Használt és hibás indítómotorok vannak a tárolóban. Mellettük egy gyártósor. A csarnok túloldalán pedig teljesen új darabok. Az utolsó munkafázis, amikor az előszerelt egységekből kész terméket állítanak össze. A Remy Automotive Hungary Kft.-ben a régi termékeket alkatrészekre szedik, megtisztítják, javítják, és újra összeszerelik. Így készül el az új indítómotor vagy generátor. A több mint 15 éve működő gyár vezető autóipari cégek beszállítója. A megújulási folyamatot a Miskolci Egyetem ipari termék és formatervező szakos hallgatói is megnézhették.

– Ez sokkal több, mint egy elméleti oktatás – mondta Tóth Ellák Domokos –, mert azért látni kell azt, hogy hogyan működik ez a való életben, az iskolapad csak egy része az egésznek.

A hallgatók azt mondják, így könnyebb megérteni a tananyagot.

– A környezettudatos terméktervezés tantárgy keretében jöttünk ide – mondta Vadászné Bognár Gabriella, a Miskolci Egyetem Gép- és Terméktervezési Intézetének igazgatója –, hogy megismerjék a legújabb technológiákat és módszereket, amiket a gyártás folyamán alkalmaznak.

A Miskolci Egyetem és a cég kapcsolata évek óta tart, most pedig a duális képzésben is partnerek lesznek.

– Jelen pillanatban a pályázati kiírás folyamatban van – mondta Orosz Tamás, a cég termelési vezetője –, folyamatosan bővül ez a keret. Most első körben hat-hét fővel fogunk kezdeni, de nyilván ahogy ez a program fog tovább mélyülni, ennek megfelelően remélhetőleg ez a létszám is nőni fog.

A vállalatnál gyakorlatot szerezhetnek majd a duális képzésben résztvevő egyetemisták. A mérnökhallgatók ezért pénzt is kapnak, amiből tanulmányaik költségét fedezhetik. Amikor megszerezték diplomájukat, akár arra is lehetőséget kaphatnak, hogy a cégnél dolgozzanak tovább.

Ajtók és ablakok készülnek egy asztalos műhelyben. A hetvenes években indult üzemben húszan dolgoznak. A vállalkozás folyamatosan fejleszt, hogy megfeleljen a piaci elvárásoknak, és jó minőségű termékeket készítsen. Ehhez segítséget is kaptak a kamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége által indított programban.

– Jogi és üzleti szaktanácsot ad – mondta Tóth József vállalkozó a Ro-Pánt 95 Bt.-től –, ami a kis- és középvállalkozások részére nagyon fontos, hogy tájékozottak legyenek a pályázatoknak az elkészítésében. Ez egy nagyon jó dolog, hogy a kis- és középvállalkozások ebben a szervezetben részt tudnak venni, és hatékonyan tudnak pályázni.

A vállalkozások versenyképességének fejlesztésére még 2010-ben írta ki a programot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

– Fontos, hogy a régióban a vállalkozások versenyképes tudáshoz jussanak vállalati tanácsadáson keresztül – mondta Török Zoltán, a NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője. – Ez úgy valósult meg, hogy egy közreműködő szervezetet jelöltünk ki, aki a támogatást közvetítette, úgynevezett támogatás közvetítőket, akik a tanácsadókat alkalmazták és tanácsadással a tanácsadók segítették a vállalkozásokat.

A támogatási összeg ötszörösét is szét tudták volna osztani a vállalkozások között, annyian jelentkeztek.

– Sikerességére jellemző – mondta Ádám Imre, a VOSZ B.-A.-Z. Megyei Szervezetének elnöke –, hogy 387 vállalkozás próbálta ezt a pályázatot elnyerni, ebből 107 vállalkozásnak sikerült Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A rendelkezésre álló 340 milliós forrást ötszörösen meghaladó igény érkezett, és ebből gyakorlatilag ezt a 340 millió forintos összeget szinte teljes egészében felhasználták.

A most lezárult programban a legtöbben minőségirányítási rendszerek bevezetésére, szoftverfejlesztésre, üzleti tervek és megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez kértek támogatást.

– Fel tudjuk hívni az eredmények függvényében, az eredményeknek a bemutatásával a gazdaságpolitikai döntéshozók figyelmét arra – nyilatkozta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója –, hogy igen, van jó program, van jól működő program, amit a vállalkozások nagyon szerettek, és ezért mi javasolni szeretnénk azt, hogy ezt a 2014-2020-as időszakban is valamilyen módon vegyék elő, poroljuk le, írjuk át, nagyobb kerettel, nagyobb svunggal vágjunk bele még egyszer ebbe a történetbe.

A pályázatok elkészítéséhez nyújtott segítséget az Európai Unió. 

A rendőri karjelzések láttán az autósok egy része bizonytalan. Azt sem tudja, mit csináljon. Pedig KRESZ-ből mindenki vizsgázott és abban a rendőri karjelzések is benne vannak. Napjainkban ugyanakkor ritka látvány a forgalomirányító rendőr egy lámpás kereszteződésben. 

A tapasztaltabb egyenruhásoknál már rutinosak az előírt kézmozdulatok és a testtartás is tökéletes. De mint mondják, minden kezdet nehéz. A forgalmat nekik is szokni kell.  

– Legelső irányításom olyan volt – emlékezett vissza Béres Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa –, hogy a kollégával bementem a kereszteződésbe, mondta, álljak be mögé. Aztán ő állt mögém. Mondta, hogy így irányítunk ketten. Egyszer csak hátra néztem és ott állt az út szélén, a járdán. Akkor már késő volt, nem tudtam kiszaladni. Nekem kellett folytatni az irányítást.

A megye legrátermettebb közlekedési rendőrei a Szentpéteri kapu és a Repülőtéri út kereszteződésében irányították a forgalmat szerdán.

A Közlekedésrendészeti Osztályon dolgozó Bene Ferenc évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik, volt már országos bajnok is karos forgalomirányításban. Most a fiatalokat tanítja. Egy-egy ilyen verseny komplett tudást követel a résztvevőktől, amit számon is kérnek a bírók – közölte.

– Az alakiasságtól kezdve a KRESZ-szabályok ismeretéig mindent tudni kell annak a kollégának, aki éppen bent van a kereszteződésben – mondta. – Éreznie kell a forgalom dinamikáját. Jól kell kiválasztania az őrhelyet. Fontos, hogy mennyire kommunikatív a közlekedés többi résztvevőjével, ugyanis itt gyakorlatilag az autósnak az eszével kell gondolkodni.

Manapság számítógép vezérelte lámpák irányítják a forgalmat szinte mindenhol. A rendőri jelzéseket ugyanakkor csakúgy, mint a kanyarodási vagy jobbkéz-szabályt ismerni kell. Egy balesetnél vagy egy foci meccs után Diósgyőrben ugyanis legtöbbször a rendőrök veszik át az irányítást. És abból könnyen baleset lehet, ha valaki tétovázik. A forgalomirányítók jó tanácsa éppen ezért az autósoknak, hogy soha ne egymást, hanem a rendőröket nézzék, akik segítenek.

Hatósági ellenőrzés során a rendészek olyan házban találtak lakókat, amelyik tulajdonjoga nem tisztázott. Ezt ugyanis az új lakók elfelejtették bejegyeztetni az épületre. Ez az egyik leggyakoribb probléma a Bábonyibércen. Ahogy a rendészek mondják, virágzik a "lakásbiznisz". Gyakran olyan épületeket, vagy annak egyes részeit adják-veszik, amik alkalmatlanok a lakhatásra.

A másik gond a szemét. Szanaszét hever a hulladék az utcákon. A szemétszállításért ugyanis sokan nem fizetnek, így egyszerűen a közterületekre öntik a háztartási hulladékot. Az önkormányzat rendészei folyamatosan razziáznak. Csak áprilisban négy átfogó ellenőrzést tartottak a legproblémásabb városrészekben és több mint háromszáz embert ellenőriztek.

– Huszonkétszer állapítottunk meg olyan hiányosságot – mondta Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet közterület-felügyeleti és rendészeti vezetője –, hogy jogosan tartózkodtak az ingatlanban, de a lakcím-bejelentési kötelezettségüket elmulasztották. Jellemző a szemétszállítási szerződés hiánya vagy amennyiben állatot tartanak, mondjuk kutyát, akkor az nincs beoltva.

Az önkormányzat azt tervezi, hogy bekamerázza az egész várost, ezzel is javítva a közbiztonságon. A miniszterelnök ígérete szerint okos kamerákat telepítenének mindenhová a már meglévő százötven térfigyelő mellé.

– Ezeknek a számát ötszázra fogjuk emelni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét keddi sajtótájékoztatóján. – A polgármester úr hatszázat célzott meg. Az ötszáz bizonyos, a hatszáz sem lehetetlen. Ebben a városban mégiscsak él harmincnyolcezer nyugdíjas ember. A közbiztonság szerintem már csak miattuk is kiemelt téma. Őket fokozottan védenünk kell és ahhoz ilyen fejlesztésekre lesz szükségünk.

Az új rendszer tervezését már megkezdték. A kamerák felszerelésénél a hatósági szempontok mellett az itt élők véleményét is kikérik majd.

Ahogy közelednek az adózási határidők, a hivatal ügyfélszolgálatát is egyre többen keresik fel nyomtatványért vagy kitöltési tanácsért.

– Segítséget szeretnék kérni az adóbevallás kitöltéséhez – mondta Drahos Ferencné –, mert egy kis bonyodalom akadt. A gyerekek adóbevallásához sok összeg jött ki, amit vissza kell fizetni.

De olyan is akadt, aki az egyszerűsített bevallást választotta és a NAV-ot bízta meg az elkészítésével.

– Az adóhivatal csinálta meg a papíromat – mondta Kiss Józsefné. – Cégváltás volt és a másik papírom nem volt az adóhivatalnál leadva, most hoztam be.

A NAV-hoz beérkezett hibás bevallásokat a hivatal munkatársai javítják, de van olyan hiba is, amit csak az ügyfelek tudnak pótolni. Ilyen például, ha aláírás nélkül érkezik be a nyomtatvány.

– A másik tipikus hiba az idei évben a családi kedvezménnyel kapcsolatos – árulta el Kiss Tiborné, a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának bevallási osztályvezetője. – Az adózó nem pontosan írja be az eltartottak vagy a kedvezményezettek adatait. Emiatt sajnos behívjuk javítani, tekintettel arra, hogy ezekkel az adatokkal az adóhatóság nem rendelkezik.

A bevallást május 20-ig kell visszaküldeni. Aki az adóhatóságot bízta meg bevallása elkészítésével, annak a kitöltött nyomtatványt április 30-ig postázzák, az ügyfélkapun regisztráltaknak pedig az elektronikus tárhelyre töltik fel. Ha az adatok egyeznek, nem kell visszaküldeni a nyomtatványt. 2020. december végéig azonban meg kell őrizni az igazolásokkal együtt.

– Amikor úgy tapasztalja, hogy van eltérés – mondta Körtvélyesi Zsuzsanna, a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának főosztályvezetője –, vagy hibás a NAV által elküldött bevallási ajánlat, mert nem egyezik az igazoláson szereplő adatokkal, akkor javítsa ki a hibát, egészítse ki a megfelelő adattal, a végleges verziót írja alá és küldje vissza a hivatalnak május 20-ig.

Május 20-a az adóbefizetés határideje is. Aki a bevallását késve vagy egyáltalán nem nyújtja be, bírságra számíthat, ami akár kétszázezer forint is lehet.

A Miskolc Város Bora versenyre idén is magas minőségű és forgalombahozatali engedéllyel rendelkező borokkal lehetett nevezni az Észak-magyarországi borrégióból.

– Negyvenöt bormintát hoztak a termelők – mondta Berta Béla, a Miskolci Pincék Asztaltársaságának elnöke –, ebből a bükki borvidékről tizenhetet, a tokaji borvidékről huszonnyolcat kóstolt a zsűri. Huszonegy fehér bort, tizenkét vörösbort és tizenkét tokaji borkülönlegességet bíráltak el három bizottságban.

Európában egyedülálló módon Miskolc város szívében, az Avas északi oldalában több mint nyolcszáz pince és borház helyezkedik el. A városban a bortermelésnek hagyománya van.

– Miskolcnak nagyon komoly borhagyományai és tradíciói vannak – mondta Barta Gábor önkormányzati képviselő –, és ez egy picikét csatlakozik ahhoz a trendhez, hogy föllendítsük a turizmust és a borkultúrát.

A város szőlő és bortermelésének múltját idéző megmérettetést idén a város önkormányzata ötödik alkalommal hirdette meg.

– Kell hogy legyen a városnak egy olyan bora – nyilatkozta Kiss Gábor alpolgármester –,amit bármelyik alkalommal kiemelt rendezvényeken vagy akár ajándékként oda tudunk adni egy kedves vendégnek. Nyilván egy ilyen döntést nagyon nehéz meghozni, tehát ezért fontos az, hogy szakemberek döntsenek arról, hogy melyik, melyek azok, amelyek tudják a várost megfelelő színvonalon képviselni.

A három bizottságban tíz-tíz tag zsűrizett és pontozással döntött a legjobb borok kiválasztásáról.

– Rájöttem, illetve megtanultam, hogy nem olyan egyszerű feladat ez, korán reggel elkezdeni – vallotta be Csöbör Katalin országgyűlési képviselő –, és tulajdonképpen fajta, intenzitás, tisztaság és egyéb kívánalmak szerint kóstolni. Itt meginni általában nem szokás a bort. Nagyon sokat kell kóstolni és különbséget tenni egyik másik fajta között.

A bírálatok után vörösbor kategóriában az egri borvidék Divinus Pincészetének 2012-es évjáratú cuvéje, fehérborok közül a hercegkúti Götz Pincészet 2014-es sárga muskotálya, a tokaji borkülönlegességek közül szintén a Götz Pincészet 2002-es 6 puttonyos aszúja lett a győztes. Termelőik május 11-én, a város napján veszik át a díjakat és ekkortól használhatják majd a Miskolc Város Bora címet két éven keresztül.

Vezényszóra indul a vakvezető kutya. Dió már több mint nyolcéves, úgynevezett demonstrációs kutya, vagyis ő mutatja meg először a látásukban korlátozottaknak, hogy milyen egy állat segítségével közlekedni. A bevásárló központban ezt sokan ki is próbálták, köztük Bobcsák Máté is.

– Furcsa érzés volt, mert nem tudtam, hogy merre van az egyenes. Elvesztettem a térérzékemet. Nem tudtam, hogy mikor jönnek velem szembe, vagy hol van a fal. Szóval így kicsit ijesztő volt.

Máté édesapjának, Bobcsák Ferencnek a látása annyira megromlott, hogy egyedül már nem tud közlekedni. Sokáig családja segített neki ebben, de kilenc hónap várakozás után társat kapott. Mézes nevű retrieverje egy hónapja van vele. Most a betanulási időszakot töltik, a vakvezetés ugyanis közös tevékenység, nemcsak az állatnak, hanem a gazdának is kihívás.

– Hozzá kell szokni, hogy most már rá is kell figyelni – mondta –, mert nemcsak menni kell az úton, hanem végül is ő mutatja nekem az akadályokat, és ezt még szokni kell, hogy hogyan mutogatja.

Magyarországon nagy hiány van vakvezető kutyákból. A Baráthegyi kutyakiképző munkatársa szerint a mostani százhuszonhárom állat helyett, legalább kétezer-ötszázra lenne szükség, és még akkor is sokan várnának segítő társra.

Mezősi Tamás, az alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondja, hogy minden a pénzen múlik, a világon ugyanis a rászorulók szinte mindenütt saját pénzből vagy adományokból juthatnak vakvezető kutyákhoz.

– Az állami részvétel nagyon csekély. Az, hogy hány vakvezető kutya lesz az országban, attól függ, hogy magánszemélyek, adományozók, cégek mennyire tudnak efféle közösségi célokért áldozatot tenni.

A kutyák kiképzésük során az első évet nevelő családoknál töltik. Megismerkednek a hétköznapi élettel és a tömegközlekedéssel. Majd féléves szakkiképzés következik, végül gazdájukkal közösen közlekedésbiztonsági vizsgát tesznek. Egy vakvezető kutya kiképzése több mint két évig tart, és kétmillió forintba kerül.

Tánccal fogadták a kiállítás záróünnepségére érkezőket a Miskolci Galériában. A Gondolatmenet kiállítás három hónappal ezelőtt nyitotta meg kapuit.

– Ezután elindult a gondolkodás – mondta Richvalszky Zsuzsa, a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tánctanára. – Mi az, ami a mozdulatban életre kelthető ezekből a gondolatokból? Így lett a gondolatmenetből mondhatni egy mozdulatmenet, a mozdulatmenetből pedig összeállt egy műsor, amit a végén egy gondolatpiruettnek neveztünk el.

A kiállítás a munkán, a családon, a hiten, a szenvedélyen, a szerelmen, a hagyományon és a háborún át az elmúlásig vezette a látogatót. A zárónapon ezek a témák táncban elevenedtek meg.

– A háború mindennap itt van – mondta Vinter Krisztina –, a mindennapi életünk része, így hát sajnos könnyű volt, hogy így mondjam ezzel gondolkodni és létrehozni a táncot, de emellett a hagyományainkat őriznünk kell, és így ez is könnyű volt, ugyanúgy ahogy az elmúlás is.

A Herman Ottó Múzeum képzőművészeti, néprajzi, régészeti és történeti gyűjteményeinek válogatott darabjai a mindenkori érző, gondolkodó és cselekvő emberről beszéltek három hónapon át. Néprajzosok, történészek, és régészek is meséltek a kiállított darabokról a Gondolattárogatón, de minden hétvégén családi programok, hétköznap pedig múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódtak a kiállításhoz.

– Nagyon jó példája ez annak, hogy hogyan kell egy kiállítást a lehető legtovább éltetni – mondta Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója –, és a legtöbb oldalról megéltetni a látogatókkal. Ez a kiállítás úgy gondolom, hogy a Herman Ottó Múzeum Miskolci Galéria életében is egy nagyon fontos mérföldkő.

Azért mérföldkő, mert a három hónapon át tartó kiállításon mindkét intézmény munkatársai együtt dolgozhattak. Ez a közös munka pedig újabb közös kiállítások megszervezését is jelenti a jövőben.

A harmadik beteg vesz részt a március végén átadott gyógyszerkutatási központ első vizsgálatában. Egy kórházban szerzett tüdőgyulladásos betegségre keresik a gyógymódot a Semmelweis Kórház XXI. századi technikákat felvonultató CRU központjában.

– Ez nem a legkorábbi fázis – mondta Dr. Kovács Péter, a CRU Hungary Kft. ügyvezető igazgatója –, itt ugye fázis I-es vizsgálatokat fogunk végezni, ez egy fázis III-as, tehát későbbi fázisú vizsgálat. Ez azonban nekünk egy nagyon jó gyakorló feladat, mind az orvosi csapatnak, mind a kollégáknak. Összesen harminckét kolléga dolgozik ezen az egy projekten, tehát ez a mi elmúlt hétéves történetünkben is egy igen kiemelkedő projekt.

A háromszázmillió forintból létrejött kutatóosztály a kórház és az orvosok számára is számos előnnyel jár. A kórház szakmai megítélése is jobb lesz, és a kollégák képzettsége is magasabb szintű lesz a kutatások révén, amellett, hogy megismerhetik a legújabb gyógymódokat.

– Olyan tudásfrissülésen és gyakorlati képzésen esnek át – mondta Dr. Pap Tibor, a MISEK orvosigazgatója és infektológiai osztályvezetője –, ami a mindennapi munkájukban a precízebb, pontosabb adminisztrációs lehetőséget, még jobb mérlegelést ad, a hatásokat és a mellékhatásokat a gyógyszerterápiák kapcsán előtérbe helyezi, és természetesen nagyon fontos és nem utolsó szempont, hogy egy-egy ilyen klinikai vizsgálatban résztvevőként anyagi szponzorációval is fog bírni a kolléga.

Ez visszatartó erő lehet az orvosok külföldi munkavállalásában is.

Már a következő kutatás is körvonalazódik a központban, ahová nap mint nap érkeznek megkeresések az Egyesült Államokból. Ez a gyógyszerkutatás központja, mondja az intézményvezető, aki hosszú távon is sikereket remél a miskolci létesítménytől.