Mérlegen a Sörfesztivál – a hangerő és a hangulat is megfelelően alakult
Ismert külföldi és magyar slágerekkelfolytatódott szombaton a Sörfesztivál a Népkertben.A külföldi sztárfellépők között volt a svéd Abba zenéjét újraálmodó csapat is, eredeti kosztümben. A fesztiválozók együtt énekeltékaMr. President slágereit is.
A szervezés, a sokszínűség, minden zenei ízlés megvan, úgyhogy mindenki odamehet, ahol jól érzi magát – nyilatkozta a Miskolc televíziónak az egyik fesztiválozó, Szeleczki Zsuzsa.
Vasárnap már csak magyar előadók léptek a színpadra. Rúzsa Magdi először énekelt a Miskolci Sörfesztiválon és elégedett volt a közönséggel. - A miskolciak abszolút részt vettek a hangulatcsinálásban, szerintem ez egy nagyon sikeres koncert volt és nagyon jól éreztem magam én is a színpadon – mondta Rúzsa Magdi a koncert után.
A főszervező szerint a hűvös idő ugyan többször közbeszólt a négy nap alatt, de a nézőszám idén is hasonló volt, mint tavaly. Eddig hozzuk a tavalyi számokat – mondja Hajdú Péter. A főszervező szerint az első három napban 60 ezren voltak. Ha most elérjük a tízezret, akkor gyakorlatilag -smételten egy hetvenezres fesztiválon vagyunk túl – tette hozzá.
Vasárnap este a Hoolingans koncertjével zárult a fesztivál. - Látható, hogy az emberek nagy örömmel és nagyon szívesen jöttek ki újra, mint ahogy eddig is, azoknak is megelégedésre szerveztük a Sörfesztivált, akik a hangerő miatt panaszkodtak – nyilatkozta Kriza Ákos polgármester. Hozzátette, hogy már egyeztetett a szervezőkkel és természetesen jövőre is lesz Miskolci Sörfesztivál. Az ötödiken szeretnék elérni a százezres nézőszámot.
A jó bornak is kell a cégér – a furmintot ünnepelték Mádon
Ha szőlő, akkor természetesen szüreti dalokban és látványban sem volt hiány az ünnepen. Az egyik pincészet kiállítótermében például Forster Jakab festőművész a mádi tájról idén nyáron készített pasztellképeit is kiállították.
Mád szőlőtermő vidékének csaknem 70 százalékán terem a furmint szőlőfajta, ebből készülnek a nemes édes és száraz borok. Azt mondják a helyiek, hogy a jó furmintnak súlya és erős savszerkezete van. Farkas Géza rámutatott, Mádon mindenki ért a borokhoz, még az is, aki nem termelt soha az életében, egyetlenegy négyzetméter szőlője nem volt.
A Demeter családi pincészet 8 és fél hektáron gazdálkodik, és a világon egyedülálló mádi karakter bemutatását tartja feladatának. Igyekszik egyensúlyban megőrizni a természet helyi értékeit. Céljuk a világörökségi táj és kultúra fenntartása, a talaj és a rajta alkotó ember kifejezése a borban. Demeter Ervin kormánymegbízott - aki maga is borosgazda - elmondta, ma még talán kicsit nehézkes megélhetést jelent a környékbelieknek a borászkodás, de bíznak a borvidék különleges adottságaiban, az ott élők tudásában és munkájában, hogy előbb-utóbb gazdaságilag is prosperáló lesz a borvidék.
A furmint ünnepen több tíz nyitott pince és udvar, csodálatos környezet és mára már felújított műemlék vagy műemlék jellegű épületek, kúriák csábították a hazai és külföldi vendégeket.
Bőven van és továbbra is csúcsminőségű az akácméz hazánkban
A rendkívüli forró nyár és a viharos időjárás miatt a méhészek szerint idén kevesebb a vegyes virág és a napraforgóméz, de akácmézből több jut a hazai és a külföldi piacra. Filep László, a Nektár Trade Észak-magyarországi Méhész Szövetkezet ügyvezetője ismertette: annak ellenére, hogy idén az időjárás olyan volt, amilyen, akácmézből egy erős közepes termést tudtak realizálni. Az elmúlt évekhez képest – fűzte hozzá – ez jónak mondható, azonban az igazán jó évekhez képest csak közepesre tudja értékelni az akáctermést.
Az Országos Méhészeti Egyesület előzetes adatai alapján idén az országban 19 500 tonna méz termett, ebből 10 ezer tonna akác. Mészáros László egyesületi elnök a Miskolc Televízió érdeklődésére telefonon elmondta, az akácméz vonatkozásában megállapították, hogy az idei esztendő több év minőségét meghaladta. Az akácméz tehát továbbra is csúcsminőségű Magyarországon.
– A hazai piacot biztos, hogy a magyar méhészeti szakágazat az idei esztendőben is ugyanúgy ki fogja tudni szolgálni,és bízom benne, hogy exportra is jut bőven – fűzte hozzá Mészáros László.
A termelői és a fogyasztói árak a tavalyi csúcshoz képest csökkentek. Egy kiló vegyes virágmézért több mint 800, a legdrágábbnak számító akácmézért csaknem 1500 forintot fizetnek a termelőknek.
Tovább bővül az Otthon Melege Program
A kormány tavasszal induló Otthon Melege Programja 150 milliárd forintból a 60 lakásosnál nagyobb társasházaknak és az energetikailag korszerűtlen családi házak tulajdonosainak segítene. A tervek szerint a felújítási költség 40 százaléka vissza nem térítendő uniós támogatást, 45 százalék önrészt és 15 százalék kamatmentes, visszatérítendő támogatást tartalmazna.
Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára a Miskolc Televízió érdeklődésére telefonon elmondta, a felmérések igazolják, hogy a családi házak és a különböző lakások közel 70 százaléka energetikailag nem megfelelő, és mindenképpen felújításra szorul.
– Ehhez a felújításhoz szeretnénk állami támogatással és európai uniós forrásból segíteni, azért, hogy a rezsicsökkentés folytatódjon – hangsúlyozta az államtitkár.
Múlt év szeptembere óta csaknem 55 ezer sikeres pályázat érkezett az Otthon Melege Programra. Kazánok cseréjére 1 milliárd, háztartási gépek cseréjére 627 millió, míg a nyílászárók cseréjére 1,1 milliárd forint keretösszeg jutott. A 60 lakásosnál kisebb társasházak energiatakarékos felújítására 10 milliárd forintos keret volt, és 500 pályázat érkezett be.
Halott pénzzel nyitott csütörtökön a Factory Fesztivál
Újra három napon át, három színpadon dübörög a hip-hop, a rap és az elektronikus zene. Napi belépőket a helyszínen lehet vásárolni. Idén kilencedik alkalommal női DJ-k, számos hazai fellépő, esernyőkiállítás és egy képzőművészeti installációs szoborépítő pályázat is várja a fiatalokat.
Egri Zsuzsa, a Factory Aréna vezetője elmondta, ma a Halott pénzzel kezdődik a fesztivál, de itt lesz a Punnany Massif, ők szombaton lépnek színpadra.
– Nagyon sok érdekes, új dolog várja az ideérkezőket, hiszen volt egy installáció verseny, amit a Maradj Miskolcon támogatott. De lesz esernyőkiállítás is – fűzte hozzá.
Két művész, két kiállítás - Az elbukás szépsége és Életműrészek címmel
A szépség, a nő, a női princípium és a szerelem a témája Pataki János kollázs gyűjteményének. Az elbukás szépsége című kiállítás a művész öt évi alatt összegyűjtött 450 újságkivágásából és több mint 100 munkájából áll.
Hogy ne legyen ilyen egyoldalú, hogy csak a szerelemről, csak az erotikáról vagy a szépségről van szó, így hozzátettünk különféle kérésre, a régi vagy a mostani aktuális anyagból. Így van keverve, hogy bizarrul meg tudott jelenni az életemnek egy nagyon nagy része – nyilatkozta Pataki János képzőművész.
A Piéta vaskollekció pedig a Galéria egy másik szárnyában kapott helyet. A kiállítótérben Drozsnyik István munkáiból látható csaknem 800 alkotás. A „Drozsnyik sokk” már a kilencedik életműrész-tárlat. Vasszobrokat, installációkat, nagyméretű rajzokat, és most először látható festményeket állított ki a művész.
Ezek az alkotások tulajdonképpen még sehol nem volt kiállítva. Van egy másik története is ennek a kérdésnek, hogy ugyanúgy nem szerepeltek még kollázsaim sem ilyen nagy mennyiségben kiállításokon. A célom az volt, hogy a kollázsaimból is legyen egy bemutató rész, abból a több százból, ami odahaza van – mondja Drozsnyik István képzőművész.
A Rákóczi ház udvarán óriási vasszobrok, az előtérben kollázsok, a lépcsők mellett pedig kisplasztikák láthatók a két művésztől. A kiállítás augusztus 22-ig látható a Miskolci Galériában.
Csapvíz tele ásványi anyaggal
A mai nagy melegben sokan kerestek hűsölést a Bükkben. Az egyik házaspár Dunaújvárosból érkezett Miskolcra, és elmondásuk szerint nyári szabadságukat el sem tudták képzelni máshol. Ők ahányszor erre járnak, mindig isznak a Szinva-forrásból. Orosz Judit elmondta, nagyon finom, biztos benne, hogy sok ásványi anyagot tartalmaz, és visznek is magukkal belőle. Ma este ezt fogják inni, bár van ásványvizük is, de inkább ezt isszák.
Akik nem jutottak ki a fák közé, azoknak a belvárosi párakapuk segítettek a hőség elviselésében, és vizet is osztottak a MIVÍZ munkatársai. Papp Viktor a Miskolc Televízió riporterének érdeklődésére elmondta, a lillafüredi, illetve a környékbeli források vizét issza legszívesebben, azoknak a vízminősége a legjobb.
A miskolciak közül sokan szívesebben fogyasztják a vezetékes vizet, mint a palackos ásványvizet. Üszögh Lajos, a MIVÍZ Kft. igazgatója ismertette, a szokásos 30 ezer köbméter napi fogyasztás ilyenkor 35-40 ezerre is felmehet, illetve – fűzte hozzá – a partner vízművek is többet vesznek át tőlük alkalomadtán.
– Ilyenkor a Borsodvíz részére duplájára emeltük a vízátadást az elmúlt napokban, köszönhetően az időjárási körülményeknek. Ez azt jelenti, hogy a víztermelő helyeink kihasználtsága messze nem 100 százalékos még jelenleg – mondta Üszögh Lajos.
A város legrégebbi tározó medencéje száz év óta szolgálja a város ivóvizét. Az Avas oldalában található 4500 köbméteres medencével indult el a város vízszolgáltatása. Azóta több tározómedence is épült, többek között a Tavi-forrásnál. Itt a víz minőségét, klórtartalmát szondákkal ellenőrzik. Horányiné Csiszár Gabriella, a MIVÍZ vízbázisvédelmi koordinátor elmondta, Miskolcnak és környezetének 8 darab miskolci karsztforrás biztosítja a karsztvizet, ami a Bükkből jut el víznyelőkön, hatalmas barlangrendszereken kereszül a kartszforráshoz.
A Szinva-, az Anna- és a Tavi-forrás vize Lillafüredet, a Diósgyőri lakótelepet, a Bulgárföldet, és Perecest, a Tapolcai kutak Görömbölyt, a belvárost és a Szentpéteri kaput látja el ivóvízzel.
Újabb évet zárt a Digitális Középiskola a Földesben
A Digitális Középiskola legjobbjait jutalmazták is az évzáró ünnepségen. Közülük többen főiskolára vagy egyetemre jelentkeznek. Szenderné Veréb Zsuzsanna például elmondta, mindenképpen szeretne továbbtanulni, jelentkezett is óvodapedagógus szakra. A sikeres érettségi után meg is van a megfelelő pontszáma, sőt még több is elmondása szerint.
A Földes Ferenc Gimnázium 2003-ban indította el a speciális felnőttképzését, a Digitális Középiskolát. Veres Pál igazgató a 12. tanévzárón elmondta, ezt a tanévet is – az előzőekhez hasonlóan – körülbelül 350 diákkal kezdték el, és hozzávetőleges 240-en kapnak bizonyítványt.
– Összességében most már bőven 400 fő fölött van azoknak a száma, akik a Digitális Középiskolában érettségiztek – fűzte hozzá az igazgató.
A tananyagot az iskola pedagógusai dolgozták ki, de a digitális felületet és az oktatás kommunikációját egy miskolci kft. felügyeli. Péterné Czakó Edit, az INNOCENTER Kft. oktatási igazgatója elmondta, célkitűzésük az volt, hogy az érettségivel nem rendelkező emberek megszerezzék a bizonyítványt – és azokat az ismereteket, amelyek a felsőoktatásban való továbbtanuláshoz szükségesek. Külön kiemelte, hogy végzett mérnökeik, közgazdászaik is vannak.
A Magyarországon egyedülálló oktatási módszer a felnőtt tanulóknak is esélyt ad a tanulásra, és így a könnyebb elhelyezkedésre is.
Szablyával a Gárdonyi udvarán – nem rendőrségi hír, hanem baranta
Kiss István elmondta, azért jelentkezett ebbe a táborba, és azért döntött a baranta mellett is, mert egy hagyományokkal teli mozgást szeretett volna kipróbálni. Három éve barantázom , ez egy magyar küzdősport, amibe több mint egy öttusa – mondta Kiss István.
7 éves kortól 17 éves korig jelentkezhettek a diákok a napközis táborba. A foglalkozásokon reggel 8-tól délután 4-ig az álló, térdelő és fekvő helyzetű íjászkodást, a karikás ostorforgatást, a rövid és hosszú botforgatást is gyakorolhatják a gyerekek.
A táborba 12 gyermek jelentkezett – mondja Kertész Zsolt foglalkozásvezető. Azt szeretnénk, hogy egy kis betekintést kapjanak a baranta magyar harcművészet elemeiből, és megismerjék a magyar kultúrának azt a tudásanyagát, amelyet megőriztek az elődeink.
A baranta nem csupán harcművészet. Művelői szerint a hagyományokat a barantázó nem őrzi, hanem megéli, teremti, így válik szerves részévé a magyar kultúrának.
Lehet még jelentkezni diákmunkára
Megkezdődött a nyári szünet, így egyre többen keresik fel a diákmunka közvetítőket. Virág Eszter a Miskolc Televízió érdeklődésére elmondta, idén jelentkezett először diákmunkára, azért, hogy ezzel is gyarapítsa a nyári zsebpénzét. Így maga tudná fedezni a kiadásait, nem kellene mindig az édesanyjától pénzt kérnie.
Dombóvári Milán árufeltöltőnek szeretne jelentkezni, mert véleménye szerint nem túl megerőltető munka, de elfoglalja magát vele az ember, és még pénzt is keres.
Az egyik miskolci diákmunka-közvetítőt naponta száz-százötven diák keresi fel, ezért folyamatosan bővítik az álláslehetőségeket. Csákai Lajos, a Meló-Diák Iroda témavezetője ismertette, jelenleg még 30-40 diák jelentkezését várják a nyári aktuális munkákra.
– Ez leginkább a kalandparki kisegítés, illetve raktári kisegítés egy két partnerünknél. Folyamatosan tudnak nálunk a diákok jelentkezni – fűzte hozzá a témavezető.
Mivel bőséges a választék, a diákok többségének sikerül elhelyezkednie abban a munkakörben, amelyben szeretne dolgozni. Pável Péter elmondta, már a hónap elején elkezdett dolgozni, és nagyon elégedett a hellyel.
A nyári munkával nemcsak a diákok, de a munkáltatók is jól járnak. Vadasfalvi Gáborné, a Festék 96 Mintabolt vezetője elmondta, sokkal több most a munka, mint egy téli hónapban. Ugyanakkor ilyenkor vannak a szabadságolások is, a boltnak pedig jó a forgalma, így elkél a segítség.
A munkavállaláshoz be kell tölteni a 16 évet, a diákok munkavégzésének feltételei pedig az idény-, vagy alkalmi munkánál hasonló a felnőttekéhez. Egy 8 órában foglalkoztatott diák fizetése legalább a minimálbér, vagy óránként 584 forint.
