Újabb hazai turisztikai fejlesztések indulnak
Hangsúlyozta: a magyarországi szállodák színvonala sokat javult, már nemzetközi viszonylatban is jónak számítanak, ugyanakkor van még fejlődési lehetőség.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy Budapest után a Balaton a második legfontosabb turisztikai célpont nyáron, a balatoni szállodák azonban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kormányzat jelentős összegeket szán a balatoni fejlesztésekre.
Kiss Róbert Richárd szerint komoly fejlődés előtt áll a Fertő-tó és környéke is.
Budapest robbanásszerűen fejlődött az elmúlt években, a magyar főváros érdekes, izgalmas és biztonságos turisztikai helyszín; emellett a kiemelt rendezvények is, mint a vizes világbajnokság, egyre több látogatót vonzanak majd Magyarországra, ami ebben az évben tovább javítja az idegenforgalom eredményeit - fejtette ki a szakértő.
Elhunyt a világ legidősebb embere - 117 éves volt!
Emma Morano 1899. november 29-én született, hivatalosan ő volt az utolsó ember, aki még a 19. században született. Rendkívül magas életkorát a genetikájának és a napi három tojást tartalmazó diétájának tudta be, kettőt ebből nyersen evett, 90 éven keresztül.
Ő volt a legidősebb nyolc testvére közül, akik közül már senki sem él. Otthonában hunyt el, az olaszországi Verbaniában.
Kozma Imre: A húsvét a szeretet diadala
Valójában minden keresztény ünnep a húsvétból ered, így ez szolgál minden más ünnep alapjaként – fogalmazott Kozma Imre az M1 Ma reggel című műsorában.
Az ünnep hangulatának átéléséért meg kell szabadulnunk azoktól a terhektől és bűnöktől, amelyek rátelepednek az emberi kapcsolatainkra. Ebben a kontextusban a bűn azt jelenti, hogy az ember csak önmagával foglalkozik, magával van elfoglalva, önző, mi több, csak magára gondol. A húsvét ünnepe, a szeretet ünnepe, pontosan ezt a kapcsolatot kívánja rendezni.
A szerzetes szerint annak ellenére, hogy individuumok vagyunk, egy közösség tagjai is vagyunk, egy közösségben és egymással szoros kapcsolatban élünk. Húsvét pontosan az emberi kapcsolatokat rendezi, Krisztus is ebben mutatott példát.
A húsvét előtti készülődés rendszerint ezt célozza: közösség szerveződik a finom ételekkel teli asztal körül, jó lenne, ha mindannyian egymásra találnánk.
Kozma Imre szerint a szeretet azt jelenti, hogy az ember elajándékozza az életét. Nem a miénk az életünk, azért kaptuk, hogy egymás életét teljesebbé tegyük. Ez csak akkor lehetséges, ha a másikra gondolunk. Jézus Krisztus élete pontosan ezt illusztrálja, hiszen ő az életével és a halálával fejezte ki az Isten szeretetét.
Az élettel kapcsolatosan nem valamiféle túlvilági jutalomra kell gondolni, hanem a hit gyümölcsére, vagyis arra, hogy mi, emberek egymásért vagyunk. A szerzetes véleménye szerint rá kell döbbennünk arra, hogy beleszerettünk ebbe a világba, de az Isten talán kicsit másfelé is szeretne minket fordítani. Az embernek nem pusztán el kell gondolkodnia önmagáról és az értékeiről, de ezeket osztogatnia is kell a közössége tagjai között.
Orbán Viktor: a kampány főpróbája zajlik
A miniszterelnök a lap szombati számában megjelent húsvéti interjúban hozzátette: „Magyarországon a nemzeti kormányzás folyamatos nyomás és támadás alatt áll, így minden választás legfontosabb tétje, hogy a magyar emberek érdekét szolgáló Országgyűlésünk és kormányunk lesz-e, vagy idegen érdekeket szolgál majd”.
Orbán Viktor felidézte: „2010-ben mi sem egyszerűen kormányzásra vállalkoztunk. Azt akartuk, hogy hazánk újjászületett lelkületű, saját teljesítménye okán megalapozottan derűlátó, boldog ország lehessen”.
Arra a kérdésre, miként éli meg, hogy sokan nem azonosulnak az általa említett derűlátó ország képével, Orbán Viktor azt válaszolta: ez természetes dolog. „A demokráciát választottuk a modern magyar állam létformájaként. A demokrácia pedig olyan rendszer, amelyben mindenki szabadon gondolkodhat, szabadon alakíthatja ki a véleményét” – fejtette ki. Hozzátette: „Egy érvelés- és vitaalapú rendszerben elkerülhetetlen, hogy véleménykülönbségek legyenek. A kérdés csak az, hogy megvan-e bennünk a békés egyet nem értés képessége”.
Megjegyezte: „Számolnunk kell az irigységgel is, ami szintén emberi dolog. Ne felejtsük el, hogy hány százalékon állt a munkanélküliség, amikor átvettük a kormányzást. Mekkora volt a rezsi, mennyi adót fizettek az emberek, és hol járt az államadósság. Mi munkát adtunk az embereknek, csökkentettük a rezsit, levittük az adókat és leszorítottuk az államadósságot” – emlékeztetett.
A lapnak arra a kérdésére, hogy nem túl széles-e a front, amellyel hadban áll, a miniszterelnök azt válaszolta: „Ha elfogadnánk, hogy Brüsszelből vagy más politikai, pénzügyi központokból diktáljanak, hogy magyar vagy amerikai milliárdosok mondják meg, hogy mi legyen hazánkban, akkor konfliktusaink sem lennének”. Kiemelte: „Ma olyan időket élünk, amikor a nemzetközi politika hadszíntér. Az európai nemzetek függetlensége és szabadsága a tét. A hadszíntér középpontjában pedig a migráció áll. A Soros-egyetem, a nemzetközi lobbiszervezetek átláthatósága, a pénzügyi stabilitás mint mellékhadszínterek jelennek meg a mostani kampányfőpróbán”.
Hangsúlyozta: „Ma a legnagyobb európai vita a migrációról szól, ezen áll vagy bukik a jövőnk, Európa sorsa… A kérdés az, hogy ugyanaz a szellem, civilizáció, kultúra, gondolkodásmód határozza-e meg a karakterét az európai országoknak, mint a szüleink, nagyszüleink idején, vagy valami egészen más”.
A viták tüzét az lobbantja fel – fogalmazott -, „hogy akik magukat liberálisnak és baloldalinak mondják, és akiket nemzetközi erők – élükön Soros Györggyel – pénzükkel, hatalmukkal, hálózataikkal támogatnak, azt állítják, hogy a migráció elleni fellépés helytelen, célszerűtlen, erkölcstelen”. Hozzátette: „Mi ezzel szemben meg akarjuk őrizni Európa fundamentumait. Nem akarunk párhuzamos társadalmakat, nem akarjuk kicserélni a népességet és nem akarjuk a keresztény civilizációt egy másfajtával leváltani. Ezért mi kerítést építünk, védekezünk, és nem engedjük, hogy a migránsok elárasszanak bennünket”.
Hangsúlyozta azt is: „A britekkel szemben mi maradunk az EU-ban. Nem vagyunk sziget, a mi országunk és életünk Európa része. Itt a helyünk. A sorsunk össze van kötve a kontinens többi országáéval. Egyetlen lehetőséget látok, és ez az Európai Unió működésének megreformálása. Ezért vagyunk mi Brüsszelben reformellenzék”.
Arra a kérdésre, hogyan áll a politikai közössége ebben a küzdelemben, Orbán Viktor azt válaszolta: a nemzeti kormány felhatalmazása, többsége acélos, elszántsága feszes. „Egység is van, cselekvőképességet megbontó vitáink nincsenek.” Mint ezzel kapcsolatban mondta, a Közép-európai Egyetemről alkotott „eltérő nézetek nem befolyásolják az elsöprő többséget és egységet, amely nemet mond a migrációra és a mögötte húzódó Soros-féle hálózatra”. Kiemelte azonban, hogy az „egyetem érzékeny dolog, szellemről, tanulásról szól, és az egyetemek ügye fontos és érzékeny téma, még akkor is, ha a Soros-intézményben tanuló diákoknak csak alig több mint tíz százaléka magyar”. Hozzátette: idővel nyilvánvalóvá válik, hogy a félelmek alaptalanok, és lassan mindenki rá fog jönni, hogy nem egyetembezárásról van szó, hanem arról, hogy a törvények minden magyar egyetemre egyformán vonatkoznak.
„Nem hiszem, hogy a polgári értelmiség szívesen árulna egy gyékényen azokkal, akikről a hamarosan elfogadandó törvény eredményeképpen világosan kiderül: külföldi pénzen, külföldi érdekeket szolgálva, külföldi megbízásból végzik a tevékenységüket” – jegyezte meg. „Az egész ügy arról szól, hogy Soros György a nyilvánosság elől rejtetten, magyarországi szervezetein keresztül temérdek pénzzel támogatja az illegális bevándorlást… Nyomás alatt akarja tartani azt a Magyarországot, amely még egy Soros Györgytől is elvárja, hogy betartsa a törvényeit” – részletezte. „Azt mondom, hogy Soros Györgyöt nem szabad lebecsülni, egy nagy hatalmú, mindenre elszánt milliárdos, aki nem ismer se istent, se embert, ha az érdekeiről van szó. Meg akarjuk védeni Magyarországot, ezért vállalnunk kell a küzdelmet is” – jelentette ki.
Emlékeztetett, minden jelentős döntés előtt törekedett arra, hogy bevonják az embereket a legfontosabb ügyek megvitatásába. „A nemzeti konzultációkkal nemzeti egyetértési pontokat próbáltam létrehozni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a személyes támadások ügyében Margaret Thatcher szavait tartja szem előtt: „Mindig örülök, ha a személyemet támadják, mert ez azt jelenti, hogy a politikámat nem tudják”. Hozzáfűzte: „Természetesen nem hibátlan a kormány, és még sok gondot kell orvosolni. Van mit joggal kritizálni, de összességében Magyarország lassan összeszedi magát és magára talál”.
Projekt indult a Kárpát-medence termálvizének hasznosítására
Az MFGI hétfőn közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a 2017 januárjától 2019 júniusáig zajló program megvalósulását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz összesen 2 millió 147 ezer euróval támogatja.
A közel 95 000 négyzetkilométer nagyságú projektterület Magyarország déli részeit, Északkelet-Szlovéniát, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szerbia északi részeit, valamint Románia nyugati tartományait foglalja magában. Ezen a területen – ahogy a Duna Régió más térségeiben is – a primer energiafelhasználás megközelítőleg 40 százalékát teszi ki a főként oroszországi import gáz, amelyet fűtésre használnak. A felhasználás nagyrészt a hagyományos, fosszilis alapú távfűtő rendszerekhez kapcsolódik, de az egyedi épületfűtések, a mezőgazdasági szektor és az ipari felhasználók is fontos hőpiaci szereplők.
Egy perc csenddel emlékeztek a stockholmi áldozatokra
A kormány nemzeti gyásznapot hirdetett, a stockholmi városházánál tartott megemlékezésen pedig kijelentette: Svédország soha nem kapitulál a terrorizmus előtt.
A megemlékezésen a királyi család, a kormány és a svéd parlament tagjai is részt vettek.
“Sosem engedünk az erőszaknak. Nem engedjük meg, hogy a terrorizmus győzedelmeskedjen. Stockholm nyitott és toleráns város marad” – jelentette ki Karin Wanngard, a svéd főváros polgármestere.
A támadás helyszínének környékén 20-50 ezer fős tömeg gyűlt össze az egyik közösségi oldalon szervezett “szeretettüntetésre”, hogy világossá tegyék: elutasítják a terrorizmust. Múlt pénteken mintegy fél kilométeren át száguldott egy lopott sörszállító teherautó Stockholm belvárosának egyik sétálóutcáján, s végül egy üzletbe csapódott. Négy ember halt meg, tizenöten pedig megsérültek.
Tárca nélküli miniszter felügyeli majd Paks II.-t
Tárca nélküli minisztert nevez ki a paksi atomerőmű-beruházás felügyeletére és irányítására a következő napokban a miniszterelnök. Orbán Viktor ezt arra válaszolva közölte hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában, hogy az LMP-s Szél Bernadett azt firtatta, miért nem írnak ki népszavazást Paks ügyében. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány a beruházásra soha, semmilyen felhatalmazást nem kapott.
Orbán Viktor elmondta, a Fidesz és a KDNP nyílt lapokkal játszik. Kifejtette: már a 2014-es parlamenti választás előtt megkötötték a paksi beruházás alapszerződését azért, hogy senki se mondhassa azt, nem ismeri a kormányzásra készülő Fidesz és KDNP energiapolitikáját. A miniszterelnök közölte, a Fidesz az atomenergiát és a megújuló energiát is támogatja. A megújuló energiákra nem fizethetnek rá a magyar emberek, és most úgy látszik, hogy még jó ideig a legolcsóbb energia a nukleáris energia lesz – közölte.
Keresztény templomban robbantottak a terroristák Egyiptomban
A legfrissebb értesülések szerint legalább harmincketten meghaltak, további 100 ember pedig megsebesült. Az M1-en megszólalt szakértő szerint ez arra utal, hogy az Iszlám Állam állhat a merényletek hátterében.
A merényletet elítélte Ferenc pápa, valamint Ahmad et-Tajjeb, a szunnita muzulmán világ szellemi központjának számító kairói al-Azhar mecset és egyetem nagyimámja is.
Az al-Arabíja arab hírtelevízió és az egyiptomi állami televízió értesülései szerint a robbantással kapcsolatban két embert őrizetbe vettek.
Az egyiptomi kormány terrorcselekménynek minősítette a tantai robbantást. “A terrorizmus ismét lecsapott Egyiptomra, ezúttal virágvasárnapon” – közölte a külügyminisztérium szóvivője, Ahmed Abu Szaid vasárnap Twitter-üzenetében.
A merénylet elkövetését egyelőre senki sem vállalta magára.
“Mély részvétemet fejezem ki testvéremnek, II. Tavadrosz kopt pápának, a kopt egyháznak és az egész drága egyiptomi népnek” – jelentette ki Ferenc pápa a merénylet áldozataiért mondott imájában. A robbantást akkor követték el, amikor a vatikáni Szent Péter téren a virágvasárnapi szertartások folytak.
Ahmad et-Tajjeb, az al-Azhar mecset és egyetem nagyimámja “ártatlanok élete ellen elkövetett aljas terrorista robbantásnak” nevezte a merényletet.
Közleményben ítélte el a merényletet Francois Hollande francia elnök, aki aláhúzta: Franciaország “az egyiptomi hatóságokkal vállvetve mozgósítja minden erejét a terrorizmus elleni harchoz”.
Medvegyev: bűncselekmény történt
Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő barbár bűncselekménynek nevezte a robbantást, hangsúlyozva, hogy a bűnösöket felelősségre kell vonni.
Az egyiptomi koptok, akik a Közel-Kelet legnépesebb és egyik legősibb keresztény közösségét képviselik, évek óta a radikális iszlamisták megtorlásainak célpontjai.
Az egyiptomi állami média egy másik támadásról is beszámolt: Alexandriában a Szent Márk ortodox katedrális előtt robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő. Sérültekről és halálos áldozatokról egyelőre nem tudni.
Robbanás történt egy rendőrség közelében is, az M1-en megszólalt szakértő szerint ez arra utal, hogy az Iszlám Állam robbanthatott.
Virágvasárnap robbantottak
A Kairótól északra, a Nílus deltájában fekvő Tanta város Szent György templomában a virágvasárnapi mise idején elkövetett merénylet, amely a legutóbbi az egyiptomi keresztény közösség elleni támadások sorában, néhány héttel Ferenc pápa tervezett egyiptomi látogatása előtt történt.
A robbantás idején mintegy kétezren tartózkodtak a templomban.
A CBC televízió felvételein látni lehetett a templomban fekvő, élettelennek látszó, papírral letakart véres testeket.
Két embert őrizetbe vettek
Az al-Arabíja arab hírtelevízió és az egyiptomi állami televízió értesülései szerint a robbantással kapcsolatban két embert őrizetbe vettek.
Az egyiptomi kormány terrorcselekménynek minősítette a tantai robbantást. “A terrorizmus ismét lecsapott Egyiptomra, ezúttal virágvasárnapon” – közölte a külügyminisztérium szóvivője, Ahmed Abu Szaid vasárnap Twitter-üzenetében.
A merénylet elkövetését egyelőre senki sem vállalta magára.
Az egyiptomi koptok, akik a Közel-Kelet legnépesebb és egyik legősibb keresztény közösségét képviselik, évek óta a radikális iszlamisták megtorlásainak célpontjai.
Decemberben az Iszlám Állam nevű terrorszervezet helyi szervezete robbantott a kairói kopt katedrálisban, aminek következtében mintegy 30-an haltak meg.
A Liva at-Taura nevű csoport vállalta magára a Tanta egyik rendőrségi kiképző központjában április 1-jén végrehajtott pokolgépes merényletet, amelynek következtében 16 embert sebesült meg. A csoport, amely a feltételezések szerint kapcsolatban áll a betiltott Muzulmán Testvériséggel, főként a biztonsági erőket veszi célba, és elhatárolta magát a keresztények elleni támadástól.
Nógrádi: a merénylet megerősíti Putyin hatalmát
Egyes olvasatok szerint Putyinnak akartak üzenni a szentpétervári robbantással. Ugyanakkor Nógrádi György kijelentette: kontraproduktív lesz az „üzenet”, hiszen az orosz lakosság nagy része a biztonságot tartja elsődlegesnek. A támadás meg fogja erősíteni az orosz elnököt hatalmában, hiszen az emberek azt várják majd tőle, hogy tegyen rendet – mondta el.
A támadás helyszínének szimbolikus jellege vitathatatlan, hiszen a többi között Putyin szülővárosa és éppen a metropoliszban tartózkodott az elnök. Nógrádi György hozzátette, hogy eddig a városban nem volt még merénylet, szemben Moszkvával, ahol több is, így gyengébb volt a védelem.
A biztonságpolitikai szakértő azt is kiemelte, hogy a KGB utódja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) napokon belül fel fogja göngyölíteni az ügyet, így az is kiderülhet, hogy az Iszlám Államnak van-e köze a vérfürdőhöz.
Megölték az Iszlám Állam második emberét
A televízió szerint a dzsihadisták második számú vezetőjével az iraki légierő végzett a szíriai határhoz közeli al-Kaim nevű település környékén. A televízió nem közölte, hogy mikor történt a légicsapás. Értesülések szerint Dzsumaili az Iszlám Állam „második számú vezetője” és „hadügyminisztere” volt.
A bagdadi kormány emellett szombaton közleményt adott ki arról, hogy az ország légiereje a szíriai határ közelében fekvő Baádzs nevű északnyugat-iraki településen az Iszlám Állam három célpontját bombázta. A légitámadásban – a dokumentum szerint – 150-200 iszlamistával végeztek. Az iraki kormány tudni véli, hogy a dzsihadisták Szíriából jöttek át a határon, ami arra utal, hogy a terrorszervezet tagjai még mindig szabadon mozoghatnak a szomszédos országok között. Azt nem közölték, hogy mikor történtek a bombázások.
