Hivatalosan akkor lesz veszélyeztetett egy nyelv, amikor a beszélők száma 100 ezer alá csökken. Persze felmerül a kérdés, hogy a digitális korszakban bármely nyelvet meg lehet őrizni, de a helyzet az, hogy az utolsó anyanyelvi beszélő halálát követően egy nyelv felelevenítése már gyakorlatilag lehetetlen.

A nyelvi sokszínűség tehát komoly veszélyben van, ezért is fontos, hogy minden év február 21-én kicsit elgondolkozzunk azon, mennyit is veszítünk egy-egy nyelv kihalásával.

Az ENSZ adatai szerint a világ lakosságának 40 százaléka él úgy, hogy nincs hozzáférése oktatáshoz, kultúrához az anyanyelvén. Ez Európából, a világ szerencsésebbik feléből nézve szinte hihetetlen adat, pedig igaz. Éppen ezért elsőre talán csak egy újabb szokványos nemzetközi napnak tűnhet az anyanyelvnek szentelt február 21-e, de voltaképpen egyike a legfontosabbaknak, ha nem akarunk teljes nyelveket, kultúrákat és történelmeket a semmibe hullani.

Az UNESCO 1999. november 17-én jelentette be az anyanyelv nemzetközi napjának megünneplését (az ENSZ pedig 2008-at a nyelvek évének nyilvánította). Az ötlet ugyanis Bangladesből származik, február 21-e pedig az a nap, melyen ott ünneplik a helyi bengáli nyelv elismerése melletti kiállást. Nem volt egyszerű dolguk. Az 1950-es évek elején ugyanis Banglades még Pakisztán része volt, így amikor utóbbiban 1952-ben az urdu lett az egyetlen hivatalos nyelv, az egyben a bengáli elnyomását is jelentette.

A bangladesiek az év február 21-re hatalmas tüntetést szerveztek, ami a demonstrálók és a rendfenntartók közötti erőszakba torkollt, öt ember halálához vezetve. Bangladesben azóta február 21-e a bengáli nyelvi mozgalom napja. Jó pár évtizeddel később a már önálló ország Banglades javaslatára nyilvánították az anyanyelv nemzetközi napjává február 21-ét. 2000-ben ünnepelték először és azóta minden évben rendezvényeket, szimpóziumokat tartanak ezen a napon.

A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy akár a hirtelen, akár a hosszan tartó feszült ideállapot szív- és érrendszeri problémákat is okozhat. Egy kutatás szerint a mindennapos stresszben élő emberek 50 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg valamilyen szívkoszorúér probléma miatt. Ezek pedig a fokozódó stresszel karöltve már könnyen infarktushoz vezetnek.

A tartós, gyerekkorban induló és esetleg felnőttkorig kitartó stressz növeli a későbbi szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek kockázatát. Ezt állapították meg brit kutatók több mint 6700 ember adatait elemezve. A kutatás ráirányította a figyelmet a gyerekkori stressz komoly veszélyére, arra, hogy egy ember 45 éves korára nagy eséllyel betegedhet meg szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségben a tartós idegességgel járó életmódja miatt.

Most a Magyar Kardiológusok Társasága hívja fel a figyelmet arra, hogy fékezzünk!

„Az állandó feszültség még a gyerekkori elhízásnál is komolyabb kockázati tényezőnek bizonyult. Figyelemkeltő az InterHeart angliai kutatás megállapítása, amely szerint az 52 országban végzett vizsgálatuk adatai azt jelzik, hogy a munkahelyi állandó stressz-hatásnak kitett dolgozók infarktuskockázata kétszerese az átlagos körülmények között dolgozókéhoz képest. A stressz gyakran vezet magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsír-szint, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség együttes előfordulásához, illetve ezen betegségek gyakran járnak „kart-karba” öltve” – mondja Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

„A feszültséggel teli életmód egyértelmű rizikófaktora az infarktus kialakulásának, de a hirtelen erősödő stresszhelyzet akár szívhalálhoz is vezethet. Ilyen helyzetben mondják például azt, hogy valakinek megszakadt a szíve. Van olyan veleszületett szívritmus zavarra hajlamosító tényező, ahol ritmuszavar akkor lép föl, amikor valami óriási stressz éri az illetőt. Szerencsére ez relatíve ritka kórkép, de ha netán a családban valakinél ilyen tragédia bekövetkezett közeli hozzátartozóként - például a testvérnél - akkor mindenképp forduljon kardiológushoz. Bizonyos akut stressz szituációkban szívinfarktusnak megfelelő akut kórkép alakulhat ki a szív- és az azt ellátó koszorúerek görcse következtében, szívelhalást jelző enzim emelkedéssel, ugyanakkor az illetőnek nincs koszorúér betegsége” – folytatja a szakember.

De nemcsak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben lévő gyulladások is. Stressz hatására ugyanis az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéséhez szükséges erőforrásait, ugyanakkor az immunrendszer gyengülni kezd.

Ha ez tartóssá válik, a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei, és komoly egészségügyi kockázatai lehetnek. A kortizolhiány ráadásul hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy alulműködéshez is vezet. Ha azonban nincs szervi ok, nincs szükség a kortizol hormon gyógyszeres pótlására, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet.

Első lépésként csökkenteni kell a stressz, mozgással, relaxációval, több pihenéssel, egészségesebb étkezéssel vagy gyulladás esetén a probléma megszüntetésével. Fontos, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól, leszokjunk a dohányzásról és mérsékeljük az alkoholfogyasztást.

Fontosnak nevezte, hogy a kormány a választások előtt bemutassa az eddigi eredményeket és folyamatosan tájékoztassa az embereket a támogatások, a kedvezmények, az ellátások részleteiről.

Novák Katalin szerint azzal, hogy a kormány családpolitikáért felelős államtitkárát választották alelnökké, még jobban aláhúzzák, hogy a párt értékrendjében központi helye van a családpolitikának, a hagyományos értékeknek.

Novák Katalin arra a kérdésre, számít-e az, hogy nőként került ebbe a pozícióba, azt válaszolta: neki igen. „Természetes eltérés van a férfi és a nő látásmódja között, és én igyekszem is a női szempontokat megjeleníteni mind a szakmai, mind a politikai munkában” - fogalmazott.

Az elmúlt 8 év családpolitikai intézkedései közül az államtitkár kiemelte egyebek mellett, hogy rögtön 2010 után visszaadták a gyesnek a szocialisták által elvett 3. évét, majd bevezették a gyed extrát. Szólt az otthonteremtési támogatásokról, a diplomás gyed bevezetéséről, majd megduplázásáról. Novák Katalin elmondta: a családtámogatások mértéke kétszeresére nőtt a költségvetésben, míg 2010-ben 1000 milliárd forint alatt volt, 2018-ra eléri a 2000 milliárd forintot. Hozzátette: nemzetközi összehasonlításban a magyar családtámogatási rendszer a GDP-n belül kétszer akkora arányt képvisel, mint az a fejlett országokban jellemző.

(Kezdőkép forrása: Emmi/Bartos Gyula)