- Bűnös, emberölés bűntettében – hangzott el a bíróságon. Rezzenéstelen arccal hallgatta végig a határozathirdetést a harsányi késelő.

- Ezért őt a törvényszék 12 év szabadságvesztés büntetésre, mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítéli – mondta ki ítéletében Horváth Mária bíró.

Több mint három évvel ezelőtt, 2012. októberében Harsányban, este két társaság szólalkozott össze - verekedés lett a vége. H. Patrikot a későbbi áldozat hátulról meglökte, majd mikor megfordult meg is ütötte. Ekkor került elő a vádlott kése, amivel halálos sérüléseket okozott támadójának.

Az elsőfokú ítéletet másodszor hirdette ki a Miskolci Törvényszék. Először ugyanis felmentették a vádlottat, önvédelemre hivatkozva. A fellebbezés miatt viszont a Debreceni Ítélőtábla tárgyalta az ügyet és hatályon kívül helyezték a Miskolci Törvényszék ítéletét. Új eljárás lefolytatására kötelezték a bíróságot. A tanúk kihallgatása a bíró szerint nehéz volt és nemcsak azért, mert mindenki ittas volt a baleset estéjén.

Nem volt a szúrásnak illetve az azt megelőző közvetlen történéseknek szemtanúja. A jelenlévők ugyanis vagy egymással, vagy saját magukkal voltak elfoglalva. Az újratárgyalás több mint egy évig tartott. A bíró szerint ezalatt a vádlotton nem látszott, hogy megbánta volta, amit tett.

- A sértett szülei minden egyes tárgyalási napon itt voltak. Soha nem történt ilyen, soha nem fordult oda, soha nem mondta nekik azt, hogy sajnálja, hogy meghalt a fiuk. Ezt elvártuk volna, akkor talán enyhítőként lehetne értékelni – hangzott el a bíróságon.

A tárgyalás végén felkerült a bilincs, vezetőszáron kísérték ki a vádlottat a tárgyalóteremből. Az áldozat családját képviselő ügyvéd szerint elfogadható ítélet született.

-  Ez már az elhunyt sértett, illetőleg a szülei szempontjából nyilván egy elégtételnek és egy elfogadható ítéletnek fogható fel. Az igazságszolgáltatás igazából én úgy látom, hogy most tényleg igazságot szolgáltatott – nyilatkozta Lichy József, a sértett hozzátartozóit képviselő ügyvéd.

A vádlott most előzetes letartóztatásban van. Mivel fellebbezett, az ügyet másodfokon tárgyalják majd a Debreceni Ítélőtáblán.

Kövesi István a szocializmus évei alatt gyűjtötte össze a magyar festészet 1870 és 1970 közti korszakának kiemelkedő alkotásait. A több mint 230 alkotásból 115-öt vásárolt meg a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja. A festményeket a Herman Ottó Múzeumban helyezik letétbe. A Miskolci Galériában egyelőre december 22-től június 25-ig láthatóak majd az alkotások.

Festmények a földön és a falnak támasztva – azt, hogy melyik hova kerül, már tudja a kiállítás kurátora. Már csak az utolsó simítások vannak hátra.

A múzeum dolgozóin látszik az izgatottság – nem is csoda, hiszen páratlan képekkel van dolguk - a magyar festészet 1870 és 1970 közti korszak egyedülálló alkotásaival, például Rippl-Rónai, Vaszary, Munkácsy vagy Perlmutter Izsák képekkel. A gyűjtemény Kövesi Istváné volt. A gyűjteményről sokáig senki sem tudott. Az újlipótvárosi mészáros húsboltja feletti kétszobás lakása 230 elsőrangú alkotással volt tele. 2013-ban nyílt csak kiállítás, de a teljes gyűjteményt soha nem láthatták az érdeklődők. 115 festményt vásárolt meg a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja csaknem 800 millió forintért. A képeknek mostantól Miskolc ad otthont, itt helyezték letétbe a gyűjteményt.

- Nem is reméltem azt, hogy aztán ez a gyűjtemény Miskolcra kerül és ilyen formában közöm lehet egy ennyire értékes, egyrészt ennyire értékes, másrészt pedig ennyire különleges gyűjteményhez – mondja Pirint Andrea, a Herman Ottó Múzeum művészettörténésze.

A kiállítás a Miskolci Galériában december 22-én, vagyis jövő héten, kedden nyílik, és június 25-ig lehet megnézni. Ezután viszont restaurátorhoz kerülnek majd a festmények. 2017 végétől pedig állandó kiállítás nyílik majd, amelynek a Herman Ottó Múzeum ad otthont. .

-  Valószínűleg ezek a képek örökre Miskolcra kerültek, de a magyar törvények öt éves letétet engedélyeznek, ami azt jeleni, hogy öt év után meg kell majd újítsák utódaink a Magyar Nemzeti Bankkal ezt a letéti szerződést – nyilatkozta Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. Az igazgató hozzátette a Miskolci Galériában szigorítják a biztonsági intézkedéseket.

A festményekről, a gyűjtőről és a kiállításról szól majd a Miskolc Televízió Promenád című kulturális magazinja is, amely csütörtökön, november 17-én, este fél 7-től látható majd.

     Emléklapot és ajándékot kapott a száztízedik véradása után Juhos Zoltán. Ő közel negyven éve ad rendszeresen vért. A véradók napját is a száztizenegyedik alkalommal ünnepelte. Mint mondta, azért ad vért, hogy segítsen az embertársainak.

A megyében és Miskolcon nincs hiány segítőkész emberekből. Sokaknak mondtak köszönetet a véradók napján. Két véradás között 56 napnak kell eltelnie, sokan csak ennyi időt várnak, hogy újra segíthessenek. Breitenbach Géza, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének elnöke elmondta, az emberek önzetlenül segítenek. Azt sem tudják, hogy kinek fogják vérüket.

– Jönnek, a legtöbben hívás nélkül is. E nélkül nagyon sok esetben nem létezik gyógyulás, tehát nagyon fontos az egészségügyben a betegek számára, hogy mindig legyen elegendő vér – fűzte hozzá.

Adj vért, és ments meg egy életet – tartja a szlogen, de az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egy véradás ma már akár három-négy embert is megmenthet. A Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére, 1988 óta november 27-e a véradók napja.

     Szeméttel beterített kert, üres műanyag-flakonok szerteszét, sőt még döglött patkány is van az udvaron. De bent sem jobb a helyzet: használ ruhák és játékok hevernek a földön, a falakról pedig lepergett a vakolat. Ebből a Számozott utcán lévő házból is kiköltöztették csütörtökön az itt lakókat.

A szomszédok a keresztnevükön kívül semmit sem tudtak a lakókról. A Kilencedik és a Harmadik utcából is azért kellett kiköltöztetni őket, mert több százezer forintos tartozást halmoztak fel. Nem fizették sem a lakbért, sem a közüzemi számlákat, ezért az önkormányzat felmondta a bérleti szerződést.

Schweickhardt Gyula polgármesteri biztos ismertette: a bérleti szerződés megszűnése ellenére nem hagyták el az ingatlant.

– Ennek következtében az ingatlan kiürítésére vonatkozó eljárásokat lefolytattuk. A bírósági ítéletek jogerőssé váltak, ezért a végrehajtásnak helye van – fogalmazott. A polgármesteri biztos hozzátette, kötelességük segíteni lakást találni azoknak, akiket határozatlan időtartamú bérleményből kell kiköltözniük. Abban az esetben, hogyha nincs ilyen bérleti szerződéses kötelezettsége, azonban együttműködik, eleget tesz a jogszabályi kötelezettségeinek, a szeretetszolgálat vállal egyfajta kezességet.

– Ekkor természetesen megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy számára, elfogadható keretek között lakhatást biztosítsunk – fűzte hozzá Schweickhardt Gyula.

A Számozott utcákban több mint 210 olyan lakás van, amit érint a telepfelszámolás, ebből már 76 lakás üres.

    A tavaly és idén ellenőrzött, összesen 42 különböző típusú készülék közül csak 12 felelt meg az előírásoknak, pedig életek múlhatnak rajta. Minden készüléknek a csomagolásán van egy szabványszám, amit az adott márkájú készüléknek a weboldalán jó esetben meg lehet találni. Ehhez a szabványhoz tartozik egy minősítés. A szakértő azt mondja, olyan készüléket érdemes venni, ami akkumulátoros és van magyar leírása. Fontos az is, hogy a szén-monoxid-érzékelő csak akkor működik jól, ha jó helyen van.

Lakáson belül fejmagasságban kell elhelyezni, ahol az ember veszi a levegőt, hiszen a szén-monoxid könnyebb a levegőnél, ezért felülről lefelé telítődik a légtérbe – ismerteti Horváth László, a MIGÉP Kft. nagykereskedelmi értékesítője.

A szén-monoxid azért veszélyes, mert színtelen, szagtalan és szinte észrevétlenül mérgez. A fűtési szezon még szinte el sem kezdődött, de máris van egy halálos áldozat Nagykanizsán. Két éve jogszabály írja elő, hogy ott, ahol nyílt égésterű tüzelőberendezés van, kötelező a szén-monoxid-érzékelő.

Ezeket a kéményseprők ellenőrzik minden évben. Pálmai Zsolt, a Borsodi Kéményseprő Kft. miskolci kirendeltségének vezetője ismerteti, a kéményseprők ezeknek a meglétét ellenőrzik.

– Amennyiben ezeket a készülékeket nem találják, a tulajdonosnak a figyelmét felhívják, hogy szerezzen be egyet. A jelenlegi jogszabály szerint a tulajdonosnak kötelessége ezeket beszereltetni – fűzi hozzá.

Bár a szakemberek szerint hasznos a szén-monoxid-érzékelő, ennek ellenére rendszeresen meg kell vizsgáltatni a fűtőberendezéseket és azoknak a szellőzését. Nagy Gábor épület gépészmérnök azt mondja, hogy amikor valamilyen oknál fogva az égéshez szükséges levegő nem jut el a tüzelőberendezéshez, akkor következik be az a helyzet, hogy kevés oxigén jelenlétében szén-dioxid helyett szén-monoxidot kezd el termelni a tüzelőberendezés. Ezért például egy jól leszigetelt ablak is okozhat tragédiát.

    Szalmát, plédeket és használt ruhadarabokat is tesznek a kutyák alá, hogy ne fázzanak a hidegben. Most még kellemes az idő, ezért a pokróc inkább játék, ami pillanatok alatt kikerül az ólból. Télen viszont jól jön majd. A munkatársak mindent megtesznek, hogy óvják az állatokat a hidegtől. Szilágyi László, a Miskolci Állategészségügyi Telep állategészség őre felidézte, hogy volt rá példa, hogy szőnyegdarabokat szögeltek fel az ól elejére, és ezzel, meg hullámpalával védték a hóátfúvásoktól a kutyákat.

A telepen most körülbelül 70 állat van. A dolgozók azt szeretnék, ha mindegyikük szerető gazdára találna. Ezért szerveznek rendszeresen nyílt napot, például most szombaton is. Vargáné Molnár Marietta állatgondozó elmondta, mindenkit nagy szeretettel várnak a nyílt napon, azokat, akik kutyát szeretnének sétáltatni, de azokat is, akik örökbe fogadnának egyet közülük.

A nyílt napoknak köszönhetően egyre több kutyát tudnak örökbe adni a telepen. Idén már ötszáz kutya talált igazi otthonra.

   A Miskolci Önkormányzati Rendészet Kisvárda polgármesterét látta vendégül. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település vezetője azért jött Miskolcra, hogy tanácsot kérjen, mert szeretnék elindítani a városi rendészetet.

– A célom elsősorban a megelőzés, az odafigyelés és a jövőben a létesítményeknek a megóvása – nyilatkozta Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere. Hozzátette: megőrizni azt a beruházást, azt az értéket, amit Kisvárda teremtett vagy teremteni fog az elkövetkező években.

Miskolcon több mint két éve működik az önkormányzati rendészet. A város szinte minden pontján rendszeresen tartanak lakcím-nyilvántartási, állategészségügyi, hulladékkezelési, köztisztasági, gyámhatósági, közüzemi és szociális igazgatási ellenőrzéseket. Folyamatosan nézik a térfigyelő kamerák felvételeit és a rendőrökkel együtt járőröznek az egész városban. A céljuk a tisztességes miskolciak védelme. Most pedig az is, hogy tapasztalataikkal segítsenek Kisvárdának.

– Bemutatjuk a munkafolyamatainkat, szolgálat ellátási sajátosságainkat, technikai eszközeinket. Ezekről már szóban volt szó, most pedig a gyakorlati bemutatás következik – mondta Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet közterület -felügyeleti és rendészeti vezetője.

Kovács László Csaba elmondta, az, hogy tőlük kér tanácsot egy másik város polgármestere nagy megtiszteltetés, de az eredményekkel sosem lehet megelégedni, mindig fejlődni kell tovább.

Már tíz éve ez a hajléktalanszálló az otthona Farkasné Kiss Andreának. Azt mondja, hogy nagyon sokan lenézik a hajléktalanokat. - Nem szabad lenézni, mert sokan elvesztik a családjukat, úgy mint én, de nekem ez itt a családom – teszi hozzá. Krizsán Péter is gyakran megfordul a hajléktalanszállón. Neki van hol laknia, de azt mondja, fűteni nem tud. Télen mindig bejön a szállóra, ha fázik. De tudja, hogy néhányan a hidegben is inkább kint vannak.

A kormány viszont azt szeretné, hogy egyetlen hajléktalan se legyen télen a szabadban. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár azt mondta, felkészültek a télre. A hajléktalanszállók eddigi 9500 férőhelyét, 11500-ra emelik az országban, és biztosítják az étkezést illetve az orvosi ellátást is.

Szeretnénk segítséget nyújtani a szolgáltatóknak, hogy biztosan megvalósuljon az a kormányzati cél, hogy senki nem marad az utcán, senki nem kényszerül arra, hogy hidegben az ég alatt éjszakázzon – nyilatkozta Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Hozzátette, a szociális munkásoknak ezután nem elég felkínálniuk az éjszakai szállást, hanem el is kell érniük, hogy a hajléktalanok bemenjenek a szállóra. Ha kell, az egészségügyi szolgáltató, a közterület-felügyelet vagy a rendőrség segítéségét is kérhetik.    

Duberné Dunaveczki Éva szerint ezzel Miskolcon nincs nagy gond. A hajléktalan szállókon, télen szinte mindig teltház van. A Magyar Vöröskereszt Hajléktalanokat Gondozó Közponjának megyei intézményvezetője szerint azok a hajléktalanok, akiket be lehet hozni, azok általában ott vannak. A többieket a rendőrség kísérheti majd be, de ő számuk nagyon elenyésző Miskolcon.  

A kormány nemcsak a túlélésben segítene, hanem abban is, hogy a hajléktalanok minél előbb vissza tudjanak illeszkedni. A foglalkoztatási esélyeket pályázatok segítségével próbálják   növelni.

A hétvége óta tartó kánikula miatt Miskolcon és térségében is több riasztás érkezik a mentőkhöz, mint egy átlagos napon. Az elmúlt napokban hozzávetőleg 30 százalékkal nőtt meg a vonulások száma – mondja Pap Zsolt vezető mentőtiszt.

Az OMSZ Miskolci Mentőállomásának illetékese szerint sok volt a rosszullét. A szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőket érinti a legrosszabbul a fülledt, meleg idő.