A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz kerülnek a stratégiai feladatok, például az ellenőrzések szakmai felügyelete, illetve a tárca felügyeli a két fogyasztóvédelmi laboratóriumot, továbbá a magyarországi Európai Fogyasztói Központot.

Ezzel egyidejűleg 197 járásban jelenik meg fogyasztóvédelmi elsőfokú hatósági feladatkör, így tehát a fogyasztók 2017. január 1-jétől panaszaikkal elsősorban a területileg illetékes járási hivatalokhoz fordulhatnak.

"Nekem csalódás egyetlen olyan ember is, aki nem érdeklődik a saját hazája sorsa iránt. Ezért természetesen a százszázalékos részvétellel lennék elégedett" - mondta Orbán Viktor a kvótanépszavazás várható eredményét firtató kérdésre, megjegyezve, hogy ez persze messze áll a politikai realitásoktól, de megismételte, hogy minden emberre szükség van, és minden ember véleménye kell. Hiszen Magyarország jövőjéről van szó - jelentette ki.

A kötelező betelepítési kvótáról azt mondta: ha az EU "ránk tudná erőszakolni, az minden magyar települést érintene". Ezért szerinte a kényszerkvóta mind a 3200 magyar településnek az ügye, vagyis október 2-án "nemcsak az ország sorsáról döntünk nemzedékekre előre, hanem a saját helyi sorsunkról is". "Ha nem utasítjuk el a kényszerkvótát, akkor egyszer csak a szomszéd házban megjelenik egy odatelepített migráns család" - fogalmazott.

Véleménye szerint akik illegálisan bejöttek, azokat össze kell gyűjteni, és ki kell vinni az EU-n kívülre.
 

„Mert a helyzet az, hogy a Jobbik lelkét, amelyet 2006 után az én vezetésemmel adtunk ennek a közösségnek, most az én vezetésemmel vettük el. Igen. Ez történt. És ezt én nagyon jól tudom. Sőt, előre tudtam, hogy ez fog történni, mert ennek kellett történnie” – írta legutóbbi önvallomásában Vona Gábor, a Jobbik elnöke. 

Szerinte pártelnökként két választása volt: vagy marad minden a régiben, vagy úgy dönt, hogy „elveszi a közösség kamasz lelkét, hogy teremtsen a felnőtt és kormányképes, az egész nemzet közösségét képviselni akaró és tudó Jobbik lelkének”. Vona a posztjában azt állítja, a döntést már 2013-ban meghozta.

Kiherélés? 

A Jobbik elnökének írása meglehetősen nagy vitát váltott ki a hívek körében, és nem aratott osztatlan lelkesedést. Az egyik hozzászóló szerint Vona rossz irányba viszi a pártot: „És az eredmények a következő választások előtt nem igazolnak egyelőre. Mert jobb esetben is csak stagnál a Jobbik, egyáltalán nem stabil, pláne fejlődő kihívó párt.” „Nem lehet egyszerre szelíd őzikének és ordas farkasnak lenni” – írta az egyik szimpatizáns.

„Pedig a fogdák mélyén teérted és a hitünkért szenvedtem el én is bármit. Mert azt gondoltam, számítok. Pedig mindenben a példakép voltál. Mert ha nem is kapok már semmit, talán én megérdemeltem volna annyit: Sanyi számítasz. Van még rád szükség. De én már ezt sem kaptam meg” – írta egy másik hozzászóló. „Nézze, Gábor, maga nem a lelkét vette el a Jobbiknak, hanem kiherélte azt. Nagy különbség. A vár lelke amúgy meg a várvédők lelke...” – vélekedett egy másik hozzászóló.

Nincsenek új szavazók

A lelkesedésre valóban nincs sok ok, mivel a nyári hónapokban is folytatódott a Jobbik stagnálása. A Publicus Intézet augusztus végén készített kutatása szerint a biztos szavazók körében a Jobbik csupán 18 százalékon áll, míg az MSZP 20-on. Júniusban ugyanez volt az arány a két párt között. A Nézőpont Intézet a biztos szavazók között májusban még 27, míg augusztusban 22 százalékos támogatottságot mért a néppártosodni akaró alakulatnak.

Őszödi párhuzamok

Egyáltalán nem rossz a párhuzam Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde és Vona Gábor mostani megnyilvánulása között – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak. Míg az egykori szocialista miniszterelnök is beismerte és tudatosította az övéiben, hogy a korábbi irányvonal nem folytatható, addig most Vona beszélt arról, hogy a párt korábbi politikája nem volt jó, és új irányra van szükség. A különbség persze az, hogy Gyurcsány mindezt titokban tette, míg a Jobbik elnöke erről már a nyílt színen beszélt – mondta a politológus.

A Jobbik elnöke a mostani bejegyzésében tudatosította a tagság és a szimpatizánsi kör előtt, hogy Novák Előd és a radikálisok eltávolítása nem egy trükk volt, hanem egy tudatos politikai stratégia része. Vona Gábornak mostanra elnöki programja lett az úgynevezett néppártosodási folyamat, és úgy tűnik, mindent erre tett föl. A probléma ezzel Kiszelly Zoltán szerint, hogy a Jobbik most a Fidesz 1990-es évekbeli taktikáját próbálja másolni, de csak egyszer volt Budán kutyavásár. 

A pad alá eshetnek

A radikális pártban vélhetően abban bíznak, hogy olyan politikai folyamatok indulnak majd el, mint a 2014-es önkormányzati választás után. Akkor a kormánypártok hibás lépéseiből részben a Jobbik tudott profitálni, és sikerült pár százalékot erősödniük a csalódott fideszes szavazókból. A kormány azóta több kérdésben is korrigált, így ezek a szavazók elhagyták a Jobbikot – mondta a szakember.

A párt könnyen két szék között a pad alá kerülhet, mivel az októberi népszavazás után egyre inkább kampányüzemmódba kapcsol a kormány. Ezzel egy időben pedig a baloldali ellenzék is rendezni próbálja majd a sorait, így a Jobbik egyáltalán nem lesz érdekes. A Magyar Gárdához hasonló új politikai termékre lenne szüksége a pártnak, hogy a mostani helyzetéből kitörjön, mivel a néppártosodási program nem lesz elég érdekes a szavazóknak – mondta Kiszelly Zoltán.

Kamunak látszik a néppártosodás

A néppártosodás azonban egyáltalán nem tekinthető őszintének a pártban. Fülöp Erik, a Jobbik egyik alelnöke és egyben Tiszavasvári polgármestere továbbra is nagyon jó viszonyt ápol Orosz Mihály Zoltánnal, Érpatak polgármesterével. Legutóbb éppen Fülöp hívta el a város egyik képviselő-testületi ülésére, de Orosz Mihály Zoltán botrányt csinált, és még a polgármester sem tudta lefogni.

Korábban Fülöp Erik azzal indokolta, hogy Orosz Mihály Zoltánt a településre kell hívni, hogy szerinte segítenie kell az integrációt és a békés magyar-cigány együttélést. Igaz, Orosz Mihály Zoltán nem igazán a békés együttélésről híres, többször beszélt kirekesztő módon a zsidóságról, és olyan bábukat akasztott fel Érpatak főterén, amelyeken izraeli vezetők fotói voltak. Orosz Mihály Zoltán ellen jelenleg is több eljárás folyik, többek között azért, mert a vádirat szerint jogosulatlanul használt doktori címet, amivel soha nem rendelkezett. A Jobbik egyébként továbbra sem szakította meg a kapcsolatát Zagyva György Gyulával és Tyirityán Zsolttal, a Betyársereg vezetőjével sem. 

Nem vonzóak

A Jobbik a radikális, sokszor szélsőséges, de mindenképpen újszerű gondolatairól volt híres, 2010 előtt olyan üzeneteket és problémákat emelt a politikai napirendre, amely azelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ez eredményezte azt, hogy a Jobbik támogatottsága ugrásszerűen megnőtt 2010 előtt, és egy feltörekvő párt képét mutatta, egyik korábbi pártra sem hasonlított. Ez a lendület jól láthatóan megtört, Vona Gábor a mostani ciklusra megfáradt és teljes mértékben híján van bármiféle újszerű gondolatnak, a „néppártosodás” álcája alatt csupán más – jóval sikeresebb – pártok szlogenjeit és stratégiáit másolja – erről már Deák Dániel írt.

A Nézőpont Intézet munkatársa szerint az egyre inkább az egykori MDF-re hasonlító, mára semmiféle politikai innovációt felmutatni nem tudó Jobbik legújabb húzása a nemzeti konzultáció másolása, így a párt ősszel minden magyar háztartásba kérdőíveket küld. Hasonlóval már az LMP is próbálkozott, annak is bukás lett a vége.

Az ilyen akciókkal a Jobbik egyértelművé teszi: a párt nem jelent alternatívát, nincsenek újszerű elképzeléseik Magyarországról, ők sem kormányoznának másként. És hogy mindez milyen hatással van a Jobbikra? Egy biztos: a választópolgárok egyre kevésbé tartják vonzónak a pártot, ennek következtében pedig – már az összes közvélemény-kutató intézet adatai alapján – hónapok óta csökken a támogatottsága.

Torgyáni út

Mint arról korábban beszámoltunk, hónapok óta csökken a Jobbik támogatottsága az összes közvélemény-kutató intézet szerint. A pártnak, úgy tűnik, mégis sokat ártottak a kongresszus körüli belháborúk, valamint Volner János magánéleti botránya. A néppártosodás sem jött be, mivel például a demecseri időközi választáson csak 2,54 százalékot ért el a Jobbik jelöltje, miközben győzelemre számítottak. 

A magánéleti botrányok, a középre húzás és az új szövetséges megtalálása (Simicska Lajos) együttesen vezethetett el a Jobbik-tábor jelentős csökkenéséhez és a sorozatos választási vereségekhez. A korábbi radikális hangnem megváltozása elsősorban azokat a választókat taszította el a párttól, akik számára ez a hangnem volt vonzó. Így a fiatalok és a kisebb településeken élők között veszített teret a Jobbik.

A háborúból hazatérő férfiak a háttérbe szorítják, kvázi titkárnőként kezelik a profi ügynöknőt – ő éppen ezért örömmel fogadja régi ismerőse, Howard Stark megbízását, hogy találja meg a férfi ellopott találmányait, tömegpusztító fegyvereit.

A sorozatban a Marvel világából ismert szereplőkkel találkozhatunk, Peggy Cartert többek között az Amerika kapitány: A tél katonájá-ban, A S.H.I.E.L.D. ügynökei-ben, a Bosszúállók: Ultron korá-ban is láthattuk. Az ügynöknőt mindegyik történetben Hayley Atwell játssza, ő idén még a Conviction című sorozatban is szerepelni fog.

Az RS-25 névvel illetett hajtóműnek a mostani volt a harmadik sikeres tesztje, és még további három várható az elkövetkezendő hónapokban. „Ha néhány éven belül elkészül, az SLS lesz a legerősebb rakéta, amit valaha építettek” – mondta Rick Mastracchio asztronauta a Mississippi állambeli Stennis Űrközpontban tartott sajtótájékoztatón arról az eszközről, amely a remények szerint eljuttatja az embert a vörös bolygóra.

Az RS-25 hajtómű még a Space Shuttle programból származik, az űrsiklók fő hajtóműveként szolgált. Az SLS magassága 98 méter, és 70 tonna hasznos teher felemelésére képes a két gyorsítórakéta és a négy R-25 rakétahajtómű segítségével. Ha minden jól alakul, a rakéta négytagú legénységet fog tudni az űrbe juttatni az Orion űrhajó fedélzetén. Az első – ember nélküli – tesztrepülésre várhatóan 2018 szeptemberében kerülhet sor.