Az elmúlt napokban több helyen is lecsapott az Irma nevű hurrikán. A trópusi szélvihar ráadásul nem csupán anyagi károkat okozott, de legalább 22 halálos áldozatot is követelt a karibi térségben. Irma Kubát a tegnapi napon hagyta el.

Egy miskolci nyugdíjas-szövetkezet lehet az első, amely a törvény adta lehetőséget megragadva benyújtotta a működéséhez szükséges papírokat a Miskolci Törvényszék Cégbíróságára – tudta meg a Világgazdaság. A Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet a diákszövetkezetek mintájára az idősek rugalmas foglalkoztatását teszi majd lehetővé – mondta a Világgazdaságnak Kiss Gábor, a szervezet elnökségi tagja. – A kelet-magyarországi régióban létrejött munkaerő-kölcsönzőn keresztül akár már augusztustól dolgozhatnak a nyugdíjasok. A szövetkezethez bárki csatlakozhat, de mivel a jogszabály előírja, hogy csak vagyoni hozzájárulással lehet valaki tagja a nyugdíjas-szövetkezetnek, ezért egy jelképes, 100 forintos összeget kérnek hozzájárulásként a csatlakozó tagoktól.

Az érdeklődők egy miskolci irodában és az internetes felületen is válogathatnak majd a munkalehetőségek között. Kiss Gábor szerint a nyugdíjasok főleg heti 20 óra munkavégzésre vállalkoznak majd. Ezt támasztja alá a Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő nemrég megjelent kutatása is, amelyet a Magyarországon állandósult munkaerőhiány kapcsán a nyugdíjasok újbóli foglalkoztatásáról készített.

A Work Force 2123 nyugdíjast kérdezett meg arról, hogy a nyugdíj mellett újból vállalna-e munkát. A nyugdíj mellett jelenleg is aktívan dolgozó 18 százalékon felül további 59 százalék szeretne a nyugdíja mellett dolgozni. A megkérdezettek 67 százaléka hajlandó lenne korábbi pozíciójához és képzettségéhez képest alacsonyabb besorolású munkát is vállalni, népszerű célpontnak számít a közszféra, a kereskedelem, az egészségügy, a bank- és pénzügy, valamint a logisztika és a közlekedés.

Kiss Gábor azt mondta lapunknak, a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatás nagyban segíthet például a közszférában dolgozó nyugdíjasokon is. Kiemelte a közszférában meglévő speciális helyzetet, mely szerint sok munkakörben választani kell: nyugdíjba vonul-e az alkalmazott, és akkor nem lehet továbbfoglalkoztatni, vagy az esetleges továbbfoglalkoztatásakor a nyugdíját nem kaphatja meg. Viszont, ha valaki a közszférából nyugdíjba vonul, és munkaerő-kölcsönzés keretében tér vissza ugyanarra a munkahelyre, akkor a nyugdíját is és a fizetést is megkaphatja – emelte ki Kiss Gábor.

A nyugellátásban részesülő időseknek a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót. Kiss Gábor szerint a kelet-magyarországi térségben akár tízezer nyugdíjasnak is tudnak majd munkát adni.

Magyarországról vándoroltak ki külföldre a legkisebb arányban a volt szocialista országok közül 1990 óta – közölte a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója. Spéder Zsolt egy számításra hivatkozva azt mondta, ha olyan arányban vándoroltak volna ki Magyarországról, mint Lengyelországból, akkor most mintegy 600 ezerrel kevesebb ember élne hazánkban. „Nem biztos, hogy akkor kell hamut szórni a fejünkre, amikor máshol is hasonló tendenciák vannak” – fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy 1990 óta folyamatosan csökken Magyarország népessége, de az elmúlt két-három évben némi növekedés figyelhető meg. Jelezte: míg 1990-ben 125 ezren születtek, addig 2015-ben már csak 91 690-en. Közölte: a népességcsökkenés nem „magyar átok”, hanem általános európai tendencia, bár Európában „nincs egységes termékenységi rezsim”. Példaként említette, hogy a skandináv és francia termékenységi arány 2 körül alakul, míg a dél-európai országokban, valamint Ausztriában és Németországban 1,3-1,4 körül.

A kutatóintézet vezetője a magyar termékenységi helyzetről szólva elmondta, míg 15 éve a szülőképes korban lévő nők 7-9 százalékának nem született gyereke, addig 2016-ban ez már 15,4 százalékra emelkedett a 40-44 éves nők körében, ezzel szinte a kétszeresére nőtt a gyermektelenség. Hozzátette, erőteljesen nőtt az egygyermekesek, továbbá erőteljesen csökkent a kétgyermekesek aránya, a 40-41 éves „Ratkó-unokák” körében pedig szinte már lehetetlen erőteljesen emelni a gyermekvállalási hajlandóságot. Arra is felhívta a figyelmet, nem mindegy, milyen családpolitikai, társadalompolitikai intézkedéseket indítanak, mert ezek hatásai mérhetőek.

Spéder Zsolt szerint a magyar családpolitikai rendszer nagyon összetett és nagyon nagyvonalú, ezzel utalt arra is, hogy a kormány a GDP csaknem 5 százalékát költi családpolitikára, ami európai összehasonlításban is az elsők között van.

Alberto Bottari de Castello magyarországi apostoli nuncius kiemelte, a család szent intézmény és az egyház teljes körű védelmét élvezi.

– A fórum szervezői felismerték, hogy a társadalom csak akkor maradhat fenn, ha megvédjük a családokat – tette hozzá. A nuncius azt mondta, a családpolitikai intézkedések természetes válaszok arra, hogy megfordítsuk a világban jelen lévő negatív trendeket, de nem mindig elegendőek.

Allan C. Carlson, a World Congress of Families (Családok Világkongresszusa) alapítója előadásában kifejtette: a liberális ideológia szerint az egyén érdekei előbbre valók, mint a közösségé, ami viszont nem előnyös a társadalom szempontjából. A népesség fogyásához a modern időkben azonban mégsem ez a liberális ideológia vezetett, hanem gazdasági okok – vélekedett. Mint mondta, a fiataloknak azzal a választással kellett szembenézniük, hogy gyermeket vállalnak és ezzel a szegénységet is választják, vagy a jobb életszínvonal, egyúttal a gyermektelenség mellett döntenek. Ezért született egyre kevesebb gyermek, a modern időkben a gazdasági érdekek a népesség csökkenését idézték elő – mutatott rá. Hozzátette: ezért van szükség a családok támogatására, hogy ne álljanak anyagi akadályok a gyermekvállalás útjába.

Allan C. Carlson méltatta az európai országokban – így Magyarországon – is bevezetett családtámogató intézkedéseket.

Marin Strmota, a horvátországi demográfiai, család-, ifjúság- és szociális ügyek minisztérium államtitkára azt mondta, a családok jóléte az egész társadalom jólétét biztosítja, ezért fontos a családbarát környezet támogatása, valamint a munka és a család közötti egyensúly megteremtése.

Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezen a fórumon jelentette be, hogy a kormány tovább emeli a családi adókedvezmény mértékét, ennek „középpontjába a kétgyermekes családokat állítják”. Ismertette a kormány előző napi ülésén elfogadott, a gyermekvállalást ösztönző akciótervet.

A külügyi tárca tájékoztatója alapján összesen 6 milliárd forintos miskolci fejlesztésről van szó. Az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával lerövidítenék az üzemcsarnok, a kapcsolódó építmények, illetve infrastruktúra-fejlesztés megvalósításának idejét – hangsúlyozza a vg.hu cikke.

Honlapja szerint a legújabb, a Spinto Hungária-projekt célja „egyedülálló precíziósszerszám-gyártó üzem felállítása és üzemeltetése, a kelet-közép-európai autóipar növekedésére, a magyar mérnöki tudásbázisra alapozva”. (Külső képünk illusztráció)

Havi nettó 419 ezer forintért immár a magyarországi vállalatvezetők is villoghatnak a felső kategóriás elektromos autóval, a Tesla Model S-sel. A díj a finanszírozási költségen, a casco- és kötelező gépjármű-felelősségbiztosításon, regisztrációs adón, illetékeken kívül egy intelligens otthoni töltőállomást és ennek üzembe helyezését, valamint a gumiabroncsra, forgó-kopó alkatrészek cseréjére vonatkozó karbantartást, szükség esetén pedig a javítást, az autómentést és a csereautót is tartalmazza.

– Az elektromos gépkocsik felfutása a céges flottákkal kezdődik majd, hiszen a vállalatok képesek a gyors váltásra, amint a tiszta autók üzemeltetési költsége versenyképessé válik a hagyományos üzeműekével – véli Vincent van der Meijden, a Teslát Magyarországon céges flottaautóként, tartós bérleti konstrukcióban először bevezető Business Lease ügyvezető igazgatója.

Bár a Tesla Model S nehezen összehasonlítható más autókkal, leginkább a cégvezetői szegmensbe illeszkedik, kategóriáját tekintve pedig a magas felszereltségű Audi A6-nak, illetve Audi A8-nak felel meg. A Magyarországon kereskedelmi forgalomban egyelőre nem kapható modellt a legvonzóbb környezettudatos vállalatvezetői gépkocsiként tartják számon, hatótávolsága 400-500 kilométer.

Az eddigi tapasztalatok szerint az autó megjelenését sok manager várja már, a Business Lease pedig a Tesla Model S után a piacra dobott mindenkori legújabb modellt szintén kínálja majd.

Vincent van der Meijden úgy véli, az elektromos autók lakossági aránya várhatóan 2020 körül, a mai flottákból a használtautó-piacra kerülő járművek révén emelkedik majd meg Magyarországon is. Az elektromos autók után nem kell gépjárműadót fizetni, a regisztrációs díj jóval alacsonyabb, az átírási költség pedig kilowattonként feleakkora, mint a hagyományos üzemanyaggal működő gépkocsik esetében.