Az életük legnagyobb részét a tengereken töltő madarak tetemei a múlt hónapban kezdtek megjelenni az északi Wadden-szigetektől a déli Zeelandig. Több száz beteg madarat madárkórházakban kezelnek. Mardik Leopold, a Wageningeni Egyetem biológusa elmondta, hogy Hollandiában a nyolcvanas-kilencvenes évek óta nem láttak ekkora mértékű pusztulást. „Feltételezésünk szerint a rossz idő és valami váratlan esemény együttese okozta a vadmadarak elhullását, és próbáljuk keresni, mi lehetett az utóbbi” – idézte Leopoldot a The Guardian című brit napilap honlapja. 

„Néhány madarat felboncoltunk, ők egészségesnek tűntek, de nagyon lefogytak és valami gyomorproblémájuk lehetett, ami éhezést eredményezett. Nagyobb mintát kell vizsgálnunk” – mondta. A szakemberek az egyik lehetséges oknak tartják annak a 291 konténernek a tartalmát, amelyek január másodikán egy nagy viharban kiszabadultak egy teherszállítóból az Amszterdamtól északra elterülő Ameland szigettől északra. 

Eddig tizenhat hajó vett részt a Mediterranean Shipping cég konténereinek kimentésében az Északi-tenger vízéből, de a nagyszabású munka legalább hat hónapig elhúzódik. Ötven konténert egyáltalán nem találtak meg, de gyorsan kell cselekedni, mert a nehéz konténerek belefúródnak a homokos tengerfenékbe. „Nem tudjuk pontosan, mi volt a konténerekben, de minden bizonnyal műanyagok és vegyi anyagok” – tette hozzá Leopold. 

Állatorvosok a következő napokban újabb száz lummát boncolnak fel, hogy a probléma okára bukkanjanak. A lummapopuláció mintegy két százaléka – több mint 130 ezer egyed – él az Északi-tengeren, a holland partok térségében. A mostoha időjárásban a gyengébb madarak rendszeresen elpusztulnak és tetemüket partra mossa a víz, de nem ilyen nagy számban. A tengeri sziklákon költő lummák az ember okozta környezetszennyezésre nagyon érzékenyek.

A nemzetközi szövetség (ITF) szerdai, londoni sorsolását a Köves Gábor irányította magyarok kiemeltként várták, így biztos volt, hogy nem kiemelt ellenfelet kapnak. A válogatottat – amely a múlt hétvégi, németek elleni selejtezőben 5-0-ra alulmaradt – negyedikként húzták ki, és az ukránokat kapta ellenfélül.

A rivális jelenlegi legjobb játékosa az ATP-világranglistán 136. helyen álló 33 éves Szerhij Sztahovszkij, aki pályafutása legjobbjaként 2010-ben a 31. volt. A további legelőkelőbben rangsorolt ukrán teniszező jelenleg Ilija Marcsenko (393.) és Alekszandr Dolgopolov (508.), előbbi 49., utóbbi 13. volt karrierje csúcsán.

„A hazai pálya mindig kedvező, örülök, hogy itthon játszhatunk” – nyilatkozott a magyar szövetség honlapjának Köves Gábor szövetségi kapitány. – „Alekszandr Dolgopolov sokáig sérült volt, tavaly május óta nem is játszott tétmérkőzést és a Davis Kupában sem mindig játszik, de Sztahovszkijt jól ismerem, ő egy nagyon képzett játékos. Azt gondolom, hogy a sorsolásra nem panaszkodhatunk, a ranglista-helyezéseket tekintve egyenrangú az ellenfél, de nagyon sok függ attól, hogy nálunk kik állnak majd rendelkezésre, kik lesznek egészségesek a találkozó időpontjáig.”

A szövetség közlése alapján a magyarok eddig kétszer játszottak az ukránokkal és mindkétszer kikaptak, 1997-ben Budapesten, 2005-ben pedig Donyeckben. A hét osztályozós párharc győztese jövőre is a világcsoport selejtezőjében szerepelhet, míg a vesztesek az euro-afrikai zónában lépnek majd pályára. A kétnapos csatározásokat szeptember 13-14-én, vagy 14-15-én rendezik. A selejtezőhöz hasonlóan az első napon két egyéni mérkőzésre kerül sor, míg a másodikon a páros mellett újabb két egyes mérkőzést rendeznek.

A fővárosban és tizenöt megyében emelkedett, három megyében nem változott, egy megyében csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma – írták. A legtöbb beteg Tolna, Hajdú-Bihar és Heves megyében volt.

A betegek kor-összetételében nincs változás: 34,5 százalékuk 15-34 éves, 35,5 százalékuk gyerek, 23 százalékuk tartozik a 35-59 évesek korcsoportjába, 7 százalékuk pedig 60 éven felüli. A laboratóriumi vizsgálatok szerint többségében az influenza A vírus okozta a megbetegedéseket, de – az idei szezonban először – a múlt héten influenza B vírus okozta fertőzést is diagnosztizáltak.

A magyar együttes így két győzelem mellett nyolc vereséggel fejezte be a sorozatot, és nem tudta kvalifikálni magát a négyes döntőbe, mert az ötödik helynél előrébb már nem végezhet.

Közép-európai Liga, alapszakasz, 10. (utolsó) forduló: Vegyész RC Kazincbarcika-ACH Volley Ljubljana (szlovén) 0-3 (-19, -22, -22)

Washington államban január végén hirdettek egészségügyi rendkívüli állapotot. Akkor még két tucatnyi beteget regisztráltak a kórházakban, de azóta már negyvennyolc beteget kezelnek e fertőző betegséggel. Közülük 41 páciens nem volt beoltva. A kanyarójárvány átterjedt Oregon, Colorado, Connecticut, New York, Pennsylvania, Georgia és Kalifornia államokra is, sőt, a távoli Hawaiiról szintén jeleztek megbetegedéseket. A megbetegedettek többsége gyermek és nem kapott védőoltást. 

Az akár végzetessé is válható kanyarót az Egyesült Államokban megszűnt betegségnek nyilvánították 2000-ben, de a betegség 2009 óta ismét felütötte a fejét. Szakemberek szerint részben behurcolták, részben pedig az Egyesült Államokban erős oltásellenes mozgalom miatt terjed. A Plos tudományos intézmény által a minap nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a védőoltások nem orvosi okok miatt történő elutasítása egyre nagyobb méreteket ölt szerte az Egyesült Államokban. Ennek következtében gyakoribbak és szélesebb körben terjednek a kanyarós megbetegedések.         

A tanulmány különösen veszélyeztetettnek minősítette a Washington államban lévő Seattle városát és környékét, az oregoni Portlandet, a michigani Detroitot, a pennsylvaniai Pittsburgh városát, az arizonai Phoenixet és Texas állam több városát, köztük a fővárost, Austint is. Valamennyi városban erős az oltásellenes mozgalom, és sok szülő dönt az oltások elutasítása mellett. A leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy az oltások komoly betegségeket, köztük autizmust okoznak. Ezt a vélekedést a tudomány eddig nem igazolta.

(Kinti képünk csak illusztráció.) 

A Dining Guide gasztronómiai platform megbízásából, az Ipsos Kutatóintézet által készített, reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a mintegy 8 millió fős felnőtt magyarországi lakosság 41 százaléka legalább félévente, 13 százaléka pedig havi szinten jár étterembe. Ők elsősorban a 40 év alatti, legalább érettségivel rendelkező városi lakosságot képviselik. A 25-60 éves budapestiek körében ezek az arányok magasabbak, 56 és 16 százalék.

Legmagasabb arányban cukrászdába, kávézóba, fagyizóba járnak a magyarok (70 százalék). Saját bevallásuk szerint éttermekben a magyarok 65 százaléka, gyorséttermekben 54 százaléka fordul meg valamilyen rendszerességgel. A gasztronómia iránt a felnőtt magyar lakosság 45 százaléka mutat valamilyen szintű érdeklődést. Különösen igaz ez a nőkre, akik körében 63 százalék fejezte ki vonzalmát a téma iránt, míg a férfiak csupán negyedének köti le figyelmét ez a terület. A gasztrotémák iránti érdeklődés nem függ erősen össze az éttermek világában való jártassággal. Elmondható, hogy még egy gasztrotémák iránt nyitottabb ember sem rendelkezik feltétlenül pontosabb ismeretekkel a magyar Michelin-csillagos éttermek számáról, a séfek személyéről.

Kevesen vonják kétségbe a fine dining éttermek magas minőségét és exkluzív jellegét, de sokan gondolják úgy, hogy kis adagokat kínálnak magas áron, amivel nem lehet jóllakni. Az ár a legmeghatározóbb tényező az étteremlátogatók körében. A többség inkább költ többször kevesebbet, mint egyszer nagyobb összeget. A magyarok személyenként átlagosan legfeljebb 8800 forintot költenének saját fogyasztásukra. A kutatás alapján Michelin-csillagos étterembe a magyarok 5 százaléka tervez a közeljövőben ellátogatni.

Sugajev elmondta, hogy a két ország kormánya 2006-ban kötött haditechnikai együttműködési egyezményt, korábban Kuba egyebek között haditechnikai segély formájában jutott orosz fegyverekhez és egyéb katonai felszerelésekhez. Közölte, hogy a karibi szigetország hadserege orosz repülőgépekkel, páncélosokkal, tüzérségi eszközökkel és hadihajókkal rendelkezik, és a hangsúly mostanra a technológiai együttműködésre helyeződött át.

„Ez mindenekelőtt a kubai védelmi szektor fejlesztését jelenti” – mondta Sugajev. Stratégiai természetűnek nevezte az együttműködést, amely szerinte hosszú távú lehetőséget biztosít Kubának hadiiparának fejlesztésére.

Bóna Gyula ismertetése szerint a nőnek már két gyereke volt az élettársától, és harmadik terhessége tényével is tisztában volt, de azt mindenki előtt titkolta. A pár 2017. december 30-án – mint kapcsolatuk során sokszor – összeveszett, a férfi elzavarta otthonukból a vádlottat, aki a szilvesztert is ismerősei körében töltötte. Január elsején hazaindult, de a pásztói Kövicses patak hídja közelében járt, amikor megindult a szülés. A nő a híd alatt életképes fiúgyermeket hozott világra. A szülést továbbra is titkokban akarta tartani. Legalább négyszer ráütött a baba fejére, megszorította a nyakát, majd egy zsebkéssel levágta a fejét és karjait. A testdarabokat a patakba szórta. Az újszülött a fej nyakról történt leválasztása során feltehetően már nem élt – közölte a főügyész. 

A Nógrád Megyei Főügyészség a nő ellen tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. A nő a büntetőeljárás kezdetétől letartóztatásban volt, azonban a bíróság januárban – a letartóztatás határidejének meghosszabbítására irányuló ügyészi indítványt elutasítva – házi őrizetét rendelte el – tudatta Bóna Gyula. Az ügyben a Balassagyarmati Törvényszék hoz ítéletet.

A közlemény szerint a járművet egy 85 éves tatai férfi vezette, aki autójával a sztráda Röszke felé vezető szakaszán, a 114-es kilométernél karambolozott egy személygépkocsival. Az ütközés következtében egyik utasa, egy 81 éves tatai nő meghalt. A balesetnek további három sérültje van.

(Kinti képünk csak illusztráció.)