A 7500 négyzetméteres telephely kialakítására 362 millió forintot költött a beruházó cég. Két ütemben készültek el a vállalkozásra, és irodára alkalmas helységek, ehhez 50%-os unió támogatást kaptak. A beruházás részeként napkollektorokat is telepítettek, így energia költségeiket is csökkenthetik az ide betelepülők.

– A helyi kis- és középvállalkozásoknak szeretnénk segítséget nyújtani. A projekt célja, hogy gyakorlatilag hét ide betelepülni kívánkozó vállalkozást segítsünk, illetve ezeken keresztül munkahelyteremtést valósítsunk meg – mondta Magyari István, a Gerixon Kft projektvezetője. 

Február 24-én műtötték meg azt a férfit, akinek áttétes gége- és nyelőcső-daganata volt. Erre, az országban is egyedülálló operációra a Miskolc Televízió stábját is beengedték.

Alig egy hónappal a műtét után a férfi saját lábán sétált be ma az orvosi szobába. „Jakab úr egy nagyon különleges beteg, aki mindenben együttműködött velünk” – így nyilatkozott a műtétet végző orvosi team vezetője, dr. Karosi Tamás. A beteg gyógyulása önmagán is múlik, fűzte hozzá.

Dr. Sikorszki László, megyei kórház sebész főorvosa elmondta, a beteg többek között betartotta az embert próbáló, 3 hetes nyelési tilalmat is.

– A későbbiekben előfordulhat még a gége- és a nyelőcső-varrat beszűkülése. Ilyen esetekben természetesen megvannak a különböző módszerek arra, hogy ezen segíteni tudjunk. Mindenesetre úgy gondolom, hogy sebésztechnikai szempontból különösebb szövődmény már a későbbiekben nem várható, tehát a beteg gyógyult állapotban távozik a kórházból – hangsúlyozta.

Ez a nap a hétfő lesz, de rendszeres kontrollvizsgálatokra járnia kell a betegnek. A rehabilitáció után azonban teljes életet élhet, a beszéd viszont valószínűleg nehézséget jelent majd számára.

Dr. Karosi Tamás, a megyei kórház Fül-Orr-Gégészeti és Nyaksebészeti Osztályának vezető főorvosa elmondta:" Erre is van megoldás, a gégemikrofon alkalmazása, így valamilyen módon visszanyeri a beszédhangját is, illetve a kommunikációs képességét. És hát természetesen egy ilyen csonkoló műtétnél kompromisszumot kellett kötnünk, egész életét légcsőmetszéssel kell leélnie, ami azt jelenti, hogy kanülviselő marad."

A szenzációnak számító műtét bemutatásával az orvosi team-nek kettős célja volt, mondta az osztályvezető főorvos. Egyrészt bemutatni azt a klinikai színvonalú gyógyító munkát, amit a megyei kórház orvosai végeznek, másrészt felhívni a figyelmet a fej- és nyaksebészeti daganatok terjedésére. A magyar férfiak körében a második halálok ugyanis a szájüregi, a garat- és a gégerák.

Mindenkinek biztosítson lakást az önkormányzat – mondta Váradi Gábor a március 15-i demonstrációjukon. Mintegy százan tiltakoztak a számozott utcáknál a kilakoltatások ellen. A Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott, az a kérdés, hogy úgy lesz-e megszüntetve a számozott utca, hogy az ott élők 80 százaléka „láthatatlan módon a város különféle pontjain vagy különféle országokban kering, vagy fogjuk látni azt, hogy ezek az emberek hol laknak és milyen módon, és megpróbáljuk azokat a szociális segítséget hozzátenni, hogy beilleszkedésük és élethelyzetük is minél inkább javulhasson”, fogalmazott az elnök.

A roma szervezet az Európai Unióhoz fordult, szerintük etnikai tisztogatás kezdődött Miskolcon a DVTK stadionrekonstrukció miatt. Petíciójukban nehezményezik többek között, hogy „a város nem hosszabbítja meg a lejáró lakásbérleti szerződéseket, nem kegyelmez a hátralékosoknak”. Horváth Aladár, a Roma Mozgalom a Köztársaságért elnöke elmondta, „ha egy milliárd forintot arra fordítanának, hogy növeljék a városi bérlakások számát, akkor Miskolcon 2-300 lakást lehetne vásárolni”.
– Ha ezt berakják a szociális bérlakás-keretbe, akkor megmenekülhet a város attól, hogy több száz hajléktalanja legyen – tette hozzá Horváth Aladár.

A március 15-ei, telepfelszámolás elleni demonstráción a DK és az Együtt miskolci politikusai is részt vettek. Tompa Sándor korábbi sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott: alapvetően a nyomor felszámolását fogalmazzák meg, azt kell megszüntetni, hiszen a nyomortelepek a nyomor nyomán jönnek létre. Másrészt – fűzte hozzá – egy konkrét, a lakhatási grádicsok rendszerét is megfogalmazták és közzétették, tehát van javaslatuk erre vonatkozólag.

A DK színeiben Szűcs Erika, volt szocialista alpolgármester egy hétfői sajtótájékoztatón elmondta, nem érzi magát hibásnak a „fészekrakó-ügyben”, ám elismeri, hogy a megfelelő jogi szabályozással elejét lehetett volna venni a visszaéléseknek. Szűcs Erika megyei önkormányzati képviselő úgy fogalmazott: az biztos, hogy egy olyan jogi szabályozást kell teremteni, amely megelőzi, vagy legalábbis minimálisra csökkenti az ilyen típusú visszaélések kockázatát.

A telep-felszámolási programot az MSZP miskolci frakciója is támogatja – ezt Földesi Norbert mondta hétfőn a Miskolci Naplóban.

A városvezetés tavaly tavasszal kezdte meg a nyomortelepek felszámolását. A programot néhány hét alatt több mint 35 ezren támogatták aláírásukkal. A számozott utcákban azóta 30 lakást ürítettek ki, amit most folytatnak.

Molnár Péter ugyancsak a Miskolci Naplóban így nyilatkozott: „való igaz, ebben a kérdéskörben is számtalan vita volt már a miskolci közgyűlésben, de úgy gondolom, hogy a Fidesz és a KDNP frakció szövetsége egy nagyon egyértelmű és konzekvens politikát folytat ebben a kérdésben.”

– Én is csak hangsúlyozni tudom: azt érezzük, hogy a miskolciak döntő többsége ebben támogat minket – mondta.

Már nem kötnek lakásbérleti megállapodásokat azokkal, akiknek lejár, vagy már lejárt a szerződésük. Azoknak, akik rendesen fizették a számlákat és betartották a társadalmi együttélés szabályait, lakáspályázattal segítene az önkormányzat. Soós Attila, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője kiemelte, a város nem tudja támogatni azokat, akik „eleve abból élnek adott esetben, hogy nem fizetik tartozásaikat, hogy a rájuk bízott vagyont széthordják, és általában mindenfajta jogszabályba ütköző tevékenységet folytatnak.”

– Ez eddig is így volt, következetesek vagyunk, tehát ezután is így lesz. Nagyon komolyan és keményen fel fogunk lépni azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat, és támogatni fogjuk azokat, akik együttműködnek annak érdekében, hogy jobb körülmények közé kerüljenek – hangsúlyozta a frakcióvezető.

A Fidesz-KDNP célja a nyomortelepek teljes felszámolása, az önhibájukból nehéz helyzetbe került embereken viszont igyekeznek majd segíteni.

Az új térfigyelő kamerarendszer észreveszi majd a vezetés közben telefonálókat és azt is, ha valaki nem köti be a biztonsági övét. A csaknem 300 kamera képét az önkormányzati rendészek figyelik, állományuk 20 fővel bővül. Ők a városrészekben teljesítenek majd szolgálatot – mondta Kovács László Csaba. A közterület-felügyeleti és rendészeti vezető hozzátette, minden választókörzetben lesz egy olyan rendész munkatárs, aki a hét 5 napján legalább szolgálatteljesítésre megjelenik a területen. Ez lehet hétköznap, hétvége, lehet az esti vagy akár az éjszakai órákban is.

– Mellé egy járőrtársat is biztosítunk majd a rendészet jelenlegi állományából. Tehát nagyon jó kapcsolatot tudunk kialakítani az ott élő emberekkel, az önkormányzati képviselőkkel, az intézményekkel – emelte ki Kovács László Csaba.

A közrend, a közbiztonság mellett a köztisztaság ellenőrzése is a Miskolci Önkormányzati Rendészet feladata, mindez szoros együttműködésben a rendőrség munkatársaival. Ennek a munkának a hatékonyságát mutatja egy új statisztika is: e szerint 42 százalékkal csökkent 4 év alatt a közterületi kiemelt bűncselekmények száma.

Kiss János alpolgármester úgy fogalmazott, ez egy olyan visszajelzés, ami azt mutatja, hogy tovább kell haladni ezen az úton. Ennek érdekében hozta a közgyűlés azt a költségvetési döntést, hogy közel 50 százalékkal emeli meg a város rendészeti költségvetését.

– 2015-re 430 millióról körülbelül 650 millió forintra emelkedik a rendészeti költségvetés – hangsúlyozta az alpolgármester.

138 fő jelenleg a Miskolci Önkormányzati Rendészet állománya. Az újabb 20 közösségi rendésszel ez az arány 15 százalékkal emelkedik.

A tapolcai strandon elkészült a főépület, az öltözők, a szauna-park és a wellness részleg. A régi gyermekmedence felújítását megkezdte a Gerixon Kft. A régi csempét leverték, most az aljzatbetont csiszolják a miskolci kivitelező cég munkatársai. Az új csempe lerakása után következik a vezetékek áttisztítása nyomáspróbával, majd a gépházon belüli átalakítások.

A gépházon jócskán van munka – mondja Rostás László főépítész. A strand utoljára 2005-ben volt nyitva, azóta a gépház berendezéseit és vezetékeit garázdák megrongálták, ellopták. Ezeket pótolni kell, a gépészeti részt tehát gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni – mutatott rá Rostás László.

A Miskolctapolcai Strandfürdő első üteme, a versenymedence, a szauna-park, a wellness részleg, a gyermekmedence és az új játszótér a strandszezonra készül el. A megújult komplexum várhatóan 60 embernek ad majd munkát.

Telkes jobbágy, mesterember, kereskedő és juhász is van a veterán katonák között, akik modellt álltak Plohn József fotográfusnak.

– Itt van a kiállítás, és az anyag. Gratulálok a galériának, mert igyekeztek nem csak fotók, hanem korabeli relikviák segítségével felkészülni március 15-re – mondta, a polgármesterei hivatal kulturális osztályának vezetője Papp Ferenc.

A Herman Ottó Múzeumból érkeztek azok a relikviák, melyen szintén megtekinthetőek a Rákóczi házban, ezzel téve még színesebbé a fotó-tárlatot.

 – A felhívás úgy szólt, hogy minden honvéd jelenjék meg a katonai ruházatában. Ha már nincs meg, akkor sötét polgári öltözékben, és töltsön ki egy adatlapot, amit megtalál a honvédegyleteknél valamint a műteremben. Plohn József a honvédek közül mindegyikről elkészítette a felvételt, összesen 154 született így – foglalta össze a régi történetet a történész, újságíró H. Fehér Margit.

A fáradt, ám büszke tekintetű hazafiakról készült fotó-tárlat a Miskolci Galéria Rákóczi-házában látható, április 18-ig.

A végelszámolás lehetőségével azok is élhetnek, akiknek a szerződésük már követeléskezelőnél van. Ők kérhetik az eljárás felfüggesztését addig, amíg kézhez nem kapják az elszámolási értesítőt.

– Amellett, hogy ezt külön kezdeményezni is kell, ennek ellentétben az összes többi ügyfél elszámolásával, díja is van – nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Binder István, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője. – Egy 10 ezer forintos díjat is be kell fizetni, illetve be kell adni ezt az írásos kérelmet az elszámolás teljesítésére. Ezt követően, miután ezt legkésőbb március 31-ig be kell adni, 2015. november 30-áig kell kézhez kapni az elszámolási értesítőt az érintett ügyfeleknek.

A Hidegsoron lévő közterületi kamera rögzítette a felvételeket. Jól látni, ahogyan egy fehér kisteherautóból a forgalmas út mellé dobálják a szeméthalmot, amit a környéken élők azonnal elkezdenek széthordani. A kamera jele a miskolci rendészethez érkezik be, akik azonnal riasztják a járőrüket.

Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet közterület-felügyeleti és rendészeti vezetője elmondta, a gépjárművel szolgálatot teljesítő munkatársakat azonnal a helyszínre küldték, és nagyon jó felvétel készült azokról a személyekről, akik lerakták a szemetet, így egyszerű volt a beazonosításuk.

A Hidegsor környékén láthatóan sok a szemét, főleg a háztartási hulladék. Az ott élők azt mondják, a szemetelőket a kamera sem zavarja. Az utcán is sokan szemetelnek. A közterületi takarítók a csikkekből és az utcán eldobott hulladékból egy tonnányit söpörtek össze tavaly.

A szemetelőkre 5 és 50 ezer forint közötti helyszíni bírság szabható ki. Feljelentés esetén pedig a kormányhivatal ettől magasabb összegre is büntethet.

A diósgyőri városrészben pénteken tartott bejárást Novák Józsefné önkormányzati képviselő, akkor lett figyelmes a sittet szállító teherautóra. A Lankás utcára az ő jelzésére tértek vissza a rendészek, akkor tetten is érték azt a fuvarost, aki a közeli építkezésről illegálisan, erre a közterületre depózta az építési törmeléket.

A külterületek és a kevésbé forgalmas, eldugottabb utcák az illegális szemetelők bejáratott helyei. A hulladék és a törmelék nem csak a városképet rontja, de az egészségre is ártalmas lehet, ezért a rendészet arra kéri a miskolciakat, ha szemetelőket látnak, azonnal értesítsék a diszpécserszolgálatot.

Horváth József, a Keresztény Magyar Cigány Unió elnöke szerint az összefogás célja a hátrányos helyzetű, perifériára szorult emberek munkához segítése, a roma társadalmi lemaradás csökkentése.

Az együttműködést tanácsadásokkal, közös programok szervezésével, pályázati lehetőségek kihasználásával és folyamatos kapcsolattartással tervezik a résztvevő civil szervezetekkel karöltve.