Ikonikus miskolci épület A Dal-döntős együttes klipjében
Ma rendezik A Dal 2017 döntőjét. A Duna és a Duna World csatornán élőben látható showműsorban eldől, hogy a nyolc finalista közül melyik előadó és dal képviseli Magyarországot a májusi kijevi Eurovíziós Dalfesztiválon.
A Dal fináléjába jutott a Kállay Saunders Band a Seventeen című dallal, Kanizsa Gina a Fall Like Rainnel, a Leander Kills az Élet című számmal, Pápai Joci az Origo című szerzeménnyel, Radics Gigi See It Through című dalával, a Soulwave a Kalandorral, Tóth Gabi & Freddie Shuman feat. Lotfi Begi a Hosszú időkkel, valamint Zävodi + Berkes Olivér a #háttérzaj című dallal.
A ma esti döntőben előbb a szakmai zsűri tagjai – Zséda, Frenreisz Károly, Both Miklós és Molnár Ferenc Caramel – választanak ki pontozással négy dalt, majd a tévénézők szavazatai alapján dől el, hogy ezek közül melyik előadó és szám képviseli Magyarországot május 9. és 13. között az Eurovíziós Dalfesztiválon Kijevben.
Szavazni A Dal 2017 applikáció segítségével, a verseny honlapján vagy sms-ben lehet. A műsorban két extra produkció is lesz: színpadra lép Molnár Ferenc Caramel, valamint Freddie, A Dal tavalyi győztese.
A mai showműsorban veszi át díját A Dal 2017-hoz kapcsolódó akusztikus verseny győztese. Az online szavazás nyertesének díja idén is egy akusztikus koncert a Petőfi Rádió sorozatában, valamint fellépés az idei soproni VOLT Fesztivál mínusz egyedik napján a Petőfi Zenei Díjátadó színpadán.
A menedékkérők 90 százaléka megszökik
Bakondi György, akit arról kérdeztek, hogy már az Országgyűlés előtt van a jogi határzár megerősítéséről szóló javaslatcsomag, elmondta: jelenleg benyújtható a menedékkérelem az ország területén lévő táborokban, a kérelmezők közül azonban sokan nem várják meg a hatóság döntését, ismeretlen helyre távoznak, és “nem nehéz kitalálni, hogy Ausztria vagy Németország” lehet. Nem véletlen, hogy Ausztria a határán ellenőrzést vezet be “elég rendszeresen”, ami nehezíti a magyar gazdaság, az idegenforgalom helyzetét – fűzte hozzá.
A belbiztonsági főtanácsadó szerint hiba, ha az Európai Unió nem a külső határok védelmére összpontosít, hanem engedélyezi a belső határellenőrzést. Közlése szerint ezt a hibát szeretnék korrigálni úgy, hogy aki magyar területre lép, mert menedékjogot vagy oltalmazotti státuszt kap, az ellenőrzött, valódi politikai menekült legyen, akinek tisztázott az identitása és ismertek a célkitűzései.
Buszbaleset: Már csak egy sérültet ápolnak Veronában
A 40 év körüli férfit a Honvédkórházba szállították, az út során végig stabil volt és kielégítő állapotban van. Jelenleg az intenzív osztályon ápolják, mert a testének 60 százaléka megégett. Jó hír az, hogy a légútjai nem égtek meg, de így is hosszú gyógyulás vár rá – mondta az M1 esti műsorában Dr. Tamás Róbert, a Honvédkórház orvosigazgatója.
Veronában még egy sérült van, aki koponyasérüléseket szenvedett a január 20-án történt buszbaleset során. Jövő héten, várhatóan kedden vagy szerdán derül ki, hogy mikor szállíthatják haza a sérültet Olaszországból.
Az eddig hazaszállított sérültek közül egy ember, aki koponyasérüléseket szenvedett, már otthon lábadozik, a többiek még kórházban vannak. Az egyik betegen, akinek csuklósérülései voltak, kedden bőrátültetést hajtottak végre.
A korábban hazaszállított égési sérülést szenvedett két sérült állapota javul. Azt mondták, érzik magukban a reményt, hogy szeretteik elvesztése ellenére, képesek lesznek folytatni az életüket.
Halálos vonatbaleset történt Luxemburgban
Egy halottja és négy sérültje is van a tragédiának, kettőjük állapota súlyos – írja a Luxemburger Wort a hatóságokra hivatkozva. A Daily Star ugyanakkor hat sebesültről ír. Az biztosnak tűnik, hogy vannak, akik a roncsok között rekedtek, de a hatóságok tudnak kommunikálni velük. Az ütközés nem sokkal reggel kilenc óra előtt történt Bettembourg és Zoufftgen között, a francia határnál.
A Wort felhívja rá a figyelmet, hogy 2006-ban ugyanitt hat halálos áldozatot követelő ütközés történt.
Letartóztatták Hitler hasonmását Ausztriában
A 25 éves fiatalember osztrák állampolgár, és Braunauban lakik, Hitler szülővárosában. A rendőrség is itt fogta el, miután képek jelentek meg róla a közösségi médiában.
Harald Hitlernek hívatta magát
A férfi ”Harald Hitlernek” hívatta magát mindenkivel. Mivel az 1947-es törvény alapján törvénybe ütköző a náci ideológia hirdetése, a rendőrség hétfőn letartóztatta.
“Nyilvánvaló volt, hogy dicsőítette Hitlert” – mondta David Furtner rendőrségi szóvivő az AFP hírügynökségnek.
A szülőháznál is pózolt
A hatóságoknak akkor tűnt fel a férfi, mikor feltöltött egy magáról készült képet Hitler szülőházánál, a város történelmi központjában álló sárga sarokháznál pózolva.
Más fotókon egy braunaui kocsmában pózol lóden kabátban és lederhosenben. Szemtanúk szerint csak osztrák vizet volt hajlandó inni, nem is rendelt mást magának.
Egy magyar siklóernyős ott repült, ahol még soha senki!
A sportot Magyarországon nagyjából 1990-ben kezdték a hazai ernyősök, és nem lövünk mellé, ha azt mondjuk, hogy már az összes létező hegyoldalt és ernyős felszállásra alkalmas starthelyet felderítették és berepülték már.
Ezt sikerült felülmúlnia Gáspárnak, akinek nagy szenzációt keltett a videója, amit pár napja töltött fel a YouTube-ra, ugyanis olyan helyen rajtolt el, ahol motor nélküli siklóernyővel repülte be a Tihanyi Bencés Apátságot.
Gyilkos kép lett az Év Sajtófotója
A győztes kép és a sorozat is 2016. december 19-én egy ankarai fotókiállítás megnyitóünnepségén készült, amikor Mevlüt Mert Altintas szolgálaton kívüli török rendőr agyonlőtte Andrej Karlov törökországi orosz nagykövetet.
A nyertes fotón az öltönyt és nyakkendőt viselő merénylő látható fegyverrel a kezében, amint a pillanatokkal korábban agyonlőtt Andrej Karlov nagykövet holtteste felett áll. A tettes felfelé mutat a bal kezével, közben dühödten ordít.
Máté Bence magyar természetfotós a Természet kategóriában a sorozatok között harmadik helyezést ért el.
A versenyre 125 ország 5034 fotósa nevezett több mint 80 ezer felvétellel. A zsűri 25 ország 45 fotósát díjazta nyolc kategóriában.
Megrovás helyett pénzbüntetést kapott Gergényi
A jogerős ítélet szerint a másod rendű vádlott, Gergényi Péter volt budapesti rendőr főkapítány 400 ezer forint pénzbüntetést kapott, a negyed rendű vádlottnak pedig ki kell fizetnie a 150 ezer forintos bűnügyi költséget írja a hirado.hu.
Jogerősen megrovást kapott a negyed rendű vádlott, a tévészékház védelmére kirendelt rendőri egység parancsnoka. Az első rendű vádlott, Bene lászló volt országos főkapítány, valamint a többi vádlott felmentő ítéletét a táblabíróság helyben hagyta.
A Magyar Televízió székházának 2006 szeptemberi ostroma miatt az ügyészség három tábornok és 11 tiszt ellen emelt vádat. Elöljárói intézkedés elmulasztása és parancs iránti engedetlenség miatt kellett bíróság elé állniuk.
A vád szerint az intézmény védelmére a rendőri vezetők egy Baranya megyéből kiképzésre Budapestre vezényelt, tapasztalatlan, hiányos felszereltségű egységet rendeltek ki. A rögtönzött kitörési és tömegoszlatási kísérletek kudarcba fulladtak és a tüntetők végül elfoglalták az épületet.
Az ostrom közben 113 rendőr sérült meg, az ezután következő napok tüntetésein pedig további száz. Az ügyészség szerint a súlyos következményeket az akkori rendőri vezetők mulasztásai okozták.
A Fővárosi Törvényszék 2015 októberében elöljárói intézkedés elmulasztása miatt első fokon megrovásban részesítette Gergényi Péter volt budapesti rendőr-főkapitányt.
Parancs iránti engedetlenség miatt pedig megrovást kapott a székház védelmére kirendelt rendőri egység parancsnoka.
További tizenkét vádlott, köztük Bene László volt országos főkapitány esetében viszont a bíróság megszüntette az eljárást. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete jogerős.
Megmutatjuk a világ 10 legütősebb mobilját
1. Motorola DynaTAC, 1984
Ez volt az egyik első produktum, amivel elkezdődött az egész mobiltelefónia. A DynaTAC nehéz volt, mint a kő, nagydarab, mint a tégla, de mégis már mobil.
Az 1984-ben megjelent készüléket 10 órán keresztül kellett tölteni, így hozott 30 perc beszélgetési időt, tárolt 30 számot. Annak idején 4000 dollárba került, ami a The Guardian számítása szerint manapság mintegy 9500 dollárt jelentene.
2. Motorola StarTAC – 1996
A legelső kinyitható telefont tisztelhetjük benne.
A StarTAC új korszakot nyitott, amelyben előre törtek a flip, valamint a szétcsúsztatható mobilok. Azonnal nagy sikert aratott.
3. Nokia Communicator – 1996
Ő az első tényleg okos telefon, akkor született, amikor az egy szóba írt „okostelefon” műfaj még nem is létezett. A Nokia Communicator évekkel megelőzte a korát.
Volt benne 8 MB tárhely – és ebből 4MB-tal a felhasználó rendelkezhetett. Lehetett vele böngészni az interneten, e-maileket küldeni, személyes adatokat bevinni. Alkalmazások még nem voltak hozzá és a maga közel 400 grammjával kicsit nehézre sikeredett.
4. Nokia 6210 – 2000
A 6120-as maga a legenda: eltörhetetlen, kényelmes – bár még méretes – darab.
Elegánsnak számító formája miatt sokáig használták menedzserkészülékként is.
5. A Nokia 3310 – 2000
Ugyanebben az évben jelent meg és ámulatba ejtett mindenkit, mert kifizethető árú volt, nyugodtan le lehetett ejteni, és akár egy hétig bírta töltés nélkül. Nemzedékek emlékezetében ma is „a” telefon.
És lássunk csodát: megjelent benne a „kígyós” játék.
6. Treo 180 – 2002
Óriási váltást hozott a PalmOS-alapú okostelefon, ami flip formában és figyelem!, érintőképernyővel kezdte pályafutását.
Alkalmazásokat is lehetett futtatni rajta.
7. Motorola Razr – 2004
Az utolsó igazán népszerű flip a Razr, nagyon vékony és nagyon menő.
Feltűnt rajta a miniUSB port.
8. Blackberry Curve – 2007
Egyike volt azoknak a készülékeknek, amelyek a trónjukról letaszíthatatlanoknak tűntek. És írmagjuk sem maradt.
Gördítő-billentő „egeret”, fizikai billentyűzetet, beépített kamerát használhatott a tulajdonosa.
9. iPhone – 2007
Kétségkívül korszakot nyitott a telefonálásban az Apple, illetve Steve Jobs zsenije.
Máig meghatározza az okostelefonok fejlesztését: tulajdonképpen vele győzött az érintőképernyő, s a mobilozás több lett önmagánál, puszta technikánál – életérzéssé és divattá vált.
10. Samsung Galaxy Note 7 – 2016
Híres és sajnos hírhedt a jobb sorsra érdemes készülék. Olyanokat tudott, amit talán egyetlen versenytársa sem. Eredeti dizájn, csúcstechnika, phablet méret, írisz szkennelés, hajlított kijelző, vízállóság, érintőceruza, sorolhatnánk.
Minden érdeme elveszett egy banális akkumulátorhiba miatt, s azóta is érzékeny a fülünk arra, ha mobilos tűzesetről hall.
A Samsung most készül kiköszörülni a csorbát a várhatóan késéssel megjelenő, ám a híresztelések szerint megint csúcsmegoldásokat felvonultató utódjával.
Többen hisznek Trumpnak, mint a médiának
A szavazók nagyobb része (49 százalék) gondolja a Trump-kabinetet szavahihetőbbnek, mint a médiát (48 százalék) – derül ki az Emerson College Polling Society felméréséből. Még beszédesebb adat, hogy a regisztrált szavazók többsége, 53 százaléka azt mondta, hogy a média hazug, míg 39 százalékuk szerint ez a Trump-adminisztrációt jellemzi.
A kérdésben a párthovatartozás szerinti szakadás egyértelmű: a republikánus szavazók 91 százaléka szerint őszinte Trump és kormánya, míg a demokraták 78 százaléka szerint hazug az elnök és a kabinet. Ezzel szemben a demokraták 62 százaléka szavahihetőnek tartja a médiát, míg a republikánusok „elsöprő”, 88 százaléka igaztalannak tartja. A függetlenek inkább hamisnak értékelték a kormányzatot, 56 százalék a 38 ellenében, míg a média megítélésében pont középen szakadt a megítélés, 48-48 százalékon.
A felmérésből az is kiderült, hogy a szavazók nagyobb része (48 százalék) inkább meg van elégedve a kabinet teljesítményével, míg 47 százalékuk elégedetlen. A pártpreferencia ebben a kérdésben is igen beszédes, hiszen a republikánusok 89 százalékban támogatják az 5 ellenében, míg a demokratáknál a 81 százalék áll szemben a 17 százalékkal, természetesen ellentétes előjellel. A felmérés készítői megjegyzik, hogy az 50 százalékos támogatottsági határt a függetlenek miatt nem lépi át az elnök, mivel náluk a kabinet elutasítottsága 52 százalékos a 41 százalékos támogatottsággal szemben.
Fagyos hangulat a nagyokkal
Trump kapcsolata a mainstream médiával nem mondható felhőtlennek, a The Washington Post ezt egészen a kezdetektől számítja, mikor is az üzletember bejelentette 2015 júniusában: elindul az elnöki posztért. A lap szerint ekkor kezdődött, hogy Trump „elkezdett sok negatív dolgot mondani a médiáról”.
Azért a kép árnyalásában hívjuk segítségül a Reuters cikkét, mely hűen tükrözi az amerikai médiaviszonyokat: „a Fox News kivételével, valamint néhány más csatornán kívül, melyekre rég ráégett a szélsőjobbos bélyeg, az amerikai média nagy része liberális és egyértelműen szembe megy Trumppal. Ebből kifolyólag nem mindig bántak vele igazságosan”.
Ugyanakkor a napokban újabb mélypontra jutott a két fél kapcsolata, amit már harcként is jellemezhetünk. A The New York Times megkapta a „bukott” állandó jelzőt Trump tweetjeiben, és álhírnek titulálta az írást, mely azt sugallta, hogy fejetlenség jellemzi kormányát. Ahogyan álhírnek titulálta a „negatív felméréseket”, amiket a CNN, NBC és ABC közölt az elnökválasztáskor, válaszul arra, hogy a CNN egy olyan kutatást tett közzé, mely szerint neki az eddigi legrosszabb a korai népszerűségi indexe.
A harc végkimenetelére mindenesetre négy évet várnunk kell. Annyi biztos, hogy sajátos, eddig nem látott hullámokat ver, hiszen az ellenzéki médiumok kaszálnak a Trumppal való harcon, míg Trump a folyamatos médiaszereplésen. Ezalatt komoly átrendeződés is megfigyelhető, hiszen a Fehér Ház sajtótájékoztatóin „kipukkant a médialufi”, magyarán olyan kis szereplők is lehetőséget kapnak, melyek eddig nem is álmodhattak erről. És akkor még arról nem is beszéltünk róla, hogy Trump a hagyományos médiától távol, a Twitteren a tinisztárok között hasít.
