Korábban tudósok kimutatták, hogy génmódosított kecskék és nyulak teje, tyúkok tojása alkalmas terápiás fehérjék előállítására. Tyúktojásokat már alkalmaznak oltóanyagok, mint például az influenzavírusok elleni oltásban használt vírusok előállítására. Az Edinburghi Egyetem Roslin Intézete kutatóinak új módszerében a tyúk DNS-ének egy részébe - amely a tojásfehérje termelésében vesz részt - egy emberi gént illesztettek, amelyik a kívánt fehérje előállítását irányítja.

"A tyúktojásban tízszer-százszor is olcsóbb lehet a gyógyszerek előállítása, mint üzemekben, tehát a teljes gyártási költség legalább tízszer alacsonyabb lehet" - mondta Lissa Herron, az intézet munkatársa. A legnagyobb megtakarítás abból származik, hogy baromfitelepet sokkal olcsóbb építeni, mint nagy tisztaságú helyiségeket a gyári előállításhoz.

Sok betegség azért lép fel, mert a szervezet természetes úton nem tud egy-egy fehérjéből vagy más anyagból elegendőt termelni. Ezeket a betegségeket olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek tartalmazzák a hiányzó anyagot. Ezeket szintetikus úton készítik a gyógyszergyárak, előállításuk nagyon költséges lehet.

A kutatók két fehérjére összpontosítottak, az egyiknek (IFN-alpha 2A) erős vírusellenes és rákellenes hatása van, a másikból (makrofág-CSF) a károsodott szövetek önjavító készségét stimuláló terápiát fejlesztenek. Egy adagnyi hatóanyag gyártásához elég három tojás, a tyúkok pedig akár évi 300-at is tojnak. Ha elegendő szárnyas áll rendelkezésre, kereskedelmi mennyiségben állíthatók elő a gyógyszerek.

"Egyelőre nem állítunk elő gyógyszert, ám kutatásunk megmutatta, hogy a tyúktojás kereskedelmi mennyiségben alkalmas olyan fehérje gyártására, amely gyógyszerfejlesztő kutatások és más biotechnológiai alkalmazások alapja lehet" - mondta Helen Sang, az intézet professzora.
    A kutatók remélik, hogy a tyúktojásos módszerrel állatoknak való gyógyszereket is tudnak majd gyártani, köztük olyanokat, amelyek az immunrendszer erősítésével az állattenyésztő telepeken használt antibiotikumok alternatívái lehetnek.

A fehérjéket előállító csirkék nem szenvednek, a farmon nevelt társaikhoz képest több törődést kapnak - mondta Lissa Herron. "Kényelmes, tágas ketrecekben élnek, szakképzett technikusok etetik és itatják őket nap mint nap. A tyúkok szempontjából ugyanaz történik, mint mindig, tojásokat tojnak, az egészségükre semmilyen hatása nincs a változásnak" - magyarázta.

A michigani Lawrence Műszaki Egyetem számítógépes adattudósai kvantitatív elemzéssel vizsgálták meg, hogy az 1950-es évektől 2016-ig, több mint hét évtized alatt milyen változások történtek a popzenei szövegekben. Eredményeik szerint a düh és a szomorúság kifejezése fokozatosan nőtt, míg az örömé csökkent.

A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két vezető szerzője, Kathleen Napier és Lior Shamir több mint hatezer dalszöveget elemzett visszamenőleg a Billboard éves százas toplistájáról, amelyen a legnépszerűbb számok szerepelnek, és így jól tükrözi a rajongók preferenciáit.

A kutatók minden számot automatikus kvantitatív érzelemelemzésnek vetettek alá, amellyel meghatározták a dalok érzelmi töltését. A toplista számainak érzelmeiből minden évre megállapítottak egy átlagot, és az éves átlagból határozták meg, hogy az egyes években egy adott érzelem kifejezése nőtt, csökkent vagy nem változott.

Az elemzés kimutatta, hogy az évtizedek során a düh folyamatosan nőtt a popzenei számokban: az ötvenes évek közepén megjelent számok voltak a legkevésbé haragosak, a düh kifejezése pedig azóta egyre nőve 2015-ben érte el csúcspontját - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon. Az is kiderült a kutatásból, hogy a szomorúság, felháborodás és félelem kifejezése szintén egyre növekedett a vizsgált időszakban, bár visszafogottabban, mint a haragé.

Az öröm az ötvenes évek végén volt domináns érzelem a popzenei szövegekben, ezt követően azonban egyre csökkent és az utóbbi évekre nagyon visszafogottá vált. A hanyatlást csak a hetvenes évek közepe törte meg, amikor a dalszövegekben hirtelen kiugróan megnőtt az öröm kifejezése. A tanulmány szerint a zenerajongók az ötvenes években az örömteli, vidám dalokat kedvelték, a mai zenefogyasztókat azonban sokkal inkább érdeklik azok a számok, amelyek szomorúságot vagy dühöt fejeznek ki. 

"A dalszövegek érzelmeiben bekövetkezett változások nem feltétlenül tükrözik azt, amit a zenészek vagy szövegírók ki akarnak fejezni, sokkal több közük van ahhoz, hogy az egyes években mit akarnak hallani a zenefogyasztók" - foglalta össze Lior Shamir.

A kapszula a Föld légkörébe való visszatéréskor keletkezett hőt használja fel a kávészemek pörköléséhez, amint azok egy túlnyomásos tartályban lebegnek. A tartályban a kávészemek mindenhol megpörkölődnek, és ily módon tökéletes kávét lehet előállítani - írta a Room című űrkutatási szaklapban a San Diegó-i Anders Cavallini és a dubaji Hatim al-Kafadzsi robotépítő.

A Földön a kávészemek pörkölés közben össze-vissza hánykolódnak, eltöredeznek és a pörkölő forró felületével érintkezve pörkölődnek meg. "Ha a gravitációt kivonjuk ebből, a kávészemek lebegnek a forró tűzhelyben, 360-fokos, egyenletesen elosztott hőt kapnak és szinte tökéletesen megpörkölődnek" - magyarázták.

A kapszulát - amely kezdetben 300 kilogramm szemeskávét képes hordozni - egy rakétával juttatják a világűrbe, mintegy 200 kilométeres magasságba. A szemek abban a hőben pörkölődnek meg, amely akkor fejlődik, amikor a kapszula visszatér a Föld légkörébe, a túlnyomásos tartályban a hőmérsékletet 200 Celsius-fok körül tartják.

A vállalkozók elmondták, hogy már tárgyalást folytatnak olyan magán rakétagyártó cégekkel, mint a Rocket Lab és a Blue Origins, hogy megtalálják a megfelelő rakétát - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Amint a kávé visszaér a Földre, az első, űrben pörkölt kávéból Dubajban, a vállalkozópár Space Roasters nevű cégének székhelyén fognak először kávét főzni. Azt még nem tudni, mennyibe fog kerülni egy csésze kávé.nCavallini és al-Kafadzsi azt reméli, hogy jövőre indulhatnak az első kávészemek a világűrbe.

Nem ez az első ötlet kávé űrbe juttatására. 2015-ben az Argotec olasz űrkutatási cég és a Lavazza kávéforgalmazó együttműködött a Nemzetközi Űrállomás asztronautái számára készült első presszógép tervezésében és kivitelezésében. 2015. május 3-án Samantha Cristoforetti olasz űrhajósnő itta az űrállomáson az első presszókávét egy a súlytalanság körülményeire készített speciális csészéből.

A tájékoztatás szerint a projekt fő célja a miskolci székhelyű megyei kórház és a királyhelmeci városi kórház határon átnyúló szakmai együttműködésének javítása, partnerség kialakítása a radiológiai szakterületen a távleletezés fejlesztésével.

A fejlesztés részeként Miskolcon a már meglévő PACS (Picture Archiving and Communication System) rendszer fejlesztéséhez, míg Királyhelmecen a rendszer bevezetéséhez szereztek be informatikai elemeket. A PACS képes kezelni, archiválni, megjeleníteni és megosztani a betegellátás képi dokumentációit, például a röntgen-, MRI- és CT-felvételeket.

A Nemzeti Örökség Intézetének hétfői közleményében arra kérik a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben a gyászoló család kérését. A magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakjaként számon tartott filmes szakember életének 75. évében, hosszú betegség után hunyt el budapesti otthonában, január 20-án.

 Andy Vajna 1944-ben született Budapesten. 1956-ban 12 évesen egyedül menekült el Magyarországról és a Vöröskereszt segítségével Kanadába emigrált, a család végül Los Angelesben talált ismét egymásra. A Kaliforniai Egyetemen (UCLA) tanult, majd az egyetem mozgókép tanszékén kezdett el dolgozni. Később fotós vállalkozásba kezdett, majd Hongkongban parókakészítő vállalatot alapított és mozit üzemeltetett.

Andy Vajna a világ egyik legnagyobb tekintélyű producere volt. Producerként 59 film fűződik a nevéhez, köztük olyan világszerte ismert és elismert alkotások, mint a Rambo-filmek, az Angyalszív, a Terminátor, az Evita, a Zenedoboz (Music Box) vagy a Jákob lajtorjája. Az 1997 és 2019 között gyártott magyar filmek közül a legmagasabb nézőszámot Andy Vajna filmje, A miniszter félrelép érte el.

Olyan rendezőkkel dolgozott, mint Oliver Stone, Paul Verhoven, James Cameron vagy Roland Joffé, és olyan színészekkel, mint Sylvester Stallone, Arnold Schwarzenegger, Anthony Hopkins, Gary Oldman, Michael Douglas, Robert de Niro, Antonio Banderas, Sharon Stone és Scarlett Johansson.

Társtulajdonosa volt az etyeki Korda Filmstúdiónak, tulajdonosa a Tv2-nek és a Rádió 1-nek, valamint a Las Vegas kaszinónak. A nevéhez fűződik a filmtámogatási rendszer konszolidációját követően a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozása. Kormánybiztosi időszakában olyan nagy magyar filmsikerek születtek, mint a Saul fia, A nagy füzet, a Kincsem, a Testről és lélekről, az 1945 és a BÚÉK, a filmalap által támogatott magyar filmek pedig több száz nemzetközi díjat nyertek el, köztük az Oscart, a Golden Globe-ot és az Arany Medvét.

Andy Vajnát saját halottjának tekinti a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Filmalap is.

Kifejtette: a többségi tulajdonos 60 millió euró értékű technológiai beruházást, eszközbeszerzést hajt végre annak érdekében, hogy az Ózdi Acélművek magasabb színvonalon, komplexebb termékekkel, jobb hatékonysággal lássa el feladatát. Az állami szerepvállalás lehetővé teszi, hogy a meglévő 500 munkahely biztonságban legyen, illetve az állások száma növekedjen, az intézkedés a munkahelyek stabilitása mellett jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság bővüléséhez - tette hozzá.

Palkovics László szólt arról, hogy a döntés iparpolitikai szempontból is jelentős, a magyar gazdaság érdekét szolgálja, és egyben lehetőséget kínál a technológiai fejlődéshez is az acéliparban. A miniszter kiemelte, hogy 2010 határozott választóvonalat jelent az állami vagyongazdálkodásban is.  A nemzeti önrendelkezés fontos elemének tekinti a kormány, hogy a magyar állam tulajdonosként is jelen legyen a stratégiai ágazatokban. 

Az állam is lehet jó gazda, lehet jó partner - jelentette ki a miniszter, hozzáfűzte 2010 óta több döntés is született arról, hogy az állam céget vásárol. A miniszter elmondta, az acélipar komoly kihívásokkal küzd, az ágazat megújítása a versenyképesség fokozásának jelentős eleme. Az acélipar jelentőségét a hazai építésgazdaság is adja, amelynek 2023-ig 25 ezer milliárd forint megrendelés-állománya van, és fontos, hogy az alapanyagokat magyar gyártóktól szerezzék be.

Max Aicher, a Max Aicher-csoport tulajdonosa a sajtótájékoztatón jónak értékelte a magyar kormánnyal való együttműködést, és hozzátette, hogy a továbbiakban is erre törekednek. Riz Gábor, ózdi országgyűlési képviselő (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kohászat a város számára fundamentális iparág, ahol 500-an dolgoznak. A kohászat a térség életében is meghatározó szerepet tölt be, és remélik, hogy a fejlesztés újabb munkahelyeket eredményez, ami további családok számára nyújt biztos megélhetési lehetőséget.

Mint elmondta, az "egy csengetés, és vége" csalás lényege: egzotikus országokból felhívják az előfizetőt, aki sokszor nem is hallja az egy csengetést, de a készülékén megjelenik nem fogadott hívásként. A csalók azt remélik, hogy az emberek kíváncsiságból, óvatlanul visszahívják ezeket a külföldi, emelt díjas telefonszámokat - fűzte hozzá. Garamvölgyi László közlése szerint a bűnbandák naponta akár 10-12 ezer hívást is kezdeményeznek.

Felhívta a figyelmet arra, Európában az országok előhívó száma kétjegyű, a csalók általában 200-zal kezdődő számokról hívják az előfizetőket, így ezekkel kell vigyázni. A kommunikációs igazgató azt tanácsolta, ha valakit ilyen számról hívnak, ne hívja vissza azt, illetve ellenőrizze, hogy az előhívó szám melyik országhoz tartozik.

A BBC News cikke szerint az 53 éves Marites Fortaliza péntek este lépett be a liftbe, Warren Stephens befektetési bankár manhattani házában, a Central Park szomszédságában. A házban rajta kívül senki sem tartózkodott, a család elutazott a hétvégére. A lift a második és a harmadik szint között elakadt, és Fortaliza nem tudott kijutni. 

Hétfőn délelőtt a házhoz érkezett egy beszállító, ő értesítette Stephenséket, s végül a tűzoltók szabadították ki a nőt. Mikor rátaláltak, magánál volt, és nyugodt volt - mondták el a mentésben résztvevők. Fortaliza 18 éve áll a család alkalmazásában, egy családtag a kórházba is elkísérte, ahová kiszáradás miatt szállították be. A történtek miatt a hatóságok vizsgálatot indítottak.

A Zalaegerszeg belvárosában található állomás gigabites sebességre képes és kereskedelmi bevezetésre érett 5G hálózati eszközöket használ. A tesztüzem célja, hogy a Telekom megismerje az új technológia meglévő hálózatokkal való együttműködésének kihívásait, és ezzel egy időben felkészüljön a majdani integrációjára.

A közlemény az 5G állomás elindítása kapcsán idézi Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, aki szerint a városban épülő, részben már el is készült járműipari tesztpálya „Zalaegerszeget és Magyarországot is felhelyezi Európa innovációs térképére”. Hamarosan a tesztpálya környezetében is megvalósul a kísérleti 5G hálózat, amely – Európában is egyedülállóan – a hagyományos mellett az önvezető autók fejlesztésére, tesztelésére is alkalmassá teszi a tesztpályát – jelezte Palkovics László. 

A Magyar Telekom és leányvállalata, a T-Systems Magyarország 2017. június elején írt alá együttműködési megállapodást a kormányzattal, Zalaegerszeg városával és az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-vel, ennek keretében kezdte meg az 5G mobilkommunikációs teszthálózat kiépítését a városban létesülő járműipari tesztpályán. A tesztpályához kapcsolódóan a T-Systems tevékeny részt vett az informatikai, elektronikai és járműipari cégeket összefogó Zalai Önvezető Jármű Klaszter megalakításában is. 

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta, küldetésüknek tekintik, hogy korszerű hálózati infrastruktúrával segítsék az emberek, a települések és az ország egészének fejlődését, előrejutását, és ezáltal hozzájáruljanak „a gigabit társadalom” felépítéséhez.

A közlemény kitér arra is, hogy az 5G mobiltechnológia az eddigieknél mintegy tízszer nagyobb adatátviteli sebességet és jelentősen rövidülő válaszidőt, egyben a mostaninál lényegesen jobb ügyfélélményt biztosít majd. A jelenlegit lényegesen meghaladó kapacitásnak köszönhetően több tízmillió eszköz hálózatra való kapcsolódása válik lehetővé egy időben. 

A merőben új hálózati koncepció a vezetékes és a mobilkommunikáció előnyeit egyesíti, lehetőségei nemcsak a sebességben rejlenek, hanem a beépített hálózati intelligenciában és a más technológiákkal történő együttműködésre való képességben is. Mindennek köszönhetően az 5G számos új megoldást hoz majd az ipar, az energetika, a mezőgazdaság, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás és szinte az élet minden területén, és várhatóan néhány éven belül válik általánosan elérhetővé Európában. 

A közlemény emlékeztet arra, hogy több sikeres tesztet bonyolított már le a társaság az 5G technológiával: 2017 októberében az Ericssonnal laboratóriumi körülmények között létrehozta az első magyarországi 5G kapcsolatot, illetve 2018 júliusában elsőként mutatott be valós körülmények között működő 5G hálózatot.

A Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország az 5G Koalíció alapító tagjaiként azon dolgoznak, hogy a koalíció céljaival összhangban Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon, és akár régiós szintű vezető szerepet játsszon az új hálózati technológia és a ráépülő okos megoldások tesztelésében – olvasható a közleményben.

Steffen Seibert berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a kormány nem tervezi általános, valamennyi autópályára kiterjedő sebességkorlátozás bevezetését. Mint mondta, természetesen a közlekedésben is csökkenteni kell az éghajlatváltozást erősítő gázok kibocsátását, de léteznek erre „intelligensebb” megoldások, mint a sebességkorlátozás.

Tudományos kutatások kimutatták, hogy a sebességkorlátozás az autópályákon „igen kevéssé” járul hozzá az éghajlatvédelmi célok eléréséhez – tette hozzá Stephan Gabriel Haufe, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője. A szóvivőket azzal összefüggésben kérdezték, hogy a napokban kiszivárogtak részletek a közlekedés jövőjének kérdéseit a kormány felkérésére elemző független szakértői testület (Nationale Plattform Zukunft der Mobilität – NPM) jelentésének egy előzetes tervezetéből, amely szerint a klímavédelem érdekében óránkénti 130 kilométerre kellene korlátozni a megengedett sebességet az autópályákon.

A közlekedési minisztérium szóvivője, Svenja Friedrich kiemelte, hogy a bizottság még nem zárta le a munkát, első ajánlásait majd csak március végén terjeszti a kormány elé.

A német autópálya-hálózat 13 ezer kilométeres, számos szakaszán óránkénti 120 vagy 130 kilométeres felső sebességhatár van érvényben, de a hálózat egészére vonatkozó sebességkorlátozás nincsen. Sajtóértesülések szerint az NPM egy sor további ajánlást is tehet, javasolja majd a többi között az elektromos meghajtású járművek beszerzésének további ösztönzését, és a dízel üzemanyag árára rakódó adó emelését.