Bárczay emlékszobát nyitottak Miskolcon
2010 óta június 4-én minden évben emlékezünk a Nemzeti Összetartozás napjára. Ehhez közeledvén, az ősök tiszteletére hozták létre Miskolc egyik legszebb nemesi kúriájában a most átadott emlékszobát és kiállítást.
A rendezvény díszvendége volt Bárczay Ágnes is, aki elmondta, sok rosszban volt részük, de hál’ Istennek ez mostanra megváltozott.
– Köszönjük szépen mindenkinek, aki részt vállalt az emlékszoba megvalósításában – mondta. – Nagyon örülök neki, nagy megtiszteltetés számunkra.
A Bárczayak az elmúlt nyolcszáz évben több községben birtokosok voltak Borsod és Abaúj vármegyében, a miskolci kastélyon kívül több, Észak-Magyarországon és az ország más részén általuk építtetett kastélyt és kúriát ismerünk. Templomokat, malmokat építettek, munkát adva a helyi embereknek, példát mutattak segítségnyújtásból, legfőképpen nemzetünk iránti odaadásból és hazaszeretetből.
A vendégeket köszöntő Csöbör Katalin országgyűlési képviselő kiemelte, a Bárczayak nemcsak nevükben, de lélekben is nemes emberek voltak, maradandót alkottak az országban, mindig a haza javát szolgálták, patrióták voltak.
– Most próbáljuk helyrehozni, azt, ami a világháború után történt – fogalmazott a politikus, egyúttal kifejezve örömét, hogy most már van egy olyan szoba, ami megközelítően úgy néz ki, amilyen a korabeli helyiség lehetett.
A rendezvényt Pfliegler Péter nyitotta meg. Az alpolgármester kiemelte, a Bárczayak nemesi családja, sorsuk, meghurcoltatásuk – és a remények szerinti újra felemelkedésük – nemcsak egy családra, hanem nagyon sokakra igaz volt.
– Holott a sok éven keresztül üldözött, lenézett, igaztalanul vádolt és kisemmizett nemesi családok jelentős része minden korban hozzájárult Magyarország fejlődéséhez, az emberek jobblétének megteremtéséhez. Ezek a családok valóban szerették és tisztelték a hazát – fogalmazott.
Az alpolgármester felelevenítette a Gárdonyi művelődési ház történetét, a feledhetetlen koncerteket, kulturális eseményeket, majd ismertette, a ház sajnálatos leépülését követően 2010-ben kezdődött az újra felemelkedése.
– Vallom: nemzet, város és család csak akkor fejlődhet igazán és tartósan, ha van hite, tiszteli múltját, arra építve fejleszti jelenén át jövőjét – emelte ki.
A nagy múltú Bárczay família egyike az ország legrégibb nemesi családjainak, eredetüket a XIII. század elejére vezetik vissza. Ősi fészkük a Felvidéken lévő Abaúj vármegyei (Kassa melletti) Bárca (régiesen Bárcza) település volt, de már több évszázada volt birtokuk Hejőcsabán is.
Barta Gábor önkormányzati képviselő elmondta, régi adósságuk volt már a Bárczayakkal szemben, az emlékszobával, a képekkel, festményekkel, portrékkal, családfával pedig a kúria visszakapott valamit a régi fényéből.
– Amikor Gonda Erika igazgató felvetette az ötletet, azonnal melléálltam, és a lehetőségeimhez mérten támogattam – mondta a politikus, hozzátéve, biztos, hogy a kúria tovább fejleszthető. – Valahogy mindig megtalálja azokat az embereket a kastély, akik ide szépséget, jót, kultúrát akarnak hozni. Bízom tehát benne, hogy folytatódik a megkezdett folyamat.
Önkéntes munkával a hőseinkért
Festették a sírköveket, gereblyéztek, irtották a bozótot – minden segíteni vágyó embert vártak szombaton az I. világháborúban elesett hősök sírjához, hogy a méltatlanul elfeledett, a miskolci cserkészek által felkarolt nyughelyet méltó állapotba állítsák vissza.
Jerney Péter, a Magyar Cserkészszövetség Második kerületének elnöke elmondta, először 2004-ben fogtak bele a temető gondozásába, akkor még méteres akácos takarta a temetőt. Akkor még senki nem tudta pontosan, hány sír található ott, mekkora a temető kiterjedése. Aztán elkedzték kitisztítani, és ekkor szembesültek azzal, hogy a terület nem pár tucat hősi halottat rejt, hanem több százat.
– Gyakorlatilag 5-6 évig csak azért dolgoztunk itt, hogy a gaztól megtisztítsuk a területet – mondta a helyszínen Jerney. – Utána pedig sokszor szó szerint a tíz körmünkkel kapartuk ki a sírköveket. Így már meg tudtuk számolni: 660 első világháborús hősi halott nyugszik itt!
Mivel látták, hogy a cserkészek önmagukban kevesen lesznek erre a nagy feladatra, így kapcsolódott be a munkába a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Család-, Esélyteremtési és Önkéntes Ház. Évente 2-3 nagyobb szabású akciót szerveznek, ezeken mindig más-más munkafázishoz jutnak előre.
– „Kiszabadítottuk” a sírköveket, elkezdtük a sírkatasztert elkészíteni. Egyre több család, és civil szervezetek jöttek ki, most pedig az önkormányzati munkatársak is sokan jelentkeztek. Ilyen nagyszabású akciót emlékeim szerint még sosem szerveztünk, több mint hetvenen jelentkeztek. És még ilyen, a maihoz hasonló közös főzés, piknik sem volt még. És ha már ilyen sokan vagyunk, belevágunk a nevek feltérképezésébe is – mondta el az elnök.
Az esemény fővédnöke Pfliegler Péter alpolgármester volt.
A Miskolc belvárosához közel lévő, elhagyatott I. világháborús sírok gondozásának ötlete 1992-re nyúlik vissza, amikor Kapusy László Pál, a 19. Bükk cserkészcsapat akkori parancsnoka indíttatására a cserkészek gondozásba vették a temetőt. Ez a hely a Miskolc – Tetemvár területén (a híres deszkatemplomtól és temetőtől nem messze), a szépen gondozott és karbantartott „Hősök temetője” mellett kb. 50 méterre található.
A sírokat helyenként több méter magas, sűrűn benőtt akácos és bozótos fedte el, olyannyira, hogy a temető szomszédságában élő helyi lakosok is csak a sírok legelején lévő emléktáblából tudták, hogy a területen katonai temető található. A sírköveket teljesen bemosta az eső és ellepte a moha, alig pár centiméter állt ki a kövekből. Hosszú évek, évtizedek óta nem gondozta senki a temetőt, és a természet sajnos óriási kárt tett az egykor nagy tisztelettel eltemetett katonák sírjaiban.
Emlékszobát neveztek el Kelemen Didákról a Földes Gimnáziumban
A szerzetes halálának évfordulójára szervezett emléknapon Kalna Zsolt köszöntötte az érdeklődőket. A minorita tartományfőnök, plébános úgy fogalmazott, a most megáldott terem volt az iskola kápolnája, imaterme korábban.
– Az áldással valamennyire visszakapja ezt a funkcióját a terem. Didák atya szellemisége itt van a falak között, egyre szorosabb a kapcsolatunk a gimnáziummal – húzta alá.
Veres Pál igazgató annak a véleményének adott hangot, hogy ünnep is az emléknap azáltal, hogy az iskola termei közül elsőként neveznek el egyet valakiről – nem is akárkiről, hiszen Kelemen Didák volt az intézménynek, pontosabban annak egyik jogelődjének alapítója.
– Hitvallásom, hogy egy iskola nem pusztán a falak, az itt lévő tanárok, diákok, sokkal inkább az az évtizedes, évszázados hagyomány, ami az egymást követő évfolyamok, tanári generációk életén keresztül beleivódik a „falakba”. Egy intézmény lelkülete, értékítélete, amiket képvisel a tanítás-nevelés folyamatában, az nem egy pillanat alatt alakul ki, hanem hosszú évtizedek során – fogalmazott a gimnáziumi igazgató.
Miután az emlékszobát megáldották, az esemény résztvevői – köztük alapítványok, civil szervezetek, egyházak és iskolák képviselői – megkoszorúzták Kelemen Didák emléktábláját, majd a Kelemen Didák díj átadása következett.
Diplomakoncertet adott Seres Ildikó a Zenepalotában
A komolyzene iránti szeretete még gyermekkorában kezdődött…
– Hat éves korom óta része az életemnek a komolyzene – emlékszik vissza a színművész. – Olyan szerencsés voltam, hogy az énekzenei általános iskolámban Kodály-növendék énektanárom volt. A Kodály-módszert olyan fantasztikusan adta át, hogy a középiskolában, de még a főiskolán is abból „éltem”, amit általánosban megtanultam tőle szolfézsból.
Seres Ildikó számára a zene élete alapelemévé vált. Győrben énektanári diplomát szerzett, de az oktatás akkor még eszébe sem jutott. Egyik tanárának köszönhetően azonban fordulatot vett az élete: Kovács Brigitta, az Operettszínház primadonnája elvarázsolta, és a színház lett az új irány. Friss diplomásként már a győri teátrumba vezetett az útja, ahol kezdetben a kórust erősítette, majd megtanulta a színészetet is.
– Az akkori igazgató, aki egyben a főrendező is volt, Bor József tanított meg a „színházra”, tőle kaptam meg azokat az alapokat, amiket aztán magam is fejlesztettem tovább – meséli a színművész.
Ezúttal pedig elvégezte a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének Tanár-Zenetanár-Magánének Mester szakát is. Tanulmányai végéhez érve diplomakoncertet adott a Zenepalotában.
– Nehéz anyag volt, technikailag és felépítésében is, komoly műsort sikerült összeállítani a diplomakoncertemre. Nem is húztam be a kéziféket, az erőbeosztással volt is egy pici gond – jegyzi meg a színművész, de a közönség máshogy látta: a siker hatalmas volt!
Seres Ildikó családjában nagyon sok pedagógus volt, így aztán nem véletlen, hogy az oktatás közel áll a személyiségéhez, a vérében van, de a miskolci évekig valahogy kimaradt az életéből.
– Amikor 25 éve Miskolcra szerződtem, akkor indított egy színi tanodát az itteni színház. Az akkori művészgárdából én voltam az egyetlen, akinek pedagógus diplomája volt, az egyértelmű volt tehát, hogy én is fogok tanítani. Annyira megszerettem, hogy azóta folyamatosan tanítok – mondja. Színészeket, táncosokat tanít például, a társulatban is sok egykori diákja mutatja be tehetségét, előadásról előadásra. Tanította például Varga Andrea és Molnár Sándor Tamás színművészt is.
Seres Ildikó számára a tanításban az a legfontosabb, hogy tiszteli és szereti a növendékeit. Saját bevallása szerint persze tud szigorú is lenni, de elsősorban a szeretetben, az egyenlő bánásmódban, a pozitív megerősítésekben és a lehetőségek megteremtésében hisz.
Legutóbbi koncertjével az egyetem elvégzését ünnepelte, de emellett egy kicsit azt is, hogy már 25 éve erősíti a miskolci teátrum társulatát.
– Nagyon vonzó volt számomra, hogy Miskolcon sokat és sokféle műfajban fogok dolgozni, mert korábbi munkahelyemen, Kecskeméten elsősorban operetteket játszottunk. Vonzott a próza, a kísérleti előadások, opera, musical és esetleg tanítás – tetszett ez a sokszínűség. És az sem volt mellékes, hogy nem egy idegen városba jöttem, hiszen édesapám abaúji származású, nagy a rokonság a régióban – mondja.
Seres Ildikó tehát hazaérkezett, és végleg otthonra talált Miskolcon és a színházban. Nem csupán primadonnaként alkot jelentőset, hanem prózai szerepekben is kiváló, és rendezőként is bizonyította már tehetségét.
Városfejlesztési eredményekről tartott előadást Miskolc polgármestere Budapesten
Miskolc polgármestere elmondása szerint örömmel tett eleget a gazdasági napilap felkérésének, és a konferencián büszkén számolhat be a főváros és az ország közvéleménye előtt a város innováció és az okos város kialakítása terén elért példaértékű eredményeiről, sikereiről és terveiről.
Kriza Ákos előadásában napjaink városfejlesztési kihívásairól és lehetőségeiről beszélt, bemutatva azokat a nehézségeket, amiket le kellett, illetve le kell még küzdenie Miskolcnak. Ismertetett néhány jó példát, amik beváltak, jól működnek nálunk, és amiket bizony néhány nagyváros polgármestere irigyel is Miskolctól.
– 2010-ben felmértük, és három nagyobb körbe csoportosítottuk a problémákat, amik a közbiztonságot, az élhető város kialakítását és a munkahelyteremtést érintették. Nehézséget jelentett, hogy egy önkormányzat hivatali struktúrája, a közintézmények, a cégek, a hivatal széttördelt működése gátolta ezeknek a folyamatoknak az összekapcsolását – fejtette ki a városvezető.
– Először tehát meg kellett határoznunk azt a víziót, ami alapján haladunk előre. Aztán egy állandó, az igényeknek és a lehetőségeknek megfeleltethető, rugalmas, változásra képes várost tűztünk ki célul, és ebből vezettük vissza azokat a struktúrákat, amiket el szeretnénk érni, és ezekhez rendeljük az erőforrásokat – húzta alá a polgármester, hozzátéve, hogy „számunkra ez a smart city, ez az okos város”.
– Meglátásom szerint a várospolitikai elképzeléseket egy nagyon magas szakmai kompetenciával bíró grémiumnak kell kialakítania, kapcsolatban állva az összes ágazati szereplővel, akik a városirányításában részt vesznek – folytatta az előadást Kriza Ákos. – Elengedhetetlen folyamat, hogy a városüzemeltetés és a –fejlesztés egy összefüggő egészet képezzen.
De mit jelent ez a miskolci gyakorlatban? A munkahelyteremtés, a közbiztonság erősítése, és az élhető város kialakítása került a prioritáslista élére, amikor a mostani városvezetés megkezdte a munkáját.
– A közbiztonság helyzete fokmérője egy város élhetőségének. Az elmúlt 5 év alatt 50 százalékkal csökkent a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma Miskolcon. Sokat fejlesztettünk a kamerarendszeren, és ez jelentősen hozzájárult a javuláshoz. Idén elkezdődik a kivitelezése az egész város bekamerázásának. Egy olyan szoftverrel szereljük fel a rendszert, amely már a bűncselekmények gyanúját is érzékeli, de a rendszer nemcsak a bűnöző elemek kiszűrésére lesz alkalmas, hanem a közlekedés-felügyeletnek is nagy támogatást jelent majd – sorolta Kriza Ákos, hozzátéve, ezt aztán bekötik egy létrehozandó városirányítási központba, amelyet hazánkban még csak filmekben láttunk.
– Az élhető, modern város gyors ügymenetet, ügyintézést kínál a polgárai számára. Ezért most dolgozunk egy olyan városirányítási rendszer létrehozásán, amelyben nincsenek elveszett, kallódó ügyek a hivatal különböző osztályain, mérhető lesz az ügysebesség, átlátható és számon kérhető a rendszer, ebben már tettünk előre lépéseket – mondta el Kriza Ákos.
Fontos feladat az intelligens közlekedési rendszer kialakítása is – ez 2017 egyik nagy projektje. Emellett olyan informatikai fejlesztéseket is elindítanak, amelyek nemcsak a város cégeit, intézményeit, hanem a lakosságot is támogatják, hozzáférhetőek a számukra is. Ide sorolhatjuk a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó applikációkat például.
Fenntarthatóság – ezt a szót manapság úton-útfélen hallani. Miskolc azon kevés város közé tartozik, ahol már több mint 50 százalékban megújuló energiát használnak a hőszolgáltatásban. A megújuló villamosenergia-termelés területén is egész jól állunk, olyannyira, hogy az idén még napelempark is létesül Miskolcon. A megújuló alapú energiatermelőket pedig egy okos hálózati központba „kötik be”, aminek köszönhetően 177 önkormányzati tulajdonú közintézményben, és 472 bérlakásban valós időben, központilag nyomon követhetővé válnak a fogyasztások, észlelhetők lesznek az esetleges meghibásodások. Sőt, ez az okos mérő és irányító rendszer arra is képes lesz, hogy amikor túltermelt ingyen energiánk van, akkor azt átirányítja egyre több és több közintézménybe, sorra kapcsolva be az új fogyasztókat.
– Bátran állíthatom, hogy Miskolc elindult abba az irányba, hogy 100 százalékban megújuló energiát hasznosító, energetikailag önellátó város legyen – hangsúlyozta Kriza Ákos.
A fenntarthatóságot nem csupán az energiatermelésben, energiaszolgáltatásban, hanem a közösségi közlekedésben is központi kérdésként kezelik. Hazánk legmodernebb villamos-, valamint környezetbarát CNG gázüzemű autóbusz flottája szolgálja a városlakókat és az egyre nagyobb számú turistát, akik a városba látogatnak. Minden járművön free wifi érhető el. A turizmusban óriási potenciál van Miskolcon – ez egyre jobban látszik az idegenforgalmi adatokban is –, ezért mind a Modern Városok programban, mind pedig a TOP-os fejlesztések során olyan projekteket dolgoztak ki, és indítanak el, amelyek a turizmust mint stratégiai szegmenst a leginkább erősítik.
– Ennek jegyében folytatódik a Miskolctapolcai Strandfürdő, a lillafüredi rész és a Diósgyőri vár fejlesztése. A 2020-ig terjedő időszakban összesen mintegy 14 milliárd forint fejlesztési forrást költünk el a turizmusra – húzta alá a miskolci polgármester.
– Egy 21. századi város nem fejlődhet a gazdasági szereplőkkel való szerves, rendszerszintű együttműködés nélkül. Ezért a miskolci városfejlesztési modellben az ipari parkok fejlesztése, a betelepülő, és a városban jelenlévő cégek támogatása egyaránt fontos szerepet tölt be. Mindkét ipari parkunk megtelt az elmúlt évek során, ezért még az idén megkezdődik egy új, 1000 hektáros ipari park kialakítása. De ennél is fontosabbnak tartom a szakképzés rendszerének kérdéskörét, amelyet pontosan úgy alakítunk ki, hogy kiszolgálja a gazdaság igényeit. Sőt: Miskolcon egy olyan rendszer létrehozásán dolgozunk, amely figyelemmel követi a gyermekeket az iskoláskor kezdetétől egészen a munkába állásukig, illetve felsőfokú tanulmányaik végéig. Én ebben látom azt a megoldást, amely a most még nem látható gazdasági, munkaerő-piaci kihívásokra is választ tud majd adni – fogalmazott Kriza Ákos.
Miskolc a Green City elvek mentén építkezik
Az Élet újraértelmezése: Interdiszciplinaritás a fenntartható városi zöldinfrastruktúra megvalósításában – ez volt a címe a csütörtöki konferenciának, amit a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. rendezett meg a Construma Nemzetközi Építőipari Kiállítás és Vásár keretében.
Vécsi György, a Miskolc Holding Igazgatósági Tanácsának tagja is előadást tartott a konferencián. Az energetikáért felelős polgármesteri biztos a döntéshozó szemszögéből mutatta be a városi fenntarthatóság iránti elköteleződést, hiszen Miskolc az elsők között csatlakozott 2011-ben a green city mozgalomhoz.
A polgármesteri biztos a Miskolc Televízió riporterének kiemelte, Miskolc már most is zöld város.
– Az évek során óriási lépéseket tettünk több területen efelé. A távhőszolgáltatást például most már több mint 50 százalékban megújuló energiával látjuk el, de teljesen átalakult a város közösségi közlekedése is – ismertette. – Több olyan projektünk volt már, ahol a Green City elveket alkalmazva építkeztünk, ilyen volt például a Diósgyőri vár, a Miskolctapolcai Strandfürdő vagy a főtér tervezése.
A jövőbeni tervekkel kapcsolatban Vécsi György elmondta, továbbfejlesztik a megújuló energiával kapcsolatos projekteket, de a városrészek azáltal is élhetőbbé válnak, hogy javítják a csapadékvíz-elvezetést, illetve bővítik a kerékpárút-hálózatot is.
Önkéntes területvédelmi tartalékos századokat hoznak létre
Demeter Ervin kormánymegbízott elmondta, a tartalékos állomány építése jelenleg is zajlik és egy újabb, jelentős lépés történt az ügyben: megyei és járási szinten a kormányhivatalok bevonásával önkéntes területvédelmi tartalékos egységeket hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy a megye 16 járásában egy-egy önkéntes századot állítanak fel a tervek szerint még az idén, melynek tagjai megfelelő kiképzést és ismereteket kapnak. Így akár honvédségi, határvédelmi, de akár árvízvédelmi feladatok elvégzésére is készek lesznek.
– A tartalékos területvédelmi állomány persze alapvetően a megyék területén lévő problémákkal foglalkozik majd, de ha úgy hozza az élet, akkor akár máshol, például a déli határszakaszon is be tud segíteni – húzta alá a kormánymegbízott.
Demeter Ervin hangsúlyozta, „az ország védelmi képessége szempontjából is elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan tartalékos erő, ami ha szükséges, bevethető”.
– Ez egy helyes dolog, a rendszerváltás óta elég sokat késett, az élet azonban bebizonyítja, hogy nem várt dolgok történhetnek és a védelmi képességeinket igenis karban kell tartani! A migránsáradat feltartóztatása mellett például jöhetnek a 2010-eshez hasonló természeti katasztrófák is – mutatott rá.
A tartalékos egységek felállításához kapcsolódik, hogy megalakult a Honvédelmi Sportszövetség, ami a szakágai révén a lövészettől a dzsúdóig számos lehetőséget kínál majd. A szövetség közfeladata az állampolgárok önkéntes vállaláson alapuló honvédelmi felkészülésének biztosítása. Ennek megfelelően, az általános fizikai felkészültségen túlmenően támogatja a honvédelmi ismereteket, különösen a lőkészséget, a tájékozódási képességet, a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet, valamint a honvédelmi szempontból hasznosítható, speciális technikai tudást fejlesztő sportokat és tevékenységeket, valamint biztosítja az ezekhez szükséges biztonságos körülményeket és infrastrukturális hátteret – olvasható az alakuló ülésről tudósító honvédelem.hu oldalon.
A Kormányhivatali Mozaik aktuális adását hétfőn este fél 8-tól tekinthetik meg a Miskolc Televízióban. A fentieken túl szó esik majd a közigazgatási reform aktuális helyzetéről és a megyei kormányhivatali épületek felújításáról is.
Kutyás felvonulás Miskolc belvárosában
Az Állatok világnapját október 4-én ünnepeljük. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja. Miskolcon immár harmadik éve rendeznek családi programot az évfordulóhoz közeli időpontokban.
Sashalmi László, a Belvárosi Liget szervezője a Miskolc Televíziónak elmondta, a program alapötlete az volt, hogy egy helyen nyújtsanak bemutatkozási lehetőséget a környékbeli, állatokkal foglalkozó alapítványok, szervezetek számára – ez az országban is egyedülálló dolog, emelte ki a szervező.
Ismertette, a felelős állattartás, a családok és az állatok kapcsolata, az állatvédelem szerepe és helyzete, a tolerancia gyakorlása áll a rendezvény fókuszában. Célkitűzésük a látványos kutyás felvonulással az, hogy felhívják a figyelmet az állatok jogaira, a tél közeledtével a kóbor állatokra való odafigyelésre.
Ennek szellemében szervezték meg a délutáni programokat – köztük kutyaiskolák, képzőhelyek bemutatóit, viselkedési tanácsadást –, valamint a Városház tér és a Centrum közötti közös sétát.
Kisfalvi Nyina, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány vezetője is részt vett természetesen a szombat délutáni programon. Elmondta, nagyon sok megmentett kutya kerül megfelelő otthonba, jó gazdához – és ők szívesen mutatják meg kedvenceiket egy-egy ilyen program alkalmával is.
- Ugyanakkor számunkra ez egy kitűnő alkalom arra, hogy megmutassuk a még gazdát kereső állatainkat is – fűzte hozzá.
Generációk együtt – családi nap Komlóstetőn
A főzőversenyt már délelőtt elkezdték a komlóstetőiek, de idővel egyre többen mentek ki a Bike Parkba, ahol az eseményt Gazdusné Pankucsi Katalin nyitotta meg. Az önkormányzati képviselő reményét fejezte ki, hogy a program felhőtlen jó kedvet és szórakozást hoz a családok minden tagja számára.
– Minden évben azt látom, hogy a családi napon gyermekek, szülők és nagyszülők egyaránt részt vesznek, és az egész délutánjukat itt töltik. Én annak örülök a legjobban, amikor együtt látom a családokat – fogalmazott Gazdusné Pankucsi Katalin, akinek a támogatásával valósulhatott meg a családi nap.
Színes és változatos programok várták a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt a nap során, a színpadon folyamatosan váltották egymást a helyi fellépők és a vendégelőadók.
A „réti programok” között pedig volt középkori Játszóház, ügyességi játék, de Janpi bohóc is rengeteg vicces pillanatot szerzett a kicsiknek.
A rendezvény – melynek védnöke Kriza Ákos polgármester volt – szervezői között megtaláljuk a Komlóstetői Kerékpáros Sport Klubot, csakúgy, mint a Komlóstetői Általános Iskolát, a Szeder úti Óvodát, valamint a Zöld Sziget Komlóstetőért Egyesületet és a 750. sz. Nagy Lajos király cserkészcsapatot.
Vitorlásverseny a Hámori-tavon
Bödör Gergely, a Deboti VSE szakmai vezetője a verseny megkezdése előtt, szombat délelőtt sajtótájékoztatón ismertette, a Hámori-tó Zöld szalagjáért futnak ma a versenyzők, lézer és optimist hajóosztályban. Az a hajó nyer, amelyik 90 perc alatt a legnagyobb távot képes megtenni.
– A verseny különlegességét az adja, hogy egy csodás környezetben rendezzük meg, ahol a nézőkhöz nagyon közel, szinte karnyújtásnyira vannak a hajók. Ilyen testközeli élményre egy vitorlásversenyen máshol nincs lehetőség – fogalmazott.
Még a ’30-as években vitorláztak egyébként ezen a tavon, egyetlen egy versenyt is lebonyolítottak itt, ennek azonban nem volt folytatása. Nem úgy a mostaninak! A tervek szerint hagyományt tudnak teremteni.
– Ez a megmérettetés azért is fontos, mert meg tudjuk nézni a tó vitorlás „kapacitását”, teherbíró képességét, a tapasztalatok tükrében szeretnénk megszervezni a következő versenyt. Reméljük, az idei, főleg regionális verseny jövőre országossá növi ki magát. Pár év elteltével pedig akár nemzetközi versenyzőket is szeretnénk majd itt rendezni! – beszélt a tervekről Bödör Gergely.
Litkey Farkas Európa legrangosabb tókerülő versenyének, a balatoni Kékszalag tizenegyszeres győztese a verseny fővédnöke. A vitorlázó négyszer nyerte meg a Balaton kerülő szóló versenyt, a Soling hajóosztály világbajnoka, sokszoros magyar bajnok, olimpikon. Elmondta, örömmel látják a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségében, hogy egyre több helyen egyre értékesebb munka folyik. Miskolc környékén hosszú évek, évtizedek óta ez a helyzet.
– Ez a környezet egyszerűen fantasztikus! Reális a célkitűzés, hogy itt nemzetközi versenyt rendezzenek, meg lehet csinálni – szögezte le a vitorlázó.
A vitorlásverseny vasárnap, külön futamokkal folytatódik.
