Mindenkinek biztosítson lakást az önkormányzat – mondta Váradi Gábor a március 15-i demonstrációjukon. Mintegy százan tiltakoztak a számozott utcáknál a kilakoltatások ellen. A Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott, az a kérdés, hogy úgy lesz-e megszüntetve a számozott utca, hogy az ott élők 80 százaléka „láthatatlan módon a város különféle pontjain vagy különféle országokban kering, vagy fogjuk látni azt, hogy ezek az emberek hol laknak és milyen módon, és megpróbáljuk azokat a szociális segítséget hozzátenni, hogy beilleszkedésük és élethelyzetük is minél inkább javulhasson”, fogalmazott az elnök.

A roma szervezet az Európai Unióhoz fordult, szerintük etnikai tisztogatás kezdődött Miskolcon a DVTK stadionrekonstrukció miatt. Petíciójukban nehezményezik többek között, hogy „a város nem hosszabbítja meg a lejáró lakásbérleti szerződéseket, nem kegyelmez a hátralékosoknak”. Horváth Aladár, a Roma Mozgalom a Köztársaságért elnöke elmondta, „ha egy milliárd forintot arra fordítanának, hogy növeljék a városi bérlakások számát, akkor Miskolcon 2-300 lakást lehetne vásárolni”.
– Ha ezt berakják a szociális bérlakás-keretbe, akkor megmenekülhet a város attól, hogy több száz hajléktalanja legyen – tette hozzá Horváth Aladár.

A március 15-ei, telepfelszámolás elleni demonstráción a DK és az Együtt miskolci politikusai is részt vettek. Tompa Sándor korábbi sajtótájékoztatójukon úgy fogalmazott: alapvetően a nyomor felszámolását fogalmazzák meg, azt kell megszüntetni, hiszen a nyomortelepek a nyomor nyomán jönnek létre. Másrészt – fűzte hozzá – egy konkrét, a lakhatási grádicsok rendszerét is megfogalmazták és közzétették, tehát van javaslatuk erre vonatkozólag.

A DK színeiben Szűcs Erika, volt szocialista alpolgármester egy hétfői sajtótájékoztatón elmondta, nem érzi magát hibásnak a „fészekrakó-ügyben”, ám elismeri, hogy a megfelelő jogi szabályozással elejét lehetett volna venni a visszaéléseknek. Szűcs Erika megyei önkormányzati képviselő úgy fogalmazott: az biztos, hogy egy olyan jogi szabályozást kell teremteni, amely megelőzi, vagy legalábbis minimálisra csökkenti az ilyen típusú visszaélések kockázatát.

A telep-felszámolási programot az MSZP miskolci frakciója is támogatja – ezt Földesi Norbert mondta hétfőn a Miskolci Naplóban.

A városvezetés tavaly tavasszal kezdte meg a nyomortelepek felszámolását. A programot néhány hét alatt több mint 35 ezren támogatták aláírásukkal. A számozott utcákban azóta 30 lakást ürítettek ki, amit most folytatnak.

Molnár Péter ugyancsak a Miskolci Naplóban így nyilatkozott: „való igaz, ebben a kérdéskörben is számtalan vita volt már a miskolci közgyűlésben, de úgy gondolom, hogy a Fidesz és a KDNP frakció szövetsége egy nagyon egyértelmű és konzekvens politikát folytat ebben a kérdésben.”

– Én is csak hangsúlyozni tudom: azt érezzük, hogy a miskolciak döntő többsége ebben támogat minket – mondta.

Már nem kötnek lakásbérleti megállapodásokat azokkal, akiknek lejár, vagy már lejárt a szerződésük. Azoknak, akik rendesen fizették a számlákat és betartották a társadalmi együttélés szabályait, lakáspályázattal segítene az önkormányzat. Soós Attila, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője kiemelte, a város nem tudja támogatni azokat, akik „eleve abból élnek adott esetben, hogy nem fizetik tartozásaikat, hogy a rájuk bízott vagyont széthordják, és általában mindenfajta jogszabályba ütköző tevékenységet folytatnak.”

– Ez eddig is így volt, következetesek vagyunk, tehát ezután is így lesz. Nagyon komolyan és keményen fel fogunk lépni azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat, és támogatni fogjuk azokat, akik együttműködnek annak érdekében, hogy jobb körülmények közé kerüljenek – hangsúlyozta a frakcióvezető.

A Fidesz-KDNP célja a nyomortelepek teljes felszámolása, az önhibájukból nehéz helyzetbe került embereken viszont igyekeznek majd segíteni.