Vendégségben Hejőcsabán – tavaszköszöntő nap a Gárdonyiban
Opera és operett slágerekkel köszöntötték a tavaszt a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. A jó hangulatról többek között Eperjesi Erika, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze gondoskodott. A rendezvényre szépkorúakat vártak Hejőcsabáról, de érkeztek az Avasról és a Csabai mellett a Győri kapuból is.
Köztük volt Czél Ferencné is, érdeklődésünkre kiemelte, nagyon sokat számítanak a szépkorúaknak az ilyen rendezvények.
– Tulajdonképpen ilyenkor tudunk összejönni, itt találkozhatunk a régi ismerősökkel, korunkbeliekkel – fogalmazott.
A művelődési házban egymást követik a rendezvények. A báli szezon programjai után most már a tavaszt köszöntötték, a programoknak pedig mindig kedves vendégei az idősek. Kiss Ákosné Gonda Erika intézményvezető elmondta, kulturális műsorra és egy finom ebéddel várták a tavaszköszöntő rendezvényükre a szépkorúakat.
– Biztos vagyok abban, hogy mindig nagyon szívesen jönnek hozzánk a vendégek – tette hozzá.
Közösségben lenni jó – ezt bizonyítja az is, hogy a rendezvényre több mint száz nyugdíjas érkezett. Barta Gábor (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő kiemelte, most ennek adnak egy keretet a programmal.
– Nagy öröm számunkra, hogy ennyien eljöttek közénk – köszöntötte a résztvevőket Barta Gábor, hozzátéve: bizakodhatnak abban a nyugdíjasok, hogy lesz folytatása az eseménynek, és akkor még többen részt vehetnek majd rajta.
A Gárdonyi Géza Művelődési Házban első alkalommal rendezték meg a tavaszköszöntőt. A szervezők pedig szeretnék tehát, ha ez a program hagyománnyá válna.
Magyar vagyok… Határtalanul – Hazafias rajzok a Művészetek Házában
Tánccal, zenével és verssel készültek a szerda délutáni programra a komlóstetői iskolások – így emlékeztek meg az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharcról. A falakon pedig rajzok sorakoznak. Alkotásaikkal a gyerekek azt mutatták meg, mit jelent számukra magyarnak lenni.
Sztanev Janka például egy fán ülő turulmadarat rajzolt, alatta pedig Emese, Álmos vezér anyja látható, akinek egy folyó a haja – mutatta be rajzát a fiatal a Miskolc Televíziónak.
Emese álma népszerű témának bizonyult, File Zsófia is őt rajzolta le. Nála azonban tüzes a haja a fejedelemasszonynak, hiszen – fogalmazott a diák – „ez egy mese, és úgy gondoltam, hogy bármi lehet benne”.
Volt aztán, aki a Szent Koronát, Mátyás királyt, vagy éppen Erős Pistát örökítette meg. Sokan a mesék világát vették alapul. Lipták Dorina egy ötfejű sárkányt rajzolt, mert elmondása szerint szereti a mesék világát, mert az nagyon szép és fantáziával teli.
Idén 540 rajz érkezett be határon innen és túlról, 230 alkotás került a falakra, közülük 50-et díjazott a szakmai zsűri. A rajzpályázat 25 éve szólítja meg a fiatalokat. Szendrei Gyula, a Komlóstetői Általános Iskola igazgatója elmondta, intézményük hetedik éve rendezi meg a kiállítást, és ők terjesztették ki a pályázatot a Felvidékre, Délvidékre, Kárpátaljára.
Minden évben március 15-höz kapcsolódva nyílik meg a kiállítás, ami a miskolci ünnepségsor szerves részét képezi. Alakszai Zoltán, Miskolc jegyzője úgy fogalmazott: a mai fiatalok a márciusi ifjak örökösei.
– Hazánkban 170 éve minden márciusban feltesszük azt a kérdést, hogy mit is jelent számunkra magyarnak lenni. Most idén ezen pályázat keretében 540 gyerek adott erre választ – tette hozzá.
A diákok hazafias rajzai március 27-ig tekinthetőek meg a Művészetek Házában.
A fények ünnepe - hanukai gyertyagyújtás Miskolcon (Képgalériával)
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija érdeklődésünkre elmondta, a miskolci hitközség első alkalommal szervezett hanukai gyertyagyújtás a városban.
– Azt gondolom, hogy ennek nagy jelentősége van, és nagyon fontos – hangoztatta Köves Slomó, aki kifejtette: Európa és benne Magyarország civilizációs értékrendje, ami meghatározza a mindennapjainkat - a család, a felebaráti szeretet, a munka értéke - mind-mind a közös zsidó-keresztény gyökereken, hagyományokon alapulnak.
Korunkban pedig – folytatta a vezető rabbi – különösen fontos az, hogy megerősítsük kötődésünket a gyökereinkkel, és együtt azt is felfedezhetjük, hogy a hagyományaink, értékeink nincsenek is olyan messze egymástól.
– Erre egy-egy ilyen nyilvános ünnepség is jó alkalom erre, hiszen a járókelők kicsit belekóstolhatnak abba, milyen is egy zsidó ünnep, és láthatják, hogy tulajdonképpen nagyon hasonlóak a hagyományaink – húzta alá Köves Slomó, hozzátéve, ez talán egy kicsit az emberek szívét is egymás felé fordítja.
Hanuka a fények ünnepe. Az elnevezés a jeruzsálemi Szentély visszafoglalására és felavatására utal, amelyre akkor került sor, amikor a Makkabeusok győzelmet arattak a szír-görög megszállók felett. Ekkor történt az a csoda, hogy az egy napra elegendő szent olaj nyolc napig égett a templomban. Ennek emlékére gyújtanak a zsidók 8 napon át gyertyát.
A miskolci hanukai ünnepség előtt, vasárnap délelőtt tűzifaosztást is szervezett az EMIH szeretetszolgálata. Az adományosztás során mintegy 30 sajóbábonyi, nehéz körülmények között élő nagycsaládnak segítettek, önkéntesek közreműködésével. A tűzifaosztás Köves Slomó vezető rabbi és Szilágyi Nóra a CEDEK Szeretetszolgálat vezetőjének részvételével, és Mága Zoltán hegedűművész támogatásával valósult meg.
Fuchs Jehosua, az EMIH miskolci rabbija rámutatott, a faosztással is szerették volna hangsúlyozni az ünnep üzenetét, szerettek volna átvitt értelemben is fényt vinni a rászoruló családok otthonaiba. – Miskolcon pedig ezzel a közös alkalommal is jelezzük, hogy együtt vagyunk – mutatott rá.
Az olajmécsest a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka hatodik napján tartott ünnepségen Kriza Ákos polgármester, Fuchs Jehosua rabbi és Köves Slomó, EMIH vezető rabbija gyújtotta meg közösen.
A gyertyagyújtáson a budapesti Sabbathsong Klezmer Band adott élő koncertet, emellett friss hanukai fánkokkal, kóser finomságokkal, zenével és tánccal is várták az érdeklődőket.
Tavasszal már az új telephelyén kezdi meg a gyártást az Ongropack
A minőségi PVC-termékeket – kemény lemezeket, nyújtható fóliákat, és a folpackot – gyártó Ongropack Kft. 1993 októberében alakult a BorsodChem Zrt. leányvállalataként. Sikeres kivásárlását követően, 2009-ben magyar tulajdonú céggé alakult és dinamikus növekedésnek indult mind a hazai, mind az export piacokon. Mint Kovács F. László, az Ongropack Kft. tulajdonosa a Miskolc Televíziónak elmondta, néhány évvel ezelőtt úgy ítélték meg, hogy a korábbi telephelyüket kinőtték, ezért újat kerestek, és Szirmabesenyő és Miskolc között találtak is egy arra alkalmas területet. A tervezést 4-5 évvel ezelőtt kezdték meg, a kivitelezési szerződést tavaly novemberben írták alá.
– Ma elmondhatjuk, hogy egy év után olyan állapotában van a beruházás, ahogy a kivitelező azt vállalta. A használatba vételi engedélyeket a létesítmények nagy részére egy hónapon belül megkapjuk – tudatta Kovács F. László.
A vállalat három lábon áll: mind az élelmiszer- és a gyógyszeripar, mind az építőipar használja a PVC-bázisú termékeiket. Ma már 13-14 milliárd forintos árbevétele van a cégnek évente, és közel 250 főt foglalkoztat.
– A terveink szerint jövő év végén már megközelítőleg 280-290 munkatársunk lesz. A csarnokok márciusra teljesen elkészülnek, ekkorra várható a gyárátadó ünnepség, de már januárban elkezdjük beszerelni a gépeket – sorolta a tulajdonos, akitől megtudtuk azt is, hogy a teljes fejlesztési költség több mint 8 milliárd forint, ezt saját erőből, illetve bankhitelből fedezik, de az állam is mintegy 1 milliárddal támogatja az új telephely létrejöttét.
Az újabb beruházás Miskolc és térsége, de egész Borsod megye szempontjából fontos – hangoztatta Csöbör Katalin, a körzet országgyűlési képviselője, aki szerdai üzemlátogatása során a beruházás aktuális állásáról és a jövőbeni fejlesztésekről is érdeklődött.
– Szeptembertől ez már az ötödik nagy beruházás, amit bejelenthetünk a választókerületben; mindegyik beruházásnak nagyon örülünk, a 100 százalékban magyar tulajdonú cég letelepedésére pedig igazán büszkék vagyunk. Az Ongropack a nemzetközi versenyben is megállja a helyét, és lám, még bővíteni is tud, újabb munkahelyeket hoz létre – mutatott rá a politikus, hozzátéve: a munkahelyek létrehozásával, a megélhetésük biztosításával „biztonságban tudhatjuk családjainkat”.
Élményterápia a 35 éves Gyermekrehabilitációs Osztályon
Samu Dominik több mint 10 éve a GYEK lakója. A kisfiú előre meghatározott, pontos napirend szerint tölti napjait a kórházban.
– Reggel felöltözök, elvégzem a reggeli teendőket, majd reggeli után kezdődnek a kezelések. Aztán ebéd, iskola, majd a fél 7-es vacsora után fürdünk és alszunk – sorolja.
Péntek délután csoportos kutyás terápiára várták ismét őket a tornateremben. A szakemberek szerint az ilyen foglalkozások beváltak, évek óta alkalmazzák is ezeket a módszereket a kórházak. Élményterápiának hívják, mert a gyerekek olyan gyakorlatokat is szívesebben megcsinálnak, ami kutya nélkül fárasztóbb, nehezebb lenne.
A Gyermekrehabilitációs Osztály nemcsak a régiót, de más országrészek betegeit is fogadni tudja. Zahuczky Katalin osztályvezető főorvos érdeklődésünkre hangsúlyozta, gyakorlatilag a gyerekgyógyászat teljes palettáját ellátják.
– Akinek tartós betegsége van és valamilyen rehabilitációs technikára szorul, ők mind megfordulnak nálunk. A legnagyobb arányban az idegrendszeri sérült gyerekek vannak. A következő nagy csoport az ortopédiai betegségek, a tartáshibák, a légúti betegségek és a különböző traumás esetek – ismertette.
Mint a jubileum tiszteletére rendezett tudományos ülésen is elhangzott, az osztály bizakodó a jövőt illetően. Az eszközbeszerzéseket illetően folyamatosan pályáznak, és bíznak abban is, hogy egyre több fiatalt tudnak megszólítani ezzel a hivatással.
„Ma neked segítek” – önkéntesek a Baráthegyi majorságban
„Majd holnap dolgozom” és „Ma neked segítek” – ilyen feliratú pólókban dolgoztak önkéntesek a Baráthegyi majorságban, ahová az egyik telefonszolgáltató munkatársai jöttek segíteni. Az országban 33 helyszínen több mint ezren segítenek a cég önkéntes napján; közülük húszan a Szimbiózis Alapítvány lakóival együtt alakítottak ki egy különleges ösvényt.
– A Telekom és leányvállalata, a T-Systems minden évben tart önkéntes napot, a mostani a legnagyobb megmozdulásunk, többek között szociális és oktatási intézmények környezetét tesszük szebbé – tájékoztatott Polefkó István, a Magyar Telekom műszaki ügyfél-kiszolgálás támogatója. – Az önkénteseink szívesen csatlakoztak Miskolcon is a kezdeményezéshez. A Baráthegyi Majorságban már második alkalommal vagyunk, tavaly gyümölcsfákat ültettünk.
A Szimbiózis Alapítvány elnöke kiemelte, számukra nagy segítség az önkéntesek munkája. Jakubinyi László kifejtette, egy komplex terápiás kertet alakítanak ki a Diósgyőri játszóvár körül. Illatos gyógynövényeket is telepítenek az aromaterápiás kertben, a virágokat pedig az egyik házban ki is szárítják majd. De a taposó ösvény is jól szolgálja majd az érzékzavarokkal küzdő és mozgássérült gyermekek gyógyulását.
– Az ösvényt úgy kell elképzelni, mint egy fából készült vasúti sínt, ahol a fakkokba különböző textúrájú anyagok – például szelídgesztenye, faforgács, kavicsok – kerülnek. Ezek ingerlik majd a gyerekek végtagjait, amikor mezítláb végigmennek az ösvényen. A különböző anyagok különböző idegvégződéseket stimulálnak, aminek terápiás hatása van. Ezeken lehet majd sétálni a mezítlábas terápiás parkban – tudatta Jakubinyi László.
A munkaerőpiac aktualitásairól és a szakképzés jövőjéről egyeztettek
A hazai vállalkozások körében a munkaerőhiányt észlelők aránya 2014-től indult meredek emelkedésnek – írja a Portfólió. A gazdasági szaklap szerint 2016-ban már a válaszadók 36 százaléka vélte úgy, hogy a munkaerőhiány az egyik legfontosabb tényező, amely akadályozza cége üzleti tevékenységét, 2017-ben pedig 38 százalékuk.
A vállalkozások döntő többsége tett lépéseket annak érdekében, hogy megtartsa meglévő munkaerejét. Legnagyobb arányuk béremelést vezetett be, de jelentős azok aránya is, akik a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésével igyekeztek vonzóbbá válni dolgozóik számára. Közel a vállalkozások fele továbbképzések biztosításával, illetve a munkahelyi hangulat javításával próbálkozott.
– Bizonyos területeken, főleg a műszakiaknál, mi magunk is munkaerőhiánnyal küzdünk – mondja a Mercedes-Benz Miskolc ügyvezető igazgatója. Balogh Józseftől megtudjuk, egy évvel ezelőtt „költöztek” Kecskemétről Miskolcra, a nyitásnál tízen dolgoztak náluk, ma már húszan vannak, főleg az adminisztráció és az értékesítés terén bővült a létszám. Műszaki szakemberekből azonban hiány van.
– Itt nagyobb a probléma, nincs megfelelő utánpótlás. Az autószerelés szakma is ma már informatikai, sőt akár mérnöki ismereteket igényel. Aki mechanikai, autóvillamossági műszerész, vagy diagnosztikai technikus szakképesítéssel vagy tapasztalattal rendelkezik, azonnal felvesszük – teszi hozzá.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) az ilyen tapasztalatokat, a munkaerő-piaci helyzetet, valamint a szakképzéssel összefüggő kérdéseket vizsgálja, elemzi évek óta a szövetség alelnökének elmondása szerint. Gablini Gábor – aki egyben az Oktatási Munkacsoport elnöke is – annak a véleményének ad hangot, hogy a szakképzés témáját folyamatosan napirenden kell tartani; és nemcsak azzal, hogy elmondjuk, probléma van, hanem hogy megpróbálunk egy valós diagnózist adni, és az igazi gyógymóddal előállni.
– Ezért úgy döntött az elnökségünk, hogy végigjárunk minden megyét, összegyűjtjük a tapasztalatokat, mind a munkaadók, mind a szakképzési intézmények és a diákok részéről. A célunk az, hogy egy javaslatcsomagot állítsunk össze, amit majd a választások után leteszünk a kormány asztalára. Tudásalapú társadalomban élünk, ennek érdekében össze kell fogni, mert a magyar családoknak az előrelépést ez tudja meghozni – fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.
Miskolcon szintén feltérképezték a szakképzésben előforduló problémákat, a képzési rendszer fejlesztését ennek tükrében hajtják végre. Sallai László közoktatásért és –nevelésért felelős polgármesteri biztos ismerteti, a problématérkép olyan elemeket tartalmaz, mint hogy például a szakképző intézmények állapota, felszereltsége nem mindig felel meg a 21. századi követelményeknek. De a tananyagok sem feltétlenül a munkaadói oldal igényeit elégítik ki.
– Azon dolgozunk, hogy hogyan lehet az óvodától az egyetemig egy olyan átfogó megoldást találni, ami a munkaadók igényeit is kielégíti, ugyanakkor csökkenti a munkanélküliséget – húzza alá.
A közös értékünkre, a tiszta vízre koccintottak Miskolcon
Csak tiszta forrásból – ez a mottója az idei, október 2–8. között zajló Országos Könyvtári Napok eseménysorozatának. A gondolat átvitt értelmű és konkrét jelentése köré is szerveznek programokat a könyvtárak, így sok „vizes”, vízzel kapcsolatos téma is előkerül az egy hét alatt. De ugyanilyen fontos az információ tisztasága, a bartóki értelemben vett hagyomány, a jó könyvválasztás is.
Testi-lelki-szellemi egészségünkre kívánva, közös koccintásra is invitáltak mindenkit a szervezők – természetesen forrásvízzel! De előbb még „Jarvis őrnagy” tartott előadást a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületének előadótermében. A téma természetesen a víz volt. Üszögh Lajos, a Bükki Víz Közalapítvány elnöke arra kereste a választ, hogy miért pazaroljuk azt, amiben szűkölködünk?
– A közalapítványt 1996-ban hozta létre a város önkormányzata, fő célja a bükki vízbázishoz kapcsolódó tudományos ismeretterjesztés. Szeretnénk Miskolc kincsét, a vizet minél szélesebb körben megismertetni, a könyvtár pedig kiváló partner ebben: többször volt már alkalmunk információkat átadni a vízről gyerekeknek – mutatott rá.
– A Bükk védelme közös érdekünk. A karsztvíz nagyon érzékeny és sérülékeny ivóvízbázis, de Miskolcnak sajátossága, hogy itt nagyon jó ízű a víz – húzta alá a közalapítványi elnök.
Üszögh Lajos előadásán igyekezett minél több információt átadni a vízről a fiataloknak. Szólt az ökológiai lábnyomról, valamint arról is, hogy mennyi vizet használnak fel például egy pulóver vagy a sör előállításához. Mindezek mellett felhívta arra a figyelmet, hogy ne csak a palackozott vizet fogyasszák, hanem bátran engedjenek csapvizet is a poharukba.
Ezt tették már közvetlenül az előadást követően is: Miskolc környéki források vize került a poharakba, hogy egy közös koccintással is felhívják a figyelmet: becsüljük meg értékeinket, ami nélkül nincs élet – jelesül az ivóvizet és a tudást.
Az Országos Könyvtári Napok további programja Miskolcon:
OKTÓBER 7., SZOMBAT
14.30 „Jisó ráz” – Orosz nyelvi klub újrakezdőknek
Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár
OKTÓBER 8., VASÁRNAP
10.00–16.00 Könyves Vasárnap a család aprajának és nagyjának
Játékforrások – mindenkinek
10.00–14.00 Mesehősök – óriás betűkirakón
Családi műveltségi játék
10.00–13.00 Fügedi-matiné
Bemutató és játszóház a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagjaival
10.30 Az Üveghegyen túl…
Kalandozás a mesék földjén megzenésített versek segítségével
A Katáng együttes gyermekkoncertje
11.00–13.00 Állati kalandok
Játék szinte minden szinten – családi vetélkedő a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár egész épületében
Játékmesterek a Miskolci Musical- és Dalszínház művészei
13.30 Olvasók királynője és királya című megyei irodalmi játék értékelése és az ünnepélyes koronázás
Kortalan könyvtár
A könyvtár legidősebb és legfiatalabb olvasójának köszöntése
A családi vetélkedő eredményhirdetése
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár.
Ha megnézed, megéhezel: lecsó- és pecsenyefesztivál a Majális Parkban (Képgalériával)
Baráti társaságok, családok, munkahelyi kollektívák, egyesületek is benevezhettek a lecsó- és pecsenyefőző versenyre. A lecsók esetében három – hagyományos, különleges és lecsóval készült ételek –, míg a pecsenyéknél két kategóriában – pecsenye roston vagy tárcsán – lehetett leadni a nevezést.
Kanyog Miklóstól, a szervező Civilek a Turizmusért Egyesület elnökétől megtudhattuk, hogy idén húsznál is több csapat vett részt a jó hangulatú megmérettetésen, többségében a lecsófőzésre jelentkeztek.
- Célkitűzésünk egyértelműen az volt, hogy Miskolcnak legyen augusztus elején is egy kiemelkedő gasztronómiai fesztiválja. Egyesületünk kifejezetten a fesztivál megrendezésére alakult – mondta, hozzátéve: a miskolci önkormányzat támogatásának hála a legjobbak kupákkal térhetnek haza a versenyt követően.
S hogy mi a jó pecsenye titka, azt a zsűri elnökétől tudhattuk meg.
- A fűszerezés, a sütés hőfoka, a pácolás mind közrejátszik – mondta Járcsics Emil mesterszakács, hozzátéve: órákig lehetnek persze ecsetelni, mitől finom igazán egy-egy ilyen étel.
Persze pontosan meg lehet határozni azt is, hogy a lecsó mitől lesz igazán fenséges.
- Kitűnő magyar alapanyagokból, szeretettel készítsük el az ételt, saját ízlésvilágunknak megfelelően. Ha ezek teljesülnek, abból rossz már nem sülhet ki! – jegyezte meg.
Bár nem profi szakácsversenyről van szó, a zsűri vizsgálta azt is, hogy milyen a darabolás, az ízhatás, a tálalás, ezek adták a fő irányvonalat az értékelésnél.
Bizonyították: a teniszezőket a hőség sem rettenti vissza!
A közösségépítést is megcélzó, ötfordulós verseny elérte célját: a reggeli kezdésnél is rekkenő hőség ellenére jó hangulatban telt a nap, hála a szervezőknek, akik az immár harmadik Miskolc kupán is kitettek magukért.
– Elsősorban Miskolc sportbarát, sportot szerető közönségének szól a torna, kortól, nemtől függetlenül – mondta Hollósy András önkormányzati képviselő. – Szerettünk volna egy csodálatos napot szerezni a versenyre vállalkozóknak, és odafigyeltünk arra is, hogy a tenisszel most ismerkedő ugyanúgy megtalálja a számítását, mint az, aki már haladó szinten űzi ezt a sportágat.
A szombaton sem csillapodó hőség ellenére sokan ellátogattak az Aba utcai teniszpályára – a Kriza Ákos polgármester fővédnöksége alatt és Hubay György önkormányzati képviselő támogatásával megrendezett versenyben legjobbnak bizonyuló indulók érmeket, és a Miskolc város cégei által felajánlott ajándékokat kaptak.
– A tenisz fontos sportág Miskolc és a magyar sportélet számára egyaránt – húzta alá Menyhárt Szabolcs alpolgármesteri kabinetvezető. – A város önkormányzata láthatóan rengeteget tett és tesz a miskolci sportélet fejlesztéséért, ennek ékes példája ez a teniszkupa is.
