Harmadik országnak minősülhet az Egyesült Királyság
Ahogy közeledik a Brexit időpontja, egyre feszültebb érdeklődés övezi az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalássorozat folyamatát. A legutóbbi fejlemények szerint a 2018. szeptember 20-i salzburgi informális találkozón az Európai Tanács elutasította az Egyesült Királyság által kidolgozott javaslatcsomagot, melynek következtében Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: a tárgyalások holtpontra jutottak. Mindezek alapján pedig egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy 2019 márciusában az Egyesült Királyság megegyezés nélkül fog kilépni az Európai Unióból.
Vélhetően a fenti fejleményekre tekintettel az Egyesült Királyság kormánya 2018. szeptember 24-én számos különböző tájékoztatót tett közzé a honlapján, amelyek az esetleges „no deal Brexit” esetén életbe lépő változásokról nyújtanak információkat. A tájékoztatók között a szerzői joggal, szabadalmakkal, védjegyekkel és formatervezési mintákkal, valamint jogkimerüléssel kapcsolatos tájékoztatók is szerepelnek. Gondos Orsolya, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédjelöltje az utóbbi két tájékoztató legfontosabb pontjait mutatja be.
Tavalyi adatok szerint nagyjából 1,7 millió oltalom alatt álló európai uniós védjegy, valamint közösségi formatervezési minta szerepel az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala nyilvántartásában, illetve ezen felül több mint kétszázezer nemzetközi védjegy- és mintaoltalmi bejelentés hatálya terjed ki az Európai Unióra. Mivel ezek a jogok jelenleg az Egyesült Királyságban is érvényesek, ezért a jogosultaknak létfontosságú, hogy e jogoknak az egyesült királyságbeli helyzetét megfelelően kezeljék.
Kapacitásbővítés és fejlesztés Borsodban
Magyarország gazdasági helyzete és kilátásai összevetve az unió, vagy a világgazdaság várható növekedési ütemével kedvezőnek látszanak. Emlékeztetett rá, hogy a Nagyvállalati Beruházási Támogatás program a hazai nagyvállalatok sikeréről és egyben a magyar gazdaság eredményeiről is szól. A mintegy négyszáz embert foglalkoztató mezőkövesdi Kovács Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 602 millió forint összértékű kapacitásbővítését a kormány 301 millió forint támogatással segíti – jelentette be Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.
A cég sikerének titka, hogy megbecsüli dolgozóit és munkavállalóit, valamint olyan magas színvonalú fejlesztést és termelést tud elérni, ami megfelel a külföldi cégek elvárásainak – emelte ki Tállai András országgyűlési képviselő.
Ezzel a két nyelvtudással lehetünk sikeresek a munkaerőpiacon
A felsőoktatási tanulmányok feltétele lesz 2020-tól a középfokú nyelvvizsga, amely akár 28-32 ezres költséget is jelenthet a diákok számára. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kijelentette: a kormány elvi támogatást ad az első középfokú nyelvvizsga térítésmentessé tételéhez, és remélhetőleg még ebben a kormányzati ciklusban életbe lép a szabályozás. A profession.hu adatbázisának eredményei szerint a legtöbb hirdető angol, német vagy francia nyelvtudást ír elő, igazán eredményesek viszont két nyelvvizsga birtoklásával lehetünk a munkaerő-piacon - írja a profit7.hu.
Szembetűnő, hogy olyan esetekben is követelmény a nyelvtudás, amelyekben a munkakör nem feltétlenül tenné ezt szükségessé – ez a kompetens pályázók kizárásával járhat. Ezzel szemben a profession.hu rendszerében regisztrált munkavállalók csupán 57 százaléka beszél valamilyen nyelven, negyven százalékuk legalább középfokon. Összességében elmondható, hogy azok a munkavállalók, akik egy vagy több nyelven beszélnek folyékonyan, nagyon keresettek a munkaerő-piacon.
Ha van nyelvtudás, az átlagban magasabb az elvártnál
Az álláshirdetések közel fele angol nyelvtudást vár el a jelentkezőktől, az összes hirdetés mintegy 13 százaléka kifejezetten középfokú nyelvtudás tüntet fel követelményként. A felsőfok kevésbé népszerű, ezt csak a hirdetések nyolc százaléka írja elő. A jelentkezők nyelvtudását megfigyelve szembetűnő, hogy a tudás szintje átlagosan magasabb azok között, akik beszélnek valamilyen nyelvet. A pályázók 29 százaléka középfokú, tíz százalék pedig felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik.
A második legnépszerűbb nyelvtudás a német: szint feltüntetése nélkül a hirdetések mintegy négy százaléka keres munkavállalókat, ami nagyjából megegyezik a középfokú nyelvtudást előíró hirdetések arányával. A jelentkezőket tekintve minden negyedik (26 százalék) feltünteti a német nyelvtudást, ugyan szintmegjelölés nélkül.
A francia nyelv keresettsége jóval elmarad a németétől, kevesebb, mint a hirdetések egy százaléka keres szintfeltüntetés nélkül, vagy középfokú nyelvtudással munkavállalókat. A jelentkezők száma magasabb, összesen nagyjából a jelentkezők öt százaléka tüntet fel valamilyen szintű nyelvtudást.
Sokat ér a skandináv nyelvismeret
Szembetűnő, hogy a szolgáltató-központok esetében népszerűek az északi nyelvek (norvég, dán, finn, svéd). A legkisebb eltérés a hirdetők elvárása és a pályázok kvalifikáltsága között a szlovén, holland, norvég felsőfokú nyelvtudásnál figyelhető meg, míg orosz, ukrán, illetve szerb nyelvtudással rendelkezők jóval többen vannak, mint ahány hirdetés előírja ezeket a nyelvtudásokat.
Tovább drágulhat a bankolás
A választ adó bankszakemberek ötöde szerint a lakossági szolgáltatások már ma is veszteséget termelnek. Ezért az ágazat szereplőinek több mint kétharmada fiókbezárásokra készül, ennek mértéke elérheti a harminc százalékot. A válaszadók hetven százalék fölötti arányban terveznek akár húsz százalékos létszámcsökkentést is. Mint ismeretes, Magyarországon 2008 és 2015 között a bankok 23 százalékkal csökkentették fiókjaik számát, és további fiókbezárásokat terveznek.
A költségtakarékosság azonban nem elegendő a kívánt eredmény eléréséhez, emiatt a felmérésben résztvevő pénzintézetek kétharmadánál díjemelést is tervbe vettek. Ebből azonban az internetes bankolás kimarad: az érintettek hatvan százaléka továbbra is kínál ingyenes online számlavezetést.
A személyes tanácsadás is veszít jelentőségéből, ennek szerepét növekvő arányban veszik át az online, automatizált ajánlatok. Ezek költsége jóval alacsonyabb, és a fiatal, internetszerető ügyfelek számára természetes is. A bankszakemberek nyolcvan százaléka számol azzal, hogy a tanácsadóik egyre inkább videón és telefonon tartják majd a kapcsolatot az ügyfelekkel, illetve chatelnek velük.
„Miközben a bankfiókok száma csökken, egyre fontosabb kérdés, hogy a megmaradó fiókok a lehető legjobb helyen legyenek” – fűzte hozzá az eredményekhez Huba Eörs, az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezető partnere. A minél megfelelőbb helyszín kiválasztásában geolokációs elemzések segítenek. A következő években a pénzintézetek jelentősen fejleszteni akarják ilyen jellegű kompetenciájukat, és a belső adatok - például ügyfelek lakóhelye, cégek telephelye - mellett számos külső adatot (például közösségi közlekedési útvonalak, más pénzintézetek fiókjainak elhelyezkedése) be akarnak vonni az elemzésükbe.
Új trend, hogy a bankok már nem tekintenek fenyegetésként a FinTech cégekre. A válaszadók több mint nyolcvan százaléka szeretne ezekkel szorosabban együttműködni. Ez mindkét fél számára kedvező, hiszen így a FinTech cégek elérhetik a banki ügyfeleket, a pénzintézetek pedig költségtakarékosan bővíthetik kínálatukat, amivel az ügyfeleik is csak nyerhetnek.