Közösen imádkoztak az iskola diákjai az épület megáldási ünnepségén az új aulában. Ez egy 360 négyzetméteres aula, és mostanra készült el.   Az építkezés és a korszerűsítési munkák tavaly nyáron kezdődtek több mint fél milliárd forintos európai uniós és fenntartói támogatásból.

– Ennek egy része építési beruházásra került – mondta Bodolóczki Mária, a Miskolci Apostoli Exarchátus pályázati szaktanácsadója –, egy kisebb része pedig eszközbeszerzésre. Ez utóbbi negyvenmillió forint értékű volt. A többi pénzt az építési és ennek járulékos költségeire adtuk ki. Teljesen felújítottuk a B épületünket, nyílászáróval, hőszigeteléssel láttuk el, illetve voltak belső munkálatok is.

Az épület külső és belső korszerűsítése mellett új közösségi tereket is kialakítottak az iskolában. Ilyen például a kétszáz főt befogadó kápolna.

– Ez abban az épületszárnyban van – mondta Tóth Ferenc, a Miskolci Apostoli Exarchátus ökonómusa –, ahol a gyerekek imádkozni gyűlhetnek össze. A saját közösségükkel, abban, azokkal, akikkel a napjuk nagy részét töltik. Az egyházias jelleg az aula díszítésében is megjelenik.

Az idei tanévtől látássérült gyerekeket is felvettek az iskolába, az akadálymentesítésnek köszönhetően pedig szeptembertől már mozgássérült diákokat is fogadhat az intézmény.

– Mozgás, közösség és oktatási fejlesztési háttér megteremtése a Miskolci Görög Katolikus Általános Iskolában – ez a projekt címe – mondta Pappné Orosz Klára igazgató. – Amint az a projekt címéből is kiderül: ez az infrastrukturális fejlesztés nagy hatással lesz intézményünk további pedagógiai és szakmai munkájára, még tovább emelkedhet a nevelés és az oktatás színvonala.

Az igazgatónő hozzátette, hogy a mostani beruházással olyan oktatási környezet valósult meg, ahová a diákok szívesen járnak, színvonalával a szülők és a pedagógusok is elégedettek lesznek.

Képgaléria! Fotó: Juhász Ákos

Italozó fiatalok a tóparton, részeg horgász a ladik mellett, megkéselt kezű lány, mentés a magasból és egy csecsemő újraélesztése. Ilyen és ezekhez hasonló megrendezett, ám életszerű helyzeteket kellett megoldaniuk pénteken a fiataloknak az Országos Elsősegélynyújtó verseny megyei fordulóján a Spider Mentőcsoport kiképzőközpontjában. A feladatmegoldásokat a Vöröskereszt szakemberei pontozták. A megyét egy sátoraljaújhelyi általános iskola és a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola képviseli majd a májusi Országos Elsősegélynyújtó Versenyen Pécsett.

– Ez a 44. Országos Elsősegélynyújtó Versenynek a megyei fordulója – mondta Gelencsér Istvánné, a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének koordinátora. – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyolc területen működik területi vöröskeresztes szervezet, az ottani nyertes csapatok érkeztek ide, általános, közép és felnőtt kategóriában.

Aki tavaly lemaradt, idén bepótolhatja az avasi bortúrát. Május 8-án és 9-én negyedik alkalommal rendezik meg az Avasi Borangolást.

– Különleges a helyszín – vélte Némedi Varga Zoltán, a Miskolci Borbarátok Társaságának elnöke. – Más városokban ha van egy borfesztivál, akkor bódékban látjuk a borászokat, onnan árulják a boraikat. Itt viszont az autentikus, több százéves  pincesoron lehet a helyi illetve a meghívott borászok borait megkóstolni.

A programot zenével teszik hangulatosabbá, és térképet adnak mindenki kezébe, hogy egyénileg felkereshessék a pincéket. A Borangoláson idén harminc ismert magyar borászattal találkozhatunk, huszonöt patinás pince nyitja meg kapuit. A túrában megfáradt borozók természetesen nem maradnak finom falatok nélkül, a talpalávalót pedig tizenkét zenekar húzza majd.

– Péntek lesz a szakmai nap – árulta el Némedi Varga Zoltán. – Egy szakmai konferenciával készülünk, ahol meghívott előadók próbálnak segíteni, és egy kicsit támpontot nyújtani, hogy az avassal illetve az avasi pincesorral mit kezdhet a város, mit kezdhetnek a tulajdonosok, tehát milyen jövőképe lehet az avasi pincesornak.

A pénteki programok része a II. Városházi Borszalon, ahol a bükkvidék borászai mutatkoznak be. A IV. Avasi Borangolás pedig szombat délelőtt várja nyitott pincékkel a borbarátokat.

Mindannyian emlékszünk a 2010-es áradásra, amikor a Sajó elöntötte a Miskolc határában lévő áruházat. Azóta a város és a környező települések mentén töltések és elvezető csatornák épültek, így már nem fenyeget hasonló veszély. Sok helyen viszont még van mit tenni a víz ellen. A hazai árvízszinteket még az 1970-es években határozták meg, ez a környék beépíthetősége miatt is fontos. Azóta viszont változtak a mederviszonyok, és sok helyen átalakult a folyópart.

– Ha akadályozva van a víz lefolyása – mondta Rácz Miklós, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója –, lelassul a sebessége, és megnő a szintje. Az árvízvédelmi töltés eddig egy bizonyos magasságig védett, a víz szintje most 40 centiméterrel több. Ez amiatt van, hogy az útjába akadályok kerültek.

Bár a csapadékmennyiség érdemben nem változott a hazai folyók vízgyűjtői mentén, mégis gyakran magasabb szintet érnek el a folyók, ezért helyenként fél vagy egy méterrel magasabb árvízszinteket jelölnek ki.

– Ezt egyértelműen a helytelen mederhasználat okozza – mondta Láng István műszaki főigazgató-helyettes. – Nem vesszük figyelembe, hogy az árvizet le kell engednünk a töltések között az ártéren, és akadályokat építünk bele, akár helytelen erdőkezeléssel vagy épületek beépítésével. A mai konferencia témája hogy meghatározzuk azokat a helyszíneket, ahol az árvizet meg kell hagyni, és meghatározzuk azokat a helyszíneket, amik nem zavarják az árvíz levezetést.

A vízügyi szakemberek több mint 2000 km-es szakaszt vizsgáltak át. Ez alapján dől majd el, hogy hol és milyen beavatkozásokra lesz szükség a folyók mentén.

A bölcsődék korszerűsítése mellett a férőhelyek száma is nőtt. A város tíz bölcsődéjében összesen 750 három év alatti kisgyermeket tudnak elhelyezni.

Bereginé Almási Erzsébet, a Miskolci Egyesített Szociális Intézmény megbízott szakmai igazgatóhelyettese elmondta, hogy a városnak vannak olyan területei, ahol több bölcsődei férőhelyre lenne szükség.

– Továbbá vannak olyan bölcsődék – mondta –, ahol kényelmesen ki tudják elégíteni a jelentkezők számát. Ezek a bölcsődék azok, amiket fel tudunk ajánlani azoknak a szülőknek, akiknek gyermekeit a lakóhelyükhöz közeli bölcsődébe már nem tudjuk pillanatnyilag elhelyezni.

A GYED extra bevezetése óta egyre több édesanya áll munkába, így még nagyobb az igény a bölcsődékre. A szülők a hónap végéig írathatják be a három évesnél kisebb gyerekeket a bölcsődékbe, így biztos, hogy szeptembertől visszamehetnek dolgozni. Az előjegyzés azoknak is kötelező, akik már korábban is felkeresték a kiszemelt bölcsődét.  

– Amilyen sorrendben érkeznek az előjegyzések – mondta Tóth Sándorné, a Diósgyőri Bölcsőde vezetője –, mi ilyen sorrendben vesszük figyelembe a felvételt is. Tehát ezért is jó a megerősítés, hogy biztos, hogy kérik-e a szülők a felvételt, mert ha valaki azt mondja, hogy mégis visszalép, akkor az előjegyzési sorrendben következő számára biztosítjuk a felvételt.

A miskolci bölcsődékbe április 27-től 30-ig naponta 9-13 óráig várják a szülőket. Az előjegyzéshez szükség van a szülők személyi igazolványára, a gyermek taj-kártyájára és születési anyakönyvi kivonatára, illetve mindkettőjük lakcímkártyájára.

A patikát naponta öt-hatszázan keresik fel. A modern gyógyszertár nemcsak a környéken élőket, de a Diósgyőrbe érkező turistákat is ellátja.

– Fontos, hogy ide nagyon sok külföldi és magyar fog érkezni – mondta Pfliegler Péter alpolgármester –, hiszen a vár az egyik leglátogatottabb helyszínünk. Ezeknek az embereknek, ha gyógyszerre vagy egészségmegőrző termékekre van szükségük, akkor egy ilyen, gyönyörűen megújult patikába jöhetnek.

Önfeledt pillanat a GYEK Onkohaematológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztályán. Bohócdoktorok gyógyítanak mosollyal. Ám a leukémiás gyerekek felépüléséhez több év és rengeteg beavatkozás szükséges. A statisztika szerint a vérképző sejtek rosszindulatú rákos megbetegedésében szenvedő gyerekek 80 százaléka meggyógyul. Transzplantációval további 5-6 százalékuknak van esélyük a túlélésre.

Simon Réka osztályvezető főorvos annak a gépnek a működését mutatja, amivel saját vagy testvérdonoros transzplantációhoz őssejteket nyernek a szervezetből. Ez a berendezés azonban már csak egy évig működhet.

"Ennek a cégnek kijött egy újabb feretizáló gépe 5 éve és most csak ezt fogják árulni és a régi géphez nem fognak szereléket gyártani, ami azt jelenti, hogy nem fogunk tudni feretizálni. Az új gépet, meg kell mindenféleképpen vennünk." - moindta a Simon Réka, osztályvezető főorvos.

A régi sejtszeparáló gépet az Alapítvány a Rákos Gyermekekért vásárolta az osztálynak. A szervezet most újra segítő kezet nyújt. Egy évük van, hogy összegyűjtsék az új berendezés árát.

"Ígéretet tettem rá, tett rá az alapítványunk, hogy mindent megpróbálunk, hogy ez a pénz összegyűljön, hiszen ezen gyermekek élete nem múlhat, meg kell, hogy gyógyuljanak. Nagyon remélem, hogy ezt is valóra tudjuk váltani" - mondta Varga Áronné, az Alapítvány a Rákos Gyermekekért elnöke.

Az adakozókedv egyre kisebb, de az alapítvány reméli, hogy az adó egy százalékának felajánlásaiból, a magánszemélyek és a cégek, vállalatok segítségével összegyűlik az a 19 millió forint, amiből megvásárolható az új berendezés.