Sok sportolni vágyó szerint volt jobb sorsra érdemes a József utcai Ifjúsági Sporttelep, és valóban jobbra fordult a sorsa. A műfüves pálya már két éve készen van. Az a Magyar Labdarúgó-szövetség által meghirdetett program keretében épült, a 66 milliós beruházás harmadát akkor is a város állta – és most az önkormányzat további 50,8 millió forintot fordít az Ifipályára saját beruházási keretéből. Így az országos szinten is egyedülálló, egyetemi Atlétikai Centrum megépítése mellett a József utcai sporttelep rekonstrukciója is hamarosan befejeződik.

A munka ősszel kezdődött, akkor kialakították a 400 méteres, kétsávos futópályát, aminek a 100 méteres célegyenese négy sávvá szélesedik. A rekortán még hiányzik, mert a csapadékos időjárás megakadályozta a lerakását, ugyanis a gumiborítást kizárólag száraz időben, kiszáradt alapra és 5 fok feletti hőmérsékletben hordhatják fel. Most úgy számolnak a szakemberek, hogy ennek várhatóan áprilisban jön el az ideje. A gumialap viszont határidőre elkészült, így a futók már használhatják a – vörös színt adó – kopóréteg nélkül is.

A pályát villanyvilágítással látták el, így nemcsak a futók, hanem a műfüves pályát használó amerikaifocisták is edzeni tudnak az esti órákban. Oda egyébként új hálót és (az európai futballhoz szükséges) kapukat helyeztek ki. Kialakítottak két súlylökő és két diszkosz-, illetve kalapácsvető kört a nemzetközi szabványoknak megfelelő versenyketrecekkel együtt, így tavasszal a dobóatléták is birtokba vehetik a megújuló Ifipályát.

Ami még hátra van, az a szociális blokk felújítása, ez valószínűleg szintén elkészülhet ebben az évben. Illetve a város szeretné rendezni, egy kézbe adni a különböző pályák működtetését, hogy minél tovább megőrzött jó minőségükkel minél többeket sportolási igényét szolgálhassák ki.

Év elején és nyáron újra és újra el szokott terjedni a hír: kevés az egészségügyben a vér. Ilyenkor az átlagosnál kevesebb a véradó, ezért szervezett a Vöröskereszt extra véradóakciókat az év végén, hogy áthidalják ezt az időszakot. A Miskolci Területi Vérellátó Központban sincs tömeg, de azért ottjártunkkor jöttek véradók – egyikük korábban maga is kapott vért, azután határozta el, hogy véradó lesz. Most egyszerűen úgy érezte, hogy jönnie kell. Jól érezte, szükség van rá, csökken az országban a vér mennyisége – a vérellátás ugyanis egy folyamatosan szinten tartandó rendszer.

– Mi nem tudjuk tartósan feltölteni a raktárakat, hiszen a levett vér öt hétig tartható el. Ahhoz, hogy az országban egyetlen tervezett műtétet se kelljen elhalasztani, hetente 10 ezer embernek kell vért adnia. Ez borzasztó nagy szám. A Vöröskereszttel közösen próbáljuk ezt elérni, de a rendszeres önkéntes véradók közül nem tudunk annyit megmozgatni, hogy nyugodtan hátradőljünk, ezért minden héten „akciózunk”, plusz véradásokat szervezünk – mondta el érdeklődésünkre Jákó Kinga, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgatója.

A helyzet nem ideális, azért érdemes tisztázni, hogy a „gond” alatt mást érteneka szakemberek, és mást a laikusok. Utóbbiak gyakran azt gondolják, ez azt jelenti, hogy előfordulhat: nem kap vért az, akinek szüksége van rá – erről azonban szó sincs, szögezi le a főigazgató.

– Karácsony előtt volt két olyan hét, amikor sikerült ideálisan feltölteni a rendszert. Most már bizony vannak gondjaink – ez azonban nem jelent problémát az ellátásban! Az előfordulhat, hogy az országos készlet tükrében kérünk 2-3 nap késleltetést egy-egy tervezett műtét esetében. Akut igény azonban kielégítetlenül nem maradhat, és nem is marad! – hangsúlyozta.

Európai viszonylatban Magyarországon nagyon kevés vért semmisítenek meg, de öt hét után bizony meg kell tenni. Ennek kapcsán hívta fel a figyelmet Jákó Kinga arra, hogy az irányított véradásokon résztvevőknek sem érdemes feltétlenül az első körben vért adni.

– Tételezzük fel, hogy B pozitív vérre van szükségünk, és gondoljuk végig a mechanizmust. A közösségi médiában futótűzszerűen végigmegy a felhívás, és minden B pozitív vércsoportú ember siet vért adni. Egy-két hét alatt lecseng ez a nagy hullám. Tehát öt-hat hétig elegendő lesz a vér, de ilyen esetekben általában hosszabb ideig is szükség van rá – ki fog akkor vért adni?

Az OVSZ honlapján folyamatosan nyomon követhető az országos vérkészlet. Jelenleg a 0+ és a B+ mennyisége megfelelő, az AB- kevés, a többi vércsoport éppen elég. Vért bárki adhat, aki 18– 65 év közötti, és a súlya meghaladja az 50 kilót. A Miskolci Területi Vérellátóban (a Csabai kapui rendelőintézet „oldalában”) a hét 4 munkanapján várják a véradókat reggel 8-tól délután 3-ig, szerdánként fél 8-tól este 6-ig.

– Egy véradással három életet mentünk meg, hiszen a teljes vérből három vérkészítményt, vörösvérsejt-készítményt, trombocita koncentrátumot és friss fagyasztott vérplazmát állítanak elő – emelte ki Csépányi Norbert, a Miskolci Területi Vérellátó transzfuziológus szakorvosjelöltje. Az új véradójelölteknek biztatásként az is elmondta: kalóriapótlásként ostyaszeletet, egy palack ásványvizet és étkezési utalványt kapnak.

A szervátültetésről beszélve nehéz jelzőket használni, hiszen a sikeres átültetések mögött is ott van a donor tragédiája. De ha onnan nézzük, hogy egy már elkerülhetetlen veszteség több ember életét megmentheti, akkor mégis helyük lehet a pozitív megfogalmazásoknak. A megyei kórházban – ahol csak kivétel történik, beültetés nem – régóta innen nézik. Ökrös Ilona főorvos, a Sürgősségi, Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Intézetet vezetője úgy fogalmazott: 25 éve elkötelezettek a transzplantáció mellett, ez a szubjektív oka annak, hogy országosan a legtöbb szervet adó kórházak közé tartoznak. Az objektív oka, hogy nagy ellátási területről sok súlyos – agyvérzett, agyi érbeteg, baleseti sérült – kerül hozzájuk.

– Az elmúlt évben 22 agyhalott betegünk volt, 14 esetben valósult meg szervkivétel, ennek révén 33 beteg kapott nagy szervet, tehát vesét, májat, tüdőt vagy szívet. A páros szerveket, a tüdőt és a vesét ez esetben is duplán kell számolni – beszélt a saját számaikról a főorvos, hozzátéve, hosszú évekre visszatekintve ez átlagosnak mondható, 11-16 között ingadozik a szervkivételek éves száma.

Hogy ki kapja meg a szervet, az egy bonyolultabb rendszerben dől el. A legnagyobb igény a vesékre van, és a művesekezelés révén a vesebetegek életben tarthatók hosszú ideig, ezért létezik várólistájuk. Nincs viszont „műmájkezelés”, egy súlyos gombamérgezettnek öt napon belül be kell ültetni az új májat, különben elveszítik. Magyarországon 203 megvalósult szervkivételi riadó volt tavaly, ennek révén 527 szervet ültettek be elhunyt donorból (ezen kívül elvégeztek 48 élődonoros veseátültetést) – a hét országot tömörítő Eurotransplant viszont évente 7000 donorszerv elosztását szervezi meg. A szervezetnek 2013-ban lett teljes jogú tagja Magyarország.

– Ez számunka azt jelenti, hogy a sürgős vagy speciális esetekben, tehát például ritka vércsoportúaknál, gyermekeknél, hiperimmunizált betegeknél jóval nagyobb az esély arra, hogy időben érkezik megfelelő szerv – mondja Ökrös Ilona. A rendszer nem egyszerű, ám alapelvként kimondható, hogy elsőbbséget élveznek a sürgős esetek, a várakozólistán a hazai betegek – sőt, mivel az itt kivett vesék Debrecenbe kerülnek, bizonyos mértékben a megyei betegek is. Az Eurotransplanton belül fontos a résztvevő országok közötti egyensúly – egy kapott szervet darabra, „típusra” vissza kell adni az adó országnak.

A magyarországi szabályozás szerint, aki nem tiltja meg, annak felhasználhatók a szervei, de alig több mint 300 ilyen tiltás ismert. Meggyőzni tehát nem kell a hozzátartozókat a felajánlásról, viszont a kórházban dolgozók feladata, hogy átvezessék őket a halál és szervkivétel elfogadásának nehéz szakaszán.

Mivel igen mozgalmas és nehéz év áll mögöttünk, a hagyományos újévköszöntő összejövetelt most értékeléssel és előretekintéssel  kötötték össze a miskolci választókerület Fidesz-szervezetei.

Értékelőjét Csöbör Katalin országgyűlési képviselő aktuális kérdésekkel kezdte, kifejtve: a hagyományos formákban erőt felmutatni képtelen balliberális ellenzék, és a választás eredményében csalódott emberek nyúltak az utcai politizálás eszközéhez. Ezen fölösleges háborogni, dolgozni kell tovább ebben a hangulatban, és meg kell tanulni megvédeni egymást, az álláspontjukat.

– Mivel 2014-ben két ciklus ért össze, vissza kell tekinteni a 2010–14. közötti évekre. A feladat akkor az volt, hogy egy gyönge, sikertelen, eladósodott országot talpra állítsunk, és megerősítsünk úgy, hogy képes legyen a saját érdekeit képviselni – fogalmazott.

Emlékeztetett: sorban jöttek a gazdasági eredmények, szinte láthatatlanná lassult az infláció, az Unió országai közül itt nő a legjobban a gazdaság, 3 százalék alatti a költségvetési hiány, és csökken az államadósság. Ez tette lehetővé a rezsicsökkentést, a rendkívüli béremeléseket, a családtámogatások növelését, a közmunkaprogram beindítását, az önkormányzatok adósságának állami átvállalását, az iskolák átvételét, amiért cserébe a települések vállalták, hogy azután szigorú gazdálkodást folytatnak.

– Ez a folyamat nem jelent egyből mindenki számára életszínvonal-emelkedést. Ezért a legfontosabb most megerősíteni a bérből élő családok helyzetét. Ehhez pedig életpályamodellek kidolgozására, béremelésekre is szükség lesz. Hiszen Magyarország jobban teljesít, de tudunk még ettől jobban teljesíteni – zárta szavait a képviselő.

Az évértékelő vendége, Tuzson Bence, a parlamenti Fidesz-frakció szóvivője ugyancsak azzal kezdte: a gazdaság számai, a 7 százalék körüli munkanélküliség is világosan mutatja, jó pályára állt az ország. Most meg kell fogalmazni a következő legfontosabb, társadalmi üzenetet: ez pedig a bérből élők, a családok anyagi megerősítése. Ezt fogják szolgálni az intézkedések.

– Az év egyik legfontosabb történése a banki elszámoltatás lesz. Ez három részből áll. Az elszámoltatásból, azaz az igazságtételből. A fair bankrendszer létrehozásából, ami azt jelenti, hogy véget ér a „kisbetűs” korszak a magyar ügyfelek számára, ez a kiszámíthatóságot szolgálja. És következik a hitelek forintosítása a biztonság érdekében. Az igazságosság, kiszámíthatóság és a biztonság megteremtése lesz a kulcsszó a többi döntés esetében is – emelte ki Tuzson Bence.

Szólt arról, hogy ennek érdekében tovább kell növelni a minimálbért, ígéretükhöz híven folytatják a pedagógus-béremelést, a biztonság érdekében el kell indítani a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljét 30 százalékos emeléssel kezdve, majd továbbvinni 50 százalékig.

Galéria! Fotó: Mocsári László

– Gazdasági téren fontos a magyar termelőipar fejlesztése, Miskolc sikeresen indult ebbe az irányba. Ugyanilyen lényeges, hogy az országba beérkező tudás ne csak gyökeret verjen, de tovább fejlődjön, azaz itthon valósuljon meg az innováció. Ebben élen jár a Miskolci Egyetem – emelte ki.

Fontos elemként emelte ki, hogy arra kérdésre: mit kell tenni azért, hogy versenyképes jövedelmek mellett is jöjjenek a befektetők, az ipari energiaárak csökkentése a válasz, „a sokat vitatott paksi fejlesztés is erről szól”. A közfoglalkoztatásnak nagy szerepe van abban, hogy ne nőhessenek fel generációk úgy, hogy nem látják az apjukat munkába menni – de épp ilyen lényeges benne az átmenetiség, hogy senki ne tekintse tartós megoldásnak.

– A családi adórendszert mindenképp fent kell tartani. Hogy miért? Mert ennek révén 240 milliárd forint marad a családoknál, azaz ennyivel támogatjuk az embereket. Lesznek még kis lépések, amik szintén segítenek, és amik összeadódva komoly támogatást jelentenek a friss házasok havi ötezer forintos adókedvezményétől az egygyermekesek által is igénybe vehető lakástámogatásig.

De ugyanígy a családokat szolgálja a háziorvosi rendszer megerősítése, vagy a sport támogatása, amiben rendkívül fontosnak tartják a szemléletformálást, hiszen, mint mondta, ez a betegségmegelőzés, egészségmegőrzés egyik legfontosabb eszköze, ma azonban a fiatalok kétharmada egyáltalán nem sportol.

– Forrong a világ, mindenhol kisebb-nagyobb konfliktusok alakulnak ki. Szövetségesi kötelezettségeinknek eleget kell tennünk, és eleget is teszünk, de mint más országoknak, nekünk is az határozza meg mozgásterünket, hogy saját érdekünkben mit léphetünk – zárta szavait Tuzson Bence.

Ünnepi köszöntőt Kriza Ákos polgármester mondott, aki azt emelte ki: a kemény küzdelmek után szinte még benne volt az izmokban a „harci kedv”, de ideje letenni a „fegyvert”, és folytatni az építkezést. Ezért 2015-re békét kívánt mindenkinek – legyen ez a békés építkezés éve. 

A következő uniós költségvetési ciklus, a 2014–2020 közötti időszak miskolci tervezésének koordinálása Kiss Gábor alpolgármester feladata volt. Ez a koncepció, illetve stratégia hosszú évekre meghatározhatja Miskolc fejlesztésének irányát.

Az év elején véglegesedik a tervezett fejlesztéseket tartalmazó projektlista. A középpontban a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés áll, és jelentős források állnak rendelkezésre az energiahatékonyságra javítására, a városrehabilitációra, a közlekedésfejlesztésre. Természetesen folytatódik az orvosi rendelők, gyermekintézmények és a szociális intézményrendszer felújítása.

A következő időszakban projektszinten kell kidolgozni a részleteket, és az uniós források segítségével megvalósítani azokat. Ugyanakkor számunkra nemcsak az a fontos, amire az Unió forrást biztosít – hanem mindaz, amire a városnak szüksége van, akkor is, ha egyelőre nem adnak rá pénzt – szögezte le Kiss Gábor.

– Fontos az oktatási rendszer megújítása is, aminek egyik fontos eleme a Tudás-Park. Ezen jelenleg is dolgozunk az egyetem közreműködésével. A városnak ugyanis nagyon komoly esélye van arra, hogy a járműipar-gépgyártás, az infokommunikáció, illetve az energetika-környezetipar területén kutatás-fejlesztési centrummá váljon. Ez egyben a legjobb munkahelyteremtés is, hiszen diplomás állásokat jelent komoly bérekkel – tekintett előre.

Az elmúlt időszak meghatározó változása volt az oktatási-nevelési rendszer átalakítása, az, hogy az iskolák állami fenntartásba kerültek – és ugyanilyen fontos leszögezni, hogy a város továbbra is sok szálon kötődik az iskolákhoz.

– Csak példaként hadd említsem: magánál tartja a város a természettudományi laborfejlesztési programot, vagy ugyanúgy támogatjuk a diáksportot, illetve az úszásoktatást, amihez fogható színvonalú csak kevés településen található.

Az elnyert uniós pénzekből sikerült olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek eredményei a miskolciak által is jól érzékelhetőek, mondhatni kézzelfoghatóak. Az oktatási-nevelési szféránál maradva az alpolgármester kiemelte, hogy teljesen felújítottak három óvodát, további öt intézményben olyan energiahatékonysági fejlesztéseket végeztek, amelyek alapvetően javítja a dolgozók, a szülők és a gyerekek komfortérzetét. Ugyanez elmondható az iskoláknál, és jelenleg is folyik a Bársony–Hunyadi Általánosban egy nagyszabású beruházás, egy sportkomplexum építésének előkészítése.

– Kitekinthetünk a szociális területre is: szintén megújult az ellátóintézmény Arany János utcai központja, és három bölcsőde. Ezeknél a fejlesztéseknél arra törekszünk, hogy minden városrész érezhesse a hatását, így egy diósgyőri, egy avasi és egy belvárosi intézményt korszerűsítettünk – fűzte hozzá.

Nagyon összetett és sokszereplős a kultúra területe, de összességében elmondhatjuk, hogy a város intézményei egyre erősebben hozzájárulnak a város arculatának megrajzolásához – szögezte le Kiss Gábor, hozzátéve, olyan fesztiválkínálat alakult ki, ami szinte az év minden hónapjában jelent egy-egy vonzó eseményt.

– Érdemes kiemelni konkrét példaként a CineFestet – ugyanis 2014-ben 500 felett volt a regisztrált szakmai látogatók száma, így már tényszerűen európai szinten is jegyzett filmfesztiválnak számít! Előre tekintve pedig a jövő év fontos feladata lesz a diósgyőri várnak mint kulturális attrakciónak a beemelése ebbe a kínálatba.

Az alpolgármester új és fontos feladataihoz tartozik a sport, az idősügy, a társadalmi, civil, és egyházügyi kapcsolatok, illetve a turizmus. Nem állnak ezek távol tőle, különösen a sport, hiszen néhány évvel ezelőtt ő koordinálta a város sportkoncepciójának kidolgozását, és az idősügy, mivel a Harmadik Kor Egyetemének kuratóriumi tagja.

– A sport területén a legfontosabb számomra, hogy ne egyedi beavatkozásokkal próbáljunk javítani, hanem alapértékeket megfogalmazó tervek mentén. Az előző időszak eredményeire, hagyományaira és a fejlődési potenciálra építve a városnak le kell tennie a voksát, milyen sportágakat tekint kiemelten fontosnak. És nyilván a támogatást az így kialakított prioritásnak megfelelően kell hozzárendelni. Nagyon fontos lenne ugyanakkor, hogy a sportinfrastruktúra hasznosításában megteremtsük a harmonikus egyensúlyt a versenyport és a szabadidős lakossági sportolás között, mert például a Kemény Dénes Uszodába elég nehéz délután bejutni egy átlagos városlakónak – emelte ki Kiss Gábor.

Az idősüggyel kapcsolatban, szintén „egyetlen bővített mondatban” azt tartja nagyon fontosnak, hogy nemcsak jól szervezett szociális ellátásként kell működnie – a házi segítségnyújtásban vagy az étkeztetésben –, de legalább ennyire fontos a növekvő arányú idős lakosság aktivitásának támogatása.

– Kifejezetten szeretném, hogy az idősekre építve kifejlesszünk egy önkéntes hálózatot. Ennek van jó példája, a Belvárosi óvodában rendszeresen rész vesznek hagyományőrző rendezvényeken, egyéb foglalkozásokon – hozott példát. A civil kapcsolatok területén pedig azt emelte ki vezérfonalként, hogy a következő projektek tervezésébe minél inkább szeretnék bevonni ezeket a szervezeteket. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása révén már vannak jó előzmények és tapasztalatok, ezt a fajta együttműködést kell továbbfejleszteni.

A turizmus szerteágazó területéről szintén a fő csapásirányt jelölte meg.

– Az elmúlt időszakban megvalósult turisztikai attrakciók révén, ilyen például a megújult diósgyőri vár vagy a Pannon-tenger Múzeum, egyre több olyan élménnyel találkozhatnak a vendégek Miskolcon, ami miatt hosszabb távra is érdemes idejönni. A vendégek száma az országos átlag fölött nőtt Miskolcon, most a legfontosabb cél, hogy növeljük a vendégéjszakaszámot, aminek átlaga jelenleg 2,4. Ezt a kínálat növelésével, például Lillafüred továbbfejlesztésével, a történelmi Avas rehabilitációjával érhetjük el. Olyan komplex, vonzó csomagot kell kínálnunk, ami Miskolcra jellemző, egyedi, és máshol nem áll össze olyan izgalmas egységgé, mint nálunk. Fontos célunk, hogy a gazdasági mutatók – a GDP mellett – az „egy főre eső boldogság” mutató is javuljon városunkban – tűzte ki a célt Kiss Gábor alpolgármester. 

Több mint egy hónappal megbízatásának kezdete után, december elején máris átrendeződtek az alpolgármesteri feladatkörei Kiss Jánosnak, aki novemberben első ciklusát kezdte ebben a tisztségben.

– Elődömnek, Zsiga Marcellnek elsősorban humán területeket érintő feladatait vettem át eredetileg, az új rendszerben viszont más feladatokat kaptam. Hozzám tartoznak a gazdasági, pénzügyi, vagyongazdálkodási, gazdaságfejlesztési ügyek és a közbiztonság. A gazdasági, pénzügyi és vagyongazdálkodási terület az előző ciklusban polgármesteri hatáskörben maradt, amit teljes mértékben indokolt a város akkori helyzete. Mostanra azonban sikerült olyan konszolidációt végrehajtani Miskolcon, hogy nyugodtan alpolgármesteri szintre kerülhettek ezek is – fogalmazott.

Kiss János szerint a legnagyobb kihívás a forrásteremtés. Kifejtette, Miskolc pénzügyi egyensúlya nemcsak egy-egy év költségvetésére igaz, hanem konszolidálódott maga a rendszer is. Most már minden, a költségvetésből pénzt költő szereplő csak annyival tervez, amennyi pénz a rendelkezésére áll, nem termelődik hiány.

– Ettől függetlenül meg kell teremteni azokat a forrásokat, amik fedezetet biztosíthatnak a plusz költésekre azokon a területeken, ahol érezzük, hogy „szorít a cipő”. Ilyen például a közbiztonság vagy a szociális biztonság kérdése. Az előbbi esetében mindenképpen növelni kell a 2015-ös költségvetési keretet a 2014-eshez képest. Az utóbbinál pedig konkrétan a Salkaházi-programra gondolok, aminek a szinten tartása a minimum, de terveinkben a bővítése szerepel – emelte ki.

És hogy mi biztosíthatja a legtöbb új, szabad és likvid pénzt a város számára? Természetesen a helyi adóbevételek, azok közül leginkább az iparűzési adó.

– Jól állunk ezen a téren. A bevételek növekedése tükrözi a város gazdasági folyamatait: a meglévő vállalkozások erősödését, az újak betelepülését. És komoly reményekkel nézhetünk a következő évre, hiszen olyan nagy beruházók, mint például a Takata, a jövő évben futtatják majd fel termelésüket. Ugyanígy a növekedés útján járunk az idegenforgalmi adó területén, nem beszélve a növekvő szállásdíj-bevételekről – és ebben még nincs benne néhány jelentős turisztikai fejlesztésünk hatása, például a felújított diósgyőri váré, vagy a nyitás előtt álló tapolcai strandé.

Kiss János megemlített néhány „klasszikus” területet, amik nagyon komoly tartalékot rejtenek magukban – ilyen a polgármesteri hivatal igazgatási költségeinek a csökkentése, az adóbeszedési hatékonyság növelése, a Miskolc Holding által irányított tagvállalatok eredményességének javítása. Mindegyiken vannak már komoly eredmények – de mindig lehet javítani azokon.

– Nagyon nagy lehetőségek rejlenek a közmunkában. Az abban megjelenő óriási erőforrásnak növelni kell a hatékonyságát, hiszen akinek a fűnyírás a feladata, az akkor van valóban a város hasznára, ha tényleg lenyírja a füvet. Látva a kormányzat terveit, ami leegyszerűsítve lényegében minden munkanélkülit beterel a közmunkaprogramba, fel kell készülnünk a létszám emelkedésére egy olyan rendszer kialakításával, ami mindenkinek értelmes munkalehetőséget nyújthat. Mert nem kell több fűnyíró – de szükség lehet például mezőgazdasági munkát végzőkre, gyógynövénytermelőkre, -csomagolókra.

Kiss János külön kitért a közbiztonsági kérdésekre – hangsúlyozva, hogy a fentiekben már említett bővített pénzügyi keretek önmagukban nem elegendőek. Mert ha nem járnak szakmai innovációval, akkor nagyon csekély az esély arra, hogy a plusz pénz arányában – sőt, hogy egyáltalán – növekedjen az eredményesség.

– Az önkormányzatnak az utcai bűnözés területén vannak feladatai, és nagyon nagy lépések történtek az elmúlt években. Az egyik legfontosabb eszközünk a térfigyelő kamerák rendszere. Ez eljutott darabszámában oda, hogy esetleg már érdemes átgondolni a kihelyezés struktúráját is. Ugyanakkor minőségi váltást is szeretnénk: az újabb beszerzések okoskamerák lennének, amik már képesek önálló észlelésre is. Ugyanúgy fontos, hogy a közbiztonság területén tevékenykedő humán erőforrásokat, akár az irányításunk alá tartoznak, akár nem, a lehető legnagyobb hatékonysággal használjuk. Gondolok itt arra, hogy a közterületi járőrpárokba egy erősebb és egy gyengébb jogosítványú szervezet képviselőjét – tehát például egy rendészt és egy polgárőrt bevonva – az erősebb jogosítványok érvényesülhetnek – mondta, kiemelve, hogy nem csodára készülnek, hanem kreatív és hasznos megoldásokra.

A két nagy, a közbiztonsági kérdésekkel jelentős közös halmazt mutató projekt: a „fészekrakók” kilakoltatásáé, valamint a nyomortelepek felszámolásáé. Az előbbi „papírmunkái” jelenleg is folynak, és az alpolgármester szerint 1-2 hónappal a kilakoltatási moratórium tavaszi feloldása után mind a 173 megvásárolt lakás az önkormányzat birtokába kerülhet. Ugyanakkor hozzátette: ha maradt még a városban „fészekrakós” lakás, azt megpróbálják ugyanígy megvásárolni, kiüríteni és munkavállalóknak bérbe adni, mert ebben az esetben is csak a 100 százalékos eredmény elfogadható.

– A másik nagy feladat a nyomortelepek felszámolása. Minden ellenkező hanggal ellentétben, folytatni fogjuk, méghozzá a város több pontján, olyan nyomortelepeken is, mint amelyek a Tetemváron vagy a Bábonyibércen alakultak ki. Meg fogjuk csinálni, bár pontosan tudjuk, hogy nagyon intenzív támadásoknak leszünk kitéve. Ezért is dolgozunk a legjobb szakértőkkel, akiket csak találni a városban és az országban – szögezte le végezetül Kiss János alpolgármester.

– Sok fontos dolog történt az elmúlt évben, ezek közül én hármat szeretnék kiemelni, amelyek a városüzemeltetéshez, turisztikához, és így nyilván hozzám is tartoztak. Az első és legfontosabb, hogy augusztus végén átadhattuk a Diósgyőri várat. Sokat járok külföldön, és megfigyeltem, hogy számos turista érkezik azokba a városokba, ahol jó állapotú vár vagy várkastély található, és azt meg is tudják tölteni jó programokkal. Hiszek abban, hogy a diósgyőri az ország egyik legszebb vára, jó programokat idehozni pedig nem ördöngösség, mert már eddig is sikerült – így nagyon sok turistára számíthatunk belföldről és külföldről is. Ennek igen pozitív előjele, hogy több mint 70 ezren látták csak augusztus óta! – tájékoztatott Pfliegler Péter alpolgármester.

Hozzátette: a várkörnyéki további fejlesztések – a Lovagi tornák tere, a vásártér, a megújuló strand – egy olyan komplex fejlesztés részei, amelyek révén nemcsak idehozhatók, de több napra itt tarthatók a vendégek. A turizmus egyébként kiemelt fejlesztési pontja Miskolcnak, és Tapolcával, Lillafüreddel együtt komoly fejlődést hozhat gazdasági erőben, hiszen a turisták vásárolnak ajándékot, élelmiszert, valahol megszállnak…

– A másik jelentős, a végéhez ért projekt a Zöld Nyíl. Karácsony előtt megérkezett az utolsó, a 31. új villamos Miskolcra, aminek óriási a jelentősége. Különösen azt figyelembe véve, hogy ha minden jól alakul, pályázatunk nyer, akkor már jövőre gázüzemű (CNG) buszokkal is járhatunk. Így a város közösségi közlekedése Magyarországon, de valószínűleg Európában is az egyik legfiatalabb és leginkább környezetbarát járműparkot tudhatja majd magáénak – emelte ki Pfliegler Péter. A harmadik fontos eredmény és egyben terv a közlekedés egy másik szegmensét érinti – és egyben összefügg a turizmussal, valamint a város gondolkodásmódját meghatározó Green City, azaz „zöld város” szemléletmóddal.

Az alpolgármester emlékeztetett, legutoljára októberben adták át a miskolci kerékpárút-hálózat egy újabb szakaszát Martin-kertváros és Szirma között. Ennek a kis szakasznak azért van különös jelentősége, mert ezáltal kapcsolódhat majd – egy újabb, körülbelül egy kilométeres szakasz tervbe vett megépítése után – a miskolci rendszer a január végére elkészülő Nyékládháza – Mályi – Kistokaj – Miskolc-Szirma úthoz. Eger által benyújtott pályázat révén a két megyeszékhelyet is össze lehet kötni kerékpárúttal.

– A 2014-20-as fejlesztési ciklusban szerepel a Diósgyőr–Lillafüred közötti út terve. Így Nyékládházáról Diósgyőrön át akár Egerig el lehet majd kerékpározni. Ez nagyon fontos fejlesztés lehet, mert sok a kerékpáros turista. Hiszem, hogy ez rövidesen megvalósul, mert jó, támogatható cél! – hangsúlyozta Pfliegler Péter.

Az alpolgármesteri feladatkörök változásával kapcsolatban először is leszögezte: a területek legalább annyiban átjárhatók, hogy tudnak segíteni és segítenek is egymásnak, ha szükséges.

A nála maradt területek közül, mint leginkább a miskolciak szeme előtt lévőt, kiemelte a városüzemeltetést, hozzátéve: bízik benne, hogy látják a polgárok a közterületek fejlődését – például a II. János Pápa tér, illetve a Patak utcai tér rendezését, parkosítását. Hozzá tartoznak továbbra is a nemzetközi kapcsolatok, amik – több várossal nemcsak sok évtizedes, de ma is élő, sőt több esetben közös uniós projektek megvalósításában testet öltő – testvérvárosi kapcsolatokat takarnak.

– Teljesen új feladat számomra ugyanakkor a közfoglalkoztatás felügyelete. Miskolcon több mint 1000 ember vesz részt benne. Jövőre még nőhet is ez a szám, hiszen tudjuk, hogy a kormányzat azt szeretné, minél kevesebben éljenek segélyekből. Fontos munka tehát a városüzemeltetési és beruházási osztállyal, illetve a Városgazdával közösen kialakítani egy olyan rendszert, amelyben a közfoglalkoztatottak is pontosan tudják, hogy amit tesznek, miért fontos a városnak, és a polgárok is látják, hogy becsülettel és szorgosan dolgoznak. Mert azt mindenképp le kell szögeznünk: a közmunkások értéket teremtenek, amikor például utakat vagy csatornát tisztítanak, lomboznak, füvet nyírnak, hiszen e munkák elvégzése nélkül rosszabb lenne a környék lakóinak életminősége – fogalmazott Pfliegler Péter.

Ugyancsak az ő hatáskörébe tartozik az igen sokrétű városfejlesztés, illetve a pályázat- és projekttervezés.

– A városfejlesztéssel hozzám került a legjelentősebb projektek nagy része, és azon leszek, hogy a megfelelő emberekkel és időben, a lehető legjobb minőségben valósítsuk meg a fejlesztéseket. Meg kell majd találnunk azokat az új pályázati lehetőségeket, amikkel a leginkább tudjuk javítani a város élhetőségét és közbiztonságát. Ugyanakkor a legfontosabb számomra továbbra is a becsületes és feddhetetlen munka –jelentette ki átfogóan a jövőről.

A részletekbe menve két nagy tervet emelt ki. Az egyik a közvilágítás fejlesztése és modernizálása. Ez nemcsak közérzet- és biztonságjavító fejlesztés, de az energiatakarékos LED-izzók beépítése a Green City-gondolkodásmóddal függ össze.

– A másik kiemelt figyelmet érdemlő terület a történelmi Avas. Úgy gondolom, hogy ha a vízelvezetést, az utak biztonságossá tételét, a közvilágítást tudjuk fejleszteni, akkor megindul oda a magántőke is. Tettünk már lépéseket ezen a területen, és az alapinfrastruktúra megteremtésére „tettünk félre” pénzt a 2014-20-as ciklus elejére. Vannak jó terveink. Ebben nagyon sok segítséget kaptunk a város civil társadalmától, azoktól a szervezetektől, akik ugyanúgy aggódnak az Avasért, mint Miskolc vezetése, és hiszem, hogy közösen meg is tudjuk valósítani terveinket már a következő években – zárta szavait Pfliegler Péter alpolgármester.

Január elsejétől a miskolci TDM-szervezet, a MIDMAR üzemelteti a Tourinform irodával helyileg egyébként is összeforrt Miskolc Boltot és Miskolc Cafét. Több mint 800 termék található most a boltban. Természetesen részben változik, bővül majd a kínálat, az első változás, amit a vásárlók tapasztalnak, az az árak csökkenése lesz.

– A turisztikai szolgáltatókkal és a beszállítókkal is elsősorban a TDM kerül kapcsolatba, és a promóciót is mi végezzük. Így a kommunikációt és a költséghatékony működést is segíti, hogy nem két külön, hanem egy cég üzemelteti a turisztikai irodát, a boltot és a kávézót – mondta a változás hátteréről Nagy Júlia, a MIDMAR TDM-menedzsere. Hozzátette: nagyon fontos, hogy minél olcsóbban tudják kínálni a termékeket, amit szintén segít ez a működési forma.

A január 7-én, szerdán újra kinyitó boltba betérők alacsonyabb árakkal találkozhatnak. Igaz, egyelőre szűkített lesz a kínálat, a teljes árukészletet várhatóan január közepén, a Miskolc Café nyitásával egy időben tudják majd kínálni a vásárlóknak.

– Szeretnénk jól érzékelhetően különválasztani a turisták által kedvelt miskolci termékeket, és azokat, amiket inkább miskolci vásárlóinknak kínálhatunk. Tehát például a kisebb és olcsóbb, Miskolc-logós kulcstartót, pólót, városképes bögrét, illetve a helyi művészek által készített igényes termékeket, lámpákat, kerámiaszobrokat, amiket nem nagyon visznek fel az utazók a repülőre. Természetesen szeretnénk tovább bővíteni a vendégeknek szóló „miskolci emlék” kínálatot – beszélt a koncepcióról Nagy Júlia.

A két kategória persze nem minden esetben válik külön: otthonra, ajándékba vagy emlékbe is kiváló a miskolci fali és asztali naptár. Blaskó Krisztián üzletvezető arra hívta fel figyelmünket, hogy a város lakóinak is újdonságot kínálnak ezek, hiszen az előbbiben tizenkét vadonatúj légi fotó mutatja meg a mai Miskolcnak egy olyan arcát, amit egyként nem nagyon láthatunk. Természetesen megmaradnak a kínálatban a helyi termékek – lekvárok, borok, pálinkák, Miskolcz kolbász –, sőt, általuk a programkínálat bővül.

– Folytatódnak eddigi, a kávézó polgári hangulatához illő, elsősorban irodalmi programjaink. Ezt a stílust zenés rendezvényekkel szeretnénk tovább erősíteni. Egész újszerű lesz viszont a havonta egyszer, az utolsó hétvégén megrendezendő termékkóstolónk, amit adott esetben mesterség-bemutatóval is színesítenénk – harangozta be az újdonságot az üzletvezető.

Egyre erősebben, egységesebben tudják majd megrajzolni Miskolc turisztikai arculatát – amit azonban nemcsak itt szeretnének bemutatni. A TDM egyik idei terve, hogy a szolgáltatóknál kialakítanak helyi termékeket, turisztikai reklámajándékokat kínáló polcokat. Céljuk, hogy velük közösen alakítsák ki a helyi márkákat, ami hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a vendéglátók asztalán egyre több helyi termék legyen.

Voltak nehéz próbák, de a Jóisten megsegítette a gyülekezetet és jóra fordította a dolgokat – így foglalja össze az elmúlt negyedévszázadot Simon István, a Miskolctapolcai Református Templom Építésért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a gyülekezet gondnoka. Mesélni bajról és jóról is sokat tudna, de talán az egyik legjobb példa első, nagyobb harangjuk története.

– Egy 325 kilós, H hangon szóló, és egy 140 kilogrammos E harangot szerettünk volna, és 2004. október 31-ére, a reformáció napjára terveztük az első felavatását. Előtte én megkerestem nagyos sok tapolcait, hogy ha harangszót akarnak hallani, akkor adakozzanak. Volt, aki 1500 forintot tudott adni, és volt, hogy 200 ezer forintot kaptunk olyantól, akit nem is ismertünk… Ilyen előzmények után jött szeptemberben a hír, hogy nem a mester hibájából, de nem készülhet el a harang időre. De hát az nem lehet! Végül felajánlotta, hogy az udvarán van egy harang, ami az unióba lépésünk alkalmából, 2004. május 1-jén, a Parlament előtt harangozott, azt elhozza kölcsönbe – meséli Simon István.

Időben megszólalt tehát a harang Tapolcán – és annyira megszerették a hangját, hogy úgy döntöttek, nem is adják vissza. Igaz, ez egy mázsával nagyobb az elgondoltnál, így a kisebb harangra már nem tellett – de egy család adományának jóvoltából 2011-ben ez is megoldódott.

– 1987 karácsonyán választott meg a gyülekezet gondnoknak, 25 évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy az aprócska imaterem helyett templomot építünk nemcsak magunknak, de minden itt pihenőnek, és egész Tapolcának, sőt Miskolcnak. Ugyanis a kezdetektől úgy gondoltuk, legyen ez koncertek színhelye, és nyaranta számos kiváló művész és együttes lép itt fel. Hogy a próbákból az elején is kijutott, azt mutatja, hogy csak 2000-ben kezdhettük el az építkezést. 2005 óta alkalmas templomunk istentisztelet megtartására – fűzte fel évszámokra az eltelt időt a gyülekezet gondnoka.

Eddig mintegy 100 millió forintba került mindez, ami a hívek, vállalkozások, cégek adományából, az egyházkerület jelentős támogatásából állt össze – de nagyon sokat jelentettek azok a kedvezmények is, amiket partnereiktől kaptak a munka során. Emellett a padokat például Németországból, az elektromos orgonát Hollandiából kapták. Most a padló és a külső burkolása van hátra. Ez még 10-20 millió forintba kerül, elkél a támogatás – azonban úgy tervezik, a téglavörös falak áprilisra már fehér színben pompáznak, és megáldják az elkészült templomot. Igaz, feladat azután is lesz, mert például a karzatról hiányzik még az orgona… 

Krisztus népe, jöjjetek – ezzel a dallal invitálta a miskolciakat az ezen a vasárnapon szolgáló Lévay József Református Gimnázium Lámpás együttese, de nem is kellett hívni őket, hiszen már négy óra előtt körbeállták a város adventi koszorúját. Ezen a vasárnapon a második, a remény gyertyájának meggyújtására gyűltek össze – és rövid, közös elmélyülésre.

Ez utóbbiban a gyertyagyújtásra várakozók segítségére volt a Lámpás együttes, akik nemcsak kifejezetten karácsonyi énekeket és szövegeket osztottak meg az egybegyűltekkel, de olyanokat is, amelyek inkább hangulatukban, gondolatiságukban illeszkednek az ünnephez. Például egy dalt arról, hogy a fájdalmunkat, a bántó szavakat homokba kell írni, hogy elfújhassa a szél…

Sípos Tamás, a gimnázium vallástanára kérdést intézett a várakozókhoz: mit várnak? Mindenkinek vannak erre kész válaszai, mivel szeretné könnyebbé, jobbá tenni az életét. De vajon ugyanazt válaszolnák-e, ha úgy teszi fel a kérdést: mit várnak Jézustól? És arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy Krisztus nem a mi elgondolásunk szerint működik. Nem feltétlenül azt kapjuk tőle, amit mi gondolunk, hogy az jó lenne nekünk.

– Vigyük magunkkal ezt a kérdést: mit várunk? És engedjük be Jézust az életünkbe, hogy megcselekedje, amit velünk tervez. Mert azt tudjuk, hogy jót akar nekünk, bár lehet, nem úgy valósítja azt meg, mint ahogy mi elgondoltuk – mondta Sípos Tamás.

A város nevében Pfliegler Péter alpolgármester köszöntötte a miskolciakat. Felelevenítve az adventi koszorú történetét úgy fogalmazott, 2014 éve üljük meg a várakozás napjait, igaz, koszorúval csak rövid ideje. 1839-ben gyulladt meg az első adventi gyertya, akkor még a 23-ból egy, mert minden nap gyújtottak egyet. Ma négyet gyújtunk, a karácsonyt megelőző négy vasárnapon.

– Az első a hité, a második, amit most gyújtunk meg, a reményé, a negyedik a szereteté. A harmadik, amit a többi lilától rózsa színe is megkülönböztet, az örömé – az örömé, hogy közeledik karácsony ünnepe, a várakozás idejének feléhez értünk. Mert nem szeretünk várakozni. De az adventi várakozás mégis más, kegyelemmel teli időszak. Már a szó jelentésében is benne van, hogy amire várakozunk, az eljön – mondta az alpolgármester.

Ég a remény gyertyája is. Galéria! Fotó: Juhász Ákos

Ilyenkor az ajándékok után rohanók is meg-megállnak, végiggondolják az elmúlt időszakot eredményeivel, és eddig be nem teljesült reményeivel együtt.

– Hátradőlni semmiképpen nem szabad. Még akkor sem, ha vannak eredményeink, és fel tudunk mutatni fejlődést. 2015-re ez adjon nekünk még több erőt, hogy minden miskolci, aki becsülettel és miskolciként akar és tud élni, elmondhassa: most még jobb, mint az elmúlt évben volt – emelte ki Pfliegler Péter. 

– Azt kívánom, hogy jövőre is legalább ennyien gyűljünk itt össze. Tudjunk együtt örülni. És tudjunk igazán áldott, békés karácsonyt kívánni egymásnak, amint most kívánunk egymásnak, és kívánok minden miskolcinak - zárta szavait az alpolgármester, majd a gimnázium egy diákjával meggyújtotta az adventi koszorú második gyertyáját. 

Az ünnepi összejövetel azonban ezzel még nem ért véget – december 7. lévén különleges vendég látogatott el a gyertyagyújtásra, akinek érkezését a szemfüles gyerekek már előbb is suttogva jelezték. A Mikulás jött el ugyanis a Szent István térre, és ajándékkal kedveskedett a legkisebbeknek.

A jövő hét vasárnapján, december 14-én, ugyancsak délután 4 órakor kezdődik a gyertyagyújtás. Akkor a Fráter György Katolikus Gimnázium és a Szent Benedek Gimnázium és Szakképző Iskola szolgál, Kiss János alpolgármester gyújtja meg a harmadik gyertyát. Akkor érkezik majd meg a békeláng Betlehemből a Magyar Cserkészszövetség delegációja által.