Sas kontra drón
Az ausztrál rétisas sem nagy rajongója a XXI. század vívmányának. A sas másodpercek alatt végez a területére tévedő drónnal. Csúnya esés lett a vége a harcnak, de a sas sértetlenül megúszta.
Fénylik az űrből a Nílus
Fényesen kígyózik a Nílus a Föld felszínén, legalábbis ezt lehet látni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. A képen a Nílus Közép-Afrikát szeli át egészen a Földközi-tengerig. A fény egyre erősebb lesz a folyó torkolata felé, hiszen erre haladva egyre sűrűbben lakott a partja. A 6853 kilométer hosszú folyó több mint 300 millió embert lát el vízzel.
A képet Scott Kelly űrhajós készítette, aki egyébként március óta tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson.
Életek mentésére használná Svájc a drónokat
Az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb internetes kereskedelmi cég, az Amazon már teszteli csomagkiszállító drónjait. Az Alpokban viszont várhatóan jóval korábban találkozhatunk az új technológiával. A nehezen elérhető hegycsúcsokon drónok segítenek majd a balesetet szenvedetteken, amíg nincs lehetőség sürgősségi orvosi ellátásra.
A hét elején kezdték tesztelni a drónokat Svájc legveszélyesebb hegyei között. Az országban a különböző szállítási funkciókat tesztelik, hogy minél több területen segítségére tudjon lenni a drón az embereknek. Legfőképpen a sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközök és laboratóriumi vizsgálatok eredményének gyors szállítására koncentrálnak.
Naprendszerünk legnagyobb tűzijátékát láthatjuk majd a Földről
A J2032+4127 néven ismert pulzár 2018 elején kerül a közelébe az MT91 213 névre keresztelt társához, aminek tömege a Nap tizenötszöröse és tízezerszer fényesebb a központi csillagunknál. A pulzárok egyébként gyorsan forgó neutroncsillagok, amelyek erős mágneses térrel rendelkeznek. Amikor a két csillag közel kerül egymáshoz, a város méretű J2032+4127 pulzár egy por- és gázkorongba kerül, aminek következménye egy látványos kozmikus fényshow lesz.
A J2032 egy nagy tömegű csillag robbanásából megmaradt zúzott mag. Tömege majdnem kétszer annyi, mint a Napé, és hétszer gyorsabban forog egy másodperc alatt. A pulzár nagy energiájú gamma-sugarakat bocsát ki, amit a csillagászok először 2009-ben észleltek a Fermi gamma-sugár űrtávcsővel.
Ezek a neutroncsillagok gyakori jelenségek az űrben, de a J2032 meglehetősen speciális, mivel egy gravitációs mezővel van körbezárva és a galaxisunk egyik legnagyobb és legfényesebb csillaga. A pulzárok csak 25 évente egyszer kerülnek egymáshoz ilyen közel, legközelebb 2018 tavaszán. Ekkor nagy energiájú robbanások következnek majd be, ez pedig segít a csillagászoknak az MT91 213 gravitációs és mágneses mezőjének, valamint a csillagon fújó szél erejének mérésére.
A legjobb az egészben, hogy 5000 fényévre leszünk a pulzároktól, így nemcsak a tudósok, hanem az átlagember is láthatja a csillagászati tűzijátékot, a teleszkópok ugyanis vissza tudják verni a nagy energiájú gamma-sugarakat a rádióhullámok segítségével.
A NASA a mozifilmek trailereihez hasonló ajánlót tett közzé, hogy a köztudatba is bekerüljön a várható jelenség.
Egy kő ékelődött a marsjáró kerekébe
Mint minden jármű, a NASA Curiosity marsjárója is kerekeken mozog, folyamatosan megküzdve a változatos felszíni adottságokkal. Sajnos, az út nem mindig zökkenőmentes, most egy kis szikladarab ékelődött az egyik kerék barázdái közé.
A NASA tudósai azonban nem aggódnak emiatt. Szerintük ez nem befolyásolja a marsjáró teljesítményét, és már megvitatták az ötleteket, hogy hogyan szabaduljanak meg a kőtől.
"Jobb, ha hagyjuk magától leesni a követ" – nyilatkozta Chris Roumeliotis, a NASA egyik tudósa. Erre azért van szükség, mert a Curiosity kerekei már elég rossz állapotban vannak, így bármilyen beavatkozás kárt okozhat. Már tavaly világossá vált, hogy a kerekek tönkrementek a felszíni körülmények változékonysága miatt. A tudósok a problémát azzal küszöbölték ki, hogy simább talajra irányították a marsjárót, persze nyilvánvaló, hogy hosszútávon nem ez a legjobb terv.
