A 2016-os év a legkevésbé sem volt unalmas, a 2017-es pedig még inkább érdekfeszítőnek ígérkezik. Volt és lesz izgalom, meglepetés, fejvakarás, homlokráncolás és szemeknek dörzsölése – kezdte tizenkilencedik évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

A történelem fittyet hány a jóslatokra

A kormányfő kiemelte: a történelem fittyet hány a jóslatokra, a liberális politika prófétáira, „beint” globalistáknak és liberálisoknak, (…) mindenkinek, aki azt hitte, tanította, terjesztette, hogy a globális, liberális világrend megváltoztathatatlan. A történelem mi magunk vagyunk, mindannyiunk a hús-vér valónkban, terveinkkel. Nem tűrjük, ha mások akarják helyettünk eldönteni, mi végre vagyunk a világon – mondta.

A legsúlyosabb tétek forognak kockán

Mi, magyarok csak kapkodjuk a fejünket. Az eddigi udvarias világpolgárok, vezetők ma hazájuk megmentéséről, a nemzetükre törő fundamentalista migránsáradatról szónokolnak. Mi ütött beléjük? Innen nézve az ember azt gondolná, a jólét elvette az eszüket – folytatta beszédét a miniszterelnök.

A legsúlyosabb tétek forognak kockán, a nyugati népek úgy érzik, nemzedékekre eldőlhet mosta a sorsuk. Lesz-e joguk a saját kultúrájukhoz, meg tudják-e védeni az európai szellemi javakat, lesz-e joguk tanulni, gyarapodni, méltósággal megöregedni? Lesz-e félelem nélküli élet, biztonság? – sorolta. A kormányfő értékelése szerint az elégedetlenség azért fordult lázadásba, mert Európa nyugati felén és a tengerentúlon “beköszöntött a nyitott társadalmak korszaka” és “megszületett politikai gondolatrendőrsége”, a politikai korrektség.

Kifejtette: a nyitott társadalom felszámolta az érvelésalapú demokráciát, helyette korrektségalapú demokrácia lett, a valódi hatalmat, a döntéseket és befolyást a választott kormányok helyett a világhálózatba fogott emberek kezébe, a médiagurukhoz, a senki által meg nem választott nemzetközi szervezetekhez szervezték ki.

Később elmondta: „ha valaki nem találja kellően elfogulatlannak és semlegesnek a magyar királyi köztévét, néha kapcsoljon át az amerikai tévékre, felüdülés lesz visszakapcsolnia”.

Bizarr koalíció

Orbán Viktor gazdasági síkon a nyitott társadalmat úgy írta le: a rókákat beengedik a tyúkólba, hogy szabadon versenyezhessenek, és arról senki sem tehet, hogy folyton a rókák nyernek. Ha “a szerencsétlen, későn ébredő európai polgárok” mégis csak a sarkukra állnának, rájuk zúdítanak néhány millió, más vallású, más szokású migránst – tette hozzá.

Elmondta, így jött létre a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten ideszállítsanak Európába sok millió migránst.

A jövő árnyékot vet a jelenre az EU-ban

Az EU-ban a jövő most árnyékot vet a jelenre – hosszú és sötét árnyékot. Ezt ők mondják saját magukról, nem mi – szögezte le Orbán Viktor. Így folytatta: a hadállások 2016-ban éles kontúrral rajzolódnak ki. A nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály, a vezetők ellen. Az EU-ban ez azt jelenti, hogy a szuverén országok állnak szemben az unionistákkal, a kormányok a brüsszeli bürokratákkal – mondta.

Ma, 2017 elején a globalista politika urai maguk helyett a nemzeteket hibáztatják, nem adják fel hadállásaikat, a népakaratot elfojtják. Ha nem a liberálisok nyerik a választásokat, akkor azt mondják, hogy ott nincs demokrácia; nem csoda, ha az EU-ban a szelepek előbb-utóbb felmondják a szolgálatot, az emberek fellázadnak, szavazataikkal kiakolbólítják a liberális elitet.

„Ebből ennyi elég is, hiszen nem az EU értékelésére gyűltünk össze, bármennyire is csábító egy magyarnak a világkormányzás távlata” – fogalmazott.

A magyarok lázadtak fel elsőként

Mi már túl vagyunk a lázadásokon, a mostaniak hozzánk képest elsőbálozók. Az elsők között építettük fel rendszerünket a mi észjárásunkból, a mi ösztöneikből, ez a nemzeti együttműködés rendszere. Hazaküldtük az IMF-et, megadóztattuk a bankokat és felszámoltuk a devizahiteleket. Fellázadtunk a munkanélküliség ellen, amiről azt állították, a modern piacgazdaságban együtt kell vele élnünk: eltelt hét év, és már 700 ezer új munkahelynél tartunk. Letörtük az energiaszolgáltatók, Brüsszel és az ellenzék akaratát. Brüsszel kijelentette, hogy a migránsokat nem szabad és nem lehet megállítani; mi megvédtük Magyarországot és mellesleg Európát is, eldöntöttük, kit engedünk be és kit nem – sorolta a miniszterelnök.

„Az igazi menekülteket persze be fogjuk fogadni: németet, hollandot, franciát, olaszt, rémült politikusokat és újságírókat, hazájukat elhagyni kényszerülő keresztényeket, akik az otthon elvesztett Európájukat majd nálunk akarják megtalálni” – fogalmazott.

A miniszterelnök fontosnak nevezte a politikai stabilitás megőrzését, annak elvesztése ugyanis olyan luxus, „amelyet nem engedhetünk meg magunknak, és nem is fog bekövetkezni, amíg mi állhatunk a kormányrúdnál”.

Képesnek kell lenni saját országunkat fenntartani

Így folytatta: képesnek kell lennünk arra, hogy a saját országunkat mi tartsuk fönn, mi működtessük.Orbán Viktor azt kérte, becsüljenek meg minden munkahelyet, minden rendesen elvégzett munkát és a munkásokat is. A magyar takarítónőket, útkaparókat, rakodómunkásokat, „culágereket” és napszámosokat a jövőben is tisztelni kell; “egy nemzet és egy ország vagyunk, nekik is megvan a helyük a mi közös jövőnkben” – fogalmazott. Mindenkire szükségünk van, a szakmunkásbért emelni kell.

„A holnap miatt nincs okunk idegeskedni, a családok talpra fognak állni és anyagilag is össze fogják szedni magukat” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: ha mindenki rendesen elvégzi a munkáját, betartjuk a törvényeket, nem lesz baj és minden évben mindenki előre léphet.

Nem ajándékba kaptuk

A magyarok jövője, ideértve a diákokét és a nyugdíjasokét is, erősödik, fejlődik. Nem ajándékba kaptuk, ezért mi dolgoztunk meg, mind a tízmilliónyian. Hamarosan elérjük a teljes foglalkoztatást. Személyesen el vagyok kötelezve amellett, hogy egy gyerek se nőjön fel úgy, hogy nem látja a szüleit dolgozni – jelentette ki a miniszterelnök. Azt is szorgalmazta, hogy a gyermekeket az iskolákban hazaszeretetre, hazafias érzelmekre, patrióta gondolkodásra neveljék.

Fekete bárányok voltunk, mára sikertörténet lettünk – mondta, utalva arra, hogy a hitelminősítők sorra felértékelik az országot, illetve nőnek a bérek, csökken a családok adóssága.

Nem szabad megsértődni az elégedetlenség miatt

Orbán Viktor feltette azt a kérdést, vajon a kormány 2016-ban jól vezette-e az országot. Szerinte “legyen bármilyen vastag vaj a kenyéren”, a magyar ember azt gondolja: szeretné azt a kormányt látni, amivel meg van elégedve. De az elégedetlenség miatt sohasem szabad megsértődni – jegyezte meg.

Épp eleget szenvedtek a magyarok bizonytalan, tehetetlen, „böszme” vezetőktől, azoktól, akik mind azt magyarázták el, mit miért nem lehet. Az önsajnálat nagy istencsapása volt az országon, az volt a szocialista kormányzás kultúrája – magyarázta.

A miniszterelnök véleménye szerint a jó kormányzás úgy viszi el a célhoz az embereket, hogy amikor a nép eléri célját, azt gondolja, nem is volt szükség a vezetőkre. Legyen 2017 olyan év – folytatta – , amelynek végén azt érezzük, ment ez, mint a karikacsapás – tette hozzá.

Öt súlyos kérdés

Idén a magyar politikának öt súlyos kérdésre kell választ találnia, öt nagy támadást kell kivédenie, ezért 2017-ben új nemzeti politikára lesz szükségünk – mondta Orbán Viktor.

Brüsszel meg akarja majd tiltani a rezsicsökkentést, „az országok független energiapolitkája helyett központi szabályozást akarnak, amivel elvennék a tagállamok ármegállapítási jogát”. A kérdés, hogy megvédjük-e a rezsicsökkentést?

A migránsok, hiába az elborzasztó tények, korlátlanul mozoghatnak Európában, amíg ügyüket el nem bírálják. A kérdés, hogy mi őrizetbe vegyük-e őket, amíg jogerős döntés nem születik róluk? – tette fel a kérdést.

A miniszterelnök kitért a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitására is. Nálunk is gondot okoz, külföldi pénzzel akarják befolyásolni a politikát. Soros György szervezetei azon dolgoznak, hogy százezerszám szállítsák Európába a migránsokat – folytatta –, azon dolgoznak, hogy letérítsék a magyar országgyűlést az emberek által a népszavazáskor kijelölt útról. Mint mondta, „itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben, ez itt Soros György határokon átnyúló birodalma”.

Brüsszel újabb és újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, kérdés, hogy akarjuk-e, képesek leszünk-e nemzeti hatáskörben tartani az adópolitikát? Fel kell készülnünk arra is – folytatta a miniszterelnök –, hogy Brüsszel támadás alá veszi a munkahelyteremtő támogatásokat.

„Ebben az öt kérdésben nekünk, magyaroknak egyértelmű választ kell adnunk, ha azt akarjuk, hogy Magyarország a 2017-es évben is győztes ország legyen. Valójában mind az öt kérdés mögött a nemzeti önrendelkezés joga húzódik meg” – mondta.

Önsajnálat helyett cselekvés

Értékelése szerint mostanra Magyarországnak végre sikerült átlépnie az önsajnálat kultúrájából a cselekvés kultúrájába. Márai Sándortól kölcsönzött idézettel határozta meg a magyar politikai vezetés vastörvényét: “nincs módunk középszerűnek lenni”. A miniszterelnök véleménye szerint a jó kormányzás úgy viszi el a célhoz az embereket, hogy amikor a nép eléri célját, azt gondolja, nem is volt szükség a vezetőkre. Legyen 2017 olyan év – folytatta -, amelynek “a végén azt érezzük, ment ez, mint a karikacsapás!” – tette hozzá.

Beszédét azzal zárta: Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Más egészségügyi források 20 halottról és 38 sebesültről tudnak. A gyalogos támadó célpontjai szemtanúk szerint a délutáni órákban hazafelé tartó bírósági alkalmazottak lehettek. A merénylő a bíróság épületének egyik oldalajtajánál robbantott.

A helyszínre számos mentőkocsi érkezett, az áldozatok száma tovább emelkedhet.

Egyelőre senki sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként, de a kormányellenes tálibok több hasonló merényletet hajtottak végre a közelmúltban különféle kormányzati intézmények ellen a fővárosban és vidéken egyaránt. Január 10-én a lázadók által elkövetett kettős merényletben 38-an életüket vesztették és több mint 100-an megsebesültek a kabuli afgán parlament épületének közelében.

Kedden órákkal korábban egy út mentén elhelyezett robbanószerkezet végzett egy magas rangú afgán tisztségviselővel, a Hak-e-Szafed körzetet vezető Abdul Halikkal Faráh tartományban. A támadást szintén a tálibok követték el.

A kabuli merénylet mindössze egy nappal az afganisztáni konfliktus civil áldozatait összesítő ENSZ-jelentés nyilvánosságra hozatala után történt. A világszervezet ebben felhívta a figyelmet a szélsőségesek által elkövetett támadások számának növekedésére. Tavaly 16 merényletben 1514 civil vesztette életét vagy sebesült meg, ami 75 százalékos emelkedést jelent a 2015-ös adatokhoz képest. Az áldozatok háromnegyede kabuli volt.

A balkáni országok sajtója napok óta kongatja a vészharangot és ökológiai katasztrófáról beszélnek a tudósítások, hiszen a most napvilágra került képeken egészen drámai helyzet látszik. Januárban gyakorlatilag teljesen kiszáradt az egykor gyönyörű tó.

Boszniában, akárcsak Magyarországon, igen kemény hideget hozott a január. A helyi áramszolgáltató ezért növelte a termelést, és maximális kapacitáson pörgette az erőmű turbináit. A tó gyakorlatilag teljesen eltűnt a térképről. A Neretva persze újra feltölti majd, de az élővilágban hosszútávú kárt okozott a megnövelt áramtermelés. A tónak olyan pontjain, ahol akár 80 méteres is volt egykor a víz mélysége, most az iszapos fenék látható. A mintegy 1400 hektárnyi felületű tó körülbelül 30 kilométer hosszú, legalább is így szokták meg a turisták és a környékbeliek. Halállománya gazdag, többek között ponty és pisztráng is él benne. A környezetvédők hivatalos adatokra hivatkozva azt állítják, hogy a vízszint ilyen drasztikus csökkentésével mintegy 2 millió példány pusztult el a legkülönfélébb halakból.

“Nem mondhatjuk, hogy nem keletkezett kár, de arról beszélni, hogy környezeti katasztrófa történt, egészen biztosan túlzás” – idézi az erőmű igazgatóját a horvát index.hr hírportál. Ramiz Zahirović, igazgató szerint a halak nem elpusztultak, hanem elvándoroltak, amikor a csapadékszegény, ám rendkívül hideg időszakban lecsökkent a vízszint a tározóban.

A lap megszólaltatta Sanel Riđanović egyetemi oktatót, aki a mostari egyetem oktatója. Szerinte 20 év alatt állhat vissza az eredeti állapot, és az 50-es évek óta kialakul ököszisztéma óriasi károkat szenvedett.

Az enyhe idő miatt egyre több területen okoz gondot a belvíz: már több mint ötezer hektárra adott ki elsőfokú figyelmeztetést a vízügyi igazgatóság. Hat védelmi szakaszon, 22 szivattyútelepen, több mint százan dolgoznak azon, hogy tehermentesítsék a földeket a víztől – mondta el az M1-en az Országos Vízügyi Igazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella. Hozzátette: a problémát a fagyott talaj okozza, mivel abba nem tud beszivárogni a felolvadt hótakaróból származó víz, ezért a hirtelen felmelegedés miatt gyorsabban alakulnak ki az elöntések.

Siklós Gabriella beszámolt arról is, hogy a Dunán az elmúlt napokban minimális vízszintemelkedés volt tapasztalható, a Tiszán pedig hamarosan jó néhány méterrel emelkedik majd a víz szintje. Az akár több métert is elérő emelkedés ugyanakkor nem okoz komolyabb árvízhelyzetet a Tisza mentén, mivel annak vízállása a valaha mért legalacsonyabb szinteken mozog, „sok hely van még a mederben” – mondta a szóvivő. A tiszai jég hamarosan zajlásnak indul és ehhez még nagyobb mennyiségű víz is érkezni fog, ezért a gátőrök, a vízügyes szakemberek fokozott figyelőszolgálatot látnak el a Felső-Tiszánál, a Sajónál és a Rábánál is.

A köd órákig is megmaradhat Vas, Zala, Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az OMSZ szerint hétfőre virradóra az északkeleti országrészben lesz sűrű, tartós köd.

Horváth Gergely családos ember, két gyermek édesapja és sikeres vállalkozó. A férfiról csak a szűkebb környezete tudja, hogy 18 évvel ezelőtt egyetemistaként, a kőszegi Jurisich Miklós Gimnázium öregdiákjaként egyike volt azoknak, akik túlélték a deutschlandsbergi buszbalesetet. A Szombat reggel című műsorban arról beszélt, hogyan lehet a tragédia tudatával évtizedeken át együtt élni, hogyan lehet ismét megtalálni azt, amiért folytatni érdemes az életet.

A baleset 1999. január 24-én történt Ausztriában. A kőszegi középiskola diákjait szállító turistabusz a stájerországi Deutschlandsberg közelében egy rendkívül meredek szakaszon a fék kihagyása és a sofőr vezetési hibája miatt túlgyorsult, letért az úttestről, és többször átfordulva lezuhant egy domboldalon egy családi ház kertjébe. Tizennyolc utas meghalt, huszonheten megsérültek.

A busz utasai főként kőszegi és szombathelyi, vagy ezekben a városokban tanuló – túlnyomórészt középiskolás – diákok voltak, kísérőkkel. A csoport első napját töltötte a sítáborban, a szállásukra tartottak visszafelé, amikor buszukat baleset érte.

A sofőrt három év szabadságvesztésre ítélték, mert tudott a fékhibáról, de nem vette azt komolyan, ráadásul úgy döntött, hogy üresbe teszi a sebességváltót, így a motorfék sem segíthetett. A férfi a baleset után súlyos fizikai és mentális állapotban élt, majd néhány évvel a tragédia után elhunyt. Korabeli híradások szerint a bűntudata miatt megbomlott lelki békéje miatt nem tudott soha meggyógyulni.

Horváth Gergely a tragédiát bordatöréssel és néhány zúzódással élte túl. Mint elmondta, a baleset után amnéziás lett, a tragédia előzményei és pillanatai nem maradtak meg benne, csak az, hogy felszáll egy buszra, de ezután „megszakad a film”. Az este hétkor bekövetkezett baleset előtt öt perccel a buszban készült videón az látszik, hogy a fiatal férfi ébren van, mosolyog, de ezekről a percekről a rendőrök is hiába kérdezték, nem tudott semmit visszaidézni. A következő emléke, hogy egy házban fekszik, a sarkánál egy fiatalember ül, és mindenki kapkod, siet, a buszuk sofőrje pedig üvölt a fájdalomtól.

Miután Horváth Gergelyt kiengedték a kórházból, és hazatért, egy évig kereste a választ arra, hogy miért ő élte túl, és miért nem a mellette ülő lány, akivel „a sors furcsa fintoraként” az utazás előtt elcserélték a helyüket – a fiatal férfi átadta ablak melletti ülését. Amikor elment az osztálytermükbe a megmaradt csomagokért, ruhadarabokért, megtalálta a lány rózsaszín kesztyűjét is. Ez volt a legkegyetlenebb, ekkor jött a kérdés, hogy miért – mondta. Horváth Gergely a turistacsoportjuk tagjainak 30 százalékát ismerte, a halottak közül pár személyt, de csak egy-kettőnek a képe maradt meg benne, mert 18 év után már eltűnnek az arcok – fogalmazott.

Járt pszichológusnál, sokat kellett beszélnie róla, mintegy önrehabilitációt folytatott. Úgy vette észre, hogy más túlélők is, akik nem fojtották el magukban a történteket, folyamatosan tudtak róla beszélni, és egyre inkább jöttek elő az emlékeik – mondta.

Csoportterápiával ért fel, amikor a túlélők egy grazi tanár közreműködésével egyhetes horvátországi nyaralásra mentek. Ott mindenki elmesélhette, hogy mire emlékszik. Horváth Gergely szerint nem szabad eltemetni a traumát, a feldolgozásának egyetlen titka van, az, hogy minél többet beszélni kell róla, ahogy ők is tették éveken keresztül. Az első év borzasztó volt, már a családja is unta a történetet, de fél év után azt vette észre, hogy nem sírja el magát, és nem kínozza magát azzal, hogy rájöjjön, mi történhetett.

A baleset után sikerült felállnia, azóta megházasodott, apa lett és a munkájában is sikeres. Mint hangsúlyozta, hisz a sorsban, abban, hogy vannak még feladatai, amiket elvégezhet. Arról is beszélt, hogy a sokáig dédelgetett kérdésére, hogy miért élte túl a deutschlandsbergi tragédiát, most, a januári veronai buszbaleset után „esett le” neki a válasz, amikor két alvó gyerekére nézett. „Itt a válasz: ott a két gyerek, azért” – mondta.

Megjegyezte, a baleset után két évvel visszatért Deutschlandsbergbe síelni, ahol mindkét lábát eltörte.