Az első kormányablakok 2011-ben kezdték meg a működésüket. A Miniszterelnökség célja, hogy biztosítsák a magas színvonalú, egyablakos ügyfélkiszolgálást minden állampolgár számára.

Képgaléria! Fotó: Mocsári László

A Kis-Hunyad és a Dayka Gábor utca sarkán található épületet nemcsak belül, de kívül is felújították. A tetőre virágos loncot ültettek, ami még zöldebbé teszi majd a várost. A hivatalos átadóünnepségen Panyik József, a Miskolci Járási Hivatal vezetője elmondta, a kormányablakban több mint ezerféle üggyel foglalkoznak a szakemberek.

Továbbra is meg lehet itt újítani személyi igazolványt, vezetői engedélyt, a vállalkozások ügyeit is lehet itt intézni, de a földhivatali tulajdonlapok mellett számos szociális ügyet is be lehet itt adni – sorolta.

A most megnyitott kormányablak Miskolcon a harmadik, borsod megyében pedig a tizenkilencedik. Országszerte már közel 250 helyszínen működik kormányablak. A Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság kormányablakokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a közigazgatás fejlesztésének elsődleges célja, hogy megkönnyítse az állampolgárok mindennapjait.

– Jogos elvárásuk, hogy az ügyeiket gyorsan, hatékonyan, egyszerűen, az igényeikhez igazított nyitvatartási időben tudják intézni. Ebben segít nekik a kormányablakok országos hálózata – fűzte hozzá Baltay Tímea.

Mint mondta, a fejlesztések segítenek abban is, hogy az ügyintézők munkaterhét egyszerűsíteni tudják, hiszen áprilistól immár több mint 1130 ügykörben nyújtanak segítséget az állampolgárok és a vállalkozások számára.

– A munkatársainknak az a feladata, hogy az ide érkező ügyfelek ügyeit megoldják, ebben egy jelentős segítség ez a kormányablak – hangsúlyozta Demeter Ervin kormánymegbízott. – Az intézmény kényelmet, megfelelő informatikai hátteret nyújt, és felkészült, jól vizsgázott munkatársakkal segíti az ügyfeleket.

Az új, mintegy 960 négyzetméteres kormányablak közel 100 millió forint ráfordításával újult meg. Mind az informatikai rendszer, mind a munkatársak felkészültsége maradéktalanul megfelel a 21. századi elvárásoknak. Az ügyintézés a mai naptól folyamatos.

Fotógaléria: Mocsári László

Miskolcon több mint 130 diák lépett a színpadra. A szervezők, a drámapedagógusok és a zsűri szerint is az amatőr színjátszás legrangosabb megmérettetése ez a találkozó.

- Minden előadásnál fontos az, hogy küldő információkat, külső észrevételeket kapjunk szakavatott emberektől, a fesztivál egyik célja természetesen ez, hiszen két előadásonként úgynevezett szakmai beszélgetéseket tartunk – mondta  Kertész Ádám, a Regionális Diákszínjátszó Találkozó főszervezője.

     Több ezer szabad tartású tyúk van az arnóti Meggyes tanyán. A családi vállalkozás 1996-tól működik. Jelenleg 180 hektár földön gazdálkodnak, és 9-10 ezer tojótyúk napi „termelését” értékesítik. Az elmúlt években több fejlesztés volt, de idén is szeretnének bővíteni.

Ehhez nyújtott nagy segítséget az az arnóti fórum, amit a helyi vállalkozásoknak szerveztek. A találkozón Szépe Antal, a Meggyes tanyán működő gazdálkodás vezetője is részt vett. Az egyéni vállalkozó elmondta, komfortos tojóketreceket szeretnének beszerezni. De az ötezres tojólétszámot is szeretnék tízezerre bővíteni.

Arnóton csaknem háromszáz vállalkozás működik. Üveges István polgármester kiemelte, a településnek nagyon jó a fekvése, a gazdaságfejlesztés szempontjából ugyanakkor sajnos kevésbé jó a környező településekhez képest.

– Ha körbepillantunk a környékünkön, tele vagyunk városokkal, kisvárosokkal, és mindegyiknek van ipari parkja – mutatott rá.

Arnótnak viszont nincs. A vállalkozóknak tartott fórum ezért volt különösen fontos. A polgármester azt szeretné, ha a pályázati pénzeket minél jobban ki tudnák használni a helyi vállalkozók.

Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő elmondta, az önkormányzatok általában jobban értesültek, mint a magánszemélyek, ezért tartja fontosnak, hogy mind a vállalkozók és az önkormányzat, mind a kormányhivatal és szakemberek részvételével egy tanácskozást, megbeszélést tartsanak.

– Így az információk mindenkihez eljutnak. Nem mindegy ugyanis, hogy a forrásokat hogyan, hol, milyen gyorsan tudják felhasználni – tette hozzá.

A rendezvényre húsz arnóti vállalkozót hívtak meg. Azokat, akik a legtöbb helyi iparűzési adót fizetik.

      A rendőrök már a hosszú hétvége előtt elkezdték ellenőrizni a megye útjait. A szabályos közlekedést figyelték és a sofőrök iratait megnézték, de előkerült a szonda is. Ennek ellenére a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője a hétvégét összegezve azt mondta, a korábbi évekhez képest nem csökkent az ittas vezetők száma.

– A megye közútjain, annak ellenére, hogy nagyon jól tudják a járművezetők, ilyenkor azért jobban odafigyelünk az ittas vezetőkre, 22 ittas járművezetőt szűrtünk ki a közúti forgalomból – ismertette Pitkó László. Hozzátette, három komoly baleset is volt az utakon, de egyik esetben sem az alkohol miatt.

A hosszú hétvége Miskolcon csendesen telt. A megyében viszont hétfőn több alkalommal riasztották a mentőket, mint egy átlagos napon. Papp Zsolt, az OMSZ Miskolci Mentőállomás vezető mentőtisztje elmondta, átlagosan körülbelül 200 feladatot szoktak elvégezni, a húsvéthétfőjén azonban több mint 240-et láttak el.

– Miskolcot ki kell emelni, itt valóban csendesen telt az ünnep, viszont a megyében több településen volt verekedés, ahová sajnos vonulnunk kellett – fűzte hozzá.

De a tűzoltóknak is sok dolguk volt a megye településein. Kilenc műszaki mentéshez vonultak, és 24 esetben kellet tüzet oltaniuk. Több helyen a száraz növényzet okozott problémát. Dojcsák Dávid, s B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője ismertette, Csernely külterületén 10 hektárnyi száraz fű fogott tüzet, illetve egy erdő aljnövényzete két hektáron égett. Ezt az ózdi hivatásos és a szilvásváradi önkéntes tűzoltók kéziszerszámokkal eloltották.

Miskolcon tizenkét alkalommal riasztották a tűzoltókat a hosszú hétvégén. A Hadirokkantak útján egy kisteherautó utasterében keletkezett tűz, a Kisavason pedig egy pincében felhalmozott hulladék égett, amit a tűzoltók vízsugárral oltottak el. Senki sem sérült meg.

     Ismét nagyobb a forgalom a Lillafüredi Pisztrángtelepen. Sokan azért jönnek, mert halat nagyböjt ideje alatt is lehet enni. Mások visszatérő vendégek, rendszeresen vesznek halat. Csiger Zsolt például elmondta, leginkább a füstölt pisztrángot szeretik, nagyon-nagyon finom, fűzte hozzá. De rendszeresen vásárolnak pontyot is, illetve különböző keszegféléket, kárászt, főleg halászlébe.

A telepen előkerül a szák. A pisztrángokat a fényképezőgép és a kamera kedvéért emelte ki a telep vezetője. Hoitsy György mutatta, melyek az anyahalaik.

– Ezek mindegyike mikrocsippel van ellátva. Arról lehet a sebes pisztrángot megismerni, hogy nagy, piros és fekete pöttyei vannak, minden pötty körül egy kis fehér gyűrű – ismertette.

Bár a hal köztudottan egészséges, hiszen sok benne az ásványi anyag és a vitamin, ennek ellenére Magyarországon még mindig nagyon kevés fogy belőle.

– Európában az utolsó helyeken kullogtunk, szerencsére azonban ez lassan kezd változni. Egy pár évvel ezelőtt még 2, 2 és fél kilogramm volt az egy főre jutó halfogyasztás, ma azonban már inkább 5-5,2 kilogrammról beszélhetünk – fűzte hozzá Hoitsy György.

A halfogyasztás növekedése a haltermelés fellendülésének is köszönhető. A Lillafüredi Pisztrángtelepen például 1982-ben 1,2 tonna halat értékesítettek, jelenleg pedig 45 tonnát. A gyarapodáshoz például az a víztisztító rendszer is hozzájárult, amit még 2012-ben alakítottak ki, de most tervezik, hogy beépítenek egy szűrőrendszert is, ami biztonságosabbá teszi a keltetést.

Lencse, rizs, bab, margarin, kakaópor, liszt, tej, olaj, cukor, csoki tojás, főtt sonka, illetve száraztészta. Ezekkel az adományokkal sokaknak könnyebb lehet az idei húsvét.

- Én ezt mindig elteszem rossz időkre. Nagyon örültem neki, és ez nagyon nagy segítség – mondta Szabó Irén.

Minden család három szatyor élelmiszert vihetett haza, ami hatalmas segítség a rászorulók szerint.

Kis Leskó László azt mondja, nagyon örül, a tartós élelmiszerekre ugyanis nagy szükségük van, mivel egy háztartásban tizenketten élnek.

- Az ember úgy van vele, hogy okosan osszuk az élelmiszert, a pénzt, hogy jusson és maradjon, meg a gyerekek ne éhezzenek, inkább én nem eszek – mondta a Miskolc Televíziónak Kis Leskó László.

A tartós élelmiszerekből 180 család kapott.  

- A Vöröskereszt úgy dolgozik, hogy mindig a rászorultság mértékében tesz csak különbséget az emberek között. És a Családsegítő Szolgálattal közösen választottuk ki ezeket a családokat. Úgy gondoljuk, hogy ők felelnek meg azoknak a szempontoknak, hogy több gyermek van a családban és rászorultak – mondja Grubert Roland, a Magyar Vöröskereszt, B.-A.-Z. Megyei Szervezetének megyei igazgatója.  

Az adományokat a Jótékonysági Farsangi Bál bevételéből vásárolta a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete. A rendezvényen másfél millió forint gyűlt össze. Ez azt jelenti, hogy minden család nyolcezer forint értékben kapott élelmiszereket.

Új villamosok, új buszok, energiagazdálkodás – csak néhány példa, ami bebizonyítja, hogy Miskolc tényleg Smart, azaz „okos” város. A tervek szerint pedig a fejlődés nem áll meg, mint Kiss Gábor alpolgármester is fogalmazott: „a következő időszakban is komoly fejlesztésekkel számolunk”.

A fejlesztési lehetőségekről és elképzelésekről az Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter Smart City találkozóján beszélgetett az alpolgármester és a különböző cégek képviselői.

– A városnak a kormányzattal kötött megállapodásában, a Modern Városok programban önálló fejezet foglalkozik az „okos” város, „okos” Miskolc fejlesztéssel. Ebben 13 további fejlesztés van nevesítve – ismertette.

Az egyik fontos fejlesztés a jövőben a kamerarendszer kiépítése lesz. Ez azt jeleni, hogy 500-600 nagyfelbontású intelligens kamera kerül majd ki a város különböző pontjaira. Az egyik informatikai cég olyan térfigyelő rendszert fejlesztett ki, ami egy algoritmus segítségével minden észlelt emberre és autóra ráközelít, és külön felvételt készít róluk. Így nincs szükség operátorokra, akik figyelik a kamerák képeit. Az intelligens kamerarendszeren kívül a város tervei között szerepel például az elektronikus jegyrendszer fejlesztése is.