Németh Sándor szerint Angela Merkel katonai megszállás alá helyezné Magyarországot
Szerinte Orbán Viktor magyar miniszterelnök felvette a kesztyűt. „Ha Orbán feladná elveit, az ifjú osztrák kancellárhoz hasonlóan politikai szupersztár is lehetne belőle, de remélhetőleg ő a nehéz, keskeny utat választja jövőben is, ami az eljövendő új korszakba vezeti Magyarországot” – írta a lelkész.
A levelet teljes terjedelmében a Hetek című politikai-közéleti hetilap pénteken megjelenő száma közli, de a PestiSrácok-hoz már most eljutottak részletek a dokumentumból, amit az Origo is szemléz. Németh levelében tudatta: bár 2019 májusában európai parlamenti választások lesznek, már most előre lehet látni azt is, hogy a választás után a szuverenisták és a globalisták közötti küzdelemnek nem lesz vége, a jövő alakulását pedig meg fogják határozni a két egymással szemben álló hatalom között a májusi választás után létrejövő erőviszonyok.
A lelkész úgy látja: a jelenlegi Európai Unió még nem birodalom, de azzá válhat, illetve létrehozhatja annak fundamentumait, ráadásul már a közeljövőben.
Németh Sándor szerint a franciák és a németek a még erőteljesebb integrációban látják a bajok orvosolását, mert ez a struktúra az erős és nagy európai országok érdekeit szolgálná. Felhívja ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy főleg a kelet-európai tagországok azonban nem akarnak még erőteljesebb integrációt, hanem nemzeti önállóságuk megőrzését hangsúlyozzák, amelyet a nyugati országokkal való szoros és partneri együttműködés keretében képzelnek el.
Arra is emlékeztet: ezek az országok ragaszkodnak keresztény tradícióikhoz, és emiatt szemben állnak a ultraliberalizmus kulturális forradalmával. Ez a kisebbségi csoport nemzetek, nemzetállamok Európájában szeretne a jövőben is élni, birodalmi fennhatóság nélkül. A Soros-Sargentini jelentés nagyon sok hazugságot tartalmaz
A Soros-Sargentini jelentésről szóló szavazás Németh Sándor szerint az egyes politikai erők kétféle európai jövőképpel kapcsolatos színvallása volt. Ami a jelentés tartalmát illeti, szerinte aznagyon sok hazugságot, illetve olyan információkat tartalmaz, amelyeket a szerző arra használ fel, hogy a magyar valóságot torz és hamis színben tüntesse fel.
„Keresztényként helyesnek tartom, hogy az Orbán-kormány óta a magyar alaptörvényben a tradicionális házasság definíciója szerepel, és bár a hatalom minden polgár számára biztosítja, hogy szabadon megválaszthassa életmódját, a homoszexuális jogokkal kapcsolatban ugyanakkor mindmáig elutasítja az ultraliberális felfogást, és a hagyományos családokat részesíti támogatásban, nem engedélyezte a melegházasság különböző formáit" – írja a vezető lelkész, majd hozzáteszi:Nem tudok arról, hogy a hatalom bárkit is üldözött volna homoszexuális életvitele miatt. „A keresztény egyházak szabadon hirdethetik Isten Törvénye és Evangéliuma alapján a kinyilatkoztatást és a megtérést minden olyan cselekedettel és életmóddal szemben is, melyeket Isten Igéje bűnnek, rossznak ítél."
Németh Sándor szerint Angela Merkel katonai megszállás alá helyezné Magyarországot. A vezető lelkész véleménye alapján a már említett két Európa-koncepció között szeptember elején kezdődött el a nyílt összetűzés újabb fejezete. Ennek az összetűzésnek az egyik fő frontvonala a határőrizet kérdése. Németh úgy véli:
„Magyarország déli határa nemcsak az államunknak, hanem az EU-nak is határa, tehát így kikerülne az ország határának őrzése saját, demokratikusan megválasztott kormányának kezéből. Merkel így akarja biztosítani a tömegméretű legális migrációt Európába, a migránsok beengedésében és elosztásában is európai központi hatalom döntene, vagyis német dominancia alá helyezné a bevándorláspolitikát is. Gyakorlatilag ez a döntés az országunkat katonai megszállás alá helyezné, és gyarmati helyzetbe taszítaná, mert ha az országba történő be- és kiutazásokat nemzetközi határőrség ellenőrizné, az a magyar államhatár megszűnését jelentené".
A teljes cikket itt olvashatják:
http://www.origo.hu/itthon/20180920-merkel-katonai-megszallas-ala-helyez...
Így csaptak le a rendőrök a londoni gázolóra (Videóval!)
Ma reggel, helyi idő szerint 7 óra 37 perckor egy autós a londoni Parlament előtt több gyalogost elgázolt – írja a BBC. A sofőr, miután elütötte az áldozatokat, a járda menti biztonsági kordonnak ütközött. A kordont a tavaly márciusi iszlamista terrortámadás után helyezték oda.
Azt még nem tudni pontosan, hogy hány embert gázolt el a terrorista, a különböző források szerint 4 főről lehet szó, de a közelben összesen 10 biciklis tartózkodott.
A Mirror információi alapján az elgázoltak között biciklisek is voltak.
Ezt követően fegyveres rendőrök érték utol, szedték ki a kocsiból, majd tartóztatták le a terroristát. Több szemtanú is azt látta, hogy bilincsben viszik el a tettest. A férfi nem akar együttműködni a brit hatóságokkal.
A gázolónak nem volt tettestársa.
A BBC szerint a Millbankot, a Parlament Square-t és Victoria Tower Gardenst körbekordonozták, több rendőr, tűzoltó és mentő is a helyszínre érkezett.
A hatóságok szerint terrortámadás történhetett, ezért a londoni rendőrség egy olyan új kordont húzott fel a helyszínen, amit terrormerényletek esetében használnak.
A BBC egy szemtanút, Ewalina Ochabot idézi, aki úgy látta, hogy a sofőr szándékosan hajtott a gyalogosok közé.
A rendőrök szerint a gázoló autójának nem volt első rendszámtáblája, és nagyon gyorsan hajtott.
Úgy tudni,egyik sérült sincs életveszélyben. Eddig két embert vittek kórházba.
A Sky News szerint az egyik sebesült biciklis, a másik pedig gyalogos.
A sérült férfit már kiengedték a kórházból,a nőt viszont még bent tartják, mert súlyosabbak a sérülései.
A londoni rendőrség terrorcselekmény gyanújával tartóztatta le a 20-as évei végén járó gázolót. 2017. márciusában itt történt egy terrorcselekmény, akkor szintén egy autós - Khalid Masood iszlamista merénylő - gázolt halálra több járókelőt a Westminster hídon, majd a Parlamentnél halálra késelt egy rendőrt. A rendőrök a tettest a helyszínen agyonlőtték.
Orbán Viktor: "Minden országnak joga megvédeni a keresztény kultúrát, a határokat és elutasítani a bevándorlást!"
Orbán Viktor a Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének. A miniszterelnök kijelentette, hogy a liberális demokráciának vége, mert csak a liberális tartalom maradt, de a demokratikus értékek már kivesztek belőle. Minden országnak joga van a keresztény kultúrát és a határokat megvédeni és a bevándorlásra nemet mondani - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: a jövő évi európai parlamenti választáson le lehet váltani a '68-as elitet a '90-es elitre, a kereszténydemokratákra és antikommunistákra. Most mi jövünk – emelte ki.
Nemzetépítés
A magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját - fogalmazott a miniszterelnök. Az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni.
A külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden egyes szavazatuk felelősségvállalás volt Magyarország mellett - jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő jelentős eredménynek nevezte, hogy köszönthették az egymilliomodik új magyar állampolgárt.
Emlékeztetett, hogy a korábbi kormányzatok által felvett IMF-hitelt Magyarország visszafizette, miközben a magyarok évről évre tizenegyezer milliárd forinttal több értéket állítanak elő. Orbán Viktor kijelentette: az egyik fő cél, hogy 2030-ra Magyarország Európa öt legjobban élhető országa között legyen, és megálljon a népesség fogyása. A miniszterelnök szerint azonban nemcsak az anyaországot, hanem az egész Kárpát-medencét rendbe kell tennünk a fenti időpontra.
Középpontban a Kárpát-medence
A Kárpát-medence újjáépítését nevezte Magyarország egyik legfontosabb tervének Orbán Viktor. Úgy fogalmazott, véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink. Hozzátette: az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár.
Orbán Viktor elmondta, Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy gyorsvasúttal, autópályákkal kössék össze országaikat, ahogy az energiahálózatokat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és a haderőfejlesztéseket. Fektessünk be egymás térségeibe - javasolta a kormányfő.
Tekintsünk Erdélyre erőforrásként
Kijelentette: szembe kell nézni azzal, hogy a modern Románia száz éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él másfél millió magyar. Az RMDSZ szlogenje szerint Székelyföld akkor is létezett, amikor a modern Románia még nem létezett, Székelyföld akkor is létezni fog, amikor már az egész Európa behódolt az iszlámnak - mondta Orbán Viktor.
Ahelyett hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként. Tekintsünk Erdélyre erőforrásként, akarjunk erős Székelyföldet, erősödő magyarságot. Ez erőgyarapodást jelent Románia számára is - fogalmazott.
Öt tézis Közép-Európa mellett
Fel kell építeni a Kárpát-medencét és Közép-Európát is - mondta Orbán Viktor, aki öt tézist állított fel:
- minden országnak joga van megvédeni a keresztény kultúrát és elutasítani a multikulturalizmust
- minden országnak joga van megvédeni a hagyományos családmodellt, amiben minden gyereknek joga van egy apához és egy anyához
- minden országnak joga van megvédeni a nemzetgazdasági szempontból stratégiai kulcságazatokat és piacokat
- minden országnak joga van megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlást
- és minden országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet, egy szavazat elvéhez, és ezt az Európai Unió sem veheti el.
Új korszak Trump színrelépésével
A miniszterelnök szerint nem lehetnek alku tárgyai olyan alapvető tézisek, mint az országok önrendelkezési joga, a hagyományos családmodell, az államok joga arra, hogy kimaradjanak a tömeges migráció okozta kihívásokból. Orbán Viktor kijelentette: Európa vezetői nem vették észre, hogy Donald Trump színrelépésével egy új politikai korszak kezdődött el, amelyet értelmezni kell, és helyes módon kell együttműködni azzal.
A miniszterelnök primitívnek nevezte az európai elit Oroszország-politikáját, és hasonló véleményt fogalmazott meg Törökországgal kapcsolatban is.
Csődöt mondott az Európai Bizottság
Európa jelenlegi vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a kontinenst a bevándorlástól - mondta a miniszterelnök. Úgy fogalmazott: az európai elit csődöt mondott, és ennek a csődnek szimbóluma az Európa Bizottság, amelynek napjai ugyanakkor megvannak számlálva.
Orbán Viktor szerint "tagolt Oroszország-politikára lenne szükség". Hozzátette: Magyarország, az egész Kárpát-medence és Európa biztonsága ma azon múlik, hogy Törökország, Izrael és Egyiptom elég stabil ország-e ahhoz, hogy megállítsa a muszlim beáramlást. Ha e három ország közül bármelyik elveszíti stabilitását, annak súlyos következményei lesznek Európa biztonságára - mondta a kormányfő.
Vége a liberális demokráciának
A miniszterelnök szerint a liberális demokráciának vége, mert csak a liberális tartalom maradt, de a demokratikus értékek már kivesztek belőle. Nyugaton nincs véleményszabadság, cenzúra és véleménydiktatúra van. Erre megfelelő választ jelenthetnek a jövő évi EP-választások, mert ott olyan új európai elit kaphat felhatalmazást, amely nem engedi a Soros-terv végrehajtását, és visszavezetheti Európát a keresztény gyökereihez.
Orbán Viktor szerint nagyon közel állunk a tömeges muszlim hatalomátvételhez, és ha ez megtörténne, többé keresztény alapokon politizáló párt nem nyerhetne Európában.
A miniszterelnök veszélyes csalinak nevezte azokat a gondolatokat, hogy a kereszténydemokrácia lehet liberális is. Nem lehet – folytatta – mert a kettő kizárja egymást.
A kereszténydemokrácia nem liberális, hanem illiberális,
mert a kereszténydemokrácia nem áll multikulturális alapon, a kereszténydemokrácia bevándorlásellenes és a kereszténydemokrácia a keresztény családmodellen alapul.
Jövőre leválthatjuk a '68-as elitet. Orbán Viktor feltette a kérdést: ki jöhet helyettük? Erre csak azt a szerény választ adhatjuk – mondta –, hogy: Mi jövünk! A '68-asokat leválthatják a '90-esek, a kereszténydemokraták és antikommunisták - mondta.
Miénk a jövő, hajrá! – zárta beszédét Orbán Viktor.
Számos országban még nagyobb parlamenti többséget eredményezne a Fidesz választási eredménye
Az április 8-i választás végeredménye óta gyakran elhangzik ellenzéki részről, hogy a Fidesz-KDNP a kétharmados többségét kizárólag a hazai választási rendszernek köszönheti, és mindez nem történhetne meg a fejlett demokráciákban. Az Origo körülnézett a hivatkozott államokban - a körutazést Kanadában kezdték és Új-Zélandon fejezték be.
Észak-Amerikában eltűnt volna az ellenzék
Kanadában legutóbb 2015-ben tartottak parlamenti választást, akkor a Justin Trudeau vezette Liberálisok a szavazatok 39,47 százalékát kapták meg. Mindez 54,43 százaléknyi mandátumra volt elegendő. A kanadai egyéni kerületes rendszerben tehát a Fidesz-KDNP több mint 49 százalékos eredménye is kétharmad, vagy azt meghaladó mandátumszámot eredményezett volna. Mindezt alátámasztja, hogy az észak-amerikai országban legutóbb 1984-ben nyert egy párt akkora szavazataránnyal, mint most a Fidesz Magyarországon. Akkor a Haladó Konzervatívok a mandátumok több mint 74 százalékát szerezték meg.
Az Egyesült Államok esetében nem könnyú az összehasonlítás, mivel ott hosszú évtizedek óta két nagy párt verseng a hatalomért. Így ha az egyikük a szavazatok 49, míg a másikuk az 51 százalékét kapja, akkor az utóbbi könnyedén tud kormányozni. Az USA esetében azt érdemes megnézni, hogy az első és második közötti különbség mennyire erősíti a győztest. 1984-ben Ronald Reagan 18 százalékpontot vert Walter Mondalera, mindez pedig az elektori szavazatok 97,1 százalékát jelentette. A Fidesz győzelmének a lefordítása az amerikai rendszere hasonló fölényt feltételez.
Nagy-Britanniában több mint nyolcvan százalékos mandátumarányt jelentene a Fidesz eredménye
Az Atlanti-óceán túlsó partjára érve Írországban a 2011-es választást érdemes megnézni. A Fine Gael akkor a szavazatok 36,1 százalékát kapta, de a mandátumok 45,8 szerezte meg. Mivel az ír választási rendszer a preferenciális szavazatok miatt meglehetősen bonyolult, de ha ott egy párt 49 százalékot kapna, akkor egy egyenletes területi eloszlást figyelembe véve ki lehet jelenteni, hogy az a mandátumok közel 60 százalékát jelentené a győztesnek.
Nagy-Britanniában az országot választókerületre osztják, mindenütt a győztes jut mandátumhoz. Amennyiben a pártok népszerűsége egy 199 választókörzetre osztott Magyarországon is hasonlóan oszlana meg, mint a jelenlegi 106 választókerületben, akkor ilyen képet mutatna a törvényhozásban a pártok aránya: Fidesz-KDNP – 85,85 százalék, MSZP-P – 7,55 százalék, DK – 2,84 százalék, Együtt, Jobbik, LMP, Független – 0,94 százalék. 2015-ben egyébként a szigetországban David Cameron a szavazatoknak csupán 36,9 százalékát kapta, de ez a mandátumok 50,8 százalékát jelentette.
Franciaországban 72 azázalékot jelentene
Franciaországban szintén többségi, ám kétfordulós rendszer van. Ha valamelyik jelölt az első fordulóban megszerzi a szavazatok többségét és a regisztrált szavazók legalább negyedének szavazatát, akkor győz. Ahol nincs így, ott második fordulót tartanak. Mivel Magyarországon csak egy forduló van, itt csak tippelhetünk. A 106 választókerületben április 8-án mintegy 50 fideszes (47 százalék) győzött úgy, hogy a szavazatok több mint felét kapta. A francia rendszer szerint körülbelül a választókerületek felében tartottak volna 2. fordulót, ha ezekben a Fidesz csak minden másodikban győz, akkor is minimum 72 százaléka volna a parlamentben.
Kisebb szavazatarány és sima többség
Olaszországban kombinált választási rendszer van, a mandátumok 37 százalékát többségi elv alapján, 61 százalékot az arányosság elvén, 2 százalékot pedig a külföldön élők szavazatai alapján osztják szét. Itt 31,76 + 30,03 + 2, azaz 63,79 százaléka lenne a Fidesznek. Szlovákiában csak pártlistás szavazás van, a pártok az eredményükkel arányosan jutnak mandátumhoz a parlamentben, de csak azok, amelyek teljesítik az ötszázalékos bejutási küszöböt. A parlamenten kívül maradt pártokra eső helyeket a sikeres pártok között osztják szét. A magyar parlament a szlovákiai rendszer szerint így nézne ki: Fidesz-KDNP 52,63 százalék, Jobbik 20,81 százalék, MSZP-P 13,19 százalék, LMP 7,4 százalék, DK 5,97 százalék - írta a Felvidék.ma.
Görögországban 2015-ben a szélsőbaloldali Sziríza a szavazatok 35,5 százalékát kapta, de ez 48,3 százaléknyi mandátumra volt elég. A súlyos aránytalanság oka, hogy a helléneknél az első helyen végzett párt automatikusan 50 mandátumot kap, teljesen függetlenül attól, hogy hány szavazatot vert a második helyezettre. Lengyelországban pedig 2015-ben a Jog és Igazságosság a szavazatok 37,58 százalékával a mandátumok több mint 50 százalékát kapta. Egy 49 százalékos párteredmény ott is közel kétharmadnyi mandátumot eredményezne.
Százmilliók ellenzékben
Európát elhagyva a világ legnépesebb demokráciáját is érdemes szemügyre venni. Indiában 2014-ben Narendra Modi Bharatiya Dzsanata pártja a szavazatok 31,3 százalékával a mandátumok 51,9 százalékát kapta. Több mint 201 millió indiai nem a kormánypártra szavazott, míg a kormánypárt csak 171 millió voksot kapott, mégis stabil többsége van a parlamentben. Japánban a tavalyi parlamenti választáson a szavazatok 33,28 százalékával nyertes Liberális Demokrata Párt kétharmados többségbe került, mégsem beszél senki arról, hogy Japán ne lenne demokrácia.
Ausztráliában a 2016-os választáson a konzervatívok a szavazatok 42,06 százalékát kapták, de ezzel sikerült többséget szerezniük a parlamentben. Sorozatunk utolsó állomásán, Új-Zélandon pedig 2017-ben az a példátlan eset történt meg, hogy a nyertes párt a szavazatok 44,45 százalékát szerezte meg, mégsem tudott kormányt alakítani. Ott az egyéni kerületes rendszer a több pártból álló ellenzéket segítette.
A hiba nem a választási rendszerben van
A fejlett, több évszázados hagyománnyal bíró demokratikus rendszerekben tehát számtalan példát találunk arra, hogyan alakulna a parlament összetétele, ha egy politikai erő olyan arányban nyerne, mint nálunk a Fidesz. Azonban nincs olyan ország, amely választási rendszerével nem a Fidesz kormányozna. Ellenben több olyan „európai nagyhatalom" is van, ahol a kétharmadnál még erősebb parlamenti többséggel kormányozna Orbán Viktor miniszterelnök.
Az ellenzéknek tehát nem a választási rendszerrel, hanem saját kudarcával kellene inkább foglalkoznia. Ide tartozik, hogy a Political Capital hétfőn publikált elemzlse szerint, hogy - noha levélben szavazó határon túli magyaroknak a 96 százaléka voksolt a Fideszre - a magas részvétel miatt ez nem befolyásolta a mandátumok elosztását.
Összeomlott a Simicska-birodalom: megszűnik a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió
A Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet finanszírozási problémái miatt 2018. április 11-től beszünteti médiatartalom-szolgáltatási tevékenységét, így megszűnik a Magyar Nemzet napilap és annak online verziója, az mno.hu. A 80 évvel ezelőtt alapított Magyar Nemzet napilap utolsó nyomtatott száma 2018. április 11-én jelenik meg - közölte a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.
Úgy tudjuk, hamarosan Kálmán Olgát is elbocsátják a Hír Televíziótól, mivel négymilliós fizetését nem tudják már fizetni. Mindez alátámasztja azt az értesülésünket, hogy Simicska drámaian csökkentette a Hír TV költségvetését. Ezzel párhuzamosan pedig a másik Simicska-portfóliónál, az Indexnél teljes a pánik.
Földrengés volt Észak-Koreában
A kínai közlés szerint a földrengés fészke „nulla kilométeres mélységben” volt, és gyaníthatóan robbanás okozta.
A dél-koreai meteorológiai szolgálat közölte, hogy elemzi a földmozgást, de számára ez inkább természetes földrengésnek tűnik.
A szeptember 3-án végrehajtott földalatti nukleáris robbantás okozta földrengés ereje meghaladta a hatos fokozatot. Phenjan szerint hidrogénbombával végzett kísérletet hajtottak végre.
Brutális erővel haraphatott – dinoszauruszokat ölt a Belzebub-béka
A feltevés abból a kutatásból ered, amelyben megmérték a dél-amerikai szarvasbéka (Ceratophrys cranwelli) harapásának erejét: 4,5 centiméteres fejátmérőjével 30 newtonos (3 kilogrammos) erőt fejt ki.
„A békafajok többségével ellentétben, amelyek gyenge állkapcsuk miatt kis állatokat fogyasztanak, a szarvasbéka áldozata akkora is lehet, mint ő maga” – mondta Marc Jones, az Adelaide-i Egyetem biológusa.
A szarvasbéka más békákra, kígyókra, rágcsálókra is vadászik, erős állkapcsával ragadja meg és gyűri le áldozatát.
Jones az adatokat a kihalt Belzebub békája méreteihez igazította, így az ősi kétéltű 2200 newton erővel (220 kilogrammal) haraphatott, ami megegyezik egyes ma élő ragadozók – tigrisek, farkasok – állkapcsának erejével.
„Ezzel az erővel a Belzebub békája képes lehetett kortársai, a kisebb és fiatalabb dinoszauruszok legyőzésére” – jelentette ki Kristopher Lappin, a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem professzora, aki részt vett a kutatásban.
Az ördögbéka, pokolbéka vagy ördögvarangy néven is ismert Belzebub békája 41 centiméter hosszú lehetett, több mint 4,5 kilogrammot nyomhatott, vagyis nagyobb volt, mint bármely más békafaj egyedei.
Megérkezett Putyin Budapestre - fél napig marad
Összesen négy gép kísérte el az orosz államfőt a magyar útjára: ma délután kettő (ezek egyikén utazott Putyin), délelőtt egy és még pénteken a delegáció első segédgépe landolt a Ferihegyen. Előbbin utaztak az orosz kormány miniszterei, akik szintén a delegáltak Budapestre. Az biztos, hogy köztük van Pavel Kolobkov orosz sportminiszterrel és Veronika Szkvorcova egészségügyi miniszterrel.
Az orosz államfő a hírek szerint egyenesen a Papp László Sportarénába ment, ahol tárgyalásokat folytat Orbán Viktor miniszterelnökkel. Mint ismert, az orosz vezető mostani vizitje kettős célú: egyrészt egyeztet magyar kollégájával, másrészt pedig megtekinti a ma kezdődő, budapesti cselgáncs világbajnokságot is. (Putyin a nemzetközi dzsúdószövetség tiszteletbeli elnöke, maga is 8 danos mester.)
Korábban is volt már példa arra, hogy Putyin nemzetközi dzsúdó események vendége volt, így történt ez a 2010-es bécsi Európa-bajnokság idején, vagy Japánban, ahol a cselgáncs mellett az is belefért, hogy a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekről egyeztessen.
Putyin félnapos látogatása nem csak a kormányfői tárgyalásról szól, ezzel párhuzamosan ugyanis több orosz miniszter is a magyar fővárosba érkezett, hogy megtartsák a magyar-orosz vegyesbizottság soros ülését. Az itteni munka lényege, hogy kiszélesítsék a két ország gazdasági együttműködését, így szó lehet az agrár szektor, és a gyógyszeripar lehetőségeiről is.
Az Orbán-Putyin egyeztetés fő napirendje a hosszú távú gázszerződés meghosszabbítása lehet - legalábbis erről beszélt Kun Miklós történész az M1 közszolgálati csatornának, ugyanez pedig az orosz híradásokban is elhangzott azzal a kiegészítéssel, hogy Paks II. szintén terítéken lesz. Az Oroszország szakértő azt is megjegyezte, hogy miközben a nyugati sajtó egy része folyamatosan gyalázza Oroszországot, egyben tátott szájjal csodálkoznak is az eredményeken.Az orosz statisztikai hivatal jelentése szerint a szankciók ellenére ugyanis a második negyedévben 2,6 százalékkal nőtt az orosz gazdaság, és várhatóan az éves növekedés is ezzel megegyező lesz.
Az Orbán Viktorral folytatott tárgyalást követően - az itt történtekről várhatóan ezúttal nem számolnak be sajtótájékoztató keretében - az orosz politikus a szintén Budapesten tartózkodó mongol államfővel közösen fogja megtekinti a cselgáncs világbajnokság néhány mérkőzését. A világesemény délutáni programja 16 órakor kezdődik, Putyin pedig várhatóan az esti órákban repül el Budapestről.
Veszélyben a Chrome felhasználói, nem árt óvatosnak lenni
A lopás adathalász módszerrel történik: a támadó küld egy e-mailt a Google nevében a fejlesztőknek, majd ráveszi őket a Google-fiókjuk felhasználói nevének és jelszavának megadására. Ezután bejelentkezik a fiókjukba, és átruházza a bővítményük tulajdoni jogát a saját felhasználói fiókjára. Ennek következtében az eredeti fejlesztők elveszítik az irányítást a Chrome áruházban már listázott bővítményeik felett.
A Twitteren Kafeine nevet használó biztonsági kutatónak köszönhetően kiderült, hogy az eddig véltnél sokkal nagyobb a baj.
Bizonyítékai vannak arra, hogy a Copyfish és Web Developer mellett – valószínűleg ugyanaz a támadó – a Chrometana, az Infinity New Tab, a Web Paint, a Social Fixer, a TouchVPN, továbbá a Betternet VPN kiegészítők felett is átvette az irányítást. A nyolc bővítmény rosszindulatú verziói összesen 4,8 millió felhasználónál települtek.
Sajnos a Google Chrome felhasználói csak azzal tudják elejét venni a fertőzött bővítmények használatának, hogy nem telepítenek kiegészítőket. A lopást a fejlesztőknek kellene megakadályozniuk: egyszerűen nem szabad hagyniuk, hogy becsapják őket, plusz a kétfaktoros hitelesítés bekapcsolásával is megakadályozhatják a bővítményeik eltulajdonítását.
Medvetámadások: továbbra sem lehet kilőni az állatokat
A Krónika megkereste a minisztériumot, ami azt válaszolta kérdésükre, hogy jelenleg véleményezik a rendeletet - írja az Origo.
A kilövésre vonatkozó intézkedés, melyben engedélyezik a veszélyes medvék leölését, nem az úgynevezett kilövési kvóta visszaállítását jelenti, hiszen az a minisztérium szerint nem oldaná meg a problémát.
A Hargitai megyei önkormányzat elnöke, Borboly Csaba azt mondta a rendeletről, hogy azvégrehajthatatlan, mert nem áll összhangban a közigazgatási döntések átláthatóságáról szóló törvénnyel.Az ugyanis azt tartalmazza, ha emberi életet veszélyeztet, akkor nincs szükség a kérdést közvitára bocsátani.
Az önkormányzati elnök szerint mindenekelőtt azt kellene tisztázni, hogy mikor minősül egy medve veszélyesnek, milyen károkat kell okozniuk, hogy elpusztítsák őket.
Borboly azt is kiemelte, hogy az sincs megnevezve, mekkora kártérítésre jogosult az, akit megtámad egy medve - vagy egyáltalán jogosult-e.
Hargita megyében eddig több mint 50 medve garázdálkodott és okozott károkat. A politikus pedig úgy látja,szükségszerű lenne kialakítani egy olyan megoldást, mellyel megóvják az emberi életet és a medvepopulációt, hiszen nem csak a puska jelentheti az egyetlen megoldást a problémára.
A Krónika arról is beszámol, hogy a hét eleje óta már három medvét gázoltak el a sofőrök a háromszéki utakon, az egyik egy medvebocs volt. A bodoki polgármester, Fodor István azt állítja, hogy a medvék csak károkat okoznak. Miként azt Fodor is mondta, hogya medvetetemeket, - amelyek vonatbalesetek vagy gázolások következtében maradnak az úton - az önkormányzatnak kell eltakarítania.Ez a művelet pedig kiadással jár. Fodor úgy gondolja, hogy ha a minisztérium korlátozza a medvék kilövését, akkor ezeket az esetleges költségeket szintén fedeznie kell.
A nagyvadak több városban is rendre károkat okoznak. Tönkreteszik a termőföldeket, és háziállatokat pusztítanak el.
