Január 22 a magyar kultúra napja. Ez alkalomból nyílik meg Martis Freyja fotókiállítása január 19-én, hétfőn délután 5 órakor a Művészetek Háza galériájában, és jön vendégségbe január 24-én, ugyancsak a MüHá-ba Vuk, a Pódium Színház vendégjátékaként. Magát a magyar kultúra napját a Magyar Állami Népi Együttes fellépésével ünnepelhetjük, csütörtökön este 7 órától a Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című produkciójukat láthatja a miskolci közönség.

Hagyományosan a magyar kultúra napja alkalmából rendezik meg a város civil kulturális elismerése, a Múzsa Díj gáláját a Miskolci Nemzeti Színházban. A Miskolci Galériában ilyenkor adják át a Mazsaroff-díjat. A Herman Ottó Múzeum külföldi vándorkiállításának miskolci bemutatója, a Gondolatmenet című kiállítás megnyitója után, január 22-én este 6 órától adja át Nikolaeva Mária díjalapító az elismerést az ez évi díjazottnak: Horváth Kinga grafikusművésznek.

A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi könyvtár is csatlakozik a programsorhoz, 22-én délután fél 5-től Ablonczy László író, kritikus, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója lesz a vendégük.

Különleges szemszögből
Pap Gábor tart művészettörténeti előadást Csontváry Kosztka Tivadarról, a napút festőjéről a Református Egyháztörténeti Székház Nagytermében január 20-án, kedden délután 5 órától.
Két speciális koncertet ad a hét végén a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Szombaton délután 4 órától, Szív-hang címmel a kismamákat és kísérőiket várják a Művészetek Házába, vasárnap délelőtt 11 órától pedig a 0-3 éves gyerekeknek szól a Ciróka babakoncert ugyanott.

Egyén és tömeg
Ez a témája az ötödik Okuláré projektnek, amit január 19-én rendez az Amargant Színházi Műhely és a Helynekem Színházi Labor. A szórakozóhelyre 24-én, szombaton, a Standby Gravity „Gondolatfoszlány” lemezbemutatója, valamint a Kozmosz és a Reminder jóvoltából, visszaköltözik a zene.

Közeleg a magyar kultúra napja, január 22. A Miskolci Kulturális Központ szokás szerint nemcsak azt az egy napot, de az egész hetet „megjelöli” a Művészetek Házába szervezett programjaival.

Időrendben haladva az első a Rejtett Magyarország – Rejtett gondolatok című fotókiállítás megnyitója január 19-én, hétfőn délután 5 órától. Martis Freyja Amerikában tanult magyar – ózdi születésű – fotográfus. A fotózás révén bejárta a világ számos táját, fotózott többek között Kaliforniában, Floridában, a Karib-tengeren, Kanári-szigeteken, Írországban, Angliában és Magyarországon – az itthon készült képei láthatók ezen a tárlaton.

A magyar kultúra napján, csütörtökön este 7 órától a Magyar Állami Népi Együttes vendégszerepel Miskolcon a Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című produkciójával. A magyar színpadi néptáncművészet történetében ez az első előadás, ami antológiaként a nézők elé tárja a Keleti-Kárpátokban és a Kárpátalján élő népek – magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók – sokszínű tradicionális kultúráját. Az összeállítás nagyszerűsége, hogy egyszerre képes felmutatni a nemzeti sajátosságokat, illetve a közös gyökereket és törvényszerű hasonlóságokat. A Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara mellett közreműködik Bősze Tamás, Pál Lajos, szólót énekel Herczku Ágnes és Hetényi Milán.

Két színpadi produkció tartozik még a sorba – az egyik elsősorban gyerekeknek, a másik felnőtteknek szól. Január 24-én érkezik a Pódium Színház vendégjátékaként Vuk. A Fekete István regénye alapján készült zenés mesejáték természetese a leghíresebb magyar róka történetét meséli el – de vajon tudná-e az egész család élvezni, ha valójában nem rólunk, emberekről szólna. A Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt című művéből készült előadás időben már átcsúszik a következő hétre (január 28.).Ivancsics Ilona és színtársai előadása fekete humorra mutatja be, hogyan recseg-ropog a ház, és a benne élő család tartószerkezete…

Hagyományosan a magyar kultúra napja alkalmából rendezik meg a város civil kulturális elismerése, a Múzsa Díj gáláját. Az elmúlt évben Kabdebó Lóránt irodalomtörténésznek és Szegedi Dezső színművésznek ítélte a kuratórium a kitüntetést. A 23-ai díjátadó előtt két program köszönti, ugyancsak a Miskolci Nemzeti Színházban az eseményt: Szabó Lőrincnek szentelik a csütörtökön délután 5 órától a versek között töltendő egy órát a Játékszínben – majd ugyanott, Maradj velem, mert beesteledett címmel Kabdebó professzor tart előadást Szabó Lőrincről.

A Miskolci Galériában ilyenkor adják át a Mazsaroff-díjat. Avcv  Herman Ottó Múzeum külföldi vándorkiállításának miskolci bemutatója, a Gondolatmenet című kiállítás megnyitója után, január 22-én este 6 órától adja át Nikolaeva Mária díjalapító az elismerést az ez évi díjazottnak: Horváth Kinga grafikusművésznek.

Száraz tél van mögöttünk. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén az átlagosnál kevesebb csapadék – hó, eső, ónos eső – hullott. Ugyanez volt igaz a szlovákiai vízgyűjtőterületekre. Északkelet felé haladva fokozatosan nő a csapadék mennyisége – de ott is csak annyira, hogy megközelítse, jobb esetben elérje az ilyenkor megszokott értékeket.

Szlovákia északkeleti részén, Kárpátalján és Erdélyben volt többször számottevő havazás, amiből az alacsonyabb térségekben átmenetileg 1-20 cm-es hótakaró is kialakult. A hegyvidéki területeken természetesen tartósabban megmaradt a hó, annak vastagsága jelenleg általában 5-25 centiméter közötti, de a nagyobb magasságokban eléri a 25-60 centit – sorolta az adatokat Csont Csaba, az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, hozzátéve: mindez azt jelenti, hogy a hóban tárolt vízkészlet minden jelentősebb vízgyűjtőn elmarad az ilyenkor megszokottól.

A látható folytatásban sem várható más, az időjárás-előjelzések alapján a szakemberek azt valószínűsítik, hogy – bár várható némi csapadék – a hóban tárolt vízkészlet tovább csökken. Az elmúlt napok olvadása és esői nyomán a Felső-Tiszán és a Szamoson kialakult kisebb árhullám jelenleg a Bodrogköz térségében tetőzik.

A Felső-Tisza és a Bodrog vízrendszerében várható olvadás miatt – kisebb árhullámok még kialakulhatnak, ez főleg a Bodrogot érintheti mintegy 1 méteres vízszintemelkedéssel, de így is jócskán a készültségi szintek alatt maradnak a vízállások.

– December végétől egyre hosszabban jelentek meg a folyókon a jégjelenségek, azonban valószínűleg rövid időn belül, az enyhe időjárásának köszönhetően valamennyi folyó jégmentessé válik, a Sajón például már nem is észleltük – mondta a műszaki igazgatóhelyettes.

Olvad a Hernád jege is, bár a duzzasztók felett még találni rövidebb állójeges szakaszokat – így például Hernádnémeti–Bőcs térségében 5-7 centis a jégvastagság, ez igaz a Bodrogra is, a csütörtök reggeli, 3-10 centi vastagságú jég a felső, határközeli szakaszon is vékonyodik. A Tiszán a Tiszalöki duzzasztó felett megszakításokkal áll a jég, vastagsága Tokajig általában 2-8 cm, míg Tokaj felett 12-17 cm. Mivel jelentősebb lehűlés nem valószínű, a jövő hét közepére a folyók jégmentessé válhatnak. A Tiszán állomásozó 6 jégtörőhajót eddig nem kellett bevetni.

(a külső kép illusztráció!)

Karneváli felvonulással kezdődik minden február 5-én, és a Miskolc Torta 2015 kiválasztásával (no meg Kerekes Band-, Somló Tamás-, Ocho Macho- és Foolberry-koncerttel) zárul 8-án az idei miskolci Kocsonyafarsang.

Közte lesz nagyon sok látnivaló: enni- és innivaló finomságok, gyerekprogramok, Ez Miskolc! címmel tematikus nap, amin bemutatkoznak  a város kulturális és sportértékei, népszerű miskolci zenekarai. Természetesen miskolci, és – mivel nagyon szereti őket az itteni közönség – tiszteletbeli miskolci fellépők négy színpadon. Például Paddy and the Rats, Bíborszél, Reflex, Bohemian Betyars, Áll-a-tok, valamint Majka & Curtis, Ganxsta Zolee és a Kartel, Sub Bass Monster, Irie Maffia, Kerekes Band, P. Mobil, ByeAlex, Kovács Kati, Apostol és még sokan mások.

Négy színpad, több hivatalos és számos csatlakozott helyszín programját felsorolni szinte lehetetlen – de erre jó a műsorfüzet, ami megjelent, lehet böngészni, készülődni.

Innen letölthető a 2015-ös Kocsonyafarsang műsorfüzete! »

Komolyabb, például csontot érintő operációk végzésére nem lesz alkalmas a Miskolci Állatsegítő Alapítvány (MÁSA) műtője, azonban nagyon fontos a kisebb sérülések gyors ellátásához, arról nem is beszélve, hogy így megkímélhetik a kutyát az utazás stresszétől.

Galéria! Most vasárnap is volt kutyagolás. Fotó: Mocsári L.

A gála előtt azt mondta az alapítvány vezetője, hogy évek óta dolgoznak ezért, van, amit már sikerült megvalósítani az adományokból, egyszázalékos felajánlásokból. De körülbelül nyolcszázezer forint kell még a kezdő anyagkészlet megvásárlásához, és ki kell alakítani a klimatizálást is.

– Közel egymillió forint gyűlt össze a Kutyaszorítóban című gálán, tehát úgy néz ki, meglesz a műtőnk. Ahogy megkapjuk a pénzt, onnan számítva még 2-2,5 fél hónapra lesz szükségünk, hogy elvégezhessük az első beavatkozásokat – mondta el érdeklődésünkre Kisfalvi Nyina.

Márpedig gyakran kerülnek be hozzájuk sérült kutyák, különösen télen, most is több balesetes állatot ápolnak. A sötétben ugyanis mi rosszabbul látunk, és ennek sokszor az ebek isszák meg a levét. Néhány sérültnek már van gazdája, de amíg lábadoznak, nem adhatják ki, csak ha teljesen felépültek. Még mindig van a menhelyen szilveszterkor elkóborolt állat – méghozzá chippel rendelkező is.

– Szilveszter előtt felhívjuk a figyelmet, hogy a tűzijáték hangjától megijedt állatok elszökhetnek, de így is húsz kutya került be hozzánk. Hazakerülésükben sokat segített a közösségi média, hiszen ott gyorsan információt cserélhettek az elkóborolt állatot látók és a kutyájukat keresők. A chip is bebizonyította, milyen hasznos, hat kutya ezáltal került vissza gazdájához. Ugyanakkor van nálunk olyan, amiben benne van a chip, de azt nem regisztrálták, így egyáltalán nem segít. Tehát van még csiszolnivaló a rendszeren – beszélt a tapasztalatokról az alapítvány vezetője.

Pedig úgy látják, egyre inkább teret nyer a felelős állattartás. Ezt támasztják alá a két éve rendszeresen megtartott „kutyagolások” is. Tehát azok az alkalmak (minden hónap második vasárnapján), amikor bárki megsétáltathat a menhelyen lakó kutyákat.

– Lehet mínusz 10 vagy plusz 30 fok, mindig jönnek minimum 150-en, de inkább 2-300-an, hogy segítsenek átmozgatni a kutyákat. Kezdetben szinte azonos arcukat láttunk, de egyre többen jönnek újak. Nagy örömünkre családok is, akik nem vesznek azonnal egy kutyát, csak mert a gyerek éppen elérte ezt a korszakát, hanem itt vezetik be a kutyatartás rejtelmeibe, felelősségébe – mondta Kisfalvi Nyina.

Most vasárnap örökbe is adtak egy kutyát, de nem ez a jellemző, és nem is ez a legfontosabb. Hanem, hogy a kutyák megkapják azt a mozgást, amire szükségük van, a sétáltatók közül pedig sokan nem tarthatnak állatot, így mégis kapcsolatban lehetnek velük. Van is olyan lakójuk, akihez már „személy szerint” járnak. A legnagyobb eseménye azonban az volt a januári kutyagolásnak, hogy többen kifejezetten problémás állatot kértek, ami újabb nagy segítséget jelent a MÁSÁ-nak. És a kutyáknak – hiszen ez nagy előrelépést jelenthet szocializációjukban, ezáltal növelve az örökbefogadás esélyét is.

Közeleg a magyar kultúra napja, január 22. A Miskolci Kulturális Központ szokás szerint nemcsak azt az egy napot, de az egész hetet „megjelöli” a Művészetek Házába szervezett programjaival.

Időrendben haladva az első a Rejtett Magyarország – Rejtett gondolatok című fotókiállítás megnyitója január 19-én, hétfőn délután 5 órától. Martis Freyja Amerikában tanult magyar – ózdi születésű – fotográfus. A fotózás révén bejárta a világ számos táját, fotózott többek között Kaliforniában, Floridában, a Karib-tengeren, Kanári-szigeteken, Írországban, Angliában. Magyarországon – az itthon készült képei láthatók ezen a tárlaton.

A magyar kultúra napján, csütörtökön este 7 órától a Magyar Állami Népi Együttes vendégszerepel Miskolcon, az ünnepi gálaesten köszöntőt mond Kriza Ákos polgármester. A Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című produkció az első a magyar színpadi néptáncművészet történetében, ami antológiaként a nézők elé tárja a Keleti-Kárpátokban és a Kárpátalján élő népek – magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók – sokszínű tradicionális kultúráját. Az összeállítás nagyszerűsége, hogy egyszerre képes felmutatni a nemzeti sajátosságokat, illetve a közös gyökereket és törvényszerű hasonlóságokat. A Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara mellett közreműködik Bősze Tamás, Pál Lajos, szólót énekel Herczku Ágnes és Hetényi Milán.

Két színpadi produkció tartozik még a sorba – az egyik elsősorban gyerekeknek, a másik felnőtteknek szól. Január 24-én érkezik a Pódium Színház vendégjátékaként Vuk. A Fekete István regénye alapján készült zenés mesejáték természetese a leghíresebb magyar róka történetét meséli el – de vajon tudná-e az egész család élvezni, ha valójában nem rólunk, emberekről szólna? A Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt című művéből készült előadás időben már átcsúszik a következő hétre (január 28.). Ivancsics Ilona és színtársai előadása fekete humorral mutatja be, hogyan recseg-ropog a ház, és a benne élő család tartószerkezete…

Hagyományosan a magyar kultúra napja alkalmából rendezik meg a város civil kulturális elismerése, a Múzsa Díj gáláját. Az elmúlt évben Kabdebó Lóránt irodalomtörténésznek és Szegedi Dezső színművésznek ítélte a kuratórium a kitüntetést. A 23-ai díjátadó előtt két program is köszönti, ugyancsak a Miskolci Nemzeti Színházban az eseményt: Szabó Lőrincnek szentelik a csütörtökön délután 5 órától a versek között töltendő egy órát a Játékszínben – majd ugyanott, Maradj velem, mert beesteledett címmel Kabdebó professzor tart előadást Szabó Lőrincről.

Az elmúlt év decemberében ismét útjára indította ökumenikus Karácsonyi Gyertyaláng programsorozatát – Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke fővédnökségével – a miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ).

Ennek keretében hátrányos helyzetű roma gyerekeknek igyekeztek emlékezetessé tenni az ünnepi időszakot játékkal, ajándékkal. Adományokat gyűjtöttek, hogy a rászoruló felnőtteken, családokon segítsenek.

– Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a segítségadás, az egymásra való odafigyelés nemcsak a szeretet ünnepén fontos, hanem egész évben. Embertársaink éppen ugyanúgy rászorulnak az adományokra, egy tányér meleg ételre, egy kedves szóra, egy mosolyra, magára a törődésre az ünnepek előtt és után is – mondta az ételosztások januárra áthúzódó idejéről Váradi Gábor, az RNÖ elnöke.

A város különböző pontjain, hat alkalommal összesen 2500 adag meleg ételt nyújtottak át, utoljára január 10-én, szombaton, az Újgyőri főtéren. Az ételosztáson Kiss Gábor alpolgármester is oda állt az üst mellé, hogy személyesen adja át az ételt a város szegényeinek.

Hagyományos év eleji kiállítását ebben az évben január 10–11-én rendezi meg a Miskolc és Vidéke Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete a Vörösmarty Művelődési Házban. A rendezvényen Szlovákiából Kassa és Nagyida egyesülete, a hazai „szomszédok” közül Ózd egyesülete képviselteti magát.

Összesen 47 kiállító 35 fajta több mint háromszáz egyedét sorakoztatja fel a látogatóknak. A kisállatokat íszbaromfik és törpe nyulak képviselik a kiállításon, ami a galambászoknak egyben verseny is. A díjakat közvetlenül a tárlat bezárása után, vasárnap délután 2 órakor adják át. 

Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület számos projektjének közös pontja a várostörténet – annak nemcsak megismertetése, de újabb és újabb emlékek felderítése és rögzítése. Fontos eleme volt a lokálpatriotizmus erősítése az időutazós Kama-játéknak ugyanúgy, mint a perecesi Tündérkertnek. Nem is beszélve a Tudásgyár helytörténeti szekciójának vezetéséről vagy az oktatás, képzés és tudatosságnövelés kategóriában elnyert Europa Nostra Díjról. Mégis, ami a város legszélesebb közönsége által, leginkább hozzáférhető tevékenységükből, a könyv. 2011-ben jelent meg az A Célváros, 2014 végén pedig napvilágot látott a folytatás, az Utánam, srácok! – hétköznapok Miskolc rendszerváltozás előtti évtizedeiben.

Az Utánam, srácok! vezérfonalát természetesen az azonos című televíziós gyerekfilmsorozat adja – komoly meglepetésekkel szolgálva. A „Miskolcon játszódóként” elkönyvelt film jó néhány, „egyértelműen itteni” színhelyéről ugyanis kiderül, hogy az budapesti. Sőt, még az a bizonyos villamos sem miskolci kiskertben állt – még ha volt is, sőt, voltak olyan miskolci kiskertek, amelyekben kiszuperált villamos szolgált hétvégi házként…

A filmben megjelenő helyszínek és korfestő elemek lehetőséget adnak arra, hogy bővebben szóljanak a szerzők a miskolci villamosokról, a lillafüredi, vízikerekek által működtetett mesekertről, a lakótelepek építéséről, a város neonfényeiről, és persze a kilátóról, ami mindig a városról beszél – akár a teraszáról enged bepillantást a háztömbök közé, akár jelképként idézi meg Miskolcot. Olvashatunk a korszak egyik meghatározó eseménye, a Miskolci Filmfesztivál több mint negyedévszázadáról éppúgy, mint a kiskertmozgalomról. Van-e köztük olyan téma, ami messzire elkerülte a mi családunkat, ami nem idéz semmilyen személyes emléket? Aligha.

A beat és a rock miskolci jelenlétéről írjanak, ahhoz nem kell semmiféle apropó, ám most szolgáltat a filmzene. Természetesen szó van az Építőkről és a Metálról is, de a történet nem zenekar-, hanem a klubok és a zenei élet története rajongókkal, rockfesztivállal, a hatalommal való viszonnyal – egészen az ős Eddáig.

Hasonló kiadványokban talán szokatlan módon helyet kapott egy bulvárfejezet – aminek természetesen sem a neve, sem a célja nem bulváros, ám a témái nagyon is. Hiszen például egy írás felidézi és új részletekkel egészíti ki a Garadnába esett autóbusz történetét, másik lehetőséget ad arra, hogy az elérhető minden részletet magunk összerakva kialakíthassuk saját történetünket Vályi Péter tragikus balesetéről.

Végezetül mindezt kilenc portré fűszerezi privát sztorikkal, privát fotókkal, ami nemcsak a város egykori életét idézi, de felidézheti az olvasó emlékeit.

Álljon itt kis ízelítő is egy újabb „titokról” szóló írásból. „Családi albumokból előkerülő régi képek: borostyánnal futtatott ház előtt nyugágyban üldögélő fiatal férfiak, vagy a rádió előtt egyen-rózsáspongyolában mosolygó hölgyek. Ha önnek is van ilyen képe, akkor – feltehetően – hozzátartozója az LKM-ben dolgozott az 1960-as években és beutalták az éjszakai szanatóriumba. Ez a legendás intézmény Tapolcán, vagy – ahogy néhány korabeli forrásban hivatkoznak rá – Görömböly-Tapolcán, a valamikor tapolcai strandfürdővel szemközti oldalon, fent, egy meredek kaptatón épült egykori villában működött. Nem tudni, hogy mennyire volt kuriózum, volt-e máshol is az országban, de itt ezt a szolgáltatást csak a helyi kohászati dolgozók vehették igénybe.” És hogy kiknek, hogyan működött az éjszakai szanatórium? Az kiderül az Utánam, srácok! írásából – vagy, ha van rózsás pongyolás fotónk, faggassuk ki a nagymamát! 

Szerényen húzódnak meg a grafikák az exKépcsarnok emeleti folyosójának falán, mégis azonnal felhívják magukra az ott járók figyelmét. Hiszen mindegyik jellegzetes, sőt nevezetes miskolci épületeket, helyeket ábrázol.

– Sipos István ajkai grafikusművész régóta készít realisztikus művészi rézkarcokat az ország városainak nevezetességeiről, a miskolciakról is. A város meghatározó tereit eddig nyolc grafikán örökítette meg, készült kép a Színházról, a diósgyőri várról még a régi formájában, a városházáról és a mindszenti templomról. A mi inspirációnkra született új, a tér változását is tükröző grafika a minorita templomról a Földes gimnáziummal, az Erzsébet térről a Kossuth-szoborral és a fürdővel, háttérben az Avassal, a Palotaszállóról, és legutóbb a Tiszai pályaudvarról – sorolja Sipos Tamás, a galéria vezetője, aki egyébként csak névrokona a művésznek.

A művész munkái leginkább lágyalapos maratással, mezzotintóval készülnek, és egy képből maximum 100 sorszámozott, aláírt darabot sokszorosít.

– Sokan gyűjtik ezeket a rézkarcokat, elsősorban miskolciak vagy Miskolcról elszármazottak, akiknek érzelmi kötődésük van a városhoz. De vásárolják a művészi értékkel, mégis reálisan megfogalmazott képeket a városba látogatók is – mondja Sipos Tamás.

Két lépésben ugyan, de kötődnek a városhoz a Shakespeare születésének 450 éves évfordulójára készült alkotások is. A miskolci színház ugyanis a 2014-15-ös évadot a nagy drámaírónak szenteli, és ehhez kapcsolódva kért fel művészeket a galéria a szerző és szereplői által inspirált munkák készítésére.

– A debreceni Gonda Zoltán két festménnyel, a budapesti Tóvölgyi Katalin pedig több kerámiaszoborral „válaszolt” felkérésünkre. Előbbi művész kiállításával nyitott újra a Képcsarnok tavaly tavasszal, így neki további képei is láthatók nálunk. Utóbbi alkotó korábban is készített a Bartók+ Operafesztivál programjához kötődő anyagot, így az ő munkái is biztosan ismertek a miskolciak előtt. Most többek között A makrancos hölgyet, a Szentivánéji álmot, A vihart és magát a Globe Színházat is megidézik kerámiái – mondta a galéria vezetője. Hozzátéve: ezek minden értelemben teljesen egyedi, meg nem ismételhető alkotások, hiszen ilyen apropó nélkül nem nagyon vág bele egy művész, hogy megfogalmazza Shakespeare-rel kapcsolatos elképzeléseit.