A drágulással a benzin literenkénti átlagára 395 forintra, a gázolajé 403 forintra nő. Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, a benziné 5 forinttal 392 forintra, a gázolajé ugyancsak 5 forinttal 400 forintra csökkent.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

A The Guardian cikke szerint brit kutatók 6147 film forgatókönyvének adatait elemezték és szűrték különböző algoritmusokkal, és ennek során kiderült, hogy melyik érzelmi ív érdekli a legjobban a közönséget. Az eredmény szerint az úgynevezett „ember a gödörben” történet a legjövedelmezőbb.

A kutatást vezető Ganna Pogrebna, a Birminghami Egyetem viselkedési közgazdaságtan és adattudományi professzora szerint „amikor egy filmes produkcióról beszélünk, emberek egy kis csoportja hozza a döntéseket a nézők számára”. A kutatásban viszont megpróbáltak a nézőkre hallgatni, és azt kideríteni, hogy mit is szeretnének látni – fűzte hozzá.

A kutatócsoport hat érzelmi profilba/csoportba sorolta a filmeket: a szegénységből a gazdagságba vezető utat bemutató, érzelmi emelkedést ábrázoló filmek (A remény rabjai); a fordított, gazdagságból a szegénységbe utat bejáró, érzelmi zuhanást ábrázoló filmek (Psycho); az „ember a gödörben”, bukást követő felemelkedést ábrázoló filmek (A keresztapa); az Ikarusz, vagyis emelkedés-zuhanás történet (A rakparton); a Hamupipőke-történet, avagy az érzelmi emelkedést, zuhanást és emelkedést bemutató film (Babe); valamint az Ödipusz-történet zuhanás, emelkedés és zuhanás ívvel (Mindent anyámról).

Ezt követően fel tudták térképezni, hogy 21 műfajban mely csoport bizonyult a legnagyobb kasszasikernek a moziban. Az elemzés kimutatta, hogy az ember a gödörben-sztorik a maguk boldogság-szomorúság-boldogság ívével minden műfajban a legsikeresebbek. Átlagosan 40,5 millió dolláros (11 milliárd forintos) költségvetéssel készülnek és átlagosan 54,9 millió dolláros (15 milliárd forintos) bevételt termelnek.

Az életrajzi filmeknél ugyan a szegénységből a gazdagságba vezető utat ábrázoló sémák végeztek az élen, ám a krimikben és thrillerekben ez a recept sokkal kevésbé sikeres. A vígjátékok közül pedig azok a legkevésbé jövedelmezők a mozikban, amelyek a gazdagságból a szegénységbe vezető utat mutatják be és nem jutnak el a happy endig.

A kutatók szerint az ember a gödörben-sztorik nemcsak a legnépszerűbbek a közönség körében, de ráadásul ezekről beszélnek a legtöbbet.

Pogrebna arra is rámutatott, hogy a kutatás eredményei több dimenziósak. Például az elszegényedéstörténetek pénzügyileg sikeresek lehetnek, ha epikus, nagy költségvetésű produkcióban látjuk őket, mint Christopher Nolan Batman-filmjei. Az Ikarusz-filmek a kis költségvetésű produkciókban a legsikeresebbek, az Ödipusz-filmek pedig nem nagyon kapnak díjakat.

Pogrebna hangsúlyozta: a kutatás nem arra szólít fel, hogy ezentúl csak ember a gödörben-filmeket készítsenek. „Nem a filmipart próbáljuk kinyírni. Azt próbáljuk kideríteni, hogy mi a sikeres” – mondta.

A tudós úgy véli, a tudományos kutatás segíthet abban, hogy a stúdiók kreatívabbak legyenek, mivel ha tudják, mi jelent a kereskedelmi siker, akkor biztonságosabban bővíthetik repertoárjukat, és több kísérleti filmmel próbálkozhatnak.

„Nem tartom korlátozásnak, inkább lehetővé teszi, hogy a filmes vállalatok innovatívabbá váljanak” – mondta.

A tanulmányt a Cornell Egyetem Könyvtára adta ki.

Sergio Marchionnét az FCA elnöksége egészségügyi okok miatt szombaton mentette fel vezérigazgatói posztjáról, a konszernt a Jeep és a RAM vezérigazgatója, Mike Manley, a Ferrarit pedig Louis CArey vezeti a jövőben.

A chieti születésű, olasz-kanadai üzletember 2004-ben került az akkor még Fiat S.p.A-nak hívott, a csőd szélén álló konszern élére. Átszervezésekkel, és költségtakarékossági intézkedésekkel sikerült megerősítenie a vállalatot, majd felvásárolta a csődbe jutott Chrysler-csoportot és vele együtt a Dodge, RAM, Jeep és Chrysler márkákat is.

A céget idő közben Fiat Group Automobiles-ra, majd Fiat Chrysler Automobiles-ra nevezték át, és központja Torinóból Hollandiába került. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az FCA ma a világ hatodik legnagyobb autógyártója.

Sergio Marchionne az eredeti tervek szerint az év végével távozott volna posztjáról, június 1-jén mutatta be utolsó, öt évre szóló üzleti tervét, amelyről már tudta, hogy nem ő fogja végrehajtani. A cég szerdán teszi közé negyedéves pénzügyi jelentését.

A korábban adótanácsadóként is dolgozó, filozófiát is tanult Sergio Marchionne olasz lapértesülések szerint tüdőrákban szenvedett, utolsó napjait egy zürichi klinikán töltötte.

A Mimit alakító Jekatyerina Szjurina orosz szoprán oldalán Rodolfó, a költő szerepét éneklő tenornál, Atalla Ayannál előadás közben hangszálproblémák léptek fel, és a szünetben úgy döntött, hogy képtelen folytatni az előadást.

A nézőtéren azonban ott ült Jekatyerina Sziurina férje, Charles Castronovo, aki felajánlotta, hogy elénekli a szerepet helyére – adta hírül a The Guardian című brit napilap.

Castronovo igen megindítóan énekelt a színfalak mögött, miközben Ayan a színpadon játszott. Csak az előadás végén jött ki a színpadra meghajolni, farmerdzsekit viselve. A nézőket meghatotta beugrása, néhányan meg is könnyezték – olvasható a brit lapban.

Az amerikai tenor, aki a világ vezető operaházaiban rendszeres fellépő, a londoni Királyi Operaházban már több mint tíz éve énekel, a Bohémélet Rodolfó szerepében 2006-ban debütált.

Az operavilágában nagyon ritka az ilyen beugrás, 2004-ben Ian Vayne ausztrál bariton Linzben mentette meg a Carmen előadását, amikor átvette Escamillo szerepét az első felvonásban szívrohamot kapott Lauri Vasartól. A közelmúltban a londoni Wigmore Hall egyik kisegítő ruhatárosa, Milly Forrest mentette meg az utolsó pillanatban a neves koncertterem egyik szólóestjét, a szoprán ugyanis a Királyi Zeneakadémia végzős hallgatója.

Az MTI-hez szerda délelőtt eljuttatott veszélyjelzésük szerint Budapesten, Pest, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van érvényben elsőfokú figyelmeztetés. Ezeken a területeken a napi középhőmérséklet 25 Celsius-fok felett alakulhat.

Az előrejelzés szerint főként a Duna vonalától keletre, valamint estefelé az Alpokalja térségében alakul ki helyenként zápor, esetleg zivatar. A szél többfelé megerősödik, a Bodrogközben, valamint zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek. A maximumhőmérséklet 27-32 fok között várható. Késő estére 20-25 fok közé hűl le a levegő.

Csütörtökön is többfelé várható hőség. A sok napsütés mellett szórványosan valószínű zápor, zivatar. A légmozgás élénk, zivatarban viharos lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet 15-20, a legmagasabb hőmérséklet 27-32 fok között alakul.

Kolozsi Péter azt mondta: a lány mintegy 5-6 métert zuhant, az I. kerületi katasztrófavédelem alpintechnikai egysége mentette ki.

Bőti Brigitta, az Országos Mentőszolgálat mentésirányítója az M1 szerda délelőtti műsorában azt mondta: a gyermek állapota stabil, de lehet, hogy koponya- vagy gerincsérülést szenvedett.

Amikor a levegőben lévő szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lépve a tengervízzel szénsavat képez, és a víz savasabb lesz. A légköri szén-dioxid mintegy egyharmadát nyelik el az óceánok, az ipari forradalom óta mintegy 525 milliárd tonna szén-dioxidot nyeltek el. 

Az elmúlt száz évben az emberi tevékenység miatt növekvő szén-dioxid koncentráció 0,1 százalékkal csökkentette a tengerek ph-értékét, ami jelenleg 8.1. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentése szerint 2100-ra várhatóan további két tizeddel csökkenhet a pH-érték.

A halak a szaglásukat használják élelem, biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére és jó ívóhely felkutatására. Ezért szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti legalapvetőbb funkcióikat a túlélésre.

Az Exeteri Egyetem kutatói gazdaságilag fontos halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerül végveszélybe. A brit kutatók portugál szakemberekkel tesztelték azt, miként érzékeli a különböző szagokat a tengeri sügér. 

„A világon először vizsgáltuk az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Először összehasonlítottuk fiatal farkas sügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előre jelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált ragadozó hal szagára” – idézte  Cosima Porteust, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org. tudományos ismeretterjesztő hírportál.

Porteus hozzátette: „a tengeri sügér szaglása mintegy felére csökkent, ha a tengervíz a 2100-ra előre jelzett PH-értékű volt. A savasodás jóval nagyobb hatással volt a hal azon szaglóképességeire, mint az élelemszerzés vagy a vészhelyzet, szemben más szagokkal. Úgy véljük ez a savasodás eredménye”.

A szakemberek azt is kimutatták, hogy a savasodás hatással volt az orrban és az agyban kifejeződő génekre, megváltoztatta a szaglásban szerepet játszókat és az agyban az információ feldolgozásért felelős géneket. 

Egy másik tanulmányban a Cardiffi Egyetem kutatói kimutatták, hogy még az IPCC előrejelzésénél is nagyobb lehet az óceán savasodása 2100-ig, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a szén-dioxid-kibocsátás.

Az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kicsiny tengeri élőlények fosszíliáit vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi szintje mellett a légkör szén-dioxid-szintje a jelenlegi mintegy 400 ppm-ről 930 ppm-re nőhet 2100-ra. 

Ez azt eredményezné, hogy az óceánok vizének ph-értéke a mostani 8,1-ről kevesebb mint 7,8 lesz. Ez igen jelentős csökkenés, mivel minden 0,1 ph-egység 25 százalékos növekedést eredménye az óceánok savasodásában. 

A légkör ilyen szén-dioxid-szintjére és az óceánok ekkora mértékű savasodására nem volt példa a 14 millió évvel ezelőtti középső miocén klimaoptimum időszak óta, amikor 3 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet a bolygón.