Emellett a két éve elindított, és a számok alapján sikertelen kötelező szétosztást is folytatni akarják a következő hónapokban, és megint megerősítette az uniós biztos, hogy dolgoznak egy állandó kvótarendszeren.

A balkáni útvonal lezárása óta az afrikai kontinens különböző országaiból érkeznek a legtöbben Európába, bár túlnyomó többségük gazdasági bevándorló – mindnyájan menedékkérelmet adnak be. Eddig az eljárást elsősorban Olaszországban folytatták le – illetve folytatták volna, ha a migránsok nem álltak volna tovább.

Kedd éjfélig – elméletben – fennállt annak a lehetősége, hogy a kvóták alapján a védelemre jogosultakat áthelyezzék valamelyik uniós országba. Aki már átjutott Olaszországba, az még reménykedhet ebben, de aki szerdától érkezik, annak ez a lehetőség már nem áll nyitva – más kérdés persze, hogy az útra kelők valószínűleg nem foglalkoznak a Brüsszelben megszabott határidőkkel.

Az unió központjából azonban még egy újabb ajánlatot is kaptak Afrika lakói.

„További 50 ezer ember betelepítését javasoljuk, ehhez 500 millió euró támogatást nyújtunk a tagállamoknak. Számítok rá, hogy komoly felajánlásokat tesznek” - fogalmazott a Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos, aki abban bízik, hogy a 2019 októberéig tartó rendszer – mivel nem lesz kötelező – népszerűvé válik a tagállamok között. A Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szudánból, Csádból és Etiópiából útra kelők kaphatnának legális lehetőséget az Európába költözésre – de csak akkor, ha a kérelmüket az afrikai befogadó állomásokban nyújtanák be. A brüsszeli logika alapján ezzel visszatartanák az embereket attól, hogy az embercsempészek segítsével Olaszországba akarjanak menni.

A migrációs biztos szerint a határidő lejárta után is erőfeszítéseket kell tenni kötelező rendszer kvótáinak feltöltésére – még akkor is, ha eddig csak előírások töredéke valósult meg.

A feladatot egyébként egyedül Málta teljesítette a határidőre, az összes többi tagállam elmaradásban van: Németország 27 ezerből mintegy 8 ezer, Franciaország 19 ezerből 4 és fél ezer, Ausztria 1900-ból 15 menedékkérőt fogadott be. Összességében az elmúlt két évben a tervezett 120 ezres létszám 26 százalékát helyezték át.

Az Európai Bizottság júniusban kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországal szemben, mert elzárkóztak a menedékkérők befogadásától – más, a döntést végre nem hajtó ország ellen azonban nem indult ilyen eljárás.

A brüsszeli biztos nem válaszolt arra a kérdésre, hogy határidő lejártával is készek-e bírósághoz fordulni a vonakodók miatt, szerinte az ötvenezres betelepítési javaslat például egy olyan alkalom, amikor Lenygelország, Csehország és Magyarország is szolidaritást mutathat.

Az M1 brüsszeli tudósítója arról számolt be, hogy az újabb kvótarendszer ötlete a dublini rendeletre vezethető vissza, amely szabályozza a migrációs ügyeket. Ha ugyanis nincs kvóta, akkor a migráció aránytalanul nagy terheket ró a frontországokra, Olaszországra és Görögországra, így tulajdonképpen e két ország nyomására szorgalmazzák a kvótát. De nagy a nyomás a civil szervezetek és a jogvédők részéről is, ugyanis gyakran éri az a vád az Európai Bizottságot a részükről, hogy nem elég humánusak a menekültekkel.

A tudósításban elhangzott: az új kvótarendszer nem lenne kötelező, és valószínűleg éppen ezért döntött az Európai Bizottság emellett, és nem a kötelező kvóta folytatása mellett. Ellenőrzött, átvilágított migránsokról lenne szó a tervek szerint, így a biztonsági kockázat is sokkal kisebb lenne.

A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz – közölte a bizottság, holott korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek. A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak, végeredmény legkésőbb három nap múlva várható.

Kurdisztánon a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség.

Carlos Bermúdez kormányszóvivő közölte ugyanakkor, hogy a sziget 78 közigazgatási körzetéből 40-nel nincs kapcsolat, annyira megrongálta a távközlési rendszert a négyes fokozatú Maria hurrikán, amely szerdán vonult át a térségen.

A veszélyben lévő gát a Guajataca folyón épült közel 90 évvel ezelőtt. Magassága 316 méter, és egy 5 négyzetkilométeres mesterséges tó van mögötte. A vihart 400 milliméteres csapadék kísérte a környező hegyekben, és teljesen feltöltötte a tározót. A gátat az orkán megrongálta, és félő, hogy összeomlik. Az alatta húzódó völgyben mintegy 70 ezer ember él. Elérésüket akadályozza, hogy a sziget 1600 mobiltelefonos átjátszótornyából 1360 ledőlt, és a hagyományos telefonvezetékek 85 százaléka nem működik.

A hatóságok buszokat küldenek a kimenekítéshez, mozgósították a nemzeti gárdát is. Próbálnak üzenetet küldeni a Twitteren is azzal a felhívással, hogy a helyzet rendkívül veszélyes, az ott élőknek azonnal távozniuk kell, de nem tudni, hogy hány embert érnek el ezek a vészjelzések.

Amennyiben lehet hinni David Meade jóslatának, holnap már kell nem dolgozni menni, a macskát nem kell megetetni, és a gyerekeket sem kell iskolába vinni, ugyanis a jó embereket Jézus magához szólítja a mennybe, a rossz emberek pedig meghalnak és a pokolba kerülnek.

Meade egy keresztény kutatónak tartja magát, habár elméletei még egyetlen nagyobb vallási közösséget sem bolondítottak meg a Fox News szerint. Nem mintha ez a férfit zavarná, ugyanis biztosan állítja, hogy a világ a legutóbbi teljes napfogyatkozás után 33 nappal pusztul el – tehát szeptember 23-án –, méghozzá azért, mert a titkos Nibiru bolygó – valóban titkos lehet, mert a NASA szerint például nem is létezik – elhalad a Föld mellett, ami rettenetes katasztrófákat okoz majd világszerte.

Meade emellett elméletét még az elmúlt időszak természeti csapásaival próbálja alátámasztani. A Harvey és Irma hurrikán és a földrengések is a Nibiru bolygó Föld melletti elhaladását vetítik előre a férfi szerint.

Mint mondja, állításait igazolja a Biblia, azon belül is Lukács könyvéből a következő részlet: „Csodálatos jelek fognak mutatkozni a Napban, a Holdban és a csillagokban, a Földön pedig a viharos tenger hullámai zúgnak. A nemzetek megrémülnek, tanácstalanságukban kétségbeesnek, és összezavarodnak. Az emberek elájulnak, sőt meghalnak rémületükben, amikor látják, hogy mi közeledik a föld lakosaira”.

„Jézus 33 évet élt. Elohimet, ahogy a zsidók szólítják Istent, összesen 33 alkalommal említették a Bibliában” – ezt a Washington Postnak mondta Meade, és így folytatta: „ez egy nagyon jelentős szám a Bibliában, és nagyon jelentős szám a numerológiában is. Én csillagászatról és a Bibliáról beszélek, és egyesítem a kettőt”.

Mert hiszen az elméletet természetesen asztrológiával is alá lehet támasztani. Szeptember 23-án ugyanis a Szűz csillagképben található égitestek összeállnak az Oroszlán csillagképben levőkkel, és Meade szerint ez a tény is abszolút alátámasztja elméletét.

Egyébként az apokalipszist már vagy évszázadok óta – sőt évezredek óta – megjósolja valaki. 1666-ban például világméretű katasztrófától rettegett a keresztényközpontú világ. Mivel a 666 a hamis próféta száma, aki segít a Sátánnak hatalomra jutni, és ha már ez nem történt meg, Londonban még ebben az évben akkora tűz keletkezett, hogy három napba telt eloltani azt.

Nostradamus jóslata szerint az 1999-es esztendő hetedik hónapjában félelmetes király ereszkedik le az égből előtte és utána Mars boldogan uralkodik. Az emberek egy része akkor is tömegpusztulást vizionált, azonban az is elképzelhető, hogy csak az augusztus 11-én megtörtént teljes napfogyatkozásra gondolt, és más módszerrel számolta a hónapokat, mint most mi.

Legutóbb 2012-ben riogatták a világot össznépi elpusztulással – ezt konkrétan december 21-re esett –, és ekkor is csillagászati és számmisztikai formulákkal bizonygatták, hogy meghalunk. A történet csak azért érdekes, mert a maják nem azt jósolták meg, hogy meghalunk, hanem egyszerűen csak véget ért a naptár.

Ennek ellenére többen hittek a rémhíreknek, mint ahogy azt elsőre gondolná az ember. Michigan államban például 33 iskolát zártak be 2012. december 21-én, illetve a Reuters megbízásából az Ipsos több országban is készített egy felmérést, amely eredménye alapján például a magyar emberek 12 százaléka, valamivel több mint százezer ember hitte el, hogy aznap meghal.

Valószínűleg még mindig akadnak olyan emberek, akik otthon az asztal alatt, a beépített szekrényben, vagy a spájzban próbálják túlélni az éppen soron következő jóslatot, mobiltelefonnal a kezükben, remegő kézzel közösségi oldalakat böngészve, és a világvégével kapcsolatos bejegyzéseket olvasgatva, azonban előnyükre válhat, ha nem hisznek el feltétel nélkül mindent, amit teljesen hiteltelen oldalakon olvasnak.

Egyrészt azért, mert a közösségi médiában rengeteg kamuhírt lehet találni, és ahogy pontosan tudjuk, hogy nem lehet hét nap alatt angolul megtanulni akkor sem, ha egy hétig csak azt az egy fura kinézetű gyümölcsöt esszük, úgy sejteni lehetne azt is, hogy ha bármilyen katasztrófát előre lehet jelezni – lásd, Irma hurrikán –, a veszélyeztetett területekről evakuálnák az embereket.

Érdemes tehát fenntartással kezelni a közösségi médiában terjedő álhíreket, sőt mi több, ne segítsük a kontrollálhatatlan információk terjedését, még abban az esetben sem, ha olyan ismerősünk oszt meg nem túl hiteles hírt, akinek a szavára szívesen hallgatunk, hiszen csak saját magunkat izgatjuk, ha minden hisztériának bedőlünk.

Akkor érdemes csak elhinni az érdekes cikkeket, ha azokat tudományos tényekkel, illetve szakértői véleménnyel is alá lehet támasztani.

Hangsúlyozta, az elmúlt másfél-két évben konzervatív becslések szerint is mintegy másfél millió illegális bevándorló érkezett Európába, ami Soros György terve alapján 45 milliárd eurós, az éves magyar GDP 40 százalékának megfelelő költséggel járna.

Kovács Zoltán szólt arról is, hogy a tervben szereplő összeg a havi nettó bér százhatszorosa, vagyis egy minimálbért kereső magyar ember 9 év alatt kereshet annyit, amennyit Soros György egy migráns integrációjára akar költeni.

Ez a terv nemcsak az abban szereplő magas összeg miatt mellbevágó, hanem azért is, mert annak forrását európai áfaemelésből, a benzinfogyasztás és a turizmus további adóztatásából, valamint az uniós mezőgazdasági és kohéziós források megkurtításából teremtenék elő – fejtette ki a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán rámutatott arra is, hogy a migrációval szemben kemény álláspontot képviselő Magyarországot érő fenyegetőzések és politikai zsarolások mögött is az a megfontolás áll, hogy az illegális migráció költségeit valahogy elő kell teremteni.

Példaként említette erre, hogy pénteken Viviane Reding korábbi uniós biztos fenyegette meg egy interjújában Magyarországot a kohéziós támogatások csökkentésével, ha az ország nem hajlandó együttműködni a kötelező kvóta ügyében.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott, két éve egész Európa nyögi az illegális bevándorlás költségeit. Az előrelátóbbak, köztük Magyarország például a megelőzésre és a határvédelemre költött – fejtette ki, hozzátéve, Németország 2017-ben 19 milliárd eurót irányzott elő az illegális migráció kezelésére, amiből mintegy 4,1 milliárd eurót szántak segélyre, vagyis arra a juttatásra, amelyről részben Soros György is beszél.

A kormányszóvivő kitért arra is, hogy Németországban egy sorsa elbírálására váró, illetve különböző programokban részt venni akaró migráns havonta 354 euró, tehát több mint 110 ezer forint juttatásban részesül.

Hangsúlyozta, ebből is látszik, hogy óriási költségei vannak az integrációra tett erőfeszítéseknek, és „ne legyenek kétségeink, hogy a valós társadalmi költségei ennél jóval nagyobbak”, figyelembe véve Nyugat-Európa biztonsági állapotát és az integráció sikertelenségét.

A magyar kormány mindezekre is tekintettel továbbra is úgy gondolja, hogy az illegális migráció veszélyt jelent, főleg akkor, ha az Európai Unió intézményesített formában, Soros György tervének megfelelően akarja bevezetni azt – mutatott rá Kovács Zoltán.

A kormányszóvivő aláhúzta, miután a kabinet ebben a kérdésben nem számíthat az ellenzékre, minden magyar embert arra kér, hogy töltse ki és küldje vissza a következő nemzeti konzultáció kérdőíveit, ami nagy segítséget jelenthet a magyar álláspont képvviseletében az illegális bevándorlásról folyó „nagyon komoly uniós vitákban”.

Emilia Clarke kiszőkült! Azok után, hogy hosszú éveken át órákat töltött a fodrásza székében, hogy élethű platina parókáját tökéletesen ráigazítsák karakteréhez, Daenerys Targaryenhez, most a festés mellett döntött.

A színésznő a szeánszhoz a Trónok harca két hajszobrászát, Kevin Alexandert és Candice Banksszet kérte fel, hogy elkészítsék neki a tökéletes árnyalatot. Emilia a végeredmény vizes változatát instagram oldalán mutatta meg rajongóinak.

“A sárkányok anyja és Emilia Clarke találkozása” -írta több hangulatjel mellett a színésznő, aki látszólag nagyon izgatott a végeredmény miatt.

Októberben kezdődik a sorozat 8. évadának forgatása. Vajon ennek köszönhető a változás?

A legtöbb halálos áldozatot Mexikóvárosból jelentették, ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, s a mentésben civilek százai is részt vesznek. Miguel Ángel Mancera mexikóvárosi polgármester az este arról számolt be, hogy a fővárosban több tucat épület, köztük több toronyház omlott le vagy rongálódott meg súlyosan. A nagy erejű rengés következtében jelentős gázszivárgások voltak és tüzek is keletkeztek. A leomlott épületek között számos lakótömb mellett egy gyár, egy szupermarket és egy óvodát magába foglaló iskolaépület is van. Enrique Pena Nieto elnök felkereste szerdára virradóra az összeomlott iskola környékét, és azt mondta újságíróknak, hogy eddig 22 holttestet emeltek ki az épület romjai alól, közülük ketten felnőttek, a többiek gyerekek. Az államfő szerint még harminc eltűnt gyereket keresnek.

Miguel Ángel Osorio Chong belügyminiszter elmondta, hogy a mentők az adott helyzetben nem tudnak munkagépeket bevetni, és puszta kézzel és lapátokkal kutatnak a törmelék között. Enrique Pena Nieto elnök összehívta az országos válságtanácsot, és helikopterről szemlélte meg a katasztrófa következményeit. Az elnök elrendelte, hogy áramfejlesztőkkel segítsék a mentési munkák éjszakai folytatását. Nieto szerint több mint 500 katona és a polgári védelem mintegy kétszáz tagja, illetve önkéntesek sokasága kutat az eltűntek után.

A rengés okozta károk miatt két börtönt és egy kórházat ki kellett üríteni. A főváros nemzetközi repülőterét lezárták. A helyi kormányzat szerint a fővárosban eddig 49 halottat találtak, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 97 halottról számolt be a fővárosban. A Mexikóvárostól délre eső Morelos szövetségi állam kormányzója 55 ember haláláról számolt be. A délkeletre eső Puebla államból, ahol a rengés epicentruma volt, eddig 32 halálos áldozatról adtak hírt, a fővárost körülvevő Mexikó államban pedig 9 halottról tudnak.

A CFE országos áramszolgáltató cég közlése szerint a károk miatt 3,8 millió fogyasztójuk maradt áram nélkül. Mexikót egy hónapon belül másodszorra rázta meg nagy erejű földrengés. Szeptember 7-én az ország déli részén legalább 98 ember halálát okozta az akkori földmozgás. A keddi természeti csapás epicentruma a Puebla szövetségi állambeli Raboso település közelében volt, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, a fészke pedig 51 kilométeres mélységben – közölte az amerikai földtani intézet (USGS).

Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésben reagált a katasztrófára, együttérzéséről biztosítva Mexikóváros népét, és segítséget ajánlva. Mexikóváros a föld egyik legnépesebb metropolisza, amelynek az elővárosokkal együtt mintegy 20 millió lakosa van. A keddi földmozgás napra pontosan 32 évvel az 1985-ös nagy mexikóvárosi földrengés után történt, az akkori 8-as erősségű rengés következtében mintegy tízezren vesztették életüket. Az évfordulón a Reuters hírügynökség jelentése szerint mexikóiak ezrei vettek éppen részt a minden év szeptember 19-én szokásos katasztrófa-elhárítási gyakorlatokon.

Rendkívüli erősségű tájfun csapott le vasárnap Japán délnyugati partjaira, komoly fennakadásokat okozva a közlekedésben. A Talim névre keresztelt tájfun keleti-északkeleti irányban halad mintegy harminc kilométeres sebességgel.

Nem kizárt, hogy végigvonul Japán gyakorlatilag egész területén, és két nap múlva hagyja el a szigetország északi részét, majd folytathatja útját az Oroszországhoz tartozó Szahalin felé.

Az erős vihar közel kilencméteres hullámokat korbácsolt. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a nagy mennyiségű csapadék miatt fennáll az árvizek és földcsuszamlások veszélye.

A repülőtereken eddig több mint 640 járatot töröltek el, a fennakadások gyakorlatilag minden légitársaságot érintik. Gondok vannak a vasúti közlekedéssel is, nem jár a Sinkanzen szuperexpressz sem két nagyváros, Kumamoto és Kagosima között, és a kompok se közlekednek.

Kagosima prefektúrában mintegy 1400, Mijazakiban 600 háztartást maradt áram nélkül. E két, illetve a tájfun útjában fekvő további három prefektúra, Óita, Kumamoto és Fukuoka több százezer lakójának azt tanácsolták a hatóságok, hogy hagyják el az otthonukat.

A Jonhap dél-koreai hírügynökség tette közzé először a hírt néhány perccel a rakéta kilövése után. Ezt követően Tokióban is megerősítették az észak-koreai rakétafelbocsátás hírét, pontosítva, hogy a szerkezet a Hokkaidón fekvő Erimo városától kétezer kilométerre keletre csapódott a tengerbe.

A rakéta típusát még nem sikerült azonosítani, az első hírek szerint a dél-koreai katonai illetékesek az amerikaiakkal közösen vizsgálták az első percekben rendelkezésre álló információkat. Nem sokkal később dél-koreai katonai források a Jonhapnak elmondták: körülbelül 3700 kilométeres hatótávolságú rakétáról van szó, amely mintegy 770 kilométeres magasságban repült. Két nagyobb japán légitársaság közölte, hogy az újabb észak-koreai rakétafelbocsátás nem befolyásolta sem a bel-, sem a külföldi légi járatok menetrendjét. A vasúti közlekedés azonban időlegesen szünetelt az ország északi és északkeleti körzeteiben.

A japán kormány nem késlekedett azonnal határozottan elítélni az újabb észak-koreai ballisztikus rakétatesztet. Szuga Josihide, a japán kormány főtitkára pénteki tokiói sajtóértekezletén elfogadhatatlannak nevezte az effajta cselekményeket. Hangsúlyozta: országa soha nem fogja eltűrni ezeket a sorozatos provokációkat, és határozottan tiltakozik Phenjannál. Mint jelezte, a szigetország szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával és a többi érintett állammal, hogy sürgősen megfelelő választ adjon Phenjan újabb lépésére.

Észak-Korea augusztus 29-én is ballisztikus rakétát bocsátott fel, az is átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott.

Észak-Korea újabb rakétakísérlete után péntekre összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését. A tanácskozás összehívását a testület etióp soros elnöke jelentette be. A diplomata egyúttal közölte: az ülést zárt ajtók mögött tartják. Donald Trump amerikai elnököt az újabb észak-koreai rakétakilövés után John Kelly kabinetfőnök azonnal informálta. 

Rex Tillerson, az amerikai diplomácia irányítója közleményben hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak cselekednie kell. „Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek” – olvasható a közleményben. Az amerikai külügyminiszter kiemelte, hogy „Pekingnek és Moszkvának közvetlenül vezetőik révén jelezniük kell, hogy nem tűrik tovább a felelőtlen rakétafelbocsátásokat”. James Mattis védelmi miniszter – aki Nebraskában tett látogatást az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságánál (STRATCOM) – újságíróknak azt mondta: az észak-koreai rakéta „japánok millióit rémítette meg és késztette arra, hogy fedezékbe vonuljanak”. A tárcavezető egyúttal bejelentette: a kilövés után az illetékes amerikai tisztségviselők már egyeztettek is egymással. Amikor az egyik újságíró azt feszegette, hogy az Egyesült Államok milyen választ ad az újabb észak-koreai provokációra, Mattis csak annyit felelt: „Erről egyelőre nem akarok nyilatkozni”. Oroszország határozottan elítéli a legújabb észak-koreai rakétakísérletet, mert Phenjan provokatív lépései a feszültség további növekedéséhez vezetnek a Koreai-félszigeten – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában.