Szijjártó Péter Ungvárra utazik személyes egyeztetésre
Mint kifejtette: Szijjártó Péter már sokszor elmondta, hogy „gyalázatosnak és elfogadhatatlannak tartja” az ukrán oktatási törvény módosítását. A miniszter minden lehetséges fórumon biztosította a kárpátaljai magyarokat arról: „harcol és harcolni fog azért, hogy a diákok a jövőben is magyarul tanulhassanak”. Az ukrán nyelv oktatását nem úgy kell megszervezni, hogy közben csonkítják a kisebbségek már meglévő jogait – szögezte le.
Szijjártó Péter folyamatosan kapcsolatban van a kárpátaljai magyarság képviselőivel. Hétfőn pedig miután Varsóban befejezi tárgyalásait a kilenc ország részvételével rendezett egyeztetésen, azonnal Ungvárra utazik, hogy beszélni tudjon a KMKSZ vezetőivel és Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával. A tanácskozáson értékelni fogják az eddig megtett lépéseket, és beszélni fognak arról, hogy a magyar kormány még milyen döntéseket hozhat a kárpátaljai magyarok érdekében.
„Ukrajnában a magyarok kisebbségben vannak, de nincsenek egyedül, a magyar kormány teljes mellszélességgel kiáll mellettük, a kisebbségi szerzett jogok elvétele elfogadhatatlan” – fogalmaztak, kiemelve: az álláspontok közötti szakadék csak úgy tüntethető el, ha Ukrajna visszaadja a kisebbségek jogait. „Ebben az esetben Ukrajna ismét számíthat Magyarország támogatására, addig azonban nem” – áll a KKM közleményében.
(A külső képen kárpátaljai iskolások láthatók, forrás: PolgárPortál)
Nőttek a bérek, egyre több a pedagógus
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: miközben három-négy éve 10 ezren, idén 13 ezren jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre. Akkor 6500 felvételizőt, most pedig 10 ezret vettek fel.
Mindennek nyomán 11,5-ről 10,3-re csökkent az egy pedagógusra jutó gyerekek száma – tette hozzá. Mint elmondta: a pedagógusok számának növelése annál is inkább fontos, mert ma az óvónők, tanítók, tanárok 37 százaléka 50 évesnél idősebb, vagyis kell az utánpótlás.
Az életpályamodell keretében másfél-kétszeresére emelték négy-öt év alatt a pedagógusok bérét – emlékeztetett. Négy-öt éve egy pályakezdő oktató bruttó 130 ezer forintot keresett havonta, ma ez az összeg 203 ezer forint.
Egy 20 éve dolgozó, főiskolát végzett óvónő bére ez alatt az idő alatt átlag 149 ezer forintról 301 ezer forintra emelkedett, egy szintén két évtizede oktató szaktanár pedig a korábbi 172 ezer forint helyett 334 ezer forintot kereshet – sorolta, megjegyezve: a Klebelsberg ösztöndíjprogramban eddig 1500-an vettek részt, akiknek összesen 1,6 milliárd forintot fizettek ki.
Ezt a juttatást azok kapják, akik hátrányos helyzetű területen vállalnak pedagógusi állást, illetve hiányszakokat oktatnak – mondta Rétvári Bence.
Tízből kilenc középiskolás ott pezseg az Instagramon
Nagyobb arányban vannak jelen az Instagramon, több profilt követnek, gyakrabban posztolnak és néznek rá az alkalmazásra a 18 év alattiak (középiskolások), mint az ennél idősebbek.
A diákok több mint 90 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, ötödük óránként néz rá az alkalmazásra, közel 80 százalékuk pedig legalább naponta egyszer tesz így.
A középiskolások 16 százaléka több mint 500 profilt követ, közel fele pedig több mint 200-at – derül ki az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye, a Noizz.hu, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria online kutatásából.
A 18 év feletti válaszadók többsége is naponta többször néz a fiókjára, körükben azonban magasabb a csak hetente egyszer vagy többször aktívak aránya.
A hazai fiatalok jellemzően fotót posztolnak az Instagramon, ez gyakorlatilag mindkét korcsoportban az Instagram-használókra vetítve 95 százalék körüli, míg csupán 4 százalék körüli részarányt képviselnek a fotó mellett videót is megosztók. A legfiatalabb online generáció tagjainak harmada legalább hetente egyszer posztol az Instagramon.
A fiatalabbak nagyobb arányban követnek barátokat, ismerősöket, sztárokat, hírességeket, bloggerek és vloggereket, illetve jelentősen nagyobb számban humoros és különböző idézeteket megosztó profilokat. Körükben kiemelkedően népszerűek a divat- és életmódbloggerek, a filmes, illetve az IT és gamer tartalmat megosztók.
A 18 év alattiak egyik kedvenc, legtöbbször kedvelt és posztolt fotótémája a szelfi, illetve a barátokkal közös kép, de város- és tájképeket is előszeretettel lájkolnak a közösségi alkalmazásban.
A 18 évnél idősebbek a város- és tájképek mellett a természetfotókat, illetve a személyes fényképeket részesítik előnyben, de a fiatalabbaknál jelentősen többször kedvelnek és posztolnak ételekről és italokról készült képeket is.
A középiskolás instások majdnem kétharmada csupán néhány percet tölt a posztolás előtt egy-egy kép szerkesztésével, 13 százalékuk azonban fél órát, 5 százalékuk pedig akár egy órát is fordít a fotó tökéletesítésére.
Az idősebbeknél már kevésbé fontos szempont a hosszú utómunka, háromnegyedük legfeljebb néhány perc után élesíti a fényképeket. A filterek ugyanakkor az idősebbek körében népszerűbbek: a 18 év alattiak több mint negyede egyáltalán nem alkalmaz ilyeneket, csupán tizedük nyilatkozott úgy, hogy ez minden esetben része a posztolásának. A 18 év felettiek 90 százaléka ugyanakkor használ filtert, az ilyen korú válaszadók közel fele a legtöbb esetben él ezzel a lehetőséggel.
Az Instagramon kívüli fotószerkesztő alkalmazást a fiatalabbak használnak, közel 50 százalékuk a legtöbb fotó publikálása előtt így tesz, míg az idősebbeknek csupán harmada használ külső appot erre a célra.
Az Instagram Story (Történetek) funkcióját a 18 év alattiak több mint 40 százaléka legalább hetente, másik 40 százalékuk pedig legalább havonta egyszer használja. Az idősebbek 40 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem posztol erre a felületre. A középiskolások több mint ötöde nyilatkozott úgy, hogy a fotók posztolásánál fontos, hogy a lefotózott pillanat jobban mutasson, mint a valóságban, emellett fontos szempont még az egyéniség kifejezése, illetve a téma érdekessége is. A kompozíció szépségére ugyanakkor inkább az idősebbek figyelnek.
A 18 év alattiak körében az Instagram inkább „női sportág”: a lányoknál csupán 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy még nem regisztrált, míg a fiúknak közel 14 százaléka maradt eddig távol az alkalmazástól.
Az Instagramon lányok valamivel gyakrabban néznek rá az új fotókra, negyedük óránként, több mint 60 százalékuk pedig naponta többször tesz így. Míg az alkalmazást használó fiúk 17 százaléka nem posztol, csak követ másokat, addig a lányok háromnegyede legalább hetente egyszer posztol (a fiúknál ez az arány alig lépi túl az 50 százalékot).
A bloggerek és vloggerek közül a fiúk körében az IT és gamer, a sport és autó, illetve a film népszerűbb, míg a lányok egyértelműen a divat–életmód-profilokat részesítik előnyben. A lányok nagyobb arányban követnek idézeteket és vicces képeket posztoló, illetve énekesek és zenekarok, illetve sztárok és hírességek által üzemeltetett profilokat, míg a fiúknál az ismeretterjesztő profilok számítanak valamivel népszerűbbnek.
A kedvelt és posztolt fotótémák körében a lányoknál a barátokkal közös képek, illetve a szelfik a legnépszerűbbek, míg a fiúk a tájképeket, a vicces képeket, illetve az utazás közben készült fotókat is előbbre sorolták az önarcképeknél.
A videós tartalmak a 18 év alatti lányoknál népszerűbbek, az Instagramot használók több mint tizedük nyilatkozott úgy, hogy azonos arányban posztol álló- és mozgóképet, a fiúknál alig 2 százalék ez az arány.
A fotószerkesztéshez az alkalmazást használó 10 fiúból 3 mindig, illetve tízből négy legtöbbször használ külső alkalmazást, a lányok több mint fele azonban általában nem, vagy sosem él ezzel a lehetőséggel. Az érintett fiúk háromnegyede nem, vagy csak ritkán használ beépített Instagram-filtereket, a lányok fele azonban legtöbbször vagy mindig alkalmazza ezeket.
Az Instagram Story szintén a lányok terepe, az appot használók 20 százaléka naponta, harmaduk pedig hetente legalább egyszer posztol erre a platformra, míg a fiúk több mint 40 százaléka egyáltalán nem tesz így.
A brit kormány megtartaná az EU-munkavállalókat
Felszólalásában – amelyet kisebb biztonsági incidens zavart meg – a brit miniszterelnök elnézést kért a nyári parlamenti választásokon elért váratlanul gyenge konzervatív eredményért.
Theresa May az egyórás beszédben – amelyet köhögési rohamok miatt is többször meg kellett megszakítania – kijelentette: Nagy-Britannia 2019 márciusában mindenképpen kilép az Európai Unióból. May közölte: bízik abban, hogy a kilépési feltétekről szóló tárgyalásokon sikerül olyan megállapodást elérni, amely Nagy-Britannia és az EU érdekeit egyaránt szolgálja. A kormányfő szerint minden érintett alapvető fontosságú érdeke, hogy a tárgyalások sikerrel járjanak, de a kormány akkor jár el felelősségteljesen, ha „minden eshetőségre felkészül, és biztosíthatok róla mindenkit, hogy mi éppen ezt tesszük”.
A konzervatív párti kongresszus előző munkanapján David Davis, a kilépési tárgyalásokat brit részről irányító minisztérium vezetője is egyenes utalást tett arra, hogy London a lehetőségek között tartja nyilván a Brexit-tárgyalások esetleges eredménytelenségét is. Felszólalásában Davis azt mondta: arra számít, hogy sikerül jó egyezségre jutni az unióval a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. Hozzátette azonban, ha a tárgyalások nem eredményeznek olyan megállapodást, amilyenre Nagy-Britanniának szüksége van, akkor London készen áll majd az „alternatívára” is, és a kormány „készenléti terveket” készít erre az esetre.
Szívesen látott külföldiek
Szerdai kongresszusi beszédében Theresa May a külföldi EU-állampolgárokról szólva azt mondta: tudja, hogy a kilépési folyamat körükben bizonytalanságot és idegességet kelt. „Nem lehet azonban elég gyakran hangsúlyozni: nagyra tartjuk az Önök hozzájárulását országunk életformájához, és szívesen látjuk Önöket” – fogalmazott a brit kormányfő. May felszólította a kilépési tárgyalások küldöttségeit, hogy mielőbb érjenek el megállapodást ebben a kérdésben, mert London azt szeretné, ha Nagy-Britanniában maradnának az ott élő külföldi EU-polgárok.
A brit miniszterelnök elnézést kért a nyári parlamenti választásokon elért váratlanul gyenge konzervatív eredményért. Kijelentette: ő vezette a júniusi előrehozott választások konzervatív kampányát, a kampány azonban nem érte el a kitűzött célt. „Ezért minden felelősséget vállalok, és elnézést kérek” – tette hozzá.
Az elérhetetlen brit álom
Nagy-Britanniában június 8-án tartottak előrehozott parlamenti választást, amelyet Theresa May azzal a szándékkal írt ki, hogy a választók megerősítsék kormánya mandátumát a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások végigvitelére. A Konzervatív Párt azonban elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz.
Theresa May szerint a gyenge választási szereplés oka az volt, hogy a „brit álom”, vagyis az a cél, hogy minden generáció jobban élhessen, mint az előző nemzedék, túl sokak számára elérhetetlennek bizonyult. A kormányfő célként tűzte ki e brit álom felélesztését, és ennek első lépéseiként nagyszabású szociális lakóingatlan-építési programot hirdetett meg. Bejelentette azt is, a brit kormány jövőre felső korlátot kíván megszabni a háztartási energiaszámlák emelésére.
Nyitott szabadpiaci gazdasági modellt!
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nyitott szabadpiaci gazdasági modell fenntartása továbbra is a Konzervatív Párt alapvető célja, mivel ez az eszköze az életszínvonal emelésének, ez támasztja alá a szabályokon nyugvó nemzetközi rendet, amely hozzájárult Európa újjáépítéséhez a II. világháború után, ez a modell segítette elő a berlini fal lebontását és azt, hogy véget érjenek „a sötét napok a vasfüggöny mögött”. A szabadpiac és az általa fenntartott értékek – a szabadság, az egyenlőség, a jogállamiság – továbbra is emberiség kollektív haladásának legnagyobb hajtóerejét jelentik – fejtegette kongresszusi beszédében a brit miniszterelnök.
Beszéde közben egy férfi, Simon Brodkin humorista odalépett hozzá, és átnyújtott neki egy formanyomtatványt, amelyet Nagy-Britanniában az alkalmazotti munkaviszony megszüntetésének bejelentésére rendszeresítettek. A férfi azt mondta a beszédében elakadt kormányfőnek, hogy a nyomtatványt – amely hamisnak tűnt – Boris Johnson külügyminiszter küldi neki. Johnsont gyakran éri az a vád, hogy Theresa May megbuktatására törekszik, és személyes miniszterelnöki ambíciói vannak. May átvette, majd letette a nyomtatványt, Brodkint pedig a biztonsági emberek kikísérték a teremből.
Theresa May a küldöttek ovációja közepette azt mondta: a nyomtatványt legszívesebben Jeremy Corbynnak, az ellenzéki Munkáspárt vezetőjének továbbítaná. Brodkin közismert hasonló fellépéseiről. Ő volt például az, aki két éve, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) korrupciós botrányának csúcspontján, egy zürichi sajtótájékoztatón dollárbankjegyeket szórt Sepp Blatter volt FIFA-elnökre.
Már a Facebook is felismeri a pofinkat
Mint a TechCrunch írja, a Facebook be akarja dobni az arcfelismerő rendszert a felhasználók azonosításába. Régóta harangoznak erről a módszerről: elég a Moments, vagy a DeepFace szoftvereire gondolni.
Persze az iPhone X legfeljebb segíthet rászokni a felhasználókat erre az azonosításra, mert a Facebook már tavaly áprilisban bejelentette, hogy – a világ egyik legnagyobb képadatbázisára támaszkodva – olyan funkciót fejleszt, ami automatikusan címkézi a felhasználókat. A Facebook DeepFace 97 százalékos pontossággal tudja megmondani, hogy két kép ugyanazt a személyt ábrázolja-e.
Most Twitter kiszivárogtatás szerint a fiókba belépéskor alkalmaznák a rendszert az erre alkalmas készülékeken.
Opcionális szolgáltatásról van szó, amivel – a kétlépcsős SMS-azonosítás mellett (helyett?) – arcfelismeréssel lehetne azonosítani magát a felhasználónak.
Jól jöhet, ha nem tud hitelesítési SMS-t kapni, például repülőgépen, külföldi utazás során, vagy ha elveszíti a hozzáférését a regisztrált e-mail fiókjához.
Sokan emlékeztetnek azonban, hogy például a Samsung Galaxy S8-as fejlett arcfelismerője is inkább kényelmi szolgáltatásnak tekinthető, mert a készülék bemutatása után pár nappal feltörték egy egyszerű fotóval. Az arcfelismerési technológiával a telefont feloldó iPhone X értékesítése még nem kezdődött meg.
Így vágtáztak a zebrák Sopron utcáin hétfő este
Zebrák rohantak az egyik soproni főúton hétfő este – nem kis meglepetést okozva az autóvezetőknek és az arra járó gyalogosoknak. Baleset szerencsére nem történt. Az állatok a Magyar Nemzeti Cirkusz utazó társulatával érkeztek a városba. Etetésnél szöktek meg a kifutóból, majd megijedve az őket körülvevő tömegtől, vad vágtázásba kezdtek.
Elkezdtek szaladni – és tudjuk nagyon jól, hogyha az állatok szaladnak, akkor nem szabad utánuk szaladni, hanem csak meg kell állni és megvárni, hogy ők visszajöjjenek. Ez így is történt, felpattantam a motoromra, szóltam nekik és rögtön jöttek is vissza a cirkuszhoz – mondta Richter Ferenc, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója az M1 stábjának.
A katalánok többsége a függetlenségre szavazott
„A reménynek és a szenvedésnek ezen a napján Katalónia polgárai megszerezték a jogot az önálló államiságra köztársaság formájában” – hangoztatta Puigdemont televízióban közvetített beszédében. A katalánoknak joguk van arra, hogy szabad, békés és demokratikus államuk legyen – mondta.
„Kormányom az elkövetkező napokban megküldi a mai voksolás eredményét a katalán parlamentnek, amely népünk szuverenitásának letéteményese, hogy a referendumra vonatkozó törvénnyel összhangban cselekedjen” – tette hozzá.
A Puigdemont által idézett katalán jogszabály értelmében, ha a többség az önrendelkezést támogatja a népszavazáson, akkor a katalán regionális törvényhozás egyoldalúan kikiáltja a függetlenséget.
A Reuters brit hírügynökség szerint az előzetes adatok arra utalnak, hogy a voksolók túlnyomó többsége az önrendelkezést támogatta a spanyol kormány által illegálisnak tartott, a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazáson. Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban kijelentette: nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában.
Az erőszakba torkolló vasárnapi referendumon a katalán kormány legfrissebb adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.
Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon – jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában.
Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük mintegy 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette. Hozzátette: 15 ezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik.
A La Vanguardia című lap internetes kiadása szerint a katalán szavazók 6,8 százaléka nem támogatta a régió kiválását Spanyolországból. A vasárnapi népszavazáson történt rendőri brutalitás elleni tüntetés jegyében két szakszervezet és több csoportosulás keddre általános sztrájkra szólított fel. Dolors Lobet, a legnagyobb spanyol dolgozói szakszervezet (CCOO) regionális szóvivője úgy fogalmazott, hogy „ütőképes válaszra” van szükség az elnyomással szemben.
A CCOO emellett hétfő délre tüntetéseket jelentett be a katalóniai polgármesteri hivatalok előtt. Spanyolország másik legbefolyásosabb szakszervezeti szövetsége, az UGT viszont hétfőn készül döntést hozni a munkabeszüntetésről. Jordi Cuixart, az Ómnium Cultura nevű szeparatista mozgalom vezetője szintén általános sztrájkot sürgetett.
Az erőszakba torkolló vasárnapi referendumon a katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.
Folytatódnak a tárgyalások a Tesco és a szakszervezetek között
A Tesco Global Áruházak Zrt. a múlt héten hétfőn juttatta el a szakszervezetekhez az általuk korábban kért béremelésre és a létszámra vonatkozó jelentést. A KASZ korábban arról számolt be, hogy a Tesco a szakszervezeteknek eljutatott jelentés szerint elfogadja a béremelésre vonatkozó követeléseket és szeptember 1-től visszamenőleg bruttó 179 000 forintra emeli a legkisebb keresetű munkavállalók bérét. (Eddig ez a bér 176 000 forint volt.)
Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke korábban azt közölte, hogy „a Tesco által átküldött jelentésben a KDFSZ szerint a szakszervezetek 15 százalékos létszámemelésre vonatkozó sztrájkkövetelése nem teljesül”.
A hétfői tárgyalás eredményét vélhetően befolyásolja majd a Tesco országos szintű munkavállalói létszámfelmérése, ami szerdán kezdődött egy dunántúli megyeszékhelyen és célja, hogy boltméretekre és -típusokra lebontva meghatározza a megfelelő színvonalú szolgáltatáshoz szükséges minimális dolgozói létszámot.
Karsai Zoltán, a KASZ sztrájkbizottsága elnökének korábbi beszámolója szerint az átvilágítási sorozat tapasztalatai hatással lesznek a szakszervezetek által javasolt létszámbővítésre, hiszen ennek fényében kapnak pontos képet az áruházláncban uralkodó állapotokról, a munkavállalók létszámáról és leterheltségéről.
Bubenkó Csaba korábban a szakszervezeti követelések közül kiemelte a 25 százalékos béremelést, a 15 százalékos létszámbővítést. A bérkövetelésről kifejtette, hogy a szakszervezetek a 2016. évi tescós bérek 25 százalékos emelkedését tartják szükségesnek, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése is érje el a bruttó 180 ezer forintot.
A szakszervezeti követelések elfogadása érdekében a KASZ és a KDFSZ szeptember 8-án 16 órától 24 óráig, szeptember 9-én pedig 10 órától 24 óráig tartott országos sztrájkot a Tescónál. A Tescónál a KASZ-nak 2500, a KDFSZ-nek pedig mintegy 1000 tagja van. A Tesco Magyarországon 206 üzlettel rendelkezik, ebből 112 hipermarket. A cég közel 20 ezer munkavállalót foglalkoztat.
Kiemelkedően versenyképes a magyar Diákhitel
A Diákhitel, egy speciális, a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára igényelhető alacsony kamat mellett nyújtott kölcsön. Célja, hogy azon fiataloknak nyújtson pénzügyi lehetőséget, akik diplomát szeretnének szerezni, de a tanuláshoz szükséges források csupán részben, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésükre. A hitel igényléséhez nincs szükség igazolt jövedelemre, nem kell kezes, sem egyéb fedezet.
Ki jogosult a Diákhitelre?
A felsőoktatásban tanulók döntő többsége jogosult a Diákhitelre. A kölcsönt felveheti állami ösztöndíjas és önköltséges képzésben részt vevő hallgató is, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanul, ha 45. életévét még nem töltötte be.
A Diákhitel1 esetében felvehető maximális összeget az eddigi maximális 50 ezer forintról havi 70 ezer forintra emelik. – jelentette be Novák Katalin az EMMI államtitkára.
A Diákhitel1 szabad felhasználású hitelnek számít, melyet finanszírozási formától függetlenül bárki felvehet és bármire költhet.
Októbertől kamatmentes lesz a Diákhitel2. Eltörölte a kormány az eddigi 2 százalékos kamatot.
A Diákhitel2 a diákhitelnek azon fajtája melyet kizárólag önfinanszírozott képzésben résztvevő diákok igényelhetnek, a felvett összeg maximum a képzési költség összege lehet és a folyósítás közvetlenül a felsőoktatási intézményhez történik, tehát kizárólag a képzési költség fizetésére használható.
Diákhitelek a világban
Amerikában 44 millió embernek van diákhitele. Közülük nyolcmillióan késedelembe estek a törlesztéssel, és ez a ráta magasabb, mint a válság előtti időszakban volt. A magas tandíjak miatt az átlagos hitel, amely a diplomásokat terheli, 70 százalékkal emelkedett az elmúlt tíz évben, elérve a 34 ezer dollárt.
Amerikában jóval kevesebb azon szerencsések köre, akik ingyen juthatnak a felsőoktatásba, ők a valódi tehetségek. A többieknek bizony fizetni kell, és minél nagyobb a választott felsőoktatási intézmény ázsiója, annál többet. Olyan összegeket, amilyeneket nem lehet diákhitel nélkül átvészelni.
Az Ausztriában odaítélt leggyakoribb támogatás évi 5700 euró tanulónként, bár ez az érték attól függően változik, hogy a hallgatónak szükséges e lakhatás tanulmányai idején.
Franciaországban egy diák éves szinten 1000 és 5500 euró közötti összegre lehet jogosult függően a saját vagy családja anyagi helyzetétől.
Valami nem stimmel az iPhone 8 hangjával
Szeptember 22-én kezdték (nálunk 29-től) árusítani az új iPhone 8-as telefonokat, melyekről több felhasználó panaszkodik online fórumokon, többek között a MacRumors, Reddit és az Apple Support oldalán, hogy pattogó, recsegő hangokat ad ki.
A zavaró hangminőséget telefonálás és FaceTime-hívások alatt tapasztalták, fülhallgató használatával. Szórványosan fordul elő, az egyik fórumozó minden harmadik hívás hangját ítélte rossznak.
Az Apple akkor erősítette meg, hogy baj van a hangminőséggel, s javításra szorul, amikor a The Verge megírta.
Ez nem az első, hogy az Apple hibázik az utóbbi időben: minap az okosórájukról, az Apple Watch Series 3 LTE-ről (Magyarországon egyelőre ez a változat nem kapható) derült ki, hogy rendetlenkedik a legfőbb újdonsága, a mobil nélküli, közvetlenül az óráról indított telefonálás.
