Két 15 és egy 16 éves fiút gyanúsítanak azzal, hogy szándékosan gyújtotta fel a kollégiumot a múlt héten Budapesten. Tegnap fogták el őket, mindhárman budapestiek. A bizonyítékok is feléjük mutatnak, de ők maguk is beismerő vallomást tettek.

Az Origo tudósítója szerint a három fiú a nyomozóknak azt mondta, a gyújtogatás előtt már beszélgettek arról, hogy valamit fel kellene gyújtani, és körömlakklemosót is vettek együtt, hogy azt használják majd erre. Ötletelés közben látták meg a szivacsot. Egyikük lelocsolta a lemosóval, a másik felgyújtotta.

Bevallásuk szerint a falnak támasztott matrac úgy lángolt, mint egy kémény. A szakértői vizsgálatok alapján megállapították, hogy a nagy tüzet az okozta, hogy a fal mögötti lépcsőházban éghető anyagok voltak, a tetején pedig egy nyitott ablak.

A fiúk azt is mondták, hogy csak heccnek szánták.

A tragédiának egy 45 éves, többgyerekes családapa az áldozata, akinek a harmadik emeleti lépcsőfordulóban találták meg a holttestét a tűzoltók. A három fiú szabadlábon védekezhet.

A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, „a végső megoldást” (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat”, héber megfelelője a soá) mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik. A holokauszt idején meggyilkolt áldozatok közül hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, számuk 500-600 ezer közöttire tehető.

Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.

Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325-330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

A tábort 1945. január 27-én a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja: „Történelmi paradoxon, hogy a náci totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot.”

A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak. Budapesten a Dohány utcai zsinagóga Emanuel Emlékparkjában áll a Holokauszt áldozatainak emlékfája, a 2004 óta működő Páva utcai Holokauszt Emlékközpont belső udvarát körülölelő, nyolc méter magas kőfalon pedig különleges üvegtáblákra vésve látható a népirtás magyarországi áldozatainak neve. Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., miután 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása.

A páciens, akit csak Chenként neveztek meg, azt mondta, egyik este rosszul érezte magát, és csengett a füle. Nem is foglalkozott különösebben a dologgal, azt hitte, alvás után majd jobban lesz.

Azonban, mikor másnap reggel felébredt, egyetlen szót sem hallott abból, amit a barátja mondott neki.

A nő pánikba esett, és azonnal felkeresett egy orvost. Nagy meglepetésére az őt kezelő doktornő minden szavát tisztán hallotta.

Lin Xiaoqing fül-orr-gégész specialista azt mondta: hallotta minden szavam, amikor beszéltem hozzá, azonban amikor egy férfi páciens sétált be, egyáltalán nem hallotta, mit mond.

A doktornő alacsony frekvenciájú halláskárosodással diagnosztizálta Chent, aki azt mondta, az utóbbi időben sokáig dolgozott, elég stresszes időszaka volt, és keveset aludt – írja a Metro.co.uk.

Az orvos szerint a fáradtság és a hosszú napokig tartó stressz hozzájárulhatott ahhoz, hogy a nő mélyebb hangok iránti érzékenysége csökkenjen, és emiatt csak az élesebb, magasabb frekvenciájú hangokat hallja, mint például a nők hangja. A doktornő azt mondta, fontos, hogy az ilyen tüneteket gyorsan kezeljék, és szerinte Chen teljesen fel fog épülni.

(A külső kép illusztráció)

A rendőrség kezdetben arról kapott bejelentést, hogy a bowlingpályán egy lövöldözés után több áldozat „a padlón fekszik”, emiatt arra kért mindenkit, hogy kerülje el a helyet.

Később közölték, hogy három férfi lőfegyvertől a helyszínen életét vesztette, négy férfi pedig megsebesült. Két sebesültet kórházba kellett vinni, kettő könnyebb sérült pedig maga távozott.

Torrance Los Angelestől mintegy 30 kilométerre található. A bowlingpálya egy Gable House Bowl nevű játékteremben működik.

A cukorbetegséget az okozza, hogy nem képesek inzulint termelni a sérült vagy nem létező inzulinsejtek. Az inzulin egy hormon, amely a vércukorszint szabályozásához szükséges. Sok cukorbeteg inzulint kap a vércukorszint szabályozására.

A norvégiai Bergeni Egyetem szakemberei nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy glukagontermelő sejtjei képesek változni és alkalmazkodni oly módon, hogy ellássák a szomszédos sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek feladatait. A glukagon egy peptidhormon, amelyet a hasnyálmirigy alfasejtjei termelnek és feladata a vércukorszint emelése, azaz hatása ellentétes az inzulinéval.

„Valószínűleg a cukorbetegség-kezelés egy teljesen új formájának a kezdetét jelenheti ez, amikor a szervezet képes saját inzulint termelni egy kis kezdeti segítséggel” – idézte Luiza Ghilát, a norvég egyetem kutatóját a Science Daily tudományos hírportál. A kutatók felfedezték, hogy a hasnyálmirigyben lévő szomszédos sejteknek csupán két százaléka képes megváltoztatni funkcióját. Ennek ellenére optimisták az új kezelési lehetőségek megközelítését illetően.

Kutatásukban először voltak képesek leírni a sejtidentitás változása mögötti mechanizmust, ami nem egy passzív folyamat, hanem a környező sejtekből jövő jelzések eredménye. A kutatásban képesek voltak 5 százalékra növelni az inzulintermelő sejtek számát egy hatóanyag segítségével, amely hatással volt a sejtek közötti jelzőfolyamatra. Eredményeiket állatkísérletekben mutatták be.

„Ha többet tudunk meg az ezen sejt rugalmassága mögött álló mechanizmusról, valószínűleg képesek leszünk a folyamatot kontrollálni és még több sejt identitását megváltoztatni oly módon, hogy több inzulin termelődjön” – magyarázta Ghila.

A kutatók szerint felfedezésük nem csak a cukorbetegség kezelését illetően jó hír. A sejtidentitás és -funkció változtatásának képessége döntő felfedezés lehet más sejthalál okozta betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór és a szívroham miatti sejtkárosodás – mondta Luiza Ghila.