A The Guardian cikke szerint brit kutatók 6147 film forgatókönyvének adatait elemezték és szűrték különböző algoritmusokkal, és ennek során kiderült, hogy melyik érzelmi ív érdekli a legjobban a közönséget. Az eredmény szerint az úgynevezett „ember a gödörben” történet a legjövedelmezőbb.

A kutatást vezető Ganna Pogrebna, a Birminghami Egyetem viselkedési közgazdaságtan és adattudományi professzora szerint „amikor egy filmes produkcióról beszélünk, emberek egy kis csoportja hozza a döntéseket a nézők számára”. A kutatásban viszont megpróbáltak a nézőkre hallgatni, és azt kideríteni, hogy mit is szeretnének látni – fűzte hozzá.

A kutatócsoport hat érzelmi profilba/csoportba sorolta a filmeket: a szegénységből a gazdagságba vezető utat bemutató, érzelmi emelkedést ábrázoló filmek (A remény rabjai); a fordított, gazdagságból a szegénységbe utat bejáró, érzelmi zuhanást ábrázoló filmek (Psycho); az „ember a gödörben”, bukást követő felemelkedést ábrázoló filmek (A keresztapa); az Ikarusz, vagyis emelkedés-zuhanás történet (A rakparton); a Hamupipőke-történet, avagy az érzelmi emelkedést, zuhanást és emelkedést bemutató film (Babe); valamint az Ödipusz-történet zuhanás, emelkedés és zuhanás ívvel (Mindent anyámról).

Ezt követően fel tudták térképezni, hogy 21 műfajban mely csoport bizonyult a legnagyobb kasszasikernek a moziban. Az elemzés kimutatta, hogy az ember a gödörben-sztorik a maguk boldogság-szomorúság-boldogság ívével minden műfajban a legsikeresebbek. Átlagosan 40,5 millió dolláros (11 milliárd forintos) költségvetéssel készülnek és átlagosan 54,9 millió dolláros (15 milliárd forintos) bevételt termelnek.

Az életrajzi filmeknél ugyan a szegénységből a gazdagságba vezető utat ábrázoló sémák végeztek az élen, ám a krimikben és thrillerekben ez a recept sokkal kevésbé sikeres. A vígjátékok közül pedig azok a legkevésbé jövedelmezők a mozikban, amelyek a gazdagságból a szegénységbe vezető utat mutatják be és nem jutnak el a happy endig.

A kutatók szerint az ember a gödörben-sztorik nemcsak a legnépszerűbbek a közönség körében, de ráadásul ezekről beszélnek a legtöbbet.

Pogrebna arra is rámutatott, hogy a kutatás eredményei több dimenziósak. Például az elszegényedéstörténetek pénzügyileg sikeresek lehetnek, ha epikus, nagy költségvetésű produkcióban látjuk őket, mint Christopher Nolan Batman-filmjei. Az Ikarusz-filmek a kis költségvetésű produkciókban a legsikeresebbek, az Ödipusz-filmek pedig nem nagyon kapnak díjakat.

Pogrebna hangsúlyozta: a kutatás nem arra szólít fel, hogy ezentúl csak ember a gödörben-filmeket készítsenek. „Nem a filmipart próbáljuk kinyírni. Azt próbáljuk kideríteni, hogy mi a sikeres” – mondta.

A tudós úgy véli, a tudományos kutatás segíthet abban, hogy a stúdiók kreatívabbak legyenek, mivel ha tudják, mi jelent a kereskedelmi siker, akkor biztonságosabban bővíthetik repertoárjukat, és több kísérleti filmmel próbálkozhatnak.

„Nem tartom korlátozásnak, inkább lehetővé teszi, hogy a filmes vállalatok innovatívabbá váljanak” – mondta.

A tanulmányt a Cornell Egyetem Könyvtára adta ki.