Elpusztult a világ valószínűleg legmagányosabb kacsája
A hírt a helyi kereskedelmi kamara vezetője, Rae Findlay közölte hétfőn a BBC televízióval. Findlay Facebook-oldalt is létrehozott Trevornak. A kacsa egy éve landolt az 1500 lakossal rendelkező Niue szigetén, de máig nem tudni, honnan érkezett. Feltételezhetően 2500 kilométert tett meg Új-Zélandtól, ezért kapta egy ottani politikus, Trevor Mallard keresztnevét – a mallard szó angolul vadkacsát jelent. Lehetséges az is, hogy Trevor Tongáról vagy más csendes-óceáni szigetről érkezett.
A szigeten Trevor volt az egyetlen kacsa. Mivel Niuén nincsenek folyók vagy tavak, egy nagy pocsolyában élt, a helyi tűzoltóság pedig gondoskodott arról, hogy mindig elég víz legyen benne. Findlay szerint Trevor barátságot kötött a „szomszédaival” – egy kakassal, egy tyúkkal és egy wekával, egy Új-Zélandon honos madárral.
Broadway-musical lesz a Bajos csajokból
A 2004-es mozi színpadi adaptációját társszerzőként Tina Fey jegyzi, az eredeti film forgatókönyvírója és egyben egyik szereplője - írta a BBC News. A színésznő egy Twitteren közzétett videóban jelentette be, hogy a musicalt 2018. március 12-től kezdik játszani az August Wilson Színházban és a hivatalos premier április 8-án lesz.
A Bajos csajok az egyik legjobban várt új Broadway-produkció a Jégvarázs és a Spongyabob Kockanadrág musicalváltozatai mellett. A musicalt ugyan aktualizálták, de követni fogja a Mark Waters rendezte mozi történetét, amelyben a tinédzser Cady (Lindsay Lohan), miután visszatért családjával az Egyesült Államokba, kénytelen szembenézni az amerikai középiskolák kegyetlen világával. A Rachel McAdams, Lizzy Caplan és Amanda Seyfried főszereplésével készült film színpadi változatában Kerry Butler (Hajlakk, Rémségek kicsiny boltja) és Erika Henningsen (A nyomorultak) is feltűnik.
Először fedezhettek fel Naprendszeren kívüli holdat
A lehetséges exoholdat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópja segítségével észlelték a csillagászok, akik azt tervezik, hogy októberben a Hubble űrtávcsővel folytatják tovább a megfigyeléseket. Az eddigi eredményeiket a szabadon hozzáférhető arXiv honlapon tették közzé - írta a BBC News.
A szakemberek mostanáig több mint háromezer exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. Ezzel párhuzamosan folyamatosan kutatnak exoholdak után is, ám a jelenlegi technológiákkal nehéz észlelni ezeket a Naprendszeren kívüli bolygók körül keringő holdakat. A New York-i Columbia Egyetemen dolgozó David Kipping „felnőtt élete döntő részét” az exoholdak kutatásának szentelte. A szakember azonban óvatosságra int a mostani észleléssel kapcsolatban, mondván, hogy bár jelenleg minden jel arra mutat, hogy egy holdról van szó, az is előfordulhat, hogy valami másra bukkantak.
A kutatók úgy vadásznak új bolygókra a Kepler űrteleszkóppal, hogy megfigyelik az adott csillag fényében mérhető halvány ingadozásokat, amelyeket egy előtte elhaladó bolygó okoz. Az exoholdak keresésekor a csillag fényerejének gyengülésére koncentrálnak a planéta áthaladása előtt és után. Az exohold jelenlétére utaló ígéretes jeleket három ilyen áthaladás során észlelték, ám a felfedezés hivatalos bejelentéséhez ennél többre van szükség. Kipping szerint bár statisztikailag is nagy a valószínűsége, de a Hubble űrtávcsővel végzett vizsgálatokig 50-50 százalék az esély arra, hogy exoholdra bukkantak.
A Kepler-1625b I jelű égitestet egy, a Földtől nagyjából 4000 fényévre lévő csillag körül észlelték. A bolygók keletkezésére vonatkozó jelenlegi elmélet szerint valószínűtlen, hogy az égitest a Jupiter-méretű bolygó körül formálódott, sokkal inkább az történhetett, hogy a planéta gravitációs ereje vonzotta a bolygórendszer kialakulása folyamán.
Eltűnt egy 750 ezer fontot érő Cartier gyémántgyűrű a British Museumból
Az ékszer, amelyet egy névtelenséget kérő adományozó adott az intézménynek, már 2011-ben eltűnt, hiányát akkor jelezték a rendőrségnek. A múzeum szóvivője elmondta, szabályzatuk szerint egy tárgy eltűnése után öt évvel kell megállapítani véglegesen annak hiányát. A gyémántgyűrű eltűnését a múzeum idei éves költségvetésében tüntették fel.
Az intézmény azóta felülvizsgálta biztonsági és gyűjteménykezelési módszereit, és jelentős beruházásokat végzett a jobb biztonság érdekében a múzeum egész területén.
Lezuhant a tengerészgyalogság egyik gépe, 16-an meghaltak
A szerencsétlenség LeFlore megyében történt, 160 kilométerre északra Jacksontól, az állam fővárosától.
A tragédiának 16 halottja van, ők mindannyian a repülőgép utasai voltak, túlélők nincsenek - tudatta a sajtó munkatársaival Fred Randle, a megyei katasztrófavédelem vezetője. Egyelőre nincs hivatalos információ arról, hogy pontosan mi okozhatta a balesetet.
A helyi tűzoltóság vezetője elmondta, több mint 15 ezer liter habbal sikerült eloltani az égő roncsokat.
Késsel támadt az utasokra és gyújtogatott egy férfi egy svájci vonaton
Hat embert szúrt sebekkel és égési sérülésekkel kórházba szállítottak, néhányuk állapota súlyos – írta a BBC.
A feltételezett támadó egy 27 éves svájci férfi, akit szintén kórházba vittek.
A sérültek között egy gyerek is van.
A helyszínen három mentőhelikopter van.
A rendőri akció még tart.
A támadás indítékáról és céljáról egyelőre nincs információ.
Szellemvárosokká alakultak az egykori olajkitermelő térségek
Az elmúlt 150 évben városok százai néptelenedtek el az olaj árának csökkenésével párhuzamosan. Sok helyen az olaj jelentett kitörési lehetőséget az embereknek, a korábban lakatlan területeken a kitermelés virágzó városok kiépülését tette lehetővé, rengeteg embernek adva megélhetést. Ahol olajat találtak, ott előbb-utóbb egyre többen jelentek meg, telepedtek le. Ma azonban az egykor még olajbáróktól és munkásoktól hemzsegő települések kiürülve, némán várják, hogy az idő végleg eltűntesse az utolsó nyomaikat is.
Nem kell évtizedekkel előrébb menni az időben, hogy példát találjunk a városok elnéptelenedésére. A kőolaj ára most kevesebb, mint a fele a három évvel ezelőtti szintnek, így a nyereséggel együtt elpárologtak a lakosok is az olajkitermelő városokból.
Pithole, Pennsylvania: A túltermelés és a kutak gyors kimerülésének egyik első példája a pennsylvaniai Pithole város elnéptelenedése. 1865-ben kezdett benépesedni a lakatlan terület, a lakosok száma elérte a 20.000-et, de röpke 5 év alatt, 1870-re már csak 237-en maradtak a városban.
Mentryville, Kalifornia: Mentryville városa ma már teljesen lakatlan, az elmúlt években néhány amerikai film helyszínéül szolgált. Az 1930-as években hagyták el a legtöbben a várost, sokan lebontották házaikat és magukkal vitték az építőanyagot a szomszédos városba, Bakersfieldbe, ahol később letelepedtek. Ma egyébként Bakersfieldben a helyi vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek az elmúlt időszak olajáresése miatt.
Orla, Texas: A texasi Orla ideiglenes szállásként szolgált az olajipari munkavállalóknak, táborokat alakítottak ki a dolgozóknak. Az elnéptelenedés után, évekkel később visszalátogatott az egyik lakó a városba, amelynek baptista templomában egykor édesanyja zongorázott. Lyukas tető, tárva nyitott ajtó és a Szentírás szanaszét heverő lapjai fogadták az exlakót, a templomba pedig róka költözött.
Burbank, Oklahoma: A ’20-as években 3000 ember otthonát jelentette Burbank, de a lakosok száma 1930-ra 372-re esett. Számos más városra, így Burbankra is igaz volt, hogy a kitermelés automatizálódása emberek tömegének vette el a munkáját.
Williston, Észak-Dakota: Négy évvel ezelőtt az új olajbumm benépesítette Williston városát. Villámcsapásszerűen érkeztek az emberek és épültek a házak az olajmező környékén. Mára azonban csak néhány maradtak, a legtöbben elköltöztek az elmúlt évek olajáresése miatt.
Polphail, Skócia: Nemcsak az Egyesült-Államokat sújtotta az olajválság, hanem Európát is. Sőt, Skóciában be sem költözhettek a lakók Polphailba. A várost 1970-ben kezdték építeni, 500 munkásnak biztosítva szállást a közeli olajmező mellett, azonban a munkálatok sosem fejeződtek be, így végül el sem indult a kitermelés.
Al Jazirah Al Hamra, Egyesült Arab Emírségek: Az eddigi példák fordítottja is bekövetkezett. Vagyis Al Jazirah Al Hamra városból épphogy az olaj csábítása miatt költöztek el az emberek. Az egykori halászkikötő-város lakosai az 1960-as évek végén kezdtek el az olajiparban dolgozni, így a város fokozatosan elnéptelenedett.
Mint 13 ezer tonna TNT - meteorit égett el az Atlanti-óceán fölött
A február 6-án bekövetkezett eseményről csak most számolt be a NASA a honlapján. A világűrből érkezett meteorit a Föld légkörébe érve a brazil partoktól 1000 kilométerre égett el 30 kilométer magasan, mint egy óriási tűzgolyó, eközben akkora energia szabadult fel, mint 13 ezer tonna TNT felrobbanásakor - írta a BBC News.
Az oroszországi Cseljabinszk fölött 2013 februárjában semmisült meg egy meteorit, annak hatóereje 500 ezer tonna TNT energiájával vetekedett. Az akkori robbanás miatt több mint ezren megsebesültek, a legtöbb sérülést a kitörő ablaküvegek szilánkjai okozták.
Becslések szerint évente 30 kisebb - 1 és 20 méter közötti - meteorit ég el a Föld atmoszférájában. Mivel a bolygónk legnagyobb részét víz borítja, az űrkőzetek maradványai a tengerekbe hullnak, és nem érintenek lakott területeket.
A DNS kedvező mutációinak köszönhető az "egészséges" dohányos tüdő
A brit Medical Research Council kutatói a UK Biobank elnevezésű egészségügyi tanulmány több mint 50 ezer önkéntesének egészségi és genetikai adatait vizsgálták meg. A projektet annak idején azért indították, hogy a krónikus betegségek, így a szívbetegségek, a rák vagy a diabétesz megelőzését, diagnózisát és kezelését javíthassák.
A szakemberek a légszomjhoz, köhögéshez és ismétlődő tüdőfertőzéshez vezető krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulását vizsgálták. A dohányosok és nem dohányosok, illetve a COPD-s és nem COPD-s emberek összehasonlításával a szakemberek kimutatták, hogy a DNS bizonyos részeinek kedvező mutációi erősítik a tüdő működését és csökkentik a COPD kialakulásának kockázatát.
Ez azt jelenti, hogy a "jó génekkel" rendelkező dohányosoknál kisebb a kockázata a COPD kialakulásának, mint a "rossz génekkel" rendelkezőknél. A Leicesteri Egyetem kutatójaként dolgozó Martin Tobin szerint úgy tűnik, hogy a gének befolyásolják a tüdő fejlődését és az elszenvedett károkra adott válaszreakcióját.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle varázspirula, amely biztos védelmet garantálna bárkinek a dohányzás káros hatásaival szemben. "A leghatékonyabb módszer a COPD és a dohányzással összefüggő egyéb betegségek, köztük a rák és a szívbetegség kivédésére az, ha az ember leteszi a cigarettát" - idézte Tobint a BBC News.
A kutatók a genetikai kód olyan részeit is azonosították, amelyek gyakrabban fordulnak elő dohányzóknál, mint nem-dohányzóknál. Ezek a részek a jelek szerint befolyásolják az agy működését és azt, hogy milyen könnyen válik valaki a nikotin rabjává. Mindezt ugyanakkor további kutatásokkal kell igazolni.
A Lancet Respiratory Medicine című folyóiratban közölt új eredményeket az Európai Tüdőgyógyász Társaság találkozóján ismertették a szakemberek.
Új, emberszerű faj csontkövületeit fedeztek föl Dél-Afrikában
A felfedezés megváltoztathatja az ember származásáról alkotott eddigi elképzeléseket - tudósított a BBC News az Elife című lapban közölt tanulmányról. Az új fajt a Homo naledi (H. naledi) nevet kapta, vagyis a homo rendszertani nembe sorolták, ahova a modern ember, a Homo sapiens is tartozik.
A leletet feltáró kutatók nem határozták meg, mikor élt a naledi, ám a kutatók vezetője, Lee Berger azt közölte a BBC-vel, hogy a homo nembe tartozó fajok legkorábbika lehet, akár már hárommillió évvel ezelőtt is felbukkanhatott Afrikában.
Ugyan a terepen dolgozó kutatók mindegyike igyekezett kerülni a hiányzó láncszem kifejezést, Berger szerint a naledi afféle "híd" lehet a primitívebb, két lábra emelkedett főemlősök és az ember ősei között.
"Egy kövületért mentünk a barlangba, de kiderült, több is van ott, majd a 21 napos munka eredményeként az ember rokonainak valaha felfedezett legnagyobb afrikai leletegyüttesére bukkantunk" - tette hozzá Berger.
A 15 egyedhez tartozó, nem teljes csontvázak hím és nőstény egyedekhez tartoznak, életkoruk nagy változatosságot mutat.
"Mindent tudni fogunk róluk: mikor születtek a gyerekek, mikor választották el őket, milyen ütemben fejlődtek, a különböző életkorokban miben tértek el egymástól a hímek és a nőstények, végül hogyan haltak meg" - mondta el a BBC-nek Chris Stringer, a dél-afrikai természettudományi múzeum kutatója.
A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából, mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolták mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú, lábfeje a modern emberét idézi.
Az egyik legérdekesebb kérdés a régészek szerint, hogyan kerülhettek a csontmaradványok a barlangba, mely a bejárat után szűk alagútba vezet. Ezen keresztül jutott be Berger professzor kollégái közül néhány kis termetű kutatónő mintegy húsz perc alatt, fejlámpák fényében kúszva a több száz csontot rejtő kamrába.
Véleményük szerint temetkezési helyre bukkantak, mert úgy tűnik, a Homo naledi maga szállította ide, a barlangrendszer mélyére a halottait talán nemzedékeken keresztül.
Ha ez igaznak bizonyul, az arra utal, hogy a naledi rituális magatartásra és akár szimbolikus gondolkodásra is képes volt. Eddig úgy vélték, erre legkorábban 200 ezer éve volt alkalmas az ember elődje.
