Újdonság lehet a gyerekeket támogató akciók sorában a Miskolci Nemzeti Színház kezdeményezése. Támogatónak a megye Top 100 vállalkozását szeretnék megnyerni. A lényeg pedig az lenne, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek kerüljenek színházközelbe – de ne csak egy-egy előadás idejére, hanem más programok keretében is.

Az első támogató maga a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) lett, már az ő segítségükkel vett részt húsz gyermek a Mikulás-napi Jászol-mese Betlehemben című előadásán.

– Öt hónap alatt ezer borsodi és miskolci gyermeket szeretnénk megszólítani. Egy előadás megnézése csak a kezdet, olyan szakmai programot állítottunk össze számukra, amelyben beavató, illetve tantermi előadás, színházbejárás is szerepel, méghozzá nemcsak itt nálunk, de a gyerekek iskolájában is – foglalta össze a programot Kiss Csaba, a színház igazgatója.

Decemberben még két olyan előadás lesz, amelyre várják a hátrányos helyzetű gyerekeket – a Holdbeli csónakos és a Vuk táncjáték –, a program azonban Mikulástól gyermeknapig tartana, ehhez várják a régió életét meghatározó legjelentősebb vállalkozások, a TOP 100 támogatását. Mint Kiss Csaba mondta, vállalkozásonként néhány tízezer forintról van szó – ami viszont a szociálisan rászoruló gyermekeket nemcsak a művészetekkel ismertetné meg, de megtapasztalhatnák a közösség és társadalmi szolidaritás élményét is.

Ezzel a támogatással indulhat útjára mindennap a teajárat is, meleg italt, szendvicset biztosítva a rászorulóknak. Ám nemcsak élelmezésre fordíthatják ezt az összeget, hanem gyógyszerekre, egészségügyi eszközökre, tisztító- és tisztálkodó szerekre, ruházatra is. Sőt, lehet pályázni a közterületen élők túlélését segítő eszközök beszerzésére.

Ugyanis ez a realitás: hiába van elég férőhely, hiába a komfortnövelés a Vöröskereszt hajléktalanszállóján, hiába mennek egyre nagyobb bizalommal a hajléktalanszállóra az emberek, sokan télen is kint maradnak. Van, akit az igazi fagyok azért behajtanak, de ha valaki összerakott magának egy kis kuckót, vagy talált magának egy jobb helyet, nem szívesen hagyja ott – lehet, hogy tavasszal már csak hűlt helyét találná, vagy éppen más lakna benne – mondta el érdeklődésünkre Duberné Dunaveczki Éva, a Magyar Vöröskereszt Miskolci Hajléktalan Gondozó Központjának intézményvezetője.

Mint például a Bodótetőn „lakók”. Egy férfi évek óta egy terményaknában vészeli át a telet. Azt mondja, nem fázik, fűteni sem kell, olyan meleg van. Nem messze, a fák között egy régi hálózsákból, padlószőnyegből, szivacsból összerakott, nejlonnal vízhatlanított sátor, ott is évek óta élnek.

A Vöröskereszt utcai gondozószolgálatának munkatársai éjszaka is járják a várost, hetente akár két-három alkalommal is felkeresik azokat, akiknek ismerik a búvóhelyét, és élelmet, meleg takarót visznek nekik. A krízisautót a Máltai Szeretetszolgálat üzemelteti, ugyancsak pályázati támogatással. Huszonnégy órában készenlétben vannak, így ha valaki ellátásra szoruló hajléktalant, különösen, ha fekvő embert lát, hívja a diszpécserszolgálat telefonszámát (46/530-268).

Miskolcon ugyanis három befogadó otthon is működik, ezek fenntartásához évi 30 millió forinttal járul hozzá a város. Nappali melegedő, népkonyha, éjjeli menedékhely és átmeneti szálló is várja a hajléktalan embereket. A Napfényt az Életnek Alapítvány 90, a Máltai Szeretetszolgálat 50, a Vöröskereszt pedig 245 hajléktalannak tud éjszakára szállást biztosítani, de krízisidőszak kezdetekor újabb 58 férőhelyet megnyitottak. Hajléktalan nőket és családokat (csak 18 év feletti tagokat) egyedül ők tudnak elszállásolni.

De mindhárom szervezetnek az az alapelve: utcán embert nem hagyunk. Felkészülnek arra is, hogy ha szükséges, akár folyósóra helyezett matracokkal, de megoldják, hogy mindenki fedett, meleg helyen tölthesse az éjszakát. 

Tizenharmadik éve ismerik el a városhoz kötődő személyiségek kulturális területen kifejtett munkásságát a Miskolci Múzsa Díjjal – ami ez idő alatt országos viszonylatban is a legrangosabb helyi civil elismerések közé került. Azonban most először született olyan döntés, hogy ketten kapják meg a díjat. A kuratórium döntésének eredményét, a díjazottak nevét az elnök, a Miskolci Egyetem rektora, Torma András jelentette be.

– Többször is üléseznünk kellett, meg kellett vitatni a számos jelölt mellett szóló érveket, míg végül egyhangú szavazással megszületett ez a rendhagyó döntés. Hála Istennek, hogy ilyen sokan vannak, akik Miskolc jó hírét növelik, és szerteviszik az országban! Végül két jelölt emelkedett ki, és alapszabályunk is lehetővé teszi, hogy két egyenrangú díjat adjunk át egy évben – beszélt a döntésről Torma András.

Kabdebó Lórántot egész élete és munkássága, mindössze egy kis, négyéves kitérővel, Miskolchoz köti. Alapító dékánja a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának, a Szabó Lőrinc-kutatásnak minden értelemben vezetője. A város hírnevét nemcsak idehaza, de Európa-szerte öregbítette. Szegedi Dezső Jászai- és Déryné-díjas színművész életében még ilyen rövid kitérő sem volt. Munkásságának sokszínűsége, a munka szeretete, szakmai igényessége tette méltóvá a díjra.

Kiss Csaba, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója a kuratórium tagjaként személyes élményeivel is árnyalta a képet.

– Kabdebó professzort még első miskolci éveimből ismerem. Emlékszem, milyen népszerűvé tette a miskolci bölcsészkart, és arra is, milyen fantasztikusan színes előadó! Ezért a színház is ad külön ajándékot neki és a miskolciaknak. Hagyományainknak megfelelően a díjat a Magyar kultúra napjához kötődve, január 23-án adjuk majd át. Ennek előestéjén, 22-én Szabó Lőrinc-kutatásának legújabb eredményeiről, a költő miskolci szerepéről, magánéletéről tart majd előadást nálunk. Már a címét is tudjuk: Maradj velem, mert beesteledett – Kabdebó Lóránt Szabó Lőrincről beszél. Ehhez kapcsolódva januárban az egy óra versek között programját is Szabó Lőrincnek szenteljük – ismertette az igazgató.

Szegedi Dezsőről pedig természetesen nehéz elfogultság nélkül szólnia, azonban ő is kiemelte milyen rendkívül színes színpadi egyéniség. Csak a legutóbbi szerepeit nézve: Doolittle a My Fair Ladyben, Falstaff a IV. Henrikben, Tuskó Vitus Az eltört korsóban, Hammerschmidt a premier előtt álló Illatszertárban, Kendy az Erdélyben.

– Ő példaként állítható a fiatalok elé. Előadás előtt már 5 órakor az öltőzőben mondja a szövegét. 33 éve a pályán van, de ha kap egy ötletet, még mindig kész elgondolkodni rajta. Színészi alázatban és művészi hitelességben etalon – fogalmazott az igazgató, aki azt is hozzátette: ez a két személyiség bizonyíték arra, hogy bár a korok változnak, a tudás, a tudás használata örök érték. Erre a gondolatra fogják felépíteni a gálát is.

A Múzsa Díj Alapítvány támogatóit képviselő Puskás Péter építész és Ágoston László vállalkozó egyaránt az emelte ki: fel kell mutatni Miskolc kiválóságait, mert káprázatos, milyen sokan nyújtanak a város határain túlmutató teljesítményt. Ezért is vállalták, hogy legyen két díjazott. Bár az alapítvány működtetése, az anyagiakat tekintve, egyébként sem mindig könnyű feladat.

– A két díj nem devalválja annak értéket, éppen hogy erősíti, hiszen jelzi, olyan gazdagok vagyunk kiváló kulturális teljesítményekben, hogy nem is mindig lehet választani. És tudunk mindig újat mutatni, mint ahogy ez évi két díjazottunk is – fogalmazott Puskás Péter.

A két díjazott nem vett részt a sajtótájékoztatón, ahogy elhangzott, azért, mert a gálán szeretnének majd gratulálni nekik – de előtte lehetőséget teremtenek majd egy találkozásra. Addig is – hamarosan – közzétesszük itt azt az interjút, ami a december elején megjelenő Miskolci Kalendáriumba készült Szegedi Dezsővel.

2012-ben került be az új Btk-ba a támogatás jogosulatlan felvétele, és ez volt az az időszak, amikor oktatási-nevelési intézményekből több jelzést is kapott az önkormányzat, hogy a gyermek szüleivel külföldön él, de ezt nem jelentették be. Márpedig ahhoz, hogy jogosultak legyenek az aktív korúak ellátásának bizonyos formáira – rendszeres szociális segélyre vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra – több feltételnek is teljesülnie kell. Miskolciak esetében például annak is, hogy ne csak miskolci lakcíme legyen, de életvitelszerűen ott is tartózkodjon. Az önkormányzat az ellátások jogosulatlan felvétele miatt az első feljelentést 2013 januárjában tette meg, azóta pedig még 106 esetben.

– A rendszeres szociális segélyt vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapóknak kötelességük, hogy bejelentsék, ha változás áll be a körülményeikben. Tehát például állást vállalnak, nyugdíjat vagy gyest kapnak, esetleg elköltöznek. Ezekben az esetekben ugyanis már nem kaphatják tőlünk a támogatást – mondta a háttérről Hudákné Becse Ildikó, a polgármesteri hivatal egészségügyi és szociális csoportjának vezetője. – Nekünk pedig jogszabályi kötelezettségünk, hogy egy, illetve kétévente ellenőrizzük a jogosultságot, de rendkívüli felülvizsgálatra is van lehetőségünk, ha jelzést kapunk – tette hozzá.

Ha kiderül, hogy valaki már nem kaphatná az ellátást, mégis igénybe vette azt, az önkormányzat kötelezi a jogosulatlanul felvett összeg visszafizetésére, ha ezt nem teszi meg, a Gazdálkodási Főosztály behajtja. Ezzel párhuzamosan feljelentést tesznek a NAV bűnügyi igazgatóságánál, onnan az ügyészségre, majd bíróságra kerül az ügy.

– Lehetőséget biztosítunk részletfizetésre, és ha megtérítik a kárt, akkor az ügyészségről általában nem kerül bíróságra az ügy. Az odakerültek közül minden esetben megállt a büntető tényállás – tehát büntetést kaptak. A harmincöt megszületett ítélet között volt próbára bocsátás, pénzbüntetés, megrovás, közérdekű munka, sőt, felfüggesztett szabadságvesztés és elzárás is – mondta Hudákné Becse Ildikó.

Az összegekről csak néhány hónappal korábbi adatok állnak rendelkezésre, azok szerint a valamivel több mint 20 millió forint jogosulatlanul felvett támogatásból 3,5 milliót fizettek vissza. A behajtás azonban folyamatos, és mint a csoportvezető mondta, ez alól nem mentesül az sem, aki esetleg elhagyja a várost.