Három sportág, három nap – Diákolimpia Miskolcon
Vasárnap délután a nyitóünnepséggel kezdődött a jubileumi, harmincadik alkalommal meghirdetett diákolimpiai döntő Miskolcon.
A 200 fő alatti kisiskolák országos diákolimpiai döntőjének megnyitóján elhangzott: atlétika, leánykézilabda és fiú labdarúgás sportágban, a negyeddöntők után 110 iskola jutott el a miskolci országos döntőbe.
Hétfőn pedig már a játéké volt a főszerep. A labdarúgótorna mellett atlétikai csapat és váltóverseny, valamint leány kézilabdában rendeznek mérkőzéseket.
A diákolimpikonok tiszteletére, a szerdán kor délután esedékes eredményhirdetésekig lobog majd az olimpiai láng Miskolcon.
Vége az iskolának, kezdődik a nyáritábor-szezon
Tisztasági festést is végeztek a perecesi nyári napközis tábor épületében, de lefestették a padokat, és az esőbeállót is rendbe teszik, mire a nyári szünetüket töltő gyerekek megérkeznek.
A perecesi napközis tábor június 26-án nyitja meg kapuit, három turnusban több mint hétszáz gyerek számára kínálnak programokban gazdag üdülést, napi háromszori étkezéssel, augusztus negyedikéig.
A miskolci önkormányzat balatonmáriafürdői Gyerektáborában hetedik alkalommal szervezik meg a hagyományos nemzetközi testvérvárosi találkozót július 31 és augusztus 7. között. Ide 13 és 16 év közötti gyerekeket várnak. Koczák Szilvia, a miskolci városháza szóvivője elmondta, idén több mint száz középiskolás érkezik Balatonmáriafürdőre Miskolc testvérvárosaiból, többek között Lengyelországból, Törökországból, Finnországból, Dél-Koreából, Kínából és más országokból.
– Nagyon népszerű a tábor a diákok körében, hiszen itt alkalmuk nyílik egymás kultúrájának megismerésére, nyelvgyakorlásra, és baráti kapcsolatok kialakítására – tette hozzá.
A Balatonmáriafürdői Gyermektábor egyébként kilenc turnusban több mint ezer gyermek üdültetését biztosítja. A 10 és 14 év közötti diákokat az egész nyári szünet alatt várják.
Flip! – Kötöttségek nélkül
Endresz Frigyes, a Flip ügyvezetője szerint ez egy Pont jó szolgáltatás azoknak, akik extrák nélkül, jó áron szeretnének alapszolgáltatásokat. A Flip mostantól Miskolcon és Tiszaújvárosban is elérhető. De mi is az a Flip?
– „Flip. Pont jó!” Ez gyakorlatilag mindent elmond, amit a márkával üzenni szeretnénk. Ez pont az, amire az embereknek szüksége van. Se nem több, se nem kevesebb. Ez tényleg azoknak az ügyfeleknek szól, akik extra nélküli alapszolgáltatásokat szeretnének igénybe venni, azoknak ez egy pont jó szolgáltatás – mondja az ügyvezető.
Egy három elemből álló vezetékes csomagot kínálnak az ügyfeleiknek, ami áll egyrészt egy 120 megabites internetből, egy 130 csatornás televízió-szolgáltatásból, és egy vezetékes hangból, ahol egymást ingyenesen tudják hívni a Flip ügyfelek. Egyébként minden más irányba 5 forint/perc a díj.
Az ügyfeleknek ez havonta 4 ezer forintba kerül – mindezt hűségidő nélkül nyújtják az ügyfelek számára.
– Félmillió háztartásban vagyunk ott országszerte. Kis csapat a Telekomon belül, aki a Flip ügyfelekkel foglalkozik, figyelnünk kellett, hogy ne vállaljuk túl magunkat. És természetesen piaci szempontokat is figyelembe vettünk – mondja Endresz Frigyes.
– Azokra az ügyfelekre számítunk előfizetőként, akik tényleg egy egyszerű távközlési szolgáltatást szeretnének nagyon jó áron, és nyitottak arra, hogy önkiszolgáló módon kezeljék az ügyeiket. Hiszen a Flip alapvetően online és telefonos ügyfélszolgálaton elérhető – teszi hozzá.
A Flip tehát egy más márka, egy más ígéret, mint amit a Telekom nyújt, de az nagyon fontos, hogy a Telekom csoporton belül, a Telekom család része.
Roósz András maradt az elnök
A vidéken élő tudósokat a Területi Bizottságok fogják össze, ezért működésük fontos a Magyar Tudományos Akadémia számára Roósz András szerint. Az újonnan megválasztott elnök elmondta, hogy tudományos programokban nem lesz hiány, és azt is, hogy a tagoktól ötleteket vár ezek összeállításához.
– A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával minden szakbizottság tudományos ülést rendez. Ez eddig nem így volt – tette hozzá.
Van kikre alapozni a miskolci versenysport jövőjét
Vasárnap Miskolcra érkezett az Olimpiai Láng. Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon résztvevő sportolók futottak az olimpiai fáklyával. A miskolci sportiskolából öten állnak rajthoz július 23. és 29. között Győrben. Ez csak az egyik siker az elmúlt egy tanévben. A kosárlabda-szakosztály tini csapata bejutott az országos döntőbe, ahol az előkelő 7. helyet szerezte meg.
Tizennégy sportág legjobbjait díjazták a sportiskola minapi tanévzáróján. Hudák Lilla nagyon büszke a csapatára, van is rá oka, hiszen országos hetedik helyet értek el.
– Úgy gondolom, talán a többiek nevében is mondhatom: mindent beleadtunk és nagyon sokat küzdöttünk, nagyon megérdemeljük, hogy itt legyünk – húzta alá.
2016-17-ben a sportiskola egyéni sportolói összesen 47 országos bajnoki címet szereztek meg, ami 39 versenyző nevéhez fűződik. Zurai Rajmund hat évesen kezdett birkózni, 14 éves korára már most kilencszeres magyar és kilencszeres diákolimpiai bajnok.
– Szeretnék Európa-bajnok lenni még fiatalon. Jövőre Magyarország rendezi az Eb-t, itt minimum dobogós helyezést szeretnék elérni. Aztán jöhet a világbajnokság, az olimpia – tekintette előre a fiatal sportoló.
Összesen 70 fiatal vehetett át elismerést. Az MVSI ügyvezetője szerint a legeredményesebb év volt a ’16-17-es. Illyés Miklós elmondta, a versenyzőik olyan eredményeket értek el, amiket nehéz lesz túlszárnyalni.
– Két versenyzőt említenék meg név szerint: Feczkó Csanád az Ifjúsági Európai-bajnokságon ezüstérmet szerzett tavaly, illetve Vécsei Réka, aki 15 éves létére felnőtt magyar bajnokságot nyert, kétszeres felnőtt magyar bajnok – mondta.
A Miskolc Városi Sportiskola 2016-ban az 500 fő feletti sportiskolák pontversenyében is első helyen végzett. Rakaczki Zoltán sportért felelős polgármesteri biztos rámutatott, az eredmények és az elmúlt szezon is bizonyítja, a sportiskola alkalmas arra, hogy kiváló sportolókat neveljen ki, akikre alapozni lehet a miskolci versenysport jövőjét.
A sportiskola sikerét a létszámnövekedés is bizonyítja. Az előző tanévhez képest 200-zal több fiatal erősíti az utánpótlásnevelést Miskolcon.
„A közbiztonság javítása nemcsak program, hanem megélt valóság”
Hat éve az országban elsőként alakult meg az önkormányzati rendészet. 160 fős állományával a szervezet idén 24 százalékkal többől, 750 millió forintból gazdálkodhat.
Két éve pedig a seriff rendszer is elindult, ami azóta országos hírnévre tett szert, de helyi szinten is sikeres. Novák Józsefné, a Fidesz önkormányzati képviselője például úgy fogalmazott a szerdai közgyűlés alkalmával, hogy „nálunk a körzeti rendész lassan már olyan, mint a lakóközösségben a házmester: ismeri az embereket, tudja a problémáikat.”
És éppen emiatt kapott minden körzet saját rendészt. Szécsényi Marianna fideszes önkormányzati képviselő azt hangsúlyozta velük kapcsolatban, a cél az, hogy a miskolciak „mindenütt és mindenkor biztonságban érezzék magukat”.
– A közbiztonság javítása nemcsak program, hanem megélt valóság – fűzte hozzá a Rendészeti Bizottság alelnöke, aki egyúttal bejelentette: a következő alközpontot a jövő héten Lyukóban adják át.
De a nyomortelep-felszámolási program sem áll meg. Az Álmos, a Dráva, a Mésztelep utcai telep és a Békeszálló is már a múlté, és a Számozott utcák is megszűnőben vannak. Soós Attila szerint a „fészekrakó” ügy is megoldódni látszik.
– Nem lehet elégszer megismételni, hogy a „fészekrakó” ügyet lassan lezárjuk, és amivel a szocialista városvezetés sosem tudott megbirkózni, azt mi igenis bizonyítjuk, hogy meg lehet oldani – fogalmazott a Fidesz miskolci frakcióvezetője, hozzátéve: ez is a miskolciak igénye volt, ahogy az erősebb rendőri jelenlét a város frekventált területein.
Az összes regisztrált bűncselekmény 2010-hez képest kevesebb, mint a felére esett vissza Miskolcon. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma szintén megfeleződött, ráadásul 2006 óta folyamatosan csökken. Bogyay Ferenc miskolci rendőrkapitány azt mondta: az elmúlt 12 év legjobb eredményeiről számolhat be. 2014-ben Miskolcon elkövetett 62 rabláshoz képest tavaly már csak 32, idén pedig eddig 14 eset volt, korábban ez a szám volt 170 fölött is.
– Ma Miskolcon nem kell attól tartani, hogy minden másnap rablás áldozatává válik valaki. Hogy ez így is maradjon, szükség van a térfigyelő-rendszer fejlesztésére, a rendőrség és az önkormányzati rendészet kapcsolatának még szorosabbá tételére. Örömmel mondhatom, hogy ez irányban is zajlik egy együttgondolkodás az önkormányzattal – húzta alá.
A rendőrkapitány azt is mondta, eredményesen léptek fel több, ismert betörővel szemben. Külterületeken elkövetett bűncselekményeket a kamerák telepítésével lehet még csökkenteni a rendőrkapitány szerint. A városvezetés további 500 térfigyelő kamerát telepít Miskolcon.
Látványos versenyek hétvégén a Bükkben
Június 17-én, szombaton hétszázan állnak majd oda a Királyasztalnál kialakított rajhoz. Vasárnap pedig már a hatodik Kondenzgyík Maraton várja a hegyi kerékporosokat, itt három távon küzdhetnek a rajthoz állók.
– A város földrajzi adottságai kiválóak ahhoz, hogy egy ilyen aktív sportrendezvényt hosszútávon megtartsunk – Katona Ferenc, a szervezőbizottság elnöke jelentette be, hogy közeleg a jubileumi, 25. Bükki Hegyi Maraton rajtja.
Az eseményt mintegy felvezető tájékoztatón elhangzott, 700 terepfutót várnak szombaton, a többek között a verseny története során először brit és norvég futókat is. Vasárnap pedig majdnem 400 hegyikerékpáros küzd majd az embert próbáló 28, 56 és 84 km-es távokkal.
A maratont szombaton teljesítők, felkészültségtől függően, vasárnap akár folytathatják is egy különleges elismerésért a versengést. Szűcs István főszervező elmondta, akik legalább 56 km-t kerékpároznak másnap, azok indulhatnak a double finisher extra díjért, ami az összetett elsőségnek a szinonimája, ha úgy tetszik. Itt is, egyre nívósabb csaták alakultak ki az elmúlt években.
A rendkívül látványos versenyek a hétvége mindkét napján 10 óra 30 perckor kezdődnek a Királyasztalnál kialakított rajt és cél állomásnál.
Egyre népszerűbb az egészségturizmus
Az országban három egyetemen működik egészségturizmus-szervező szak, ebből az egyik a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán. A képzés jelentőségéről és jövőbeni lehetőségeiről is szó esett azon a konferencián, aminek a Miskolci Egyetem adott otthont.
Kiss-Tóth Emőke dékán rámutatott, az egészségturizmus Magyarországon alapvetően a gyógy- és a termálvíz-kincsre épül, és a manapság gyakori betegségek megelőzésére alkalmas gyógyvizek felhasználását jelenti.
– E mellett az egészségturizmus másik ága is nagyon népszerű és elismert: ez pedig az orvosi szolgáltatásokon nyugvó egészségturizmus – tette hozzá.
Vagyis a betegség megelőzése, az egészségfejlesztés, az egészségtudatosság kialakítása a cél. A konferencián elhangzott, hogy a kereslet és a kínálat egyre közeledik egymáshoz. Sokan már most egészségtudatosan választanak úti célt. Miskolcon kedvelt célpont a Barlangfürdő.
– Azt látjuk, hogy már egész Magyarországon nagyon szépen fejlődik a turizmus, mind a külföldi, mind a belföldi vendégek száma szépen emelkedik, azonban Miskolc az országos átlag fölött jár – húzta alá Kiss János alpolgármester. – A Miskolcon eltöltött vendégéjszakák, a Miskolcra érkező turisták száma az országos átlagnál nagyobb mértékben növekszik. Ez is egy jó visszajelzés véleményem szerint a miskolci turisztikai iparnak.
Miskolc az elmúlt hét évben tíz milliárd forintot ruházott be emblematikus turisztikai célpontokba, például Miskolctapolcán, Lillafüreden és a Diósgyőri várban, illetve a környékén. A fejlődés pedig folytatódik. Az alpolgármester elmondta, hogy a közeljövőben újabb, körülbelül tíz milliárd forintnyi beruházás várható. A fejlesztések pedig növelik a turisták számát. Ennek fontosságáról beszélt prezentációjában a Magyar Turisztikai Ügynökség Egészségturizmusért Felelős Igazgatóságának vezetője.
– Magyarországon a turizmus a nemzetgazdaságban kiemelt szereppel bír – szögezte le Juhász Szabolcs. – A GDP 10 százalékát biztosítja, és a hazai vendégek, a hazai fogyasztók „helyben tartják” a jövedelmeket. Külföldről pedig jelentős devizabevétel származik, és egy nagyon komoly foglalkoztatása a hazai turizmusnak.
Háromszázötvenezer embernek biztosít munkát az ágazat, de közvetetten még többen érintettek. Juhász Szabolcs problémaként kiemelte viszont, hogy bizonyos szezonokban a kapacitás és a teljesítőképesség felső határát súrolta a hazai vendégforgalom. Ezek javítási lehetőségeiről is szó esett a konferencián.
Vakációlázban az iskolások
Vakáció – a legtöbb táblán már csak ez az egy szó látható. Az iskolákban már inkább csak játszanak a gyerekek. A bulgárföldi általános iskolában a többség örül a szünetnek, de meglepetésre volt olyan elsős is, aki inkább iskolába járna nyáron is. Szegedi Nándor ugyanis elmondta: azért sajnálja, hogy nyári szünet következik, mert nagyon szeret a barátaival lenni az iskolában, de szereti a tanórákat is, főképp a magyart és az angolt, no meg az énekórát.
Már az angol óra is játékosan telt a héten az iskolában. Újat már nem tanulnak, de a megszerzett ismeretekre szükség volt a játék során.
Az utolsó tanítási héten bohóc fogadta őket az ebédlőben. A Kórház- és Menzaétkeztetés Szolgáltató Kft. szakemberei a korszerű, egészséges táplálkozást népszerűsítették a bulgárföldi iskolában.
Két nap alatt hat iskolába látogattak el. A mai paradicsomleves és pörkölt mellé zöldség- és gyümölcskosár is érkezett.
A kristálytiszta ivóvizünkért
A klímaváltozás okozta aszály illetve árvizek egyaránt gondot jelentenek. A belvizek miatt nem lehet dolgozni a termőterületeken, a kárelhárításra milliárdokat kell költeni. Rácz Miklós, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója a Miskolc Televíziónak elmondta, ők a hejőkürti szivattyútelepüket korszerűsítik, a beruházás értéke több mint 1 milliárd forint.
Magyarország ugyan gazdag a felszíni és felszín alatti vizekben, de a Kárpát-medencében is megváltozott az időjárás. A vizek kordában tartása illetve minőségének megőrzése komoly szaktudást igényel. Vasas István, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke rámutatott, a vízgazdálkodás tudománya komoly kihívás előtt áll.
– Egyrészt a klímaváltozással összefüggésben már tapasztaljuk a szélsőségek felerősödését, akár a víztöbblet, akár a vízhiány tekintetében. Illetve óriási feladat a vizek minőségének megőrzése – tette hozzá.
Miskolc az országban egyedülálló vízkinccsel rendelkezik, minőségét a legkorszerűbb berendezésekkel vigyázzák. Ahhoz, hogy ez így maradjon, rengeteget költ a város. Pfliegler Péter alpolgármester kiemelte, a vízkincsünkre vigyázni kell, meg kell őriznünk a következő generációk számára.
– Ezért a város sok-sok milliárd forintot fektet be olyan fejlesztésekbe, amelyek a kristálytiszta ivóvizünk megmaradását biztosítják a város lakóinak – mondta.
A Magyar Hidrológiai Társaság 100 évvel ezelőtt jött létre. Az ország legnagyobb hagyományú szakmai szervezete mintegy 3 ezer taggal segíti a vízügyi szakemberek munkáját.
