Szinte mindenki tudja, hogy a varjúfélék családjába tartozó madarak igen elmések. Az Animal Behaviour folyóiratban közölt új tanulmányban a kutatók többféle kísérlet eredményeit írják le. A kísérleteket úgy tervezték meg, hogy letesztelhessék velük, vajon a hollók felismerik-e a különféle negatív viselkedéseket más-más emberektől, tudnak-e rá reagálni, és ha igen, meddig?

A kísérletek során szelíd hollókat betanítottak rá, hogy egy finomabb falatért cseréljék el élelmüket egy emberrel. Néha az emberi alany azonban megfosztotta őket jutalmuktól.

Mind a hét madárnak adtak egy darabka kenyeret, amit szerettek elfogyasztani. Ezt követően viszont lehetőséget kaptak rá, hogy a kenyérdarabot egy nagy darab sajtra cseréljék, amit sokkal jobban kedveltek. Amint megtanulták a rutint, az emberi alanyok változtattak a felálláson, alkalmanként becsapták a madarakat.

Amikor a madár felajánlotta kenyérdarabját, az ember elvette, de aztán a sajttal együtt megette. Összehasonlítási célból nem mindegyik ember tett így, és két másik madár végignézhette a jelenetet, de nem vehetett benne részt.

A kutatók megfigyelései szerint két nappal az első tesztek után a becsapott madarak nem voltak hajlandók cserélni azokkal az emberekkel, akik átejtették őket, helyette csak a becsületes vagy semleges alanyokkal (akik nem vettek részt az eredeti csereberében) óhajtottak “alkudozni”. A megfigyelő madaraknál nem figyeltek meg preferenciát.

Arra is fény derült, hogy két hónappal később is csak egyetlen madár volt hajlandó cserélni egy olyan emberrel, aki korábban becsapta. A vizsgálat arról tanúskodik a kutatók szerint, hogy a madarak képesek felfogni, ha átvágják őket, és azt ráadásul összekapcsolni egyetlen egyénnel.

Az eredmények azt is bizonyítják, hogy hosszan emlékeznek az eseményekre. Az ilyen adottságok a szerzők szerint valószínűleg igen jól jönnek a természetben, mivel a szociális madarak társaik hasonló ármányainak is ki vannak téve.

Kalapáccsal fenyegetőzött egy férfi kedd délután a párizsi Notre Dame előtti téren, egy rendőr lelőtte – közölte a párizsi prefektúra. A BFM hírtelevízió értesülése szerint a támadó a rendőrökre támadt a kalapáccsal, ezért ártalmatlanították.

A megsebesült támadót, aki egy ideig a katedrális előtti téren feküdt mozdulatlanul a földön, a mentők elszállították. Állapotáról egyelőre nem adtak tájékoztatást a hatóságok. Szemtanúk két detonációt hallottak, s arról is beszámoltak, hogy a rendőrök megközelítették a földön fekvő támadót, aki halottnak tűnt. A BBC úgy tudja, a gyanúsított a mellkasán sebesült meg.

Az NBC News azt közölte, hogy a francia rendőrség megerősítette: a támadó megsebesített egy rendőrt. Az M1 párizsi tudósítója elmondta: algériai állampolgárságú a támadó. Róla később az a hír terjedt el sajtójelentések szerint, hogy diák.

Gérard Collomb francia belügyminiszter szerint a támadó a támadás során azt kiabálta: “Ezt Szíriáért!”. Kiderült: 22 éves.

A rendőrség Párizsnak a turisták által egyik leglátogatottabb terét teljesen körbezárta, s arra kért mindenkit, hogy kerüljék el a környéket, a támadás miatt a Notre Dame katedrálisba közel ezren menekültek be.

Az ügyben a párizsi ügyészség terrorelhárítási részlege indított eljárást.

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.

„Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett” – olvasható az MMA honlapján található méltatásban.

Könyvelő, népművelő és művészeti előadó, két gyermek édesanyja

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, a Józsefvárosban. Már gimnazistaként írt verseket, novellákat, az érettségit követően a Színművészeti Főiskolára és egyetemre is jelentkezett, de egyik helyre sem vették fel. 1951 és 1961 között volt könyvelő, népművelő és művészeti előadó, közben két gyermeke született.

Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal

A tanulás vágya azonban mindennél erősebb volt benne, 1956-ban beiratkozott az ELTE bölcsészkarának magyar és történelem levelező szakára. Diplomáját 1961-ben szerezte meg, ezt követően 1970-ig általános iskolában, majd a Vörösmarty Gimnáziumban tanított.
Több művének élményanyagát, témáját is iskolai tapasztalatai adták. 1976-ban szabadúszó lett, akkor már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek, melynek 1986-tól alelnöke, 1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre megválasztották a szervezet elnökévé.

Szívesen vett részt a közéletben, tagja volt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnökségének, az Artisjus vezetőségének, vezette az Arany János Alapítvány kuratóriumát, a Nemzeti Színház Baráti Társaságot és az Evangélium Színház Baráti Körét. 1998-tól az Írók Szakszervezetének elnöki tisztségét töltötte be, 2000 és 2006 között elnökölt a Nemzeti Kegyeleti Bizottságban.

1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai sorába választotta.

Klasszikus hagyományok

Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők.

A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.

Biblia, Tolsztoj, Kodolányi

Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Lev Tolsztojt, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartotta. Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és a több mint húsz kiadást megért, filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek című regénye is, Imitatio Christi címmel beszélgetéskötete jelent meg.

Legismertebb művei közé tartozik még a Mindhalálig és a Jákob lajtorjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos művének színpadi változatát, rádió- és tévéjátékát is bemutatták, műveit idegen nyelvekre is lefordították.

2007-ben jelent meg Godot megjött című műve, 2012-ben pedig Éhes élet című regénye, amelyben megértő iróniával és józan tárgyilagossággal beszélt az öregedésről, a halálról, a fiatalok és az idősek családon belüli kapcsolatáról, a rontott és élő szerelmekről. 2015-ben adták ki Válaszoltam című interjúgyűjteményét.

Megvonta a mérleget

A 2008-as Szeretet szigetek és a 2013-as A remény ablaka című beszélgetős kötetek után 2015-ben jelent meg a hit, remény és szeretet kérdését körbejáró trilógiájának harmadik kötete, A hit kapuja címmel. A csütörtökön kezdődő Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Átvilágítás című önéletrajzi regénye, amelyben megvonta élete mérlegét.

Jókai Annát 80. születésnapjára 2012-ben tanulmánykötettel köszöntötte a Magyar Művészeti Akadémia, írói munkásságát első ízben értékelte konferencia. Az MMA Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában pedig néhány hónapja jelent meg pályaösszegzés Jókai Annáról Imre László irodalomtörténész, kritikus tollából.

Elismerések sora

Az írónő sokrétű munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1970-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 1999-ben Magyar Örökség-, Tiszatáj-, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, 1999-ben övé lett az Év Könyve jutalom, 2003-ban az Arany János-nagydíj, majd 2004-ben a Prima Primissima díj is. 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben a Köztársasági Elnök érdemérmével tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét és Budapest díszpolgári címét is. 2013-ban Bocskai István-díjban részesült és átvette az Emberi Méltóság Tanácsának kitüntetését. 2014-ben Kossuth Nagydíjjal tüntették ki a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért. Ugyanabban az évben az első alkalommal odaítélt Nemzet Művésze címben részesült, és megkapta a Magyar Szabadságért díjat.

Olvasni „egészen más dolog”

Jókai Anna két éve az M1-nek azt mondta: a digitális fejlődés mellett, egy könyvet kézbe venni mindig különös élmény marad.

„Az egész életművem fenn van az interneten, a digitális akadémia tagja vagyok. De én azt soha nem éreztem konkurenciának” – mondta Jókai Anna, hozzátéve: az internet arra jó, ha az ember meg akar tudni egy adatot, vagy hogy melyik regényben ki a főszereplő, akkor ott megtalálja. „De olvasni, higgyék el nekem, az valami egészen más dolog. (…) Leülünk egy könyvvel esténként, amikor lecsendesedik a család. És a surrogó lapokból valami életélményt szerzünk a lámpának a fénykörében” – mondta.

A 23 éves amerikai énekesnő két hete az észak-angliai nagyváros rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában lépett fel, és teltházas koncertje után egy öngyilkos merénylő nagy erejű pokolgépet robbantott fel a távozó tömeg közepén. A merényletben 22-en meghaltak, 117-en szenvedtek kórházi ellátást igénylő sebesüléseket. A halálos áldozatok között hét gyermek van, a legfiatalabb egy nyolcéves kislány. A koncert az énekesnő Dangerous Woman címmel futó világturnéjának része volt, de Ariana Grande ügynöksége a merénylet másnapján bejelentette, hogy a koncertkörutat felfüggesztik.

Ariana Grande Manchester után kétszer fellépett volna a londoni O2 arénában is, de ezeket a koncerteket is törölték. Az énekesnő azonban már nem sokkal a merénylet után megígérte, hogy visszatér Manchesterbe, és ígéretének eleget is tett: vasárnap este 50 ezres közönség előtt tartott háromórás koncertet az Old Trafford krikettstadionban, a Lancashire County Cricket Club otthonában.

Több mint 14 ezer ember vett jegyet újra a koncertre

A rendezvényre a tragikus véget ért – két héttel ezelőtti – koncert teljes, több mint 14 ezres közönsége ingyenes belépőt kapott. A fennmaradó helyekre a jegyárusítás csütörtök délelőtt kezdődött, és hat perc alatt véget is ért: ennyi idő alatt kapkodták el az összes belépőjegyet az online árusító portálon.

A One Love Manchester címmel megszervezett vasárnap esti koncerten Ariana Grande oldalán fellépett mások mellett Justin Bieber, Robbie Williams, a Coldplay, a Manchesterben alakult Take That, a The Black Eyed Peas, valamint Katy Perry, Pharrell Williams, Miley Cyrus, Niall Horan, és óriási ovációt keltve, meglepetésvendégként a manchesteri születésű Liam Gallagher, az Oasis egykori frontembere is.

Ariana Grande és művésztársai a rendezési költségeken felüli teljes bevételt a két héttel ezelőtti merénylet áldozatainak hozzátartozóit és sérültjeit segítő, We Love Manchester nevű alapítványnak adományozzák. Az alapítványt a manchesteri városi tanács és a brit Vöröskereszt közösen hozta létre.

A szervezők legalább kétmillió font (több mint 700 millió forint) bevételt reméltek, de már vasárnap estig tízmillió font gyűlt össze adományokból. A vasárnapi koncertet a BBC televízió és a BBC rádió is közvetítette, és világszerte fogható volt online közvetítéssel is.

A koncert előtt Londonban terrortámadás történt

A koncert előtt alig 24 órával újabb súlyos terrorcselekményt követtek el, ezúttal Londonban, ahol három merénylő először a London híd járdájára felhajtva a gyalogosok közé gázolt, majd furgonjukból kiugrálva sok embert megkéseltek. A merényletben hét ember meghalt, 48-at kórházba szállítottak, közülük 21-nek az állapota válságos.

A támadókkal a Scotland Yard terrorellenes osztagának nyolcfős egysége végzett, összesen ötven lövést leadva a három terroristára. Az akcióban véletlenül lövés ért egy civilt is, de állapota a rendőrség vasárnap esti tájékoztatása szerint nem súlyos.

A manchesteri koncerten, amelynek fegyveres rendőri biztosítását a londoni támadás nyomán megerősítették, egyperces csenddel emlékeztek meg a két héttel ezelőtti és a szombat esti merényletek áldozatairól.

Korábbi hírek szerint a közeli Vauxhall városrészben is történt egy késeléses incidens, de a rendőrség nem sokkal később közölte, hogy az nincs összefüggésben a London hídon történt gázolással és az utána elkövetett késeléses támadással – írja a Híradó.hu.

A Scotland Yard vasárnap hajnalban hivatalosan terrorcselekménynek nyilvánította a hídon és a Borough Market mellett elkövetett merényletet. A londoni rendőrség bejelentése előtt nem sokkal Theresa May miniszterelnök is utalt a terrortámadás lehetőségére, közölve: a hatóságok „potenciális terrorcselekményként” kezelik a történteket.

Szemtanúk arról számoltak be, hogy a rendőrök használtak fegyvert egy környékbeli étterem mellett és két tettest lelőttek. Közösségi portálokon vasárnap hajnalban megjelent egy fotó, amelyen két, földön fekvő ember látszott, mellettük fegyveres rendőrökkel. Az egyik fekvő férfi ruházatára fémflakonoknak látszó tárgyak voltak erősítve.

A londoni rendőrség vasárnap hajnali felhívásában „józanságra és visszafogottságra” kérte a közösségi portálokon képeket és videókat közzétevőket. Theresa May kormányfő elnökletével vasárnap délelőtt összeül a brit kormány válsághelyzeti tanácskozó testülete, a COBRA.

Hatan meghaltak, több mint 30-an megsérültek

A londoni rendőrség szerint legalább hat ember halt meg a szombat esti londoni merényletekben a három támadón kívül – közölte vasárnapra virradóra Mark Rowley, a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának parancsnoka.

A rendőrség azt feltételezi, hogy három támadó követte el a brit fővárosban a London hídon (London Bridge) és egy közeli piacon a terrorcselekményeket és többen nem voltak. A rendőrség az első riasztás után nyolc perccel végzett velük.

Rowley szerint eleinte úgy tűnt, hogy öngyilkos merénylők által használt mellényt viseltek, de kiderült, hogy nem így van.

Több mint harminc sebesültet szállítottak kórházba a brit fővárosban – közölte vasárnap reggel a londoni mentőszolgálat. Peter Rhodes, a mentőszolgálat egyik igazgatóhelyettese arról tájékoztatott arról, hogy több mint harminc sebesültet szállítottak öt londoni kórházba és több embert könnyebb sebesülésekkel a támadások helyszínén láttak el.

Rhodes egy órával korábban legalább húsz sebesültről tájékoztatott.

Nincs magyar sérült

Az eddigi információk szerint nincs magyar sérült Londonban – közölte Menczer Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium sajtófőnöke az M1-en. Magyarország londoni nagykövetsége kapcsolatban áll a rendőrséggel – folytatta -, magyar sérültről nem érkezett hír, a követség ügyeleti telefonján (00-44-207-201-3440) segítséget senki sem kért.

Szijjártó: A terroristák a keresztény kultúrát is el akarják törölni

A magyar kormány elítéli a szombat éjszakai londoni terrortámadásokat – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnap reggel az MTI-vel. Hozzátette: a merénylet időzítése azt is jelzi, hogy a terroristák el akarják törölni a keresztény kultúrát.

A magyar kormány a lehető leghatározottabban elítéli a londoni, terrortámadásokat – írta közleményében a külügyminiszter. A merénylet módja és pünkösdi időzítése azt mutatja, hogy a terroristák „semmilyen aljasságtól nem riadnak vissza”, sőt “egyértelmű, hogy keresztény vallásunkat és kultúránkat is el akarják törölni a Föld felszínéről” – fogalmazott.  Együtt érzünk a gyászolókkal, a sérülteknek mielőbbi teljes felépülést kívánunk – írta.

A sokadik terrortámadás után “Európának végre ki kell mondania, hogy nem akarunk a terrorral együtt élni” – jelentette ki Szijjártó Péter. Erre a “szörnyű kihívásra” egyetlen jó válasz van: “az Európába súlyos terrorveszélyt hozó illegális bevándorlás teljes megállítása, valamint a terrorral szembeni zéró tolerancia meghirdetése. Minden mással a saját pusztulásunkat idézzük elő” – hangsúlyozta.

Trump felajánlotta segítségét

Donald Trump amerikai elnök felajánlotta Washington segítséget Nagy-Britanniának a szombat este történt londoni terrorcselekmények kivizsgálásához. Trump egyben az általa elrendelt, de egy bíróság által felfüggesztett beutazási tilalom érvényesítését szorgalmazta.

“Ha az Egyesült Államok bármiben segítséget nyújthat Londonnak és Nagy-Britanniának, mi ott leszünk. Veletek vagyunk! Isten áldjon” – írta Trump Twitter-üzenetében. Az amerikai elnök közzétett még egy feljegyzést a közösségi felületen. “Ügyesnek, ébernek és keménynek kell lennünk. Arra van szükségünk, hogy a bíróságok visszaadják a jogainkat. Szükségünk van a beutazási tilalomra a biztonság pótlólagos szintjeként” – írta Trump.

Az amerikai kormány csütörtökön nyújtotta fellebbezését a szövetségi legfelsőbb bírósághoz a beutazást átmenetileg korlátozó, de felfüggesztett elnöki rendelet miatt. A kormány nevében eljáró igazságügyi minisztérium azt kérte a bíróktól, hogy léptesse érvénybe azt az elnöki rendeletet, amely átmenetileg felfüggesztette volna a beutazást hat muszlim többségű országból. A rendeletet az Egyesült Államokban lévő kilenc területi szövetségi fellebbviteli bíróság egyike – a richmondi székhelyű – felfüggesztette. A szövetségi fellebbviteli bíróság két alacsonyabb szintű bíróság döntését együttesen tárgyalta, s diszkriminatívnak ítélve a rendeletet, az egész országra érvényesen függesztette fel a végrehajtását.

Lépett a Facebook

A londoni merényletek után aktiválta a Safety Check-et a Facebook. A Londonban tartózkodók ezzel tudják jelezni a közösségi oldalon, hogy épségben vannak.

Már a harmadik 

Március vége óta ez a harmadik terrortámadás Nagy-Britanniában. Március 22-én egy magányos merénylő, Khalid Masood járművével nagy sebességgel a gyalogosok közé hajtott a londoni Westminster híd járdáján, majd kocsijából kiszállva, a parlament épületénél késsel megölt egy rendőrt. Annak a támadásnak a rendőrrel együtt öt halálos áldozata volt. A merénylőt a parlament fegyveres őrsége a helyszínen agyonlőtte.

Nem egészen két hete, Ariana Grande amerikai énekesnő manchesteri popkoncertjének helyszínén egy öngyilkos merénylő, a 22 éves, líbiai származású, de manchesteri születésű Salman Abedi öngyilkos pokolgépes merényletet hajtott végre, 22 embert megölve. A manchesteri merényletben 117-en szenvedtek kórházi kezelést igénylő sérüléseket. A halálos áldozatok között hét gyermek van, a legfiatalabb egy nyolcéves kislány.

Ez volt a legsúlyosabb merénylet Nagy-Britanniában a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat óta. Abban a támadásban négy öngyilkos merénylő robbantott fel három londoni metrószerelvényt és egy városi buszt, 52 utast megölve és több mint hétszázat megsebesítve.

A múlt havi manchesteri merénylet után néhány napra a legmagasabb, kritikus szintre emelték a nagy-britanniai terrorkészültségi fokozatot, de a riasztási szintet a múlt hétvégén ismét a korábbi, második legmagasabbra mérsékelték.

Amber Rudd belügyminiszter a minap részletek nélkül elmondta: a brit elhárító szolgálatok 2013 óta tizennyolc nagy-britanniai terrortámadási kísérletet hiúsítottak meg, közülük ötöt a Westminster hídon márciusban elkövetett merénylet óta.

Európa válaszúthoz érkezett, számos kihívásra kell gyorsan és hatékonyan válaszolnunk – ezzel a felütéssel nyitotta meg az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa a brüsszeli gazdasági fórumot. Marco Buti arról beszélt, hogy a kontinenst sújtó migráció, a brexitet követő gazdasági bizonytalanság valamint a tagállamok közötti egyenlőtlenségek együtt véve soha nem látott feladatok elé állítják az uniós vezetőket.

„Tudjuk, hogy Európa egy kritikus időszakon megy keresztül, de a mi felelősségünk, hogy az európai emberek érdekeit szolgáljuk. Továbbra is nyitott kérdés viszont, hogy Brüsszel vagy a tagállamok feladata legyen a gazdasági fejlődés irányának meghatározása, ez a vita még előttünk áll” – fogalmazott Marco Buti.

A brüsszeli gazdasági fórumon a politikai vezetők és a térség gazdasági életét irányító szereplői is részt vettek, a nyitóbeszéd lehetőségét mégis Soros György, magyar származású amerikai milliárdos kapta. A spekuláns arról beszélt, hogy a kontinens szerinte egzisztenciális válságban van, az uniót pedig radikálisan újra kell szervezni. Soros Györgynek arra is volt javaslata, hogy mindezt szerinte hogyan lehetne orvosolni.

„Elsőként a menekültválságot kell a javunkra fordítani. Most azt látjuk, hogy a tagállamok a saját érdekeikben hoznak döntéseket, ami hátráltatja a közös európai megoldást. Nem szabad feladnunk azt a reményünket és meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának” – fogalmazott Soros György, aki arról is beszélt, hogy az unió tagállamai közül néhányan inkább a szuverenitásukat akarják megerősíteni, ahelyett, hogy lemondanának annak nagyobb részéről.

Ehelyett viszont – mint fogalmazott: az úgynevezett hajlandó-országok koalícióját kell létrehozni, vagyis azt, hogy az unió tagállamai a közös fellépésre törekedjenek.

Soros György szerint a szuverenitásra törekvő országok negatív példái közül Magyarország az egyik legkiemelkedőbb.

„Orbán Viktor Magyarország szuverenitásának védelmezőjeként állítja be magát, engem pedig egy spekulánsnak. Ez pontosan ellentétes azzal, aki vagyok. Minden elismerésem azoké a magyar embereké, akik bátran szembeszegülnek az Orbán-rezsimmel és az is bátorít engem, ahogy az európai intézmények erélyesen válaszoltak a Lengyelországból és Magyarországból érkező kihívásokra” – fogalmazott a milliárdos és hozzátette: Európának szerinte van esélye az újjászületésre, ehhez viszont az kell, hogy a kontinens végre aktív lépéseket tegyen a nyílt társadalmak kialakítása érdekében.

Soros György hadüzenetet küldött Orbán Viktornak, a magyar kormánynak és a Fidesznek, amikor egy brüsszeli gazdasági fórumon tartott beszédében „maffiaállamnak” nevezte Magyarországot – jelentette ki a Nézőpont csoporthoz tartozó Médianéző Kft. vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában. Boros Bánk Levente már önmagában azt is szürreálisnak nevezte, hogy egy amerikai milliárdos nyitóelőadást tarthat az Európai Bizottság felkérésére egy európai gazdasági fórumon.

Hozzátette: cinikus az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos magatartása is, ugyanis asszisztál ahhoz, hogy egy amerikai milliárdos akarja meghatározni a gondolkodást az Európai Unió és a tagállamok jövőjéről.

A műsorban felidézték Soros beszédének azon részét, amelyben csodálatát fejezi ki azért a kiállásért, amelynek során a magyar emberek tiltakoznak az ellen a „maffiaállam” ellen, amelyet szerinte Orbán Viktor alakított ki.

Ez hadüzenet a választások közeledtével a magyar kormánnyal, Orbán Viktorral és a Fidesszel szemben – fogalmazott a politológus.

Arról is beszélt, Soros György egy általa írt cikkben nyíltan deklarálta, hogy az általa finanszírozott civil szervezeteknek fel kell állniuk a kormánnyal és a Fidesszel szemben, és nyíltan megnevezte a Momentum Mozgalmat. Szerinte a magyar származású amerikai üzletember felismerte, hogy Magyarországon az általa támogatott ellenzék nem tudja teljesíteni vízióját, ezért olyan „új pártokat alapít”, mint a Momentum Mozgalom, és feltüzeli a különböző társadalmi csoportokat.

A politológus szerint Soros álma az Európai Egyesült Államok megteremtése, aminek érdekében, a nyilatkozatai szerint szorgalmazza az európai egységes döntési rendszer megváltoztatását. A magyar és a lengyel kormány határozott fellépése miatt veszélyeztetettnek látja céljai megvalósítását – tette hozzá.

Nem Európáért, hanem saját céljainak megvalósításáért és saját pénzéért aggódik – jelentette ki Boros Bánk Levente.

Az értesülés szerint a világ egyik legnagyobb hadihajójáról, a Nimitz atommeghajtású repülőgép-hordozóról van szó. Jelenleg két amerikai repülőgéphordozó, a Ronald Reagan és a Carl Vinson tartózkodik a térségben. Korábban az amerikai védelmi tárca arról számolt be, hogy a két hadihajóval haditengerészeti hadgyakorlatot tartanak a Koreai-félsziget térségében.

Soha nem látott tűzerő gyűlhet össze a Koreai-félsziget térségében

Az Amerika Hangja szerint eddig nem nagyon fordult elő, hogy az Egyesült Államok egyszerre három ilyen osztályú hadihajót vezényelt volna egy térségbe, de Donald Trump amerikai elnök az Észak-Korea részéről megmutatkozó egyre nagyobb rakéta- és nukleáris fenyegetést tekinti az egyik legnagyobb biztonsági problémának.

Phenjan legutóbb május 21-én hajtott végre sikeres kísérletet egy közepes hatótávolságú, ballisztikus rakétával. Az új típusú, Pukgukszong-2 rakétát az ország középső részén található Pukcsang közeléből indították, és a kísérletet Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor vezényelte. A rakéta 560 kilométeres magasságot ért el, és mintegy 500 kilométeres távolságra repült, mielőtt becsapódott a Csendes-óceánba.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) élesen elítélte az észak-koreai rakétakísérletet, egyben kilátásba helyezte az ellene bevezetett büntetőintézkedések további szigorítását. A BT szerint Phenjan kihívó magatartása aláássa a térség biztonságát, ezért a testület felszólította, hogy mondjon le a rakéta- és nukleáris kísérleteiről.

A hetvenéves Rolling Stones-gitáros Ronnie Wood egy ideje tüdőproblémával bajlódik, és nem halogathatja tovább a műtéti beavatkozást. Ez egy olyan elváltozás, amit egy korábbi rutinvizsgálat okozott, tehát nem a szervezetéből adódó, hanem egy külső, fizikai behatás következtében indult meg a tüdejében egy szerencsétlen folyamat.

„Kulcslyuk műtét. Ez az orvosi kifejezés erre a típusú operációra.” – mondta Ronnie Wood. „Hálás vagyok a modern szűrőmódszerekért, és köszönettel tartozom az orvosoknak azért, mert időben észlelték a bajt, és a beavatkozással minden rendbe hozható lesz.”

A Stones „legifjabb” tagja a Birds-ben, valamint Jeff Beck zenekarában kezdte a pályáját, majd a Faces-ben bukkant fel, míg végül Mick Taylor helyén találta magát a Rolling Stones soraiban 1975-ben, aminek azóta is tagja.

Az egyébként is orvosi csodának tartott teljes Stones-tagság egyik tagjaként már nem is csodálkozhatunk azon, hogy a végigdohányzott élete ezen szakaszában sem a cigaretta a ludas a problémáért, hanem egy kikerülhető, triviális orvosi dolog.