Ma Afrika öt nagy testű növényevő emlősfaj hazája, évmilliókkal ezelőtt azonban sokkal több volt belőlük. Nem tudni, miért pusztult ki számos fajuk, ám sok szakértő az eszközhasználó, húsevő emberelődök számlájára írta a kiirtásukat. Az új kutatás azonban azt állapította meg, hogy az óriás növényevők száma már jóval azelőtt csökkenni kezdett, hogy az ember megjelent volna. A kihalás fő oka a hosszú távú környezeti változások lehettek a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint, melyet a utah-i Természettudományi Múzeum kutatói készítettek Tyler Faith vezetésével.

A tudósok felállították a legnagyobb, több mint 900 kilogrammos növényevők kihalási kronológiáját. Ma már csak az elefántok, a vízilovak, a zsiráfok és az orrszarvúk két faja tartozik ebbe a kategóriába. Lucy, az ember hárommillió éves afrikai rokona korában azonban ezeken kívül egy további zsiráffaj és négy elefántszerű faj is lakta a kontinenst. Az adatok elemzése azt az eredményt hozta, hogy az utóbbi hétmillió évben 28 óriásemlősfaj halt ki Afrikában. Számuk csökkenése nagyjából 4,6 millió éve kezdődött és az üteme nem változott a homo erectus megjelenésével.

Megvizsgálták az éghajlat és a környezet változásait is az évmilliók során. Azt találták, hogy az éghajlatváltozás számlájára sokkal több írható, mint az emberelődökére. A klíma átalakulása miatt szorította ki a hatalmas fák és bokrok borította erdős vidéket a füves puszta.

"A változás valószínűleg összefügg azzal, hogy az utóbbi ötmillió évben csökkent a légkör szén-dioxid-koncentrációja. Ha kevés a szén-dioxid, az a trópusi füves pusztáknak kedvez, így a szavannákról idővel elfogytak a fák, egyre nyitottabbak lettek. Sok óriás növényevőről tudjuk, hogy erdei növényzeten élt, így táplálékuk eltűnésével maguk is kihaltak" - mondta John Rowan, a tanulmány társszerzője, a massachusettsi Amherst Egyetem kutatója.

A nagy testű emlősök kihalása magyarázatot ad más fajok eltűnésére, melyek levadászásával szintén a korai emberelődöket vádolták eddig. Egyes kutatók szerint az egyre több húst fogyasztó ősemberhordák állhatnak a ragadozók pusztulása mögött is. "Kihalt abban az időben több ragadozó, többek köztük a kardfogú tigris is, amelynek lehet, hogy az óriás növényevők voltak a fő tápláléka" - mondta Paul Koch, a Santa Cruz-i Kalifornai Egyetem kutatója.

A régi kelta hagyományok szerint a magas rangú vezetők eltemetésekor nemcsak a testét, hanem vele együtt szekerét, lovait, szerszámait, és akár fegyvereit is elföldelték. Mike Smith kincsvadász úgy gondolja, az általa megtalált szekér maradványai egy óriási, eddig fel nem fedezett vaskori településhez vezethetnek. A Walesi Nemzeti Múzeum a leletet "jelentősnek és érdekesnek" nevezte. A szekér megtalálásának pontos helyét egyelőre titokban tartják - csupán annyi ismeretes, hogy Pembrokeshire megye déli részén van -, mivel régészek jövőre nagyobb ásatásra készülnek a térségben. 

Smith kincskeresése először februárban járt sikerrel, majd folytatva a kutakodást, ráakadt egy általa középkorból származó brossnak tartott tárgyra. Felvette a kapcsolatot egy szakemberrel, akinek képeket is küldött. A szakértő véleménye szerint a tárgy, amelyet Smith talált, egy kelta lószerszám, amely feltehetőleg Kr. e. 600-ból származhat. Smith ezután visszament a helyszínre, ahol további darabokat is talált.

Egyes szakértők eleinte szkeptikusak voltak, június óta azonban a Walesi Nemzeti Múzeum és régészeti hatóság illetékesei a területen előzetes feltárásokat folytatnak, és újabb leleteket találtak. Földradarral betemetett csatornarendszerre, falakra bukkantak, ami egy eddig ismeretlen nagy kelta települést feltételez. Ennek kiderítésére jövő évre teljes feltárást terveznek.

Egy nemzetközi kutatócsoport 2002-ben több mint háromezer ember nyaki véráramlását vizsgálta meg ultrahanggal, majd a következő 15 évben figyelte állapotukat: tesztelték memóriájukat és problémamegoldó képességüket. Az eredmények szerint a többi résztvevőhöz képest azoknál következett be a legnagyobb mértékű kognitív hanyatlás a következő tíz évben, akiknél az ultrahangos vizsgálattal a legintenzívebb érverést tapasztalták. A kognitív hanyatlás gyakran a demencia első jele, de nem mindenkinél alakul ki demencia azok közül, akiknek a kognitív képességei gyengülnek.

A University College London (UCL) által vezetett kutatás nyomán készült tanulmány szerzői bíznak abban, hogy eredményeik révén új lehetőség kínálkozik a kognitív hanyatlás és a demencia előrejelzésére. A kutatás eredményei emellett azt is alátámasztják, hogy a vérnyomás és a koleszterinszint kordában tartása, az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a dohányzás mellőzése mind segíthet a demencia megelőzésében.

Scott Chiesa, UCL tudósa hangsúlyozta, hogy a demencia több évtizedes károsodás eredménye, mire diagnosztizálják, már túl késő bármit tenni. "Minél korábban kell beavatkozni, ki kell dolgozni az eljárást, amivel meg lehet állapítani, hogy kik hajlamosak a demenciára és őket kell megcélozni" - fűzte hozzá.

A kutatók most azt tervezik, hogy MRI-szűréssel azt is megvizsgálják, vajon a résztvevők agyában bekövetkeztek-e strukturális és funkcionális változások, amelyek megmagyarázhatják kognitív hanyatlásukat. Azt is ki akarják deríteni, hogy a szűrés javíthat-e a demencia-diagnózison. A kutatás eredményeit az Amerikai Szívgyógyászati Szövetség (AHA) chicagói tudományos konferenciáján ismertették.

Világszerte drasztikusan csökkent a termékenységi ráta az 1950 és 2017 közötti időszakban - derült ki a The Lancet című orvosi folyóiratban publikált új tanulmányból, amely szerint a világ országainak csaknem felében immár nem születik elegendő gyermek a népesség méretének fenntartásához.

A mutatók szerint 1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek az életük során. 2017-re a termékenységi ráta csaknem megfeleződött, 2,4 gyermekre csökkent. Az egyes országok között óriásiak a különbségek. A nyugat-afrikai Nigerben átlagosan 7,1, a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Cipruson egy gyereket szülnek a nők - írja a BBC hírportálja.

Amikor egy ország átlagos termékenységi rátája nagyjából 2,1 alá csökken, akkor a népesség idővel zsugorodni kezd. (Azokban az országokban, ahol magas a gyermekkori halálozási ráta, ott a populáció fenntartásához szükséges minimális születési szám jóval magasabb.) A vizsgált időszak kezdetén, vagyis 1950-ben még a világ egyetlen országa sem tartozott ebbe a kategóriába.

"Elérkeztünk a vízválasztóhoz, amikor a világ országainak felében a termékenységi ráta nem éri el a fenntartáshoz szükséges szintet, vagyis a népesség csökkenhet ezekben az országokban" - mondta Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem professzora.

A gazdaságilag fejlettebb országokban, Európa államainak többségében, Észak-Amerikában, Dél-Koreában és Ausztráliában alacsonyabbak a termékenységi ráták. Mindez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban csökken a népesség, legalábbis egyelőre nem, mivel egy populáció méretét a születési és halálozási arányok, valamint a kivándorlás együttesen határozzák meg. Akár egy nemzedéknyi időbe is telhet, mire a termékenységi arányok változásai éreztetni kezdik a hatásukat.

A kutatók szerint - noha a világ országainak felében még elegendő gyermek születik -, ahogy egyre több nemzet válik gazdaságilag fejlettebbé, úgy egyre több országban lesz alacsonyabb a születések száma. A termékenységi ráta csökkenésének semmi köze a spermaszámhoz vagy a termékenységgel kapcsolatban felmerülő egyéb tényezőkhöz, hanem három fő pillérhez köthető: az alacsonyabb gyermekkori halálozás miatt a nők kevesebb gyereket szülnek, könnyebben hozzáférhetőek a  fogamzásgátló módszerek, továbbá egyre nagyobb arányban vannak jelen a nők az oktatásban és a munkaerőpiacon.

George Leeson, a népességöregedéssel foglalkozó Oxford Institute of Population Ageing igazgatója szerint azonban mindennek nem kell feltétlenül rossz dolognak lennie, amennyiben az egész társadalom képes alkalmazkodni a nagyszabású demográfiai változásokhoz. A szakember szerint a munkahelyeknek számos változtatást kell majd bevezetniük és újra kell gondolni a - Nagy-Britanniában jelenleg 68 éves korban maximalizált - nyugdíjazás gyakorlatát is.

A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy, noha a változás komoly kihívások elé állíthatja a társadalmakat, számos jótékony hatással lehet az emberiség által kizsákmányolt természetre.

A kislányoknak jók az esélyei a felépülésre - mondta el újságíróknak Joe Crameri, az operációt végző csapat vezetője. A törzsüknél összenőve született kislányok, Nima és Dava Pelden arccal egymás felé születtek, ülni nem tudtak, állni igen, de csak egyszerre. A melbourne-i Royal Children's Hospital mintegy 18 szakembere vett részt a műtétben.

A kislányok és édesanyjuk októberben érkeztek Melbourne-be, de az orvosok péntekig vártak a műtéttel, addig a kislányok egészségi állapotán igyekeztek javítani. Az operáló csoport nem tudta pontosan, mit találnak a két gyerek szervezetében. Sikeresen szétválasztották a májukat, az azonban nem volt világos, a bélrendszerüknek van-e közös szakasza. A műtét közben derült ki, hogy szerencsére nem volt ilyen.
 
"Nem találtunk semmi olyat a kislányok hasában, amire ne álltunk volna készen. A következő 24-48 óra kihívást jelenthet, mint minden műtét után. Bízunk a jó eredményben" - mondta Crameri. Nagyjából minden 200 ezer szülésre esik egy összenőtt ikerpár, 40-60 százalékuk élettelenül jön világra. Évente csak néhány elválasztó műtétet végeznek a világon.

A bhutáni családot a Children First Foundation nevű, ausztrál székhelyű jótékonysági alapítvány vitte Melbourne-be, Victoria állam állta az operáció 350 ezer ausztrál dolláros (71,8 millió forintos) költségeit. A család a kislányok gyógyulása után térhet vissza a himalájai országba, mely a világ egyik legelzártabb, legszegényebb államának számít. A melbourne-i gyermekkórházban 2009-ben már sikerrel hajtottak végre hasonló életmentő műtétet, akkor két bangladeshi ikerlányt, Trisnát és Krisnát  választották szét 32 órás munkával.

(A címlapon megjelent fotó illusztráció, forrása: pixabay.com)

A walesi hercegről, II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg elsőszülött fiáról a BBC televízió készített eddig példátlan mélységű portréműsort, abból az alkalomból, hogy a trónörökös jövő szerdán ünnepli 70. születésnapját. A csütörtök este műsorra tűzött, részleteiben előre ismertetett program készítői egy teljes éven át kísérhették figyelemmel és rögzíthették Károly és családja mindennapjait, és interjút is készítettek a herceggel.

Az interjú rendkívüli jelentőségű, hiszen Károly most beszélt hivatalosan és nyilvánosan először és nagy valószínűséggel utoljára arról, hogy miként látja majdani szerepét királyként. A brit udvari protokoll ugyanis szigorúan körülírt határokat szab annak, hogy az Egyesült Királyság mindenkori uralkodója mikor mit mondhat a nyilvánosság előtt. Az egyik legszigorúbb szabály az, hogy napi politikai kérdésekben egyáltalán nem nyilváníthat véleményt, még kevésbé tehet kísérletet saját kormánya politikai döntéseinek befolyásolására.

Károlyról ugyanakkor köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben nem tett lakatot a szájára, ha nem tetszett neki valami, és véleményét rendszeres magánlevelekben is kifejtette például Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnöknek és minisztereinek. Komoly feltűnést keltett az is, amikor II. Erzsébet királynő 2015 októberében állami látogatáson fogadta Londonban Hszi Csin-ping kínai elnököt, Károly herceg és felesége, Kamilla cornwalli hercegnő távol maradt a vendég tiszteletére rendezett bankettről. Az udvar annak idején erre nem adott hivatalos magyarázatot, de egybehangzó brit sajtóértesülések szerint a trónörökös ezzel akarta érzékeltetni, hogy fenntartásokkal viseltet Kína emberi jogi gyakorlatával szemben.

A csütörtöki BBC-műsorban ugyanakkor a walesi herceg kijelenti: mindig azon igyekezett, hogy bármit tesz is, annak ne legyen pártpolitikai jellege. Elismerte azonban azt is, hogy uralkodóként "egészen más" magatartást kell majd tanúsítania, mint trónörökösként. Kijelentette: "képtelenség" lenne azt gondolni, hogy ha trónra lép, mindent folytathat ugyanúgy, mint eddig, mivel "a két helyzet teljesen különbözik egymástól". Hozzátette: nem annyira "ostoba", hogy ezt ne értse meg.

Károly herceg hangsúlyozta ugyanakkor: mindig is fejtörést okozott számára, hogy mi számít beleszólásnak. "Ha beleszólás az, hogy aggódom a (brit) városok belső területeinek állapota és az ott élők életkörülményei miatt, ahogy ezt már 40 éve is tettem, akkor erre nagyon büszke vagyok" - jelenti ki a brit trón várományosa a BBC-interjúban.

A trónörökös hétköznapjaiba gyermekei is eddig példátlan betekintést nyújtanak. Károly és néhai hitvese, az 1997-ben autószerencsétlenségben elhunyt Diana hercegnő másodszülött fia, Harry herceg elmondja: szeretné, ha édesapja "lassítana egy kicsit". "Ez az ember elképesztően későn vacsorázik, utána még visszaül íróasztalához, és rendre el is alszik iratai felett" - fedi fel Harry a BBC-műsorban.

Az elsőszülött fiú, Vilmos herceg, Harry bátyja, aki Károly után majdan maga is az Egyesült Királyság uralkodója lesz, a BBC-műsorban elmondja: most, hogy édesapja betölti 70. életévét, ideje, hogy "konszolidálódjanak" körülötte a dolgok, mert szeretné, ha Károly "még 95 évesen is ugyanolyan fitt lenne, mint most".

 Károly herceg 1948. november 14-én született, és négyéves kora óta - az angol-brit monarchia történetében rekordideje - trónörökös, édesanyja ugyanis 1952 óta az Egyesült Királyság uralkodója.

A tanulmány szerzői, a Bristoli Egyetem kutatói a napokban folyó glasgow-i brit rákkutatási konferencián elmondták, egyelőre nem tudni, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében.Minden embernek van biológiai órája, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, ezt hívják cirkadián ritmusnak, ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot, még a szívroham kockázatát is.

Azonban az egyes emberek biológiai órái "nem ugyanazt az időt mutatják". A "pacsirták" az első napsugárra kinyitják a szemüket, a nap folyamán korábban jutnak el teljesítményük csúcspontjára, este korábban álmosodnak el.  A "baglyoknak" nehezebb a kora reggeli felkelés, produktívabbak a nap vége felé és később alszanak el. A kutatók megvizsgáltak 341 DNS-részletet, amelyek az embert pacsirtának, vagy bagolynak "programozzák". Ezután elemezték több mint 180 ezer nő adatait a UK Biobank nevű projekt adatbázisából, valamint majdnem 230 ezer nő adatait a Breast Cancer Association Consortium nevű rákkutató intézet tanulmányából.

Kiderült, hogy akik genetikailag pacsirták, azoknak kisebb az esélyük a mellrákra, mint azoknak, akiket a génjeik bagolynak programoztak.
Mivel a szóban forgó génszakaszokat születésétől hordozza az ember, és nem függnek össze a rák más ismert okával, például az elhízással, ezért a kutatók okkal vélik, hogy a biológiai óra szerepet játszik a rák kialakulásában. Minden hetedik brit nőnél alakul ki mellrák élete során, a kutatás pedig csak egy rövid, nyolcéves szakaszt vizsgált. Ebben a szakaszban száz "bagolyból" kettőnél, száz "pacsirtából" egynél alakult ki tumor.

Az életkor és a családi hajlam a mellrák fő kockázati tényezői. A Brit Rákkutató Intézet szerint az esetek nagyjából negyedét lehetne megelőzni.
Egyértelmű alvási tanácsot azonban korai lenne adni, mivel további kutatásoknak "fel kell még deríteni, milyen okok miatt nagyobb a mellrák kockázata a bagoly típusúaknál, mint a pacsirtáknál" - mondta Richmond.