Kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték
Kunhegyesen született Knopf Józsefné 1925. január 25-én, Miskolcra 1948-ban költözött. A keddi köszöntés alkalmával elmondta, a hajdani LKM-ben dolgozott ügyintézőként, innen ment nyugdíjba. Egy leánya van, unokái nincsenek.
Nagy örömmel mesélte, hogy még ilyen idősen is igen aktív: süt, főz és köt, nyáron a virágokat gondozza a kertben.
A 90 éves Knopf Józsefnét a város nevében Óvári Zsuzsanna főosztályvezető köszöntötte, aki az Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával ellátott emléklapot is átadta az idős asszonynak.
Szombaton nyit a Barlangfürdő
A Barlangfürdő csaknem három hétig volt zárva a szokásos évi karbantartás miatt.
– Az első számú feladat a biztonság biztosítása. Ez vonatkozik úgy a vízminőségre, mint az egyéb műszaki háttérre. Ezeket a munkákat elvégeztük, a villamos hálózat teljes ellenőrzését, felújítását, sziklafalaknak az ellenőrzését, tisztasági festéseket, burkolatjavításokat, ahogy azt illik – tájékoztatott Bodnár László, a Miskolci Turisztikai Kft. főmérnöke.
Korszerűsítették a Miskolc-Szirmai Református Általános Iskolát
A projekthez a fenntartó Tiszáninneni Református Egyházkerület az Új Széchenyi Terv keretében nyert támogatást. A beruházás célja az iskola épületének energetikai korszerűsítése, és ehhez kapcsolódóan az intézmény fenntartási költségeinek csökkentése volt. A beruházás során kicserélték a nyílászárókat, szigetelték az iskolaépületet, radiátor szelepeket cseréltek, illetve a napelemes rendszer telepítésével korszerűsítették a villamos hálózatot. A beruházás eredményeként javult az épület hőmegtartó képessége, csökkent az energiafelhasználása, így a fenntartási költségekre évente csaknem 2 millió forinttal kevesebbet kell fordítani.
– Számításaink és a mostani téli időszak is azt mutatja, hogy havi szinten is jelentős az energia megtakarítás az intézményben – mondta Hegyesi Károly igazgató. –A villamos energia tekintetében már több százezer forintos megtakarításról tudunk beszélni, hiszen a napelemek most is működnek. Folyamatosan mérjük a felhasznált gáz mennyiségét is, és azt tapasztaljuk, hogy az előző évek hasonó időszakához képest 40%-kal csökkent a gázfogyasztás.
A beruházás további pozitív hatása, hogy komplexitása miatt az energia megtakarítás és környezetbarát energiatermelés révén hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.
Fórumsorozat az autizmusról
Már az első fórumon zsúfolásig megtelt szülőkkel a Batyu-téka étterem. Az érdeklődők autista gyermekről gondoskodnak. Jóna-Gecsei Tünde állapotnak, nem pedig betegségnek tartja az autizmust. Azért jött, hogy tájékozódjon és segítséget kapjon a kisfia iskolakereséséhez.
– A mi problémánk tulajdonképpen magatartászavarban nyilvánul meg – mondta, – tehát őneki az értelmi képességei tulajdonképpen átlagon felüliek, viszont társul hozzá egy olyan magatartászavar, ami a közösségbe való beilleszkedést nagyon-nagyon megnehezíti. Emiatt nehezen fogadják el, és nagyon sok mindenből kimarad.
Az autizmus az idegrendszer egész életen át tartó olyan zavara, amely 100 emberből egynél biztosan diagnosztizálható. Több a fiú érintett, mint a lány. Először 1940-ben diagnosztizálták. A fórumokon szó lesz az ellátórendszerről, oktatási és fejlesztési programokról, szociális készségek fejlesztéséről. Az összejövetelekre 4 millió forint pályázati pénzt fordít a szociális szervezet.
– Támogatást szeretnénk nyújtani ezeknek a családoknak azzal, hogy kidolgozzuk az ő kommunikációs stratégiájukat, felmérjük a képességeket – mondta Koda Gabriella, a Szimbiózis Alapítvány szervezője.
Az alapítvány tervei között szerepel egy játszótér megépítése az autizmussal élők számára, hogy nekik is legyen olyan hely, ahol szívesen fogadják őket, vigyáznak rájuk és ez alatt a szülők ki tudnak kapcsolódni. A mintegy fél éven át tartó fórumsorozatot egy kötetlen családi nappal zárják majd, a baráthegyi majorságban.
DK a rászorultakért
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elsőként egy bodrogközi kistelepülés anyaotthonába visznek ruhát, élelmiszert, játékokat, és könyveket. Szűcs Erika a megyei közgyűlés DK-s tagja szerint ma 3 milliónál is többen élnek a szegénységi küszöb alatt Magyarországon. A nincstelenség főként a tanyákon élőket és a gyerekeket sújtja.
90 évesek köszöntése
Ujj Sándor Kassán született, de születésétől kezdve Miskolcon él. Egy fiú- és egy lánygyermeke, négy unokája és hét dédunokája van. Sanyi bácsi műszaki tanár volt, szakrajzot oktatott az egyik miskolci szakmunkásképzőben. Jó egészségnek örvend, reggel, este tornázik és piacra is jár. Itt szerzi be a befőzéshez szükséges zöldséget, gyümölcsöt, amit saját maga végez.
Papp Imre is 1925-ben született Hídvégardón. 50 éve él Miskolcon, egy gyermeke, egy unokája és egy dédunokája van. Jogot végzett, könyvvizsgálóként dolgozott. Kedvenc szenvedélye a vadászat, ennek még ma is hódol. Rendszeresen olvas újságot, nézi a tévét, mert érdeklik a világ dolgai. Egészséges és a szomszédok sokat segítenek neki. Az ünnepelteket Óvári Zsuzsanna köszöntötte az önkormányzat nevében, aki Orbán Viktor miniszterelnök jókívánságait is elhozta.
Hangulatos szabadtéri forgatag Görömbölyön
Már reggel készült a forralt bor és a tepertő Görömbölyön. Az idő inkább a kora tavaszra emlékeztetett, ez is csalogató volt a látogatók számára. Persze nem csak tepertőt lehetett kóstolni, volt rengeteg más finomság: aki éppen édességet kívánt, az választhatott tortát vagy akár fánkot.
Sok százan érkeztek idén a forralt bor és tepertőnapra, és ezúttal sem csak Miskolcról, hiszen a program már országosan ismert. Czakó Zoltánné Karancslapujtőről utazott Görömbölyre, és elmondása szerint nem először vesz részt a fesztiválon, visszajáró vendég, a kezdetektől minden évben ellátogat a rendezvényre.
– Szeretjük a rendezvényt, nagyon hangulatos. Azért is jövünk minden évben, mert a szervezők barátaink, és ők is el szoktak jönni hozzánk a programjainkra – mondta.
A szabadtéri vigalom, karácsony és szilveszter után, a farsangi báli szezon kezdete előtt egy lehetőség a felhőtlen szórakozásra, kikapcsolódásra – ezért hozták létre a szervezők 5 évvel ezelőtt a programot, illetve hogy felelevenítsék a hagyományokat és egy polgári értékrenddel rendelkező kulturális színfoltot hozzanak létre a városban.
Nehéz Károly önkormányzati képviselő ismertette: 2010-ben a Görömbölyi Borbarátok Egyesületének tagjai keresték meg azzal az ötlettel, hogy milyen jó lenne egy januári boros, tepertős rendezvényt szervezni. Ebben az időszakban gyakorlatilag nincsenek programok, fesztiválok, így az ötletet tett követte, és immár ötödik éve nagy sikerrel rendezik meg a forraltbor- és tepertőnapot.
Amíg a kellemes időben készült a tepertő, a hurka, a kolbász, addig zenélt az Agyagbanda, a gyerekek kézműves termékek között tallózhattak a Művelődési Házban.
Még mindig sok a kidobott fenyőfa
Az elmúlt hétvégén 12 tonna kidobott fenyőt gyűjtöttek be. A társasházak lakóit arra kérik, hogy lehetőleg egy kupacba gyűjtsék össze a kidobott egykori karácsonyfákat. A családi házban élők a kukák mellé tegyék a fenyőket.
Takács Ákos, a MiReHuköz Nonprofit Kft. üzemvezetője elmondta, a családi házas övezetben a megszokott szedési napon, a kommunális hulladékkal együtt gyűjtik a fenyőfát.
– Tegyék ki a hulladékgyűjtő mellé, lehetőleg megszabadítva a szaloncukor papíroktól illetve a díszektől A társasházas övezetekben csak hétvégén szedjük össze, mert erre külön járatokat indítunk – ismertette az üzemvezető.
Kérdések és válaszok – kalauz a kivándorlást fontolgatóknak
Váradi Gábor elnök kedden kiemelte, a kiadvány végén van egy címlista, amin azok szerepelnek, akikhez fordulni lehet, még a kivándorlás előtt. Az itt feltüntetett szervezetek „komoly felvilágosítást” tudnak adni elmondása szerint azzal kapcsolatban, hogy mi várható például az adott országban, ahová menni szeretnének.
A cigány nemzetiségi önkormányzat szerint október végén 12 család, összesen 56 fő ment el külföldre. Váradi Gábor úgy tudja, hogy az elmúlt 5-8 évben ez a szám 2-3 ezerre tehető. Azt azonban nem tudja, hogy a kivándorolt romák közül mennyien maradtak külföldön.
Tóth Ilona emléke előtt tisztelegtek
Mint Tóth László főorvos emlékező beszédében kiemelte: a dicső 11 nap megmutatta, hogy a magyar lélek, milyen kitartással tud küzdeni a szabadságért a túlerővel szemben is.
A tragikusan fiatalon, huszonévesen mártírhalált halt medikáról, Tóth Ilonáról is megemlékeztek a résztvevők és emléktáblájánál koszorút helyeztek el. Az orvostanhallgatót egy ÁVH-s megölésével vádolták meg, koholt vádak alapján ítélték halálra.