Felújíthatják a miskolci Szentháromság ortodox templomot és parókiát
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Országházban megbeszélést folytatott Antonyij érsekkel, az Orosz Ortodox Egyház Magyarországi Egyházmegyéjének kormányzójával – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A tárgyaláson áttekintették az Orosz Ortodox Egyház négy fejlesztési projektjét, amelyek támogatásáról a magyar kormány 2017-ben hozott döntést.
Havasi Bertalan emlékeztetett, a 2,4 milliárd forintos keretösszegből felújíthatják mások mellett a miskolci Szentháromság ortodox templomot és parókiát, valamint a közösségi házat.
A tragédiára emlékeztek Genovában
Genovában 11 óra 36 perckor megállt az élet, pontosan akkor, amikor egy hónapja a Morandi-híd leszakadt, magával rántva és betemetve a rajta és alatta haladó járműveket. A helyiek egyperces csenddel adóztak a hídomlás áldozatai emlékének. A hivatalokban, iskolákban, üzletekben mindenki állva tartott csendes megemlékezést.
A városban a zászlókat félárbócra eresztették, csak a félrevert templomharangok kongását és a kikötőszirénákat lehetett hallani. A közös megemlékezés helyszíne a genovai Ferrari-téren volt, ahol az áldozatok árván maradt gyermekeit más genovai gyerekek fogták kézen és csendes körtáncot jártak. A gyerekekhez a genovai kulturális és sportélet ismert tagjai is csatlakoztak. Többek a megemlékezésre készített fehér színű pólót viselték, amelyen a leomlott híd két ágát egy piros szív kötötte össze, ezzel is jelképezve, hogy a tragédia mintegy kettészakította a várost.
A köztéri megemlékezést délután fél hatkor folytatják a tartományi és városi vezetők részvételével, és Genovába várják Giuseppe Conte olasz kormányfőt is.
A hídomlás miatt evakuált mintegy 600 ember nem kívánt részt venni a megemlékezésen hangsúlyozva, hogy földönfutóvá tették őket, és eddig túl kevés segítséget kaptak.
A genovai ügyészség pénteken megkezdte a hídomlás felelőseinek tartott személyek meghallgatását. Eddig húsz ember ellen indítottak vizsgálatot. Elsőként Salvatore Bonaccorsót, Liguria tartomány egyik műszaki szakértőjét hallgatták meg, aki februárban elrendelte annak a tartókábelnek a karbantartását, amely augusztusban elszakadt. Bonaccorso nem válaszolt az ügyészek kérdéseire. A hatóságok a híd egyes részeit egy hangárba szállították, hogy szakértői vizsgálattal rekonstruálják az történteket.
A római kormány az első havi megemlékezés napjára intézkedéscsomagot ígért, amely Danilo Toninelli infrastrukturális miniszter bejelentései szerint anyagi segítséget, adókedvezményeket, a híd újjáépítési projektjét, valamint egy kormánybiztos kijelölését is tartalmazza. A csomagot azonban még nem ismertették.
Lapértesülések szerint a római kormány kitart amellett, hogy a leszakadt hidat üzemeltető autosztráda-társaságot megfosztja koncessziós jogától, és a híd felépítését a kormány által kiválasztott cégre bízza.
Borsodi kórházak energiarendszerét fejlesztik
A tájékoztatás szerint a projekt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program pályázatán nyert pénzből valósul meg, ennek köszönhetően növelhető a megújuló energiaforrás-felhasználása és csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A program keretében fotovoltaikus (napenergiát felhasználó) rendszert építenek ki a négy kórházban, így a korábbi, fosszilis alapú villamos energia egy részét megújuló energiaforráson alapuló váltja ki.
Közölték: a beruházást követően évente 477 700 kilowattóra villamosenergia-termelés várható, valamint 172 tonnával csökken az üvegházhatást okozó gázok mennyisége, a kórházak pedig évente csaknem 20 millió forintot takaríthatnak meg.
Új szolgáltató központot nyitott a Ford Magyarországon
Az új centrummal a Ford legnagyobb európai adminisztratív központja Magyarországon jön létre - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megnyitón. A hazai autóipari paletta teljessé válik, a termelés, illetve a kutatás-fejlesztés mellett egy nagy világmárka Magyarországra hozta a termelést támogató adminisztratív, pénzügyi funkcióinak központját - tette hozzá.
A miniszter kiemelte: jövő év végére a Ford 700 munkatársat foglalkoztat majd Magyarországon, döntően diplomás, nyelveket beszélő fiatal szakembereket. Molnár Viktor, a Ford regionális igazgatója elmondta: az új irodával a Ford Magyarországon már három helyszínen van jelen, és 99 százalékban magyar munkaerőt foglalkoztat.
Orbán: el akarják venni Magyarországtól a határőrizet jogát
A kormányfő úgy fogalmazott: a szerdán elfogadott Sargentini-jelentés semmilyen veszélyt nem jelent Magyarország számára. Annak hátterében az áll, hogy Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő találkozóján előbbi ultimátumot intézett Európához. A kancellár azt mondta, hogy a schengeni övezet külső határán található európai peremországoknak át kell adniuk határőrizetük egy részét Brüsszelnek – emlékeztetett.
A terv az, hogy ha Magyarországot nem lehet rákényszeríteni a migránsok beengedésére, akkor el kell venni tőle a határvédelem jogát. Magyarországot meg akarják bélyegezni, a magyar ellenállást meg akarják gyengíteni – értékelt a miniszterelnök. A magyar határőrök és katonák helyett, akik esküt tettek és akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat akarnak ideküldeni Brüsszelből, akik be fogják engedni a migránsokat - mondta.
Orbán Viktor kiemelte: a Sargentini-jelentést egy olyan eljárás keretében fogadták el, „aminek nincs a végén semmilyen szankció, tehát nincs veszély”. Mégis megcsinálták, annak érdekében, hogy meg tudják gyengíteni Magyarországot, mert azzal, hogy megbélyegzik az országot, meg tudják gyengíteni a pozícióit – értékelt.
Kifejtette: a következő csata arról szól, hogy ki védi Magyarország határait, ki dönti el, hogy kit eresztünk be az ország területére.
„Egész egyszerűen el akarják venni a kapukulcsot” – fogalmazott a kormányfő.
Hozzátette: a jelentést elfogadó Európai Parlamentet „kellő tisztelettel, de egyszerűen egy kifutó kollekciónak kell tekinteni”, mert jövő májusban új választásokat tartanak.
Szerinte a mai EP-ben egyértelmű bevándorláspárti többség van, amely azt tekinti történelmi küldtetésének, hogy megváltoztassa a kontinens összetételét, egy népességcserét hajtson végre. Ezek a politikusok gyűlölik azokat az embereket, akik szemben állnak ezzel a tervvel és ellenállást próbálnak szervezni – jelentette ki, hozzáfűzve: akik május után is egy többségében bevándorláspárti EP-t szeretnének, azok az illegális migrációval szembeni ellenállás szimbólumává vált Magyarországot támadják.
A magyar kabinet szakértői a Sargentini-jelentés minden állításra válaszoltak – hangsúlyozta Orbán Viktor. A jelentés pontokba szedett állításai közül 19 most folyó vitás eljárásokról szól, 13 már korábban lezárt eljárásokat kifogásol, 37 pedig ténybeli tévedés – emelte ki.
A miniszterelnök rámutatott: az Európai Parlamentnek meg kellett sértenie a saját szabályait ahhoz, hogy Magyarországot el tudják ítélni.
A jogszabályok szerint a leadott voksok kétharmadára volt szükség, és a tartózkodó szavazatokat is be kellett volna számítani, ezért az előterjesztés nem kapta meg a szükséges többséget – hangoztatta.
Jelezte, az ügyben jogi vita indul majd, de ő nem csak jogi kérdésnek tekinti az esetet. Az Európai Parlament „az erkölcsi tekintélyének az utolsó morzsáit éli fel”, amikor úgy ítél el egy jogállamisági ügyben egy országot, hogy a saját jogállamisági szabályaikat semmibe veszik - összegzett Orbán Viktor.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a bevándorlás mellett további komoly tétje is van a következő európai uniós választásnak. Az uniós költségvetési statisztikából ugyanis kiderül, hogy az EU sok száz millió euróval támogatja a „Soros-féle” civil szervezeteket.
Ha a következő Európai Parlamentnek és Európai Bizottságnak más lesz az összetétele, akkor ennek a sok száz millió eurónak „lőttek” –fogalmazott.
Hozzátette, az Európai Bizottság olyan álcivil szervezeteknek ad pénzt, amelyek Izraelben gyakorlatilag antiszemita kampányokat folytatnak Izrael ellen. „Az a helyzet, hogy a modern antiszemitizmusnak ma a központja, ahonnan finanszírozzák az Izrael-ellenes, Netanjahu miniszterelnök úrral szemben fellépő erőket, az Brüsszelben van” – közölte.
Hozzátette, ez nem mehet így tovább, és ha Magyarországon múlik, akkor májusban megváltoztatják ezt a helyzetet. Nyomatékosította, hogy Magyarország számára az antiszemitizmus elleni fellépés emberiességi és becsületbeli kérdés.
A jelentést támogató magyar képviselőkről a miniszterelnök azt mondta, elfogadja, hogy az ellenzék el van keseredve, mert háromszor vesztett egymás után a parlamenti választásokon. Egy ilyen küzdelemben néha indulatok is előkerülnek, de az megrendítő, hogy az ellenzék nem képes a saját belpolitikai ellenfelei iránt érzett gyűlöletét a hazája sorsa mögé rendelni – tette hozzá. „Ez szerintem egy kommunista tempó egyébként, ez a kommunistáknak a modernkori definíciója” – értékelt, hozzátéve: aki jobban gyűlöli a belpolitikai ellenfelét, mint amennyire szereti a hazáját, azzal baj van.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy a jelentés címéből kiderül, az Magyarországot ítéli el, nem pedig a magyar kormányt.
Kitüntették Magyarországot az üldözött keresztények segítéséért Washingtonban
A csütörtökön Washingtonban rendezett gálavacsorán Gregg Mitchell, a Nemzetközi Vallásszabadság Kerekasztal nevű ernyőszervezet társelnöke a laudációban kiemelte Orbán Viktor magyar kormányfő bátorságát és a magyar kormány tettrekészségét az üldöztetést szenvedő keresztények megsegítése érdekében. Mitchell hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország volt a világon az első, amelynek kormánya, még 2016-ban, programot indított a közel-keleti keresztények megsegítésére. Példaértékűnek nevezte a kezdeményezést, leszögezve, hogy több államnak és kormánynak is követnie kellene „a magyar modellt”.
A kitüntetést Azbej Tristan, a miniszterelnökség üldözött keresztényekkel foglalkozó államtitkárságának vezetője vette át.
Köszönőbeszédében az államtitkár hangsúlyozta: az a baj, hogy ma már a politikai korrektség jegyében sokan nem is keresztényüldözésről beszélnek, hanem etno-vallási kisebbségek üldözéséről. „Mi kimondjuk, hogy a keresztényeket üldözik, és a keresztény ma a legüldözöttebb vallás a világban” – szögezte le Azbej Tristan.
Kitért a szerdai strasbourgi európai parlamenti voksolásra, amelyen megszavazták a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló jelentést, elítélve Magyarországot. A díszvacsora vendégei hangos nemtetszésüknek adtak hangot, majd megtapsolták Azbej Tristant, amikor hozzátette, a jelentés összeállításának és elfogadásának valódi oka az, hogy Magyarország nem hajlandó a tömeges illegális bevándorlás előtt megnyitni a határait.
Azbej Tristan elmondta: a Közel-Keleten élő és létükben fenyegetett keresztény közösségeknek Magyarország a túlélésben segít. „Megpróbálunk nem okosabbak lenni azoknál, akik ott élnek, ezért megkérdezzük őket, hogy mire és hogyan van szükségük” – fogalmazott. Ismertette az iraki Telszkuf település példáját, ahol a magyar kormány segítségével újjáépítették az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által elüldözött több mint kilencszáz keresztény család lerombolt otthonát.
Átadták a ferihegyi repülőtér új utasforgalmi épületét
A mintegy 10 ezer négyzetméteres új épület egyszerre három széles törzsű és négy keskeny törzsű gépet tud kiszolgálni, a gépeket utashídon, buszon és gyalog is meg lehet közelíteni. A beruházás része a BUD 2020 fejlesztési tervnek, az új épület mintegy 7,8 milliárd forintba került.
Az utasok már augusztus elején birtokba vehették a mólót. A csütörtöki ünnepélyes átadáson Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy negyedik éve két számjegyű utasforgalom-bővülést tapasztalnak, idén év végére új rekord várható, 15 millió utasra számítanak. Minden eddiginél több hosszú távú járat indul most Budapestről, ezért szükség volt egy új utasforgalmi épületre.
Hozzátette: Torontóba, New Yorkba, Chicagóba és Philadelphiába, Pekingbe, Dubajba és Dohába is széles törzsű gépekkel járnak a légitársaságok.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megítéléséért felelős államtitkára azt mondta, a repülőtér fejlesztése a turizmus és a gazdasági kapcsolatok miatt is kiemelten fontos. Felidézte, hogy tavaly 29,5 millió vendégéjszakát regisztráltak Magyarországon, ebből 14,9 milliót külföldiek töltöttek el.
Tavaly a Nemzeti Befektetési Ügynökség 96 nemzetközi beruházást hozott Magyarországra 3,5 milliárd euró értékben, idén pedig eddig 2 milliárd eurónyi beruházás érkezett az országba. Az új utasmóló egyelőre korlátozottan kezel utasokat, a belépő oldalon az útlevél-ellenőrző pontokat a következő napokban adják át, és folyamatban van a keskeny törzsű gépeket kiszolgáló utashidak telepítése is.
Tel-Avivban lesz a jövő évi Euróvíziós Dalfesztivál
Szeretném megköszönni a rendezésre pályázó izraeli városoknak ajánlataikat, és az izraeli közmédiának, a KAN-nek, hogy egy szakértőt kért fel a körülmények alapos felvázolására és értékelésére, ami hozzájárult a végső döntés meghozatalához. Tel-Aviv nyújtotta be a legátfogóbb pályázatot a világ legnagyobb zenei eseményének megrendezésére – mondta Jan Ola Sand, az Eurovíziós Dalfesztivál főellenőre, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) vezetője.
Izrael eddig kétszer rendezett Eurovíziós Dalfesztivált, mindkét alkalommal (1979, 1999) Jeruzsálem volt a házigazda. Tel-Aviv Izrael második legnagyobb városa, mintegy 400 ezer lakossal. A verseny jövő évi helyszíne a Tel-Aviv-i Expo (Nemzetközi Kiállítási Központ) lesz.
Néhány héttel ezelőtt szinte az utolsó pillanatban jutott egyezségre egymással a dalfesztivál költségeiről az izraeli pénzügyminisztérium és a helyi közmédia vezetése. A megállapodás szerint a Tagíd nevű közmédiaszervezet felvett ötvenmillió sékel (négymilliárd forint) bankkölcsönt, amelyet letétbe helyezett az EBU által megnevezett svájci bankban.
A pénzügyminisztérium vállalta az állami garanciát a kölcsönnél arra az esetre, ha valamely rendkívüli esemény, az Izraelben korántsem elképzelhetetlen háború, földrengés vagy más előre nem látható ok miatt elmaradna a megmérettetés.
Frank-Dieter Freiling, a versenyt lebonyolító testület vezetője most azt emelte ki, hogy garanciákat várnak az izraeli miniszterelnöktől az eseményre érkezők biztonsága és szabad mozgása vonatkozásában. „Ezek a garanciák elkerülhetetlenek ahhoz, hogy előre tudjunk haladni az esemény tervezésében, a látogatók biztonságát illetően, a verseny értékei, sokszínűsége fenntartása érdekében”.
Izrael Neta Barzilai májusi lisszaboni győzelmével szerezte meg a jogot a 2019-es dalverseny rendezésére.
Lengyelország nem szavazza meg a Magyarországgal szembeni esetleges szankciókat
A tárca honlapján megjelent közlemény szerint Lengyelország külügyminisztériuma aggodalommal tekint az Európai Parlament szerdai döntésére, amely támogatja Magyarország ellen az uniós alapszerződés hetes cikke szerint indítandó eljárást.
Hangsúlyozták: “minden EU-tagállamnak szuverén joga olyan belső reformokat végrehajtani, amelyeket megfelelőnek tart. Az egyes tagállamokkal szemben indított eljárások egyedül azt a célt szolgálják, hogy a tagállamok közötti megosztottság mélyüljön, egyúttal pedig az állampolgárok európai intézményekbe vetett hite tovább csökkenjen”.
Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést szerdán az Európai Parlament, a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
Huszonhét év után újra magyar film nyert Diák Oscar-díjat
A tájékoztatás szerint október 11-én Los Angeles-ben az Amerikai Filmakadémia Samuel Goldwyn Theater-jében megrendezendő díjátadón derül ki, hogy a fiatal magyar rendező az Arany, az Ezüst vagy a Bronz Diák Oscar-díj büszke tulajdonosa lesz. A közlemény szerint Hutlassa Tamás és Osváth Gábor producerek elmondták, hogy "az Oscar szabályzata szerint ennek a díjnak köszönhetően az Ostrom című filmet benevezhetik a Legjobb rövidfilm kategóriába. Így a magyar diplomafilm a február 24-én megrendezendő gálán is versenyezhet majd az Oscar-díjért, amennyiben bekerül a jelöltek közé az akadémia tagok szavazatai alapján."
A 23 perces Ostrom 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik. Főhőse egy magányos bosnyák nő, aki elindul, hogy vizet találjon magának, és végre hajat mosson a várva várt randevúja előtt. Életveszélyes terve végrehajtásától sem a szomszédjai, sem a mesterlövészek nem tudják eltántorítani. A Budapesten és Kiskunlacházán forgatott film főbb szerepeiben Vedrana Bozinovic, Mirela Lambic, Radoje Cupic, Nenad Pecinar bosnyák színészek mellett Trill Zsolt és Keszég László látható. Az Ostrom nemzetközi premierje a szarajevói filmfesztivál versenyprogramjában volt nyáron; itthon először a Friss Hús fesztivál mutatta be, ahol a zsűri elismerő oklevelét, és nemrég a BuSho fesztiválon a legjobb magyar rövidfilm díját nyerte el.
Az Ostrom a 32 éves Kovács István diplomafilmje a Színház- és Filmművészeti Egyetem mesterszakán, ahol Enyedi Ildikó volt az osztályfőnöke. Kovács István korábbi Betonzaj című rendezésével hívta fel magára a figyelmet, tavaly az első világháborús Szürke senkik című tévéfilmje elnyerte a Legjobb tévéfilm, a Legjobb rendező és a Legjobb főszereplőnek járó Magyar Filmdíjat.
Az Ostrom az Inforg-M&M Film (Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Alföldi Nóra producerek) és az SZFE (Bosnyák Miklós producer) gyártásában, a Film Force Team (Hutlassa Tamás, Hutlassa Barna producerek), a Filmfabriq (Osváth Gábor producer) és a Vision Team koprodukciójában készült.
A forgatókönyvet Gasztonyi Kálmán írta, az operatőr Dévényi Zoltán, a vágó Duszka Péter Gábor, a látványtervező Rajk László, a hangmérnök Balázs Gábor volt.
Az Amerikai Filmakadémia Diák Oscar-díjaira idén összesen 1582 nevezés érkezett. Az elmúlt két évben az Színház- és Filmművészeti Egyetem végzőseinek két filmje is bejutott a jelöltek közé: 2016-ban a Kis Hajni által jegyzett Szép alak, tavaly pedig Freund Ádám rendezése, a Földiek volt versenyben. Diák Oscar-díjat eddig egyetlen magyar alkotó nyert, 1991-ben Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt... című diplomafilmjéért.
