanyban, majd Dohában rendezték, a második etap rövidpályán Eindhovenben kezdődött a múlt hétvégén, és most Budapesten zárult. A harmadik, zárószakaszra - ugyancsak 25 méteres medencében - novemberen Ázsiában, sorrendben Pekingben, Tokióban és Szingapúrban kerül sor.
 

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) honlapjának szombati beszámolója szerint az ötkarikás ezüstérmes szakember távollétében Kulcsár Krisztián MOB-elnök vette át az elismerést.

A 75 éves Fábiánné Rozsnyói Katalin az első magyar edző, aki elnyerte a nemzetközi kitüntetést, mellyel minden évben egy férfit és egy nőt díjaznak a világon. A magyar díjazott személyére a MOB tett javaslatot még korábban, a NOB 98 jelölt közül választotta ki őt és a britek osztrák szkeletonedzőjét, Andreas Schmidet.

A NOB méltatása szerint Rozsnyói Katalin sportolói pályafutása befejeztével még sikeresebb volt edzőként: tanítványai 11 olimpiai, 84 világbajnoki és 70 Európa-bajnoki érmet szereztek.

Fábiánné Rozsnyói Katalin 1942. november 20-án született. Az Újpesti Dózsában kezdett kajakozni, sikereit is lila-fehér színekben érte el. Tizennégyszeres magyar bajnok, 1966 és 1973 között tagja volt a válogatottnak, az 1968-as mexikóvárosi olimpián Pfeffer Annával ezüstérmet szerzett kajak kettes 500 méteren. 

Versenyzői karrierje után 1977-ben kezdte az edzői pályát, 1989 óta mesteredző. Az UTE, az MTK és a Vasas SC trénere több olimpián volt a magyar csapat tagja. Kiemelkedő versenyzője volt Bóta Kinga, Dónusz Éva, Douchev-Janics Natasa, Fazekas-Zur Krisztina, Kovács Katalin, Kozák Danuta, Kőbán Rita, Mészáros Erika, Szabó Gabriella, Takács Tamara, valamint a Kammerer Zoltán, Kulifai Tamás, Pauman Dániel, Tóth Dávid férfi kajaknégyes - emlékeztetett a MOB.

Hatszor választották Magyarországon az év edzőjének, 2005-ben NOB-elnöki különdíjat, 2012-ben Papp László Budapest Sportdíjat, 2013-ban MOB Nők Sportjáért Életműdíjat kapott, 2017-ben Prima Primissima-díjjal ismerték el. Férje, az olimpiai bajnok kajakos, Fábián László - akinek szakosztályvezetése mellett lett edző Újpesten, s aki hosszú időn keresztül támogatta szakmai munkáját - augusztusban hunyt el.

Áder János az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulója alkalmából tartott ünnepségen azt mondta, 1848-49 szabadságvágya a magyarok lelkében, gondolataiban és értékrendjében olyan erős alapra épült, hogy soha többé nem tudta lerombolni egyetlen korszak sem. Kemecsén, ahol a magyar honvédsereg tábornoka szülőföldjére hazatérve örök nyugodalomra lelt, és Magyarországon mindenütt, minden március 15-én és minden október 6-án ki kell mondani, hogy az aradi tizenhárom vértanú, Batthyány Lajos, Répásy Mihály és még nagyon sokak áldozata nem volt hiábavaló - hangsúlyozta beszédében az államfő.

A honvédtábornok és a forradalom és szabadságharc kemecsei hőseinek tiszteletére állított emlékműnél a köztársasági elnök Eötvös Józsefnek, az első felelős magyar kormány kultuszminiszterének szavait idézve hangsúlyozta: bármit, amit egy nemzet létrehozni képes, azt csak sokak együttes akarata, összeadott munkája, küzdeni tudása és helytállása építheti erősre és időt állóra.

"Neves és névtelen hősök, ismertek és ismeretlenek, fegyverrel és fegyvertelenül harcolók, hangos szóval és néma ragaszkodással hűségesek. Igazságot kimondó politikusok, életüket feláldozni kész katonák, reményt adó tanítók, költők és lelkészek, bátor újságírók, kokárdát viselő polgárok, nemzetőrök, beteget ápolók és csöndesen imádkozók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetében mind ott voltak" - fogalmazott.

Áder János a kemecsei születésű honvédtábornok életére és karrierjére kitérve kifejtette: Répásy kiválóan képzett és szorgalmas katonaként gyorsan haladt a katonai ranglétrán. Előbb a bécsi magyar királyi testőrségben szolgált, majd 1846-ban a 6. huszárezred törzstisztje lett. 1848-ban, az önálló magyar honvédsereg felállításának hírére azonban választania kellett az uralkodó és a magyar nép, a királynak tett eskü és a magyar szabadság között. Répásy tudta, hogy a hűség a hazáé minden előtt - hangsúlyozta az államfő.

Kiemelte, hogy a tábornok Pákozdnál már a magyar sereg balszárnyát vezette a Jellasicsot feltartóztató, győztes csatában, Schwechatnál pedig komoly érdemeket szerzett a visszavonuló magyar csapatok szakszerű védelmében, ezt követően a szervezés lett a fő feladata. Fegyelmezett katona volt, nem hajszolta a hírnevet, a szolgálatban találta meg hivatását, alárendeltjei bíztak benne, kedvelték rendíthetetlen nyugalma, béketűrése, a szigorúságban is megmutatkozó embersége, jóindulata és humora miatt, tiszttársai elismerték teljesítményét - jellemezte a tábornokot Áder János.

Répásy Mihály volt az egyetlen honvédtábornok, aki nem érte meg a szabadságharc vereségét. Áder János beszédében erről szólva azt mondta: Répásy 1849 nyarán a Szegeden pusztító kolerajárványnak esett áldozatául, utolsó útjára rengeteg honvéd, a magyar kormány és a hadvezetés tagjai kísérték el, sírjánál Kossuth Lajos mondott gyászbeszédet.

Senki sem tudhatta a szegedi temetőkertben, hogy "néma siratók, el nem mondott gyászbeszédek" napjai közelegnek, azaz a megtorló hatalom Aradon a magyar honvédsereg tisztjeit, honvédek és civilek százait küldi kivégzőosztag elé vagy bitófára - mondta a köztársasági elnök. Szavai szerint Szegeden még nem a magyar szabadságot temették, csak annak hű fiát, Répásy Mihályt, aki - ha nem ragadja el a kolera - a szabadságharc többi hőséhez hasonlóan a kivégzőosztag előtt végezte volna.

Kemecse önkormányzata 2006-ban kezdeményezte Répásy Mihály újratemetését, amelyet 2007. március 14-én tartottak meg szülővárosában. Azóta minden évben katonai tiszteletadással emlékeznek meg róla a Kegyeleti parkban.

Az ünnepség végén Áder János több megyei politikus és hivatalvezető jelenlétében elhelyezte az emlékezés koszorúját Répásy Mihály sírjánál.

A VRT flamand közszolgálati csatorna riporterei rejtett kamerával járták be a városrészt, ahol néhány üzletben Afrikából becsempészett majom- és antilophúshoz is hozzá tudtak jutni. A vásárolt húsok védett fajok, például a Brazza-cerkóf, a vörösfarkú cerkóf és a kék bóbitásantilop orvvadászatából származtak - derült ki.

Szakértők rámutattak: Brüsszelt közvetlen repülőjáratok kötik össze számos afrikai várossal, ezért vált fontos célpontjává a csempészeknek, akik innen Európa más részeire is szállítanak az illegálisan elejtett állatok húsából.

Becslések szerint a belga főváros repülőterén keresztül évente 100-150 tonna vadhúst csempésznek Európába. Jó példa erre, hogy két héttel ezelőtt hat kilogramm krokodil- és antilophúst foglaltak le a zürichi repülőtéren egy Brüsszelből érkezett utasnál.

Noha pénzbírságot és börtönbüntetést is kiszabhatnak a veszélyeztetett állatok húsának illegális kereskedelméért, kicsi a lebukás kockázata. Az elmúlt négy évben senki ellen nem emeltek vádat emiatt Brüsszelben. 

A sok más európai nagyvárosban is kapható, egyesek számára ínyencségnek számító, egyébként igen drága húsfélék jelentős egészségügyi kockázatokat jelenthetnek, még ha általában füstölve is árulják őket, ami jelentősen csökkenti a megbetegedések lehetőségét.
 

A verseny honlapja szerint a világranglistán 131. magyar játékos szombaton 6:0, 6:2-re verte a szabadkártyás, hazai közönség előtt szereplő Jau Ng Kvant (877.), a mérkőzés 1 óra 5 percig tartott.

A múlt héten Taskentben negyeddöntős Stollár a főtábláért a német Laura Siegemunddal küzd meg, aki 142. a WTA-rangsorban.

Montserrat Caballé a barcelonai Sant Pau kórházban hunyt el szombatra virradóra. Az énekesnőtől vasárnap vesznek végső búcsút, és hétfőn temetik el.

María de Montserrat Bibiana Concepción Caballé i Folch Barcelonában született 1933-ban, keresztnevét a város híres búcsújáróhelye után kapta. A barcelonai konzervatóriumban diplomázott húszévesen a legmagasabb, arany kitüntetéssel. 1956-ban a bázeli operaház tagja lett, ahol Puccini Bohéméletének Mimijeként hatalmas sikert aratott, és ettől kezdve már nagy szerepeket is kapott.

A hírnév 1965-ben, egyetlen este kapta szárnyaira: New Yorkban a megbetegedett Marilyn Horne helyére ugrott be Donizetti Lucrezia Borgia című operájának hangverseny-előadásán. A közönség huszonöt perces álló tapssal ünnepelte, másnap a Metropolitan opera szerződést ajánlott neki. A londoni Covent Garden közönsége 1972-ben Verdi Traviatájában Violetta szerepében csodálhatta meg először a hangját.

Caballé repertoárja 90 operaszerepet – elsősorban Verdi, Mozart, Donizetti, Bellini, Rossini és Puccini műveit – és 800 dalt ölelt fel, emellett szívesen énekelt spanyol dalokat, zarzuelákat is. Férje Bernabé Martí tenorénekes, lányukból is énekesnő lett, anya és lánya számos alkalommal lépett fel együtt. Maria Callas 1977-ben bekövetkezett halála után sokan Caballét tekintették az “isteni díva” utódának.

Nevét még ismertebbé tette a Barcelona című dal, amelyet közösen énekelt Freddie Mercuryvel, a Queen együttes énekesével, és amely az 1992-ben rendezett barcelonai olimpiai játékok hivatalos dala volt. Caballé a kilencvenes évek második felében más rocksztárokkal is készített lemezt.

Az énekesnő több mint öt és fél évtizedet töltött a színpadon, négyezer fellépésével minden idők egyik legtevékenyebb énekesnője volt.

A központi választási bizottság (BEC) becslése szerint szombaton az első három órában országszerte kevesebb mint 178 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis a választói névjegyzékben szereplők 0,97 százaléka. Az erdélyi megyékben többnyire elmarad a részvétel az országos átlagtól. A magyar többségű megyék a sereghajtók: Hargita megyéből 0,34 százalékos, Kovászna megyéből pedig 0,47 százalékos részvételt jelentettek helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.

Alacsony szavazási hajlandóságot mutatnak a felmérések másik két, jelentős számú magyar lakossággal rendelkező megyéből is: Szatmár megyében a voksolásra jogosultak 0,54, Maros megyében pedig 0,57 százaléka járult szombat reggel az urnákhoz. A legmagasabb részvételt, 1,67 százalékot Bihar megyében jegyezték fel. Az élbolyban a dél-romániai Dambovita következik 1,35, és a bánsági Krassó-Szörény megye 1,35 százalékkal.

Bár a népszavazás érvényessége szempontjából kulcskérdés a részvétel, a referendumon nem használják a részvételi adatoknak a 2016-os választásokon alkalmazott valós idejű követését és a többszöri voksolás kiküszöbölését megkönnyítő új informatikai rendszert sem. A mintavételezésen alapuló részvételi becsléseket a központi választási bizottság közli egy előre meghatározott menetrend szerint.

Romániában a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százalékának a részvétele szükséges ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen, ugyanakkor egy népszavazás csak akkor eredményes, ha a feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok több mint 25 százaléka igennel voksol.

A román média közvetlenül a szavazás előtt szembesült azzal, hogy a választási hatóság (AEP) a részvételi arányt az állandó névjegyzékben szereplő romániai lakcímmel rendelkező állampolgárokhoz viszonyítja. Kimarad tehát a számításukból és vélhetően a 30 százalékos érvényességi küszöb megállapításánál sem veszik figyelembe a külföldi lakcímmel rendelkező mintegy 600 ezer román állampolgárt, akik azonban - román állampolgárként - voksolhatnak külföldön, ha feliratkoznak a pótlistára.

Szombaton és vasárnap összesen 28 órán át tartanak nyitva a szavazóhelyiségek, a kétnapos voksolás mindenütt helyi idő szerit vasárnap este 21 órakor ér véget.

A 17 esztendős Laquan McDonald halála – amelyet a rendőrség kamerája rögzített – 2014-ben a rendőri brutalitás elleni zavargásokat váltott ki Chicagóban. A város rendőrfőnökét elbocsátották, és az igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított a rendőri erőszak ügyében. Van Dyke rendőr a per idején – óvadék ellenében – szabadlábon volt, ezt a lehetőséget az esküdtszék döntése után megvonták tőle. „Ez tragédia és nem gyilkosság volt” – mondta záró védőbeszédében a rendőr ügyvédje, azzal érvelve, hogy kliense veszélyben érezte az életét, McDonald ugyanis egy nagy késsel közelített felé.

A vád képviselője viszont leszögezte: ezt a momentumot a rendőrségi kamera nem rögzítette, tehát a veszélyeztetettség érzete mint motívum nem fogadható el, ugyanakkor – tette hozzá – a vádlott túlságosan is gyorsan rántott fegyvert, és az esetleges fenyegetésre aránytalan választ adott. Az ítéletet a bíró várhatóan október 31-én hirdeti ki. Laquan McDonald halála után nemcsak Chicagóban, hanem szerte az Egyesült Államokban tüntetéssorozat söpört végig a rendőri brutalitás ellen. 2015-ben 18 rendőr ellen emeltek vádat intézkedés közben elkövetett gyilkosság miatt. 2017-ben csökkent a rendőri erőszak aránya, már csak 7 rendőr ellen emeltek vádat.

Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a „bűnösség” foka határozta meg: elsőként a „főbűnösök”, a csehországi Olmützben Batthyány Lajos, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le.

A tisztségéről 1848. október 2-án lemondott Batthyányt 1849 januárjában Pesten tartóztatták le. A szabadságharc bukása idején Olmützben raboskodó politikust a haditörvényszék koncepciós eljárásban 1849. augusztus 30-án felsőbb utasításra felségárulás vádjával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de kegyelemre ajánlotta. Perében még azt a bécsi utasítást is megsértették, hogy a vádlottak csak a magyar parlament 1848. október 3-i feloszlatása utáni forradalmi cselekményekért vonhatók felelősségre.

A vád alapját Batthyány korábbi cselekményei – többek között a külföldi hatalmakkal való kapcsolatfelvétel, a horvátokkal és az osztrák kormánnyal történő megegyezés elmulasztása, az uralkodói jóváhagyás nélküli honvédújoncozás és papírpénz-kibocsátás – alkották. A kegyelemre ajánlást Ausztriában az íratlan szabály szerint figyelembe kellett venni, ezért Batthyányt Pestre szállították, ahol a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. október 5-én megerősítette az ítéletet.

Haynau nem ismert kegyelmet

Aradon 1849. szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest – Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított – ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András – Ferenc József egykori lovaglómestere – büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták.

A kivégzéseket október 6-ára, az egy évvel korábbi bécsi felkelés és Latour hadügyminiszter meglincselésének évfordulójára időzítették. A börtönként szolgáló pesti Újépületben Batthyány éjszaka egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, sebe és súlyos vérvesztesége miatt nem lehetett végrehajtani a becstelenítőnek számító, jobbára köztörvényeseknél alkalmazott akasztást. Mivel a kivégzésnek meg kellett történnie, a helyi parancsnok a kötél általi halálbüntetést saját hatáskörben „porra és golyóra” változtatta, ennek hallatán Haynau később idegrohamot kapott.

Maga ellen vezényelte a sortüzet

Batthyány nem engedte a szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: „Allez, Jäger! (Rajta, vadászok!) Éljen a haza!” Kivégzésének színhelyén, az egykori Újépület falánál 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe, a kádárizmus utolsó éveiben a március 15-i ellenzéki tüntetések rendszeres színhelye lett. Magyarország első miniszterelnökének hamvai a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Batthyány-mauzóleumban nyugszanak.

Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a tizenhárom honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A golyó általi halálra „kegyelmezett” Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt hajnalban lőtték agyon a vár északi sáncában, a többi elítéltet ezt követően a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel.

Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált. Ma az egykori vesztőhelyen emlékoszlop áll, a vértanúk emlékét a városban a 2004-ben visszaállított Szabadság-szobor, Zala György munkája őrzi.

Aradon 1850 februárjáig még három honvédtisztet végeztek ki, Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest – Kazinczy Ferenc fiát – és Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédét. Lenkey János honvéd vezérőrnagy azért nem került a kivégzőosztag elé, mert megtébolyodott, ő 1850 februárjában a várbörtönben halt meg. A szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie – távollétükben – végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az általános európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a „hatáskörét túllépő” Haynaut.

A kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbócra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.