A felmérés szerint 2017 hasonló időszakához képest 1, az előző negyedévhez képest 3 pontot csökkent, így 68 pont lett 2018 decemberében a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe. A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra.

A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek körében 94 pontot mértek annál a kérdésnél, hogy mennyire bíznak a munkahelyük fennmaradásában. A megelőző két évben ez az érték 91, illetve 88 pont volt. Arra a kérdésre pedig, hogy a munkavállalók mennyire érzik biztosnak a pozíciójukat, az index értéke 92 pontot mutatott, ami jelentős emelkedés a 2017-ben mért 88 pont és a 2016-ban elért 84 pont után. Az újbóli elhelyezkedés esélyével összefüggésben is emelkedő tendenciát tapasztaltak, mivel a 2017 decemberében elért 46 pontot követően 2018 decemberében a részmutató 52 pontra ugrott.

A közlemény idézte Kiss Márk Istvánt, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatóját, aki kifejtette, hogy bár összességében enyhén visszaesett a bizalmi index év végén a korábbi negyedévekhez képest, fontos részeredménynek tartja, hogy a munkavállalók optimizmusa a munkahelyük és a saját pozíciójuk kapcsán rekord magas volt.

A szektorok szerinti bontást tekintve az iparban és építőiparban, valamint a kereskedelemben 69, a közigazgatásban dolgozóknál 68, a mezőgazdaságban tevékenykedő munkavállalóknál 67 pontot mértek. A korcsoportokról megállapították, hogy a negyvenes korosztály némileg optimistább a többi csoporthoz képest, mivel náluk az index 71 pontot ért el, szemben a 18-29, illetve 30-39 év közöttiekkel, ugyanis mindkét korcsoportban 68-68 pontot mértek, míg az 50-59 éves korcsoportnál 69, a 60 felettieknél pedig 60 pontot regisztráltak, csakúgy mint a megelőző évben.

A törvénytervezetet előterjesztő Richard Creagan demokrata párti politikus szerint fokozatosan kellene emelni a korhatárt 2020 és 2024 között - adta hírül a BBC hírportálja. A korábban sürgősségi szakorvosként dolgozó Creagan az „emberi történelem leghalálosabb gyártmányának” nevezi a cigarettát törvényjavaslatában.

2017 januárjában Hawaii lett az első amerikai állam, amely 21 évre emelte a korhatárt a dohánytermékek birtoklására és élvezetére. Az Egyesült Államok többi államában általában 18-19 év a legálisan dohányzók alsó korhatára. Creagan törvényjavaslata szerint 2020-ban 30, 2021-ben 40, 2022-ben 50, 2023-ban 60, míg végül 2024-ben 100 éves korra kellene emelni a dohányzás korhatárát.

A Hawaii Tribune-Herald című napilapnak nyilatkozva a politikus hangsúlyozta, hogy a dohányipar szándékosan úgy tervezte meg a cigarettát, hogy az függőséget okozzon, noha tisztában van a termék egészségkárosító hatásával. „Nem engedünk az embereknek szabad hozzáférést az opioid fájdalomcsillapítókhoz sem, mint ahogy semmilyen, receptre kapható gyógyszerhez sem” – fűzte hozzá Creagan.

Az új korhatár nem terjedne ki az elektromos cigaretták használatára és a szivarozásra, mivel Creagan szerint azok jóval biztonságosabbak a hagyományos cigarettáknál. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet figyelmeztetése szerint azonban „minden dohánytermék ártalmas és rákot okoz”.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint a cigarettázás a vezető oka a megelőzhető betegségeknek és halálozásoknak az országban. Az Egyesült Államokban évente nagyjából félmillió ember hal meg dohányzással összefüggő betegség miatt. Ahhoz, hogy Creagan javaslata törvénnyé váljon, jóvá kell hagynia a hawaii törvényhozásnak és ki kell állnia a dohányipar várhatóan heves tiltakozását.

Joram van Klaveren maga számolt be arról, hogy tavaly áttért az iszlám hitre, miközben éppen kritikusnak szánt könyvet írt arról. „Írás közben egyre több és több olyan dologgal találkoztam, amely megingatta az iszlámról alkotott nézeteimet” – emelte ki az egykori parlamenti képviselő a vele készített interjúban.

Van Klaveren tévedésnek tartja korábbi kijelentéseit, amelyekkel például az iszlámot hazugságnak, a Koránt pedig méregnek nevezte, s elmondta, a PVV politikája az volt, hogy „mindennek, ami rossz, valahogyan köze kell legyen az iszlámhoz”. „Ha hiszel egy Istenben, és abban, hogy Jézus és Mózes mellett Mohamed is a prófétája volt, akkor muzulmán vagy” – fogalmazott.

Joram van Klaveren négy év parlamenti munka után, 2014-ben lépett ki a PVV-ből Geert Wilders pártvezér egyik, nagy botrányt keltő beszéde miatt. Új pártot alapított, ezzel azonban nem sikerült bekerülnie a törvényhozásba a 2017-es választásokon, így végül otthagyta a politikát. A negyvenéves férfi már a PVV második egykori tagja, aki áttért az iszlám hitre. A pártból 2011-ben kirúgott, rá két évvel pedig áttért Arnoud van Doorn gratulált is neki a Twitteren, mondván, „soha nem gondolta volna, hogy a PVV táptalaja lesz az áttéréseknek”.

Mielőtt a kenguru ősei ugrálni kezdtek volna, fákon kapaszkodva gyümölcsöket szedve éltek egy jóval csapadékosabb és bujább növényzetű Ausztráliában. A kutatók eddig úgy vélték, hogy az ugró járásmódra tízmillió éve váltottak át, azután, hogy drámai klimatikus változások mentek végbe Ausztrália területén. A füves területek és sivatagok elterjedése vezetett az ugrómozgás evolúciójához, a járásmódra azért volt szükségük, hogy gyorsan tegyenek meg nagy távolságokat egyik élelmiszerforrástól a másikig – olvasható a Science című tudományos folyóirat honlapján.

Queensland északnyugati szövetségi államban lévő Riversleighben talált ritka kengurucsont-fosszíliák elemzésekor a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői megállapították, hogy a világ egyik legősibb kengurumaradványaira leltek. Hogy kiderítsék, miként mozgott az ősi kenguru, a svédországi Uppsalai Egyetem kutatója, Benjamin Kear és társai elemezték a fosszilis ujj- és bokacsontok alakját és méretét. A kapott adatokból becsülték meg az állat mozgástartományát, amelyet összevetetettek a ma élő kengurukéval. Hasonlóságokat találtak a modern fajokkal, amelyek képesek ugrálni és fára mászni.

Ez a kihalt ős, amelynek még nem adtak nevet, számos módon képes volt mozogni: ugrált, mászott és sétált – írták tanulmányukban a kutatók. Eredményük mintegy tízmillió évvel korábbra teszi az ugró járásmód eredetét a korábban feltételezettnél. A szakemberek úgy vélik, hogy a tízmillió éve Ausztrália területén végbement klimatikus változások egyszerűen csak ideális feltételeket biztosíthattak az ugró állatoknak a boldoguláshoz.

Rozványi Balázs a hétfőn tartott világnaphoz kapcsolódóan azt mondta, az egészséges táplálkozás, a mozgás és a humán papilloma vírus (HPV) elleni oltás csökkenti a rák kialakulásának kockázatát. Fontos továbbá, hogy mindenki járjon szűrésekre, figyeljen oda a testére, és változás esetén – például anyajegy megnagyobbodása, nagymértékű fogyás, huzamos ideig tartó köhögés – vizsgáltassa ki magát – hangsúlyozta. 

Hozzátette, a daganatos betegségek gyógyítása annál eredményesebb, minél hamarabb megkezdik. Az elnök arról is beszélt, hogy 2040-re körülbelül tízszázalékos csökkenés várható a daganatos megbetegedések okozta halálozásban. Ez szerinte az egészségtudatosabb életmódnak és a jobb gyógyítási feltételeknek lesz köszönhető.

A Magna Cum Laude együttes frontembere kifejtette: előfordult, hogy az idei dalválasztó műsor 30-as mezőnyébe beválasztott szám előadója sokkal jobbnak tűnt az előzsűrizéskor hallott felvételen, mint később élőben, de az ellenkezője is megtörtént: a korábban kevésbé tetszett produkció a showműsorban felértékelődött. „A stúdióban sok mindent lehet cicomázni, de a színpadon derül ki, mire képes egy előadó. Az persze előfordul, hogy valaki valamilyen betegség, hirtelen megfázás miatt nem tudja hozni a formáját. Ha ez hallatszik a hangon, akkor a helyzetet belekalkuláljuk az értékelésbe és a pontszámba” – fűzte hozzá Mező Misi.

Az énekes A Dal 2019-ben elhangzó számok szövegeiről kiemelte: nem az a baj, ha olyan témákról hallunk, amelyek nagyon gyakoriak a dalokban, hanem az, ha a szövegek közhelyesek. „A zsűriben hangot kell adnunk annak, ha az elhangzó dal szövege nem képvisel minőséget. Az új előadók akkor járnak jól, ha megmutatják hozzáértőknek, amit írtak és figyelembe veszik a tanácsukat, mielőtt véglegesítik a szöveget. Ilyenkor az egót háttérbe kell tolni” – jegyezte meg.

Mező Misi zenekara, a népszerű Magna Cum Laude február 15-én ünnepli huszadik születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában. A frontember elmondta: tavaly nyár óta készülnek erre az estre. „Huszonnégy dalt választottunk a különleges alkalomra, több mint két órát fogunk játszani. Vendégként velünk lesz a Vivat Bacchus a cappella együttes, a Magyar Virtuózok vonósnégyes, Ökrös Károly harmonikás-zongorás, akivel a Budapest Bárban játszom együtt és Ferenczi György, aki nemcsak énekelni és szájharmonikázni, hanem hegedülni is fog” – beszélt a részletekről.

A Dal 2019 első elődöntője szombaton 19 óra 30 perctől lesz látható a Duna Televízióban és a Duna World képernyőjén. Színpadra lép az Acoustic Planet (daluk címe: Nyári zápor), Deniz (Ide várnak vissza), a Konyha (Százszor visszajátszott), Petruska (Help Me Out of Here), a The Middletonz (Roses), a The Sign (Ő), a USNK (Posztolj), Vavra Bence (Szótlanság), valamint a yesyes (Incomplete).

A dalválasztó show zsűrijében Mező Misi mellett Vincze Lilla előadó, dalszerző, zenepedagógus, a Napoleon Boulevard EMeRTon-díjas énekesnője; Both Miklós Fonogram- és Budai-díjas zeneszerző, népzenegyűjtő és Nagy Feró énekes, szövegíró, a Beatrice frontembere szerepel. A Dal 2019 két műsorvezetője Dallos Bogi és Fehérvári Gábor Alfréd, Freddie.

Az 5800 négyzetkilométeres tábla letörése a Larsen-selfjégről és elsodródása szabaddá tette a legalább 120 ezer éve jégpáncél alatt rejtőző tengerfeneket. (A selfjég a partról a tengerbe nyúló jégtömeg.) A német tudósok vezette expedíció azt akarja megvizsgálni, milyen az élővilága az elsodródott jéghegy alatti területnek.

A célba érkezéshez szerencsére is szükségük van, mert a helyszín, a Weddell-tenger vastag úszó jegéről hírhedt, ami útjába állhat hajójuknak, a Polarsternnek. Ha azonban sikerül megérkezniük, rengeteg új fajt fedezhetnek fel - mondta el a BBC-nek Huw Griffiths, brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) munkatársa.

"Elég régóta tanulmányozzuk a Dél-sarkvidéket, ám még a jól feltártnak tartott területekről is kiderül, hogy a tengerfenéken talált élőlények nagyjából egytizede új a tudomány számára. Úgy gondolom, olyan vidéken, ahol soha senki nem járt eddig, még több új fajra bukkannak" - magyarázta.

A jégself alatti fajok fény nélkül élnek, más organizmusokkal vagy az áramlatokkal a jégpáncél alá sodródott anyagtörmelékkel táplálkozhatnak. A Polarstern biológusai azt remélik, férgek, tengericsillagok, tengeri uborkák és rákok új fajait fedezik fel.

Az idő azonban fogy, mert ahogy a jéghegy északabbra sodródik, a Weddell-tenger más élőlényei is ellephetik a szabaddá vált tengerfeneket, vagyis nem sokáig marad érintetlen az ökoszisztéma. A Polarstern tudósai az élővilágon kívül a Larsen-selfjeget is tanulmányozzák, fúrásmintákat vesznek belőle, valamint feltérképezik a tengerfeneket.

Vizsgálataik szerint a melegedés hatására megváltozik a fényt elnyelő és visszaverő fitoplanktonok, vagyis a tengerek és óceánok apró organizmusainak összetétele. A következő évtizedekben egyre kevesebb lesz belőlük a vizekben, ami 2100-ra a világ vizeinek 50 százalékában színváltozást okoz - írta a BBC hírportálja.

A fitoplanktonok kiemelt szerepet játszanak az óceánokban. A napfényt kémiai energiává alakítják, szén-dioxidot nyelnek el, ezek a tengeri tápláléklánc alapját is képezik. Abban is jelentős szerepük van, hogyan látja az emberi szem az óceánokat. Minél több fitoplankton van a vízben, az annál kevésbé látszik kéknek és annál inkább zöldnek tűnik.

Korábbi kutatások szerint a melegedő óceánokban több helyen a fitoplanktonok mennyiségének csökkenése várható. A cambridge-i Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) kutatóinak új vizsgálata a lehetséges változások hatásait modellezte. "Arra jutottunk, hogy megváltozik a szín, nem feltétlenül annyira, hogy szabad szemmel látható legyen, az érzékelők azonban biztosan jelezni tudják, hogy változás történt. Valószínűleg ez lesz az egyik legkorábbi jele annak, hogy megváltoztattuk az óceán ökológiáját" - mondta Stephanie Dutkiewicz, az MIT kutatója, a tanulmány szerzője.

A szakértők kiemelték: a változás a globális felmelegedés egyik közvetlen következménye, a klímaváltozás ugyanis hatással van a tengervíz áramlataira, ami megváltoztatja a fitoplanktonok számára elérhető táplálék mennyiségét. A korábbi kutatásokkal szemben az MIT szakértői kizárólag a fitoplanktonok által visszavert fény műholdas méréseit vették figyelembe. Korábbi esetekben a tudósok a klorofill műholdas méréseit használták a klímaváltozás hatásainak megértéséhez. A klorofill a zöld növények - így a fitoplanktonok - fényelnyelő anyaga.

Nehéz volt eldönteni, hogy a változásokat természetes ingadozás vagy az ember által előidézett melegedés okozta. A szakértők úgy vélik, 30-40 év múlva lesz csak megállapítható, pontosan milyen hatása van a klímaváltozásnak a klorofillra. Az Atlanti-óceán északi része lesz az egyik első terület, ahol láthatóvá válik a változás - írták a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányukban.

A kutatócsoport azt is modellezte, mi történik, ha az évszázad végére a világ 3 Celsius-fokkal felmelegszik. "A világ óceánjai 50 százalékának észrevehetően megváltozik a színe a 21. század végére" - mondta Dutkiewicz.

Rétvári Bence hangsúlyozta, ezzel Magyarország az európai uniós átlagnál jobb eredményt tud felmutatni. Kifejtette, míg 2011-ben a háztartások 12,2 százalékát érintette a probléma Magyarországon, addig ez az arány 2017-re 6,8 százalékra, a hat évvel ezelőtti adat közel felére csökkent, ami többek között a rezsicsökkentés sikerét is mutatja.

Magyarország 2010-ben az elégtelen fűtéssel rendelkező háztartások arányának tekintetében a V4-es és az EU-s átlagnál is rosszabbul állt, azonban 2017-re az EU-átlagnál jobbra javult ez az arány hazánkban - tette hozzá. Mindemellett a KSH legfrissebb adatai szerint a hazai háztartások tekintetében 2010 és 2017 között a legnagyobb változás a lakásfenntartásra és háztartási energiára jutó kiadásoknál történt, ugyanis 7 év alatt 20,6 százalékkal csökkent az erre fordított összeg. Mindez azt jelenti, hogy köszönhetően a kormány olyan intézkedéseinek, mint például a rezsicsökkentés, a magyar emberek egyre kevesebbet fizetnek a fűtésért, és az így fennmaradó összeget másra tudják fordítani - emelte ki Rétvári Bence.

Az Emmi parlamenti államtitkára elmondta, a kormány mindezek mellett olyan intézkedésekkel segíti immár évek óta a magyar háztartások mindennapjait, mint a munkahelyteremtés és a béremelések. Rétvári Bence rámutatott arra, a friss adatokból jól látszik, hogy a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian a magyar gazdaságban, mint 2018 utolsó negyedévében, amikor 4 millió 481 ezer volt a foglalkozásban állók száma, 2018. január-októberében pedig a bruttó átlagkereset 324 000 forint volt, ami 62 százalékos növekedés 2010 azonos időszakához viszonyítva.

Azzal, hogy egyre többen dolgoznak hazánkban - és ezzel kiszámítható jövedelemhez jutnak -, valamint, hogy a magyar munkavállalók egyre többet keresnek, radikálisan csökkent azon háztartásoknak a száma, ahol nem jut elég pénz a megfelelő fűtés biztosítására - fogalmazott Rétvári Bence.

A hírügynökség úgy tudja, hogy Moszkvában több mint 90, a főváros környékén pedig több mint 40 objektumot neveztek meg ismeretlenek támadás célpontjaként. A fővárosban a veszélyeztetettnek mondott épületek egyharmadát, vonzáskörzetében pedig a felét átkutatták, de  robbanószerkezetet nem találtak. A TASZSZ úgy értesült, hogy az e-mailben, közvetlenül a kiszemelt intézményekhez elküldött fenyegetések külföldi, egyebek között ukrajnai IP-címekről érkeztek. 

Bombafenyegetésről érkeztek jelentések kedden Perm és Volgográd megyéből is. Moszkva térségében és Oroszország más régióiban idén második hete futnak be ismét tömeges bombafenyegetések a hatóságokhoz. Pokolgépre eddig egyetlen esetben sem bukkantak a tűzszeré szek.Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről, hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak.