Nehezen hihető, de igaz: jön a Gladiátor 2!
Jelenleg úgy tűnik, hogy Lucius sztoriját viszi tovább, de nincs kizárva, hogy valamilyen módon visszahozza Russell Crowe karakterét is – írja a player.hu.
A forgatókönyvet a Top Gun: Maverick, Mel Gibson Az utolsó emberigje és Az éhezők viadala utolsó két részének szerzője, Peter Craig írja. Bármi lehet még ebből…
Minden idők legrosszabbul öltözött hírességei
Ben Affleck legalább olyan rosszul választ outfiteket, mint forgatókönyveket. A Daredevilt még csak-csak megbocsátanánk neki, de ezeket a szetteket nem lehet. Biztos kézzel nyúl azokhoz a darabokhoz, amiket egy nyolcvanéves is nehezen nyel be. Bármi jöhet neki, kinyúlt póló, borzasztó ing, béna nadrág, úgy tűnik, akkor érzi jól magát, ha ezeket kombinálhatja is.
Chris Martin ékes példa arra, hogy írhat valaki nagyon király zenét egyéb ízlés nélkül. Ő az, akinél minden fals: a póló, a cipő. Ki hordja kívül a magasszárú sneaker nyelvét?
Eltolták a Wonder Woman 2 premierjét, de nagyon
Az egész érdekesnek tűnő Wonder Woman 1984 nagyon nem érkezik időben a mozikba: eredetileg 2019-re tervezték a bemutatót, de ez annyira nem jön össze, hogy csak 2020 június 5-én lehet megnézni, hogyan folytatódik Diana sztorija.
A második részt ugyanaz a Patty Jenkins rendezi, aki az elsőt, és valahogyan visszatér majd benne Chris Pine is. Forog már a film, de úgy tűnik, nem kell sietniük vele.
Banksy videón mutatja be, hogyan született meg az öndaráló festmény
Mint azt a világ összes orgánuma megírta, Banksy festménye egy Sotheby árverésen abban a pillanatban elkezdte ledarálni saját magát, amint 1,4 millió dollárért leütötték. Az akció teljesen sokkolta az árverésen résztvevőket, majd a műkereskedő szcénát, végül a világot.
A prankről azóta sokat írták, elemezték, milyen hagyományai vannak az önpusztító/szándékosan megrongált műtárgyaknak a művészettörténetben.
A vevő megtartotta a művet, a Sotheby pedig az első sokk után magához ölelte az egész akciót, és a festményt az első olyan alkotásként ünnepli, amely élőben, egy kvázi performansz keretein belül nyerte el végső formáját.
Íme, egy tó, ami pöttyös és színváltós
A Kliluk-tó Kanada legforróbb területén fekszik, különlegessége, hogy ez a világ legmagasabb ásványi anyag koncentrációjú tava, aminek köszönhetően a forró nyári melegben a nagyfokú párolgás miatt a benne lévő ásványi anyagok kikristályosodnak és színes – hol sárga, hol zöld –, kerek medencéket hoznak létre.
Távolról nézve olyan a tó, mintha pöttyös lenne, innen is a beceneve: a Pöttyös-tó.
A tó nyomokban ezüstöt és titánt is tartalmaz, ezen kívül magas a kalcium-, a magnézium-szulfát- és a szódium-szulfát-tartalma. Az őslakos indiánok gyógyászati célokra használták a tavat: fájdalmak, betegségek esetén fürdőt vettek a tó kalciumban, magnézium-szulfátban és szódium-szulfátban gazdag vizében.
Viszlát, Kapitány!
A Twitteren Evans így köszönt el a franchise-tól és a rajongóktól:
„Hivatalosan is vége az Avengers 4 forgatásának. Nem túlzok, ha azt mondom, ez egy rendkívüli nap volt a számomra. Megtiszteltetés volt, hogy nyolc évig játszhattam ezt a szerepet. Mindenkinek a kamera előtt és mögött, és a közönségnek is köszönöm az emlékeket. Örök hála!”
Természetesen azt egyelőre még nem lehet tudni, hogyan ér véget a Végtelen háborúval megkezdett epikus történetszál Amerika Kapitány számára. Ha tippelnünk kellene, mi nem fogadnánk arra, hogy a kedvelt karakter ép bőrrel megússza a Thanosszal való végső összecsapást.
2019. május 3-án mindenesetre kiderül.
Ilyen világháborús filmet sem láttunk még! (Videóval!)
A rendező „csupán” annyit csinált, hogy fogta a százéves háborús felvételeket, és felújította azokat, a csapat egészen hihetetlen munkát végzett, és egyből 3D-be is konvertálták.
Jackson maga is azt mondta, hogy elég kemény munka volt, de megérte, mert olyan minőségben láthatjuk majd a háború történéseit, ahogy az eddig elképzelhetetlen volt.
Egyelőre csak Nagy-Britanniában mutatják be moziban, utána később Európa többi országa jön, de november 11-én már a BBC is leadja. Az előzetes alapján gyönyörűen sikerült a felújítás.
Magyar nyerte a világ egyik legkeményebb futóversenyét, a Spartathlont
Az Athén és Spárta között 1983 óta minden szeptember utolsó péntekén megrendezett verseny honlapja szerint az esztergomi sportoló 27:4:28 óra alatt teljesítette a távot, és a férfiak közül is csak 16-an tudták megelőzni, köztük volt a negyedik helyezett Bódis Tamás – írja a Player.hu.
A táv teljesítésére 36 órájuk van a versenyzőknek, a 47 éves Maráz viszont jóval a határidő előtt, kicsivel több mint 27 óra alatt teljesítette a távot.
Maráz tavaly második, tavalyelőtt harmadik volt a Spartathlonon, amely egy Pheidippidész nevű futár Hérodotosz által dokumentált futásának állít emléket.
A magyar ultrafutók közül korábban Lubics Szilvia háromszor, Bogár János és az amerikai színekben versenyző Nagy Katalin egyszer győzött a világ leghíresebb és egyik legnehezebb ultramaratonján.
Megdöbbentő fotókat lőttek az űrből az óceánon „közlekedő” hurrikánokról
És így néz ki ugyanez egy 35 ezer kilométer magasban keringő meteorológiai műholdról:
Balról jobbra haladva a Florence, az Isaak és a Helene hurrikán látható, amelyek közül jelenleg a Florence tűnik a legveszélyesebbnek, de ki tudja, mit hoz a jövő. Az biztos, hogy amikor partot érnek, mi is szívesebben lennénk az ISS-en, mint a Földön.
Létezik-e élet más bolygókon? – Néhány év múlva megtudhatjuk!
Az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences, NAS) a napokban közzétette legfrissebb jelentését, emellett pedig a kanadai születésű csillagász, David Charbonne, a Harvard Egyetem professzora és a jelentést író bizottság feje válaszolt néhány űrkutatással kapcsolatos kérdésre a Space.com-nak.
A jelentésben a NASA jövőbeli teendőiről tudhatunk meg többet. A prioritások között olvashatunk a nagyobb és szakszerűbb távcsövek szükségességéről, amelyek közelebb vihetnek minket a végső kérdéshez: létezik-e élet más bolygókon – írja a Player.hu.
A csillagász úgy véli, erre a kérdésre 20 éven belül választ találhatunk – érdemes megjegyezni, hogy a földön kívüli létformák keresésével foglalkozó intézet, a SETI egyik munkatársa is hasonló időintervallumot adott meg e kérdésre vonatkozóan.
Charbonneau szerint ehhez azonban először is a költségvetésben kell megfelelő döntéseket meghozni, ugyanis a kulcs az egészhez egy olyan nagyteljesítményű űrtávcső, amellyel közvetlenül megfigyelhetővé válnak a Naprendszeren kívüli, idegen csillagok körül keringő égitestek, az úgynevezett exobolygók.
Továbbá fontos a holosztikus gondolkodásmód is, hogy a kutatók más szakterületeken érdekelt tudósokkal is együtt dolgozzanak – itt főleg olyan határtudományokról lehet szó, mint az informatika, az asztrobiológia vagy a bioetika.
