A városi tanács egy közvélemény-kutatás nyomán döntött úgy, hogy dohányzásmentes övezetté teszi a szabadtéri területet. A megkérdezett hétszáz ember zömmel úgy válaszolt a kérdésre, hogy jobb szeretné, ha nem szállna dohányfüst a téren – számoltak be róla ausztrál hírportálok.

Jenny Green városi tanácsos elmondta, hogy hétfőtől tizenkét hónapig ezzel megbízott alkalmazottak járnak körbe a területen hamutartókkal, és minden dohányost megkérnek, oltsa el a cigarettáját.

– A teljes szabadtéri terület dohányzásmentes ezentúl – magyarázta Green, emlékeztetve arra, hogy az ausztrálok kevesebb mint hsúz százaléka dohányzik, a többiek tehát ezentúl nyugodtan élvezhetik a füstmentes levegőt. – Ha valaki kiül ebédelni vagy csak sütkérezni akar kicsit a napon, számíthat rá, hogy senki sem gyújt rá mellette. A nemdohányzók fellélegezhetnek és egyúttal csökken a csikkek száma is.

A döntés összhangban van azzal a rendelkezéssel, hogy júliustól az éttermek kiülős teraszain sem lehet rágyújtani. A Martin Place egyes részein pedig már eddig is tilos volt a dohányzás. A sydneyi vasútállomásokon, a buszmegállókban és irodaházakban a dohányzás régóta tiltott, ezért a munkaidő szüneteiben sok dohányos megy ki, és füstöl a szabadban.

Ausztrália volt az első ország a világon, ahol 2012-ben bevezették, hogy csak egységes, a dohányzás egészségkárosító hatására figyelmeztető, elrettentő képekkel díszített csomagolású cigarettát lehessen árusítani.

A szálláshelyek összes bruttó árbevétele 22 milliárd forint volt, 8,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában a szálláshelyek 8,8 százalékkal többet, összesen 3 millió 876 ezer vendégéjszakát regisztráltak az előző év azonos időszakához képest.

A jogászképzésben ne a mennyiségi szemlélet uralkodjon, a minőségre szeretnénk koncentrálni – mondta Trócsányi László, megjegyezve, ma Magyarországon tizenkétezer joghallgató van nyolc képzési helyen. Közölte, nem érezné "katasztrófának" azt a helyzetet, ha netán a jövőben tíz-tizenegyezer joghallgató lenne, ha megfelelő minőségű képzésben vesznek részt. A miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy a mai világban egy jogász idegen nyelven tudjon tárgyalásokat folytatni.

A férfi, aki motorkerékpárt és autót is készített már fából, ezúttal traktort és ekét készített hajópadlóból négy hónap alatt. Az abroncsok, a lámpák és a motor kivételével a kétszáz köbcentis fűkaszamotorral hajtott traktor minden eleme fából készült.

A Google felvételei révén virtuálisan bárki végigsétálhat az Országház kevesek által látható folyosóin és bejuthat az európai uniós csatlakozási tárgyalások egyik helyszínéül szolgáló Delegációs terembe, a Dunára néző, hatalmas erkéllyel rendelkező Vadász terembe és a Honfoglalás című festményt rejtő Munkácsy-terembe is, amely jelenleg a miniszterelnök tárgyalójaként szolgál. Teljes díszkivilágításában csodálhatják meg az érdeklődők a díszlépcsőházat és a kupolacsarnokot, ahol Európa egyik legépebben fennmaradt középkori eredetű tárgyegyüttesét, a Szent Koronát, a jogart, az országalmát és a koronázási kardot is közelebbről szemügyre vehetik.

Már több tucat történelmi, kulturális vagy idegenforgalmi szempontból fontos helyről készültek képek Magyarországon. Virtuális sétára indulhat így a világon bárki például a Mátyás-templomban és a Dohány utcai zsinagóga belső tereiben, az Operaház nézőterén, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék szőlőhegyein, az egri várban, a Halászbástyán és a budai várnegyedben, de a Fővárosi Állat- és Növénykertben, és a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben is. A magyarországi városokat pedig 2013 áprilisa óta lehet bejárni a Street View-val.

Az újítás a fogyasztóvédelmi törvény módosítási tervezetének része. A néhány soros szabályozás beterjesztője Otto Brixi és Anton Martvon a kormánypárt parlamenti képviselője. Ez a tény gyakorlatilag előrevetíti a jogszabály elfogadását.

"A gyártó, az importőr, a szállító és a forgalmazó nem építhet be a termékbe olyan alkatrészt, amely lerövidíti vagy lerövidítheti annak élettartamát, illetve annak olyan működésképtelenségét idézi elő, amely nem lépett volna fel, amennyiben a termék nem tartalmazza az adott alkatrészt" – fogalmaz a jogszabály. Az előírás megsértőire – 66 ezer és 332 ezer euró közötti összegű – pénzbírságot vethetnek ki.

A módosítás előterjesztői azzal indokolták a szabályozás bevezetésének szükségességét, hogy az Európai Unió több tagországában is jegyeztek fel olyan eseteket, amelyekben megállapították, hogy az adott termékbe olyan alkatrészeket építettek be, amelyekkel szándékosan lerövidítették az eszköz élettartamát. Így a termékek rendszerint röviddel a jótállási idő letelte után hibásodtak meg. A törvénymódosításról már most kezdődött májusi ülésén döntést hozhat a pozsonyi parlament, és az már idén szeptembertől hatályba léphet.

A 13 vádlott közül a – részben már korábban jogerőre emelkedett – döntés szerint egyedül az egyik szülésznőt ítélték összesen 95 ezer forintos pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra, a vádlottak nagy részét büntetés kiszabása nélkül próbára bocsátották a bíróságok, és volt, aki megrovást kapott, több vádlottat pedig felmentettek.

A Kúria leszögezte, hogy hálapénznek csak az minősül, amit a beteg elégedettsége kifejezéseként a kezelés után, önként ad, abban az esetben nem lehet bűncselekményről beszélni. Ez a magyar társadalomban hosszú ideje kialakult szokás. Az effajta hálapénznek csupán munkajogi következményei lehetnek, például fegyelmi eljárás, ha az adott intézmény vezetője a munka törvénykönyve szerinti hozzájárulást nem adta meg, továbbá az így kapott pénz az adótörvények szerint adóköteles jövedelemnek számít, de nem bűncselekmény.

A jelen eljárásban bűncselekménynek minősített esetekben azonban az államilag finanszírozott egészségügyi ellátást megelőző célozgatást, vagy nyomatékos kérést követően adtak pénzt a kezeltek – mutatott rá a tanácselnök szóbeli indoklásában. A tényállás szerint a vádlottak volt, amikor kérdés nélkül jelezték a kezelteknek, hogy hány dolgozónak konkrétan milyen összeggel szokás, illik megköszönni az ellátást. Tanúk korábban elmondták, hogy ezt a jelzést nyomatékos kérésként értelmezték. "Hálára kötelezni senkit nem lehet, és a hálának tarifája sincs" – szögezte le a Kúria.

Az ügyben közérdekű bejelentésre indult nyomozás. A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője azzal követett el vesztegetést, hogy pénzt kért kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között, legalább húsz esetben. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy pénzt sosem kértek és nem is fogadtak el. Ugyanakkor az eljárás adatai szerint műtősfiúk, szülésznők, nőgyógyászok kaptak kétezer és 60-80 ezer forint közötti összegeket az ellátottaktól. Az eljárásban tanúként meghallgatott kismamák és azok családtagjai arról számoltak be, hogy a kezelés során azt mondták nekik: "Ugye, tudja, hogy illik megköszönni a kezelést? Egy epidurális érzéstelenítést ötezer forinttal szoktak megköszönni. Itt egy szülés levezetéséért 60-80 ezer forintot szokás fizetni."

Tavaly márciusban a Fővárosi Törvényszék tíz szülész-nőgyógyászt ítélt el első fokon egyenként kétmillió forint körüli pénzbüntetésre, egy szülésznő pedig felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Akkor a bíró szóbeli indoklásában kiemelte: a tanúvallomások meggyőzően bizonyították, hogy konkrét összegeket kértek előre az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért. Ez pedig már nem csupán erkölcsileg elítélendő, hanem bűncselekmény. Több tanú azt mondta, magától nem adott volna, de úgy érezte, nincs választása, szinte utasították a pénz átadására. A büntetőügy fellebbezések után másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol a vádlottak egy részét felmentették, más részének enyhítették a büntetését. A másodfokú ítélet részben jogerőre emelkedett, hét vádlott ügyében azonban a Kúrián folytatódott harmadfokon az ügy.

Egy hete az ügyész a Kúriától bűnösség kimondását és büntetés kiszabását kérte, miután álláspontja szerint az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásért a vádlottak burkoltan vagy nyíltan, de pénzt vártak el az ellátottaktól. Ez nem hálapénz – szögezte le az ügyész. Ugyanakkor a védők felmentést kértek, és a többi között azzal érveltek: a vádlottak csupán arról adtak tájékoztatást, hogy ott ki milyen ellátás után milyen ajándékot szokott kapni. Válaszoltak, amikor megkérdezték tőlük, hogy mennyit szokás adni. Az egyik védő szóvá tette, hogy egy másik ügyben, ahol az eljárás adatai szerint ügyészségi fogalmazók vásároltak nyelvvizsgát, a vádhatóság megelégedett a vádhalasztással. Mások szerint nem lehet eltekinteni a társadalmi környezettől, a társadalom nagy része ugyanis hallgatólagosan tudomásul veszi az évtizedek óta alacsony orvosi fizetések ilyen jellegű kiegészítésének gyakorlatát. Az egyik ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy már folyamatban van egy olyan törvénymódosítás kodifikációja, amely teljesen egyértelművé tenné, hogy a hálapénz, tehát az önkéntes, utólagos anyagi vagy más jellegű juttatás nem bűncselekmény, ha nem jár együtt kötelességszegéssel.

A hatóság vizsgálata megállapította: egy vásárlásnál átlagosan 207 forinttal kellett többet fizetni a szabálytalan mérés miatt. A tapasztalatok szerint leggyakrabban az élelmiszer-áruházláncokban, és a kisebb élelmiszerüzleteknél fordult elő, hogy többet mutatott a mérleg. A többletszámolás oka a legtöbb esetben az volt, hogy a mérést végző alkalmazottak a termék tömegébe a csomagolóanyagot is belemérték. Ez pedig szabálytalan, az a kereskedő, aki így jár el, megtéveszti a vásárlókat - hívta fel a figyelmet a fogyasztóvédelmi hatóság.

Szintén jogsértő, amikor a valódi mennyiségnél azért mutat többet a mérleg, mert az pontatlanul van beállítva. Volt, hogy kisebb súlypótló eszközzel trükköztek az üzletben, vagy a méréshez manipulált súlyt használtak. Előfordult az is, hogy a méréshez használt súly aljára tettek egy érmét, amely miatt már nem a valós mennyiséget mutatta a műszer. De arra is volt példa, hogy kitámasztották a mérleget, hogy másként billenjen, az így mért mennyiség sem valós. Az úgynevezett tömegre értékesített termékek próbavásárlásánál minden esetben vizsgálták a kiszolgáláshoz használt mérlegek hitelességét is, több száz üzletben fordult elő, hogy a mérleg hitelessége az ellenőrzés idején már lejárt. A legtöbb ilyen szabálytalanság kisebb élelmiszerüzletekben, vásárcsarnokokban, piacokon, hús-hentesáru üzletekben fordult elő - írták. A szabálytalanság oka ugyanakkor sok esetben az, hogy nem tudták a vállalkozók: a mérlegeket 2 évente hitelesíttetni kell. Volt olyan mérleg, amelynek a hitelesítése az ellenőrzés idején 5 éve lejárt.

A fogyasztóvédelmi hatóság azt javasolja a vásárlóknak, hogy ha hasonlókat tapasztalnak, rögtön szóljanak az eladónak. Kérjék meg arra, hogy a mérleget nullázza le, miután a csomagolóanyagot rátette, vagy szólítsák fel a kereskedőt, hogy az előírásoknak megfelelően a mérést a vásárlók számára is jól látható helyen végezze el.