– Milyen célokat tűzött ki önmaga elé az év elején?

– A két világbajnokságon való eredményes helytállást, ami a 17. Rádiós Tájfutó Világbajnokságon érmek szerzését, a Tájfutó Mesterek Világbajnokságán (WMOC) pedig a kategóriám (M60) másfélszáz fős mezőnyének jobbik felében való szereplést jelent. Az említett két fő versenyen, illetve az országos bajnokságon szerettem volna nagyot alkotni. Gyorsan hozzá is teszem, nem vagyok elégedett.

– Miből táplálkozik a hiányérzet?

– Csak részben sikerült elérnem célkitűzéseimet. A négy rádiós tájfutó országos bajnokság közül csak kettőben nyertem (gyorsasági és RH). Kazahsztánban csak 1 érmet szereztem (csapatbronz URH), egyéniben két hatodik hely (RH és foxoring) a legjobb eredményem. Ennek számos oka van. A legalapvetőbb probléma, hogy csüggesztő körülmények között vagyok. A rádiós tájfutásnak nincs stabil forrása Magyarországon, ezért én is kalapozásra kényszerülök, ami rengeteg kudarcélménnyel jár, és borzasztó sok időt és energiát emészt fel.

– Miért rugaszkodik neki minden évben, hatvan felett is, újult erővel az idénynek? Mi hiányzik még a gyűjteményből, mit szeretne még elérni?

– A pozitív példák motiválnak, hiszen messze nem én vagyok a legidősebb a nemzetközi mezőnyben. Engem elsősorban nem az eredmény, hanem az odavezető út éltet. Az, hogy nap mint nap sportoljak, ússzak vagy fussak a Bükk csodaszép vidékein és ezeket a mindennapokat zöldsport versenyekkel színesítsem. Az idén például 1 híján kereken 100 versenypályát teljesítettem. S hogy mi hiányzik még a jelenleg 16 darabos, világ- és Európa-bajnokságokon szerzett éremgyűjteményemből? A világbajnoki arany.

– Voltak-e zavaró tényezők az idei szezonjában?

– Február végétől csaknem fél éven át tartó, úgynevezett Baker-cisztától fájt a bal térdem és az egész alszáram. Emiatt a futóedzéseim nagy részét is ki kellett hagynom. A versenyeket pedig fájdalommal küszködve, sántikálva bírtam csak teljesíteni. Hála Mokány Johanna mifelénk újdonságnak számító, Bowen kezeléseinek és Csurilla Lajos reumatológus főorvos fizikoterápiáinak, augusztus végére már újra fájdalom nélkül tudtam futni. Csodálatos érzés volt, mintha újraszülettem volna! De a kihagyott edzésmunka miatt fizikailag nem lehettem csúcsformában a világbajnokságokon.

– Járt Brazíliában, megfordult kazah földön, milyen nyomot hagytak önben ezek a fellépések?

– Mindenekelőtt köszönöm valamennyi támogatómnak a segítségüket, akik ezzel az elért eredményeim részesei lettek! Rendkívüli élményt jelentett számomra ez a két hatalmas ország. Kazahsztán új fővárosa, Asztana helyén a mi rendszerváltásunk kezdetekor még szinte csak füves sztyeppe volt. Két évtized alatt olyan fantasztikus települést emeltek, amelynek az egész világról csordájára járnak. Nem véletlenül lesz éppen ott az Expo 2017-ben!

– Mire készül 2015-ben, mit szeretne elérni?

– A jövő év számomra több apropóból is jubileumi lesz. 1965-ben, tehát kereken 50 éve indultam először tájfutó versenyen. Azóta ugyan a Föld számos országában küzdöttem már le pályákat, de a sportág őshazájában, Svédországban még sohasem. Ezért is várom nagyon a jövő évi Tájfutó Mesterek Világbajnokságát, mert az éppen ott lesz, Göteborg környékén. Rádiós tájfutásban is jubilálok, mivel 1995-ben futottam először magyar válogatottként Európa-bajnokságon. A jövő augusztusi csehországi Eb ezért nemcsak sorszám szerint a huszadik a sportág történetében, hanem nekem is húszéves évfordulót jelent. S az idén érmet szerzett triónk ott is dobogóra esélyes. A felkészülést már megkezdtem, ugyanis nem tartok szünetet. Elengedhetetlenül hozzátartozik az életemhez. Mindennap sportolok valamit, vagy úszom, vagy futok, s még a ritka pihenőnapjaimba is belefér egy-egy könnyű túra.

A bronzéremért lejátszott mérkőzésen meglepetés született, ugyanis a Szeged simán, könnyed játékkal 19-12 arányban legyőzte az Újpest együttesét, így a Tisza-partiak a harmadik helyet szerezték meg az idei sorozatban.

De vajon ki lesz a győztes? Ez a kérdés foglalkoztatta a nézőket, valamint a sportág történései iránt érdeklődőket, amikor a finálé két résztvevője, az FTC és a Miskolc pólósai beugrottak a Komjádi uszoda medencéjébe. Somlai hozta el a labdát, aztán viszont csaknem két percen keresztül egyetlen gól sem született. Közben Hegedűs Bence vétett büntetőt érő hibát, szerencsére Csapó elhibázta az ötméterest. Az első találatot Jansik Szilárd érte el, aki akcióból talált be Bendes Viktor kapujába. Szerencsére nem kellett sokáig várni az egyenlítésre, Kovács Zoltán emberelőnyös helyzetet váltott gólra. Aztán ismét ferencvárosi pillanatok következtek: előbb Kolozsi szabaddobásból, majd Martin akcióból késztette kapitulációra az MVLC portását, így a zöld-fehérek kétgólos vezetésre tettek szert. Jansik szabaddobásból elért góljával háromra nőtt a felek közötti különbség, ezt csökkentette Kerschbaum. Major akciós góljára ismét Kerschbaum válaszolt, aki újból a center posztjáról bizonyult eredményesnek. Itt Pohl, a másik oldalon Somlai lőtt pontosan tetszetős akció végén (4-6). Jansik akciós gólját Jakab László válaszolta meg, a miskolci gólzsák egy jogosan megítélt büntetőt értékesített. Sőt, 42 másodperccel a vége előtt még egy másikat is bevágott, így gólokban bővelkedő első negyed után mindössze egyetlen találat volt a miskolciak hátránya.

A második negyedben ismét Jansik „kellemetlenkedett”, aki akciót zárt le pontos lövéssel. Kovács Zoltánt állították ki, Martin lövését azonban védte Bendes, majd nem sokkal később Szilvasán Patrikot is kiküldték a bírók egy rövid pihenőre. Ezt Kolozsi kihasználta, majd rögtön ki is állították, sajnos, Somlai lövését hárította a ferencvárosi kapus. Három perccel a negyed vége előtt Jakab László megmutatta, hogy akcióból is képes gólt elérni, nem sokkal később pedig biztos kézzel használt ki egy emberelőnyös szituációt, ezzel együtt is alaposan visszaesett a felek góltermelési hatékonysága.

A harmadik negyedben Kolozsi vitte el a labdát. Major lövését védte Bendes, aztán Salamon is hibázott kecsegtető helyzetben. Óvatosabb lett a játék, a csapatok igyekeztek kijátszani a labdát, ügyeltek, nehogy hibát kövessenek el. Másfél perces gólcsend után Kerschbaum úszott meg, és nem is hagyta kihasználatlanul az esélyt, egyenlítettek a miskolciak! Ez második alkalommal fordult elő a mérkőzésen (0-1 után és most). Jakab László kísérletezett két lövéssel, az elsőt védte a kapus, a második elkerülte a ketrecet. Nem is maradt el a büntetés, a ferencvárosiak tizedik gólját Pohl szerezte akcióból. Erre viszont Jakab László válaszolt emberelőnyből, így a harmadik negyed után semmi nem dőlt el, a döntés az utolsó szakaszra maradt!

A negyedik negyedben is Kolozsi kaparintotta meg a labdát, így az FTC támadhatott. Két és fél percig nem született gól, akkor a játékvezetők kiállították Somlai Tamást, az emberelőnyös helyzetet Jansik Szilárd váltotta gólra. A másik gól gyáros sem tétlenkedett, Jakab László büntetőből ismét egyenlített. Salamon akciógóljára Pohl felelt emberelőnyből! Salamon góljára Kolozsi válaszolt, egyik csapat sem tudott lépéselőnybe kerülni, a másik ott lihegett a nyakában! Huszonöt másodperccel a befejezés előtt Jakab Lászlót kiállították a bírók, ezt Kolozsi azonnal kihasználta és betalált. Maradt még kilenc másodperc, de ennyi idő alatt már nem lehetett csodát tenni. Jakab László azonban egyenlített, jöhettek a büntetők! Az idegek csatájában aztán Jakab László hibázott, és mivel az FTC játékosai mind az ötöt értékesítették, így 19-17 arányban diadalmaskodtak.

A miskolciak kikaptak ugyan, de tanúbizonyságot tettek erejükről, elszántságukról, végig partiban voltak, olykor pedig közelebb is álltak a győzelemhez, mint ellenfelük. A hajrában néhány játékvezetői „tévedés” következtében behozhatatlan hátrányba kerültek, mégsem adták fel, a büntetők pedig mindig sok veszélyt rejtegetnek magukban. Az MVLC legénysége minden elismerést megérdemel, büszkék lehetnek a Komjádi kupában kiharcolt második helyükre.

Eredmény: PannErgy Miskolci VLC – FTC Waterpolo 14-14 – büntetők után 17-19 (6-7, 2-2, 2-1, 4-4). Budapest, Komjádi Béla uszoda, 400 néző. Vezette: Dodog, Kun. MVLC: Bendes – Hegedűs B., Somlai (1), Salamon (2), Jakab L. (7), Kovács Z. (1), Kerschbaum (3), Bogyay B., Szilvasán, Krausz, Benedek. Edző: Szilágyi Péter.

Az Újpest 16-11-es legyőzése sok szakembert meglepett. Igaz, a miskolciak korábban már bizonyították, hogy rendkívül gólerős csapatot alkotnak, ráadásul az OB I/B-ben vezetik a bajnokságot, az Újpestet, talán a hazai környezet miatt is, esélyesebbnek ítélték.

Szerdán este hiányzott számukra a hazai pálya, ugyanis a mérkőzés közepétől több ítélet kapcsán is erősen reklamáltak a kispad mögött ülők, mindez jelezte az idegességet. A vízben hatalmas csata folyt, ezt az összecsapást ugyanis a kísérleti szabályok, valamint a küzdelem hevessége miatt egyaránt oktatófilmként lehetne mutogatni. Természetesen akadtak hibák, és az újpestiek nagy akarása néha bizony erőlködésbe torkollott.

Tegyük hozzá, hogy a miskolci kapuban Bendes Viktor állt őrt – kifogástalanul –, ő egyébként tavaly, akkor még a Vasas játékosaként megnyerte a kupát. Ráadásul egy éve őt választották meg a legjobb kapusnak! A portás ezúttal is kitett magáért, hergelte társait, ösztönözte őket a minél nagyobb erőkifejtésre. Védéseiben az volt a leginkább üdvözítő a vendégeknek, hogy a lehető legjobb meccsszituációkban érkeztek.

Az MVLC sikerének ez jelentette az egyik zálogát, míg a másikat a jó dobószázalék hozta (Jakab László most sem takarékoskodott a gólokkal, hiszen hatszor volt eredményes). Feltűnt, hogy a miskolciak rendkívül lazán játszottak, ezért szinte minden megoldásuk eredménnyel járt. Az UVSE 6-5-re még vezetett, de aztán Jakab és Somlai vezérletével 11-6-os miskolci vezetés következett, onnantól pedig ők irányítottak, s végül bejutottak a döntőbe, amelyben vasárnap este a Ferencváros lesz az ellenfelük. Mi várható? – tettük fel a kérdést Bachner András szakmai igazgatónak.

– Hatalmas csata lesz, ebben biztos vagyok – mondta. – Tagadhatatlan viszont, hogy a Szegednek valamivel jobban örültünk volna, de ez nem kívánsághangverseny, azzal kell játszani, aki kiharcolta a döntős részvételt. A mieinkre nem lehet panasz, hiszen minden szempontból túlteljesítették a várakozást. Amikor neveztünk a kupasorozatra, meg sem fordult a fejünkben, hogy ilyen messzire jutunk. Az volt a célunk, hogy minél több mérkőzést játsszunk, és kovácsolódjon össze a csapat. Ezt az elképzelésünket maximális siker koronázta, ugyanis vasárnap este akár a díszes serleget is átvehetjük. Látom és tudom, hogy a srácokban ég a harci tűz, úgy vannak vele, ha már idáig eljutottunk, akkor tegyük meg az utolsó lépést is! Evés közben megjött az étvágyunk, és kimondom, célunk a kupa elhódítása!

Az borítékolható, hogy sistereg majd a víz az uszodában, ugyanis mindkét fél zászlójára tűzte a diadal kiharcolását. A Ferencváros – PannErgy Miskolci VLC összecsapásra a fővárosban, a Komjádi uszodában, este fél héttől kerül sor.

A vasutasok több játékost nélkülöztek, sérülés miatt Toma edző nem számíthatott Jobbágy, Nagy és Szilvási játékára sem, ennek következtében Csarkó Edina szerepelt a liberó posztján.

Miklai mutatkozott be, erre Kovács Edina válaszolt, aztán Pekárik hibázott el egy ejtést, Kiss egy nyitást, egyik csapat sem tudott jelentős előnyt kicsikarni. A válogatott Miklai pontját Szajkó válaszolta meg, aztán Szabó Barbara egyenlített egy trükkös megoldással. Az MVSC bátran játszott, felvette a kesztyűt és 7–5 arányú vezetéshez jutott. Az első technikai szünetnél a zöld-fehérek vezettek (8–6). A folytatásban becsúszott néhány érthetetlen hiba, a fővárosiak zsinórban szereztek öt pontot. Toma edző időt kért, kettős cserét hajtott végre, de egyik sem hozta meg a kívánt eredményt (8–14, 9–16), egyre jobban kidomborodott a Vasas fölénye, el is úszott az első játszma.

A másodikat is rosszul kezdték a miskolciak (0–3), de Kovács Edina bombaerős ütéseivel sikerült a fordítás. Bertók nyitott remekül, labdáját Miklai a plafonra küldte. Nem volt túlságosan magas színvonalú a játék, inkább a küzdelmi jelleg domborodott ki. Szajkó uralta a hálónál a területet, Sitkey pedig bátor nyitásokkal jeleskedett (14–11, 16–12), így felcsillant az egyenlítés lehetősége. Szabó nyitása után öt pontra nőtt a vasutasok előnye (18–13), amikor Jókay Zoltán is időt kért a másik oldalon. Az edzői dorgálás hatott, a Vasas fokozatosan dolgozta le hátrányát, és őrölte fel lankadó ellenfelét. A miskolciak jól tartották magukat, de a végjátékban ismét fejet kellett hajtaniuk az angyalföldi alakulat előtt.

Meglehet, a vendégek elérték céljukat, hiszen már az első játszma megnyerése után kiharcolták a Magyar kupában a legjobb négy közé kerülést, mégsem gondolták, hogy hidegzuhany érheti őket. Jelezte magabiztosságukat, hogy a harmadik játszma elején a cseresor lépett pályára (Miklaiék pihentek), és nagyon gyorsan kiderült, hogy ez az alakulat még nincs a kívánt NB I-es szinten. A vasutasok ebben a játszmában valósággal leiskolázták ellenfelüket, esélyt sem adtak vetélytársuknak, a kilenc pont önmagáért beszélt. A negyedik izgalmasabban alakult, de amikor kellett, akkor a hazaiak megemberelték magukat és egyenlítettek. Az ötödik játszma fordulatokban bővelkedő játékot hozott, a Vasas kezdett jobban (2–5, 7–12) és nem sokkal a vége előtt győztesnek látszott. De csak látszott! Az MVSC leányai nem tudni honnan, de újabb erőtartalékokat húztak elő, szisztematikusan faragták le hátrányukat, és amikor 13-nál egyenlítettek, érezni lehetett, hogy ezt az esélyt már nem engedik ki a kezükből. Így is történt, véghezvitték a bravúrt, ami akkor is értékes, ha ezúttal nem társult mellé továbbjutás, viszont a Vasas elleni sikerből mindenképpen erőt lehet meríteni a bajnoki folytatásra.

A Magyar kupa négyes döntőjébe a Vasas került 5–3-as játszmaaránnyal.

Eredmény:

Albrecht Miskolci VSC MVSI – Vasas-Óbuda 3-2 (-15, -22, 9, 23, 16).

Miskolc, 100 néző. Vezette: Jámbor, Csizmarik. MVSC: Kocsis, Szabó B. (5), Kiss E. (1), Szajkó (10), Kovács E. (19), Sitkey (13). Csere: Csarkó (liberó), Kundrák (4), Bertók (4). Edző: Toma Sándor.

A Komjádi Kupáról illik elmondani, hogy sok év óta ez jelent versenyzési lehetőséget a fiataloknak, ugyanis a csapatokban csak 21 éven aluliak juthatnak szóhoz. Az MVLC legénysége most nevezett első alkalommal, és ennél hatásosabb belépőt el sem lehetett volna képzelni! De vajon mi vezérelte a klub vezetését, amikor elküldte jelentkezését?

– Azt szerettük volna, hogy fiatalokból álló csapatunk minél több mérkőzést tudjon játszani – adta meg a választ Bachner András klubelnök. – Éreztük a sorozat által kínált lehetőséget, ezért határoztunk az indulás mellett. Célt nem jelöltünk meg, azon volt a hangsúly, hogy a sok egyesületből hozzánk érkezők mielőbb igazi közösséggé kovácsolódjanak, és ütőképes alakulat formálódjon Miskolcon.

– Gondolom, most maximálisan elégedettek!

– Természetesen, hiszen a srácok minden várakozást felülmúlóan szerepeltek. Kezdődött az első körben, amikor a tavalyi bajnok Egert győztük le, és legutóbb már igazi fiesztát produkált a csapat a Szombathely ellen. Ennek lett meg az eredménye, hogy szerdán este az elődöntőben leszünk érdekeltek.

– A kiváló szereplés következtében módosítottak a célkitűzésen?

– Erre csak azt mondhatom, hogy evés közben jön meg az étvágy! Mi is így vagyunk ezzel, ha már elérkeztünk egy szép siker kapujához, jó lenne azon be is lépni. Megnyugtathatok minden miskolci szurkolót, hogy harapni fogunk az Újpest ellen, de hogy ez mire lesz elegendő, az csak a medencében derül majd ki. Az előjelek egyébként nem mellettünk szólnak.

– Miért?

– A Hajós Alfréd Uszoda az újpestiek otthona, ráadásul mi egy kiadós utazás után ugorhatunk majd a vízbe. Az is meglepett, hogy a találkozót vezetői bírói kettős egyik tagja hölgy. Nem biztos, hogy egy Komjádi Kupa elődöntőjében kellene kísérletezni, de ez ellen nem tehetünk semmit.

– Hogyan ítéli meg az esélyeket?

– Ha ez a párharc oda-visszavágós rendszerben dőlne el, akkor nagy összegben mernék fogadni saját csapatomra. Egyébként az Újpest erős csapat, náluk a legjobb az utánpótlás-nevelés, csaknem négyszázan űzik lila-fehérben a sportágat. Teljes erőbedobással harcolunk, jó lenne december 21-én, a döntőben is szerepelni! A bajnokságban remekeltek a fiúk, hiszen mind a kilenc őszi találkozót megnyerték, a kupában való helytállás már a habot jelentené a tortán. Nálunk az alapcsapatból négyen nem szerepelhetnek a kupamérkőzésen, ők „túlkorosak”, a többiek viszont bevethetők. Szeretném még azt leszögezni, hogy nagyon büszke vagyok az együttesre, aminek valamennyi tagja elismerést érdemel a nagyszerű őszi teljesítményért!

A PannErgy Miskolci VLC – Újpesti VSE találkozója szerdán este fél hétkor kezdődik Budapesten. A mérkőzésen Tankó Dorina és Marjay Zsolt bíráskodik.

A miskolciak az első mérkőzésen, Szombathelyen is nyertek, mégpedig nyolcgólos különbséggel (18–10), ezek után eléggé valószínűtlennek tűnt a vasiak feltámadása, így komoly gondra a meccs előtt se nagyon számított senki.

Először Hegedűs Bence hozta el a labdát, és két percet sem kellett várni az első hazai találatra, amit Salamon Attila ért el, aki megúszásból talált be a vasiak kapujába. Nem sokkal később Hegedűs is feliratkozott, emberelőnyös helyzetet váltott gólra. Szabaddobásból szépítettek a vendégek, de erre is jött a válasz, mégpedig Jakab László részéről, aki akció végén bombázott a hálóba. Szőke Patrik megúszásból szépített, Jakab László azonban alaposan belejött, és újabb miskolci akciót zárt le pontos lövéssel. Szilvasán Patrik is akcióból bizonyult eredményesnek, így háromgólos hazai vezetéssel zárult az első negyed. Érdekes, hogy a szombathelyiek ebben az időszakban hatszor vették célba akcióból Bendes Viktor kapuját, ezek közül egy sem eredményezett gólt, a másik oldalon az MVLC hat kísérlete közül három góllal végződött.

A folytatásban Somlai hozta el a labdát, gól azonban csak két perc elteltével született, amikor a center posztjáról Kerschbaum talált be a szombathelyi kapuba. Jakab László maradt a jól bevált receptnél, ő ezúttal is akcióból érte el a hetedik hazai gólt. Kezdett macska-egér játékot mutatni a találkozó, a miskolciak mindenben felülmúlták ellenfelüket, és tetszetős, ötletes támadásokat vezettek, a jelek szerint az új szabályok, a pálya mérete őket mit sem zavarta. Hegedűs Bence akciógólja után alig telt el harminc másodperc, azt jegyezhettük fel, hogy Szilvasán Patrik megúszott, majd elemi erővel bombázott a vasi kapu bal felső sarkába, ezzel hatra nőtt a különbség a felek között. Persze, akár nagy összegben is lehetett volna arra fogadni, hogy lesz ez még nagyobb is! Mintha eltérő sebességi fokozatban pólóztak volna a felek, óriási különbség mutatkozott az MVLC javára. Kovács Zoltán, majd Salamon Attila úszott meg és szerzett gólt, közben érkezett egy erőtlen válasz Jenei akcióból elért találata révén. Gergely büntetőből bizonyult eredményesnek, nőtt a különbség.

A harmadik negyedben folytatódott a miskolci bemutató. A labdát Gergely István hozta el, de ekkor az MVLC már nem erőltette a góllövést. Ennek köszönhette Szatmári Bence, hogy akcióból szépíteni tudott, majd Blank értékesített egy büntetőt, hatra csökkent a hazai előny. Szilvasán kétszer is beköszönt akcióból, aztán megmutatta, hogy megúszásból is képes gólt szerezni. Hegedűs Bence akcióból ért el gólt, erre Jenei ugyancsak akcióból válaszolt, ezek után az MVLC 16–8-ra húzott el vetélytársától.

A negyedik negyed Hegedűs Bence akciógóljával kezdődött, egyébként a labdát is ő hozta el. Jakab László meglőtte szokásos akciós gólját, a miskolciak közelítettek a húszas határ felé! És nem csak közelítettek, el is érték, ugyanis Gergely először akcióból volt eredményes, aztán gólra váltott egy büntetőt, és máris megvolt a bűvös határ! És még mindig volt hátra négy perc! Somlai akcióból, Szilvasán emberelőnyből ért el gólt, nincs túlzás abban a megállapításban, hogy valósággal egykapuzott az MVLC. Salamon, majd Somlai úszott meg, az AVUS védekezése teljesen szétesett, a hazaiak szinte akkor dobtak gólt, amikor éppen akartak.

A vége? Nyomasztó, tizenöt gólos különbség, és egy szenzációs miskolci siker! Az alakulat kettős győzelemmel jutott tovább, a látottak alapján a csapatok közötti különbség egészen döbbenetes volt. Így az MVLC legénységére vár még feladat, hiszen néhány nap múlva az elődöntőben csatázhat vetélytársával!

Ez kiváló felvezetése volt a válogatott meccsének!

Galéria! Fotó: Mocsári László

Eredmény:

PannErgy Miskolci VLC – Szombathely AVUS 24–9 (5–2, 7–2, 4–4, 8–1). Miskolc, Kemény Dénes Városi uszoda, 200 néző. Vezette: Sándor P., Kovács Cs. MVLC: Bendes – Hegedűs B. (4), Kerschbaum (1), Kovács Z. (1), Somlai (2), Gergely (3), Szilvasán (6), Jakab L. (4), Krausz, Salamon (3), Benedek. Edző: Szilágyi Péter.

Délután az MVLC, este pedig a magyar válogatott tagjai veszik birtokukba a Kemény Dénes Városi uszoda medencéjét. A miskolciak a Komjádi kupában a negyeddöntő visszavágó mérkőzésén fogadják a Szombathely gárdáját, és mivel idegenben is nyertek 18-10 arányban, sok ok aligha lesz az idegeskedésre.

– Nem is szeretnénk, hogy legyen – mondta érdeklődésünkre Bachner András, a miskolci egyesület elnöke. – A srácok már eddig is hatalmas fegyvertényt vittek véghez, most pedig eljutottak a nagy siker küszöbéhez. Miskolci alakulat ebben a sportágban évtizedek óta nem került a legjobb négy közé, karnyújtásnyi közelségben van tőlünk a nagy esély, amit nem szeretnénk elszalasztani. Az előcsatározások során jó volt látni, hogy az ellenfelek tartottak tőlünk.

A sportvezető elmondta, hogy a kupában már az új szabályok szerint (kisebb a pálya, kevesebb a játékos, rövidebb a támadó idő) játszanak, és megítélése szerint a változtatások jót tesznek a sportágnak, ugyanis gyorsabb, pergőbb a játék, több a lövés és a gól, ennek pedig a nézők látják az igazi hasznát.

A PannErgy Miskolci VLC – Szombathely összecsapás szerdán délután, negyed ötkor kezdődik Miskolcon.

Az este fő attrakciója majd ezt követően lesz látható, ugyanis fél héttől a magyar válogatott Világliga selejtezőn fogadja Románia csapatát. A mieink a Szlovákia elleni győzelemmel hangoltak (13-6), most valószínűleg nagyobb erőkifejtésre készteti Benedek Tibor szövetségi kapitány legénységét a vetélytárs. A kapitány egyébként a következőképpen értékelte csapata teljesítményét a Debrecenben megrendezett összecsapást követően:

„Elsősorban az eredménnyel vagyok elégedett, a játékban még adódtak hibák. Ez azonban nem meglepő, ugyanis csak három napot készülhettünk együtt. Arra számítottunk, hogy a mérkőzés második félidejében tudjuk realizálni a csapatok között meglévő különbséget, és ez így is történt. Az első negyedben gyengén védekeztünk, de utána feljavultunk. Fontos tapasztalat, hogy a kisebb pálya gyorsabb reakciókat igényel. A fiatalokkal elégedett voltam, de látszik, hogy még nagyon sokat kell tanulniuk.”

A magyar válogatott egyébként már hétfőn megérkezett Miskolcra, a román együttes kedden fut be. Az uszoda kedden, 11 órától a csapatoké, így a nagyközönség legközelebb csütörtökön reggel 6 órától keresheti fel. A Világliga selejtező összecsapás szerdán, fél hétkor kezdődik.

Igaz, ezzel mindössze a papírformát érvényesítették Jakab Lászlóék, akik kiemelkednek a mezőnyből. Valójában csak az volt, az lehetett a kérdés, hogy milyen erőbedobással játszik a hazai gárda, és a végén hány gólos lesz a különbség a felek között?

Az első labdát Somlai hozta el, és az első gólt is a miskolciak szerezték, mégpedig Szilvasán révén, aki egy tetszetős akciót zárt le pontos lövéssel. Két perc sem telt el, és Hegedűs István is feliratkozott, ugyancsak akció végén ért el gólt, máris kettővel mentek a hazaiak. Hegedűs Bence úszott meg, és ő is betalált, majd nem sokkal később Jakab Dániel másolta le társa teljesítményét. Négy és fél perc sem kellett a négy miskolci találathoz, mindez nem ígért túlságosan sok jót az alföldieknek.

A második negyed elején a vendégek szerezték meg a labdát, az első gólt azonban miskolci játékos érte el, Keresztúri akcióból bizonyult eredményesnek. Megtört a jég, Csordás akcióból szépített, Varga pedig egy megítélt büntetőt váltott gólra, kétszer is betaláltak a kecskemétiek. Válaszként érkezett Somlai és Hegedűs Bence, akik egyaránt akcióból voltak eredményesek. Jakab Dániel büntetőt értékesített, majd Szilvasán emberelőnyből ért el újabb gólt. A kecskemétiek kétszer is pontosan lőtték a szabaddobásokat, közötte azonban feljegyezhettük Salamon akciógólját is.

Ez már a harmadik negyedben történt, amikor Somlai megúszásból, Jakab László büntetőből bizonyult eredményesnek, és a hazaiak ekkor 12-5-re vezettek. Jakab László emberelőnyt is kihasznált, míg Salamon megúszásból szerzett gólt, egyáltalán nem volt vitás, melyik csapat uralja a medencét, illetve a játékot.

A befejező negyedben szinte minden miskolci játékos szerephez jutott, lehetett sakkozni, és a sportolók éltek is a lehetőséggel. Somlai emberelőnyös gólja adta meg az alaphangot, ezt követte Szilvasán akciógólja. Hegedűs István, majd Bence is repülőrajttal úszott meg ellenfeleitől, és az egyéni megmozdulást természetesen mindketten góllal zárták le, közelített az MVLC a húsz felé! Össze is jött, ugyanis Szilvasán akcióból ért el gólt, míg Salamon megúszásból bizonyult eredményesnek.

Eredmény:

PannErgy Miskolci VLC – Kecskeméti Sportiskola 20-6 (4-0, 5-3, 5-2,6-1).

Miskolc, Kemény Dénes Városi uszoda, 100 néző. Vezette: Sándor, Madarasi A. MVLC: Bendes – Hegedűs I. (2), Kerschbaum, Hegedűs B. (3), Kovács Z., Salamon (3), Szilvasán (4), Jakab L. (2), Jakab D. (2), Török, Somlai (3), Krausz, Keresztúri (1), Benedek. Edző: Szilágyi Péter.

Illyés Miklós, a Miskolci Sportcentrum Kft. ügyvezetője elmondta, nagy megtiszteltetés számukra az esemény lebonyolítása. Ez ugyanis újabb elismerése annak a munkának, ami a borsodi megyeszékhelyen zajlik.

– Igaz, hogy a Kemény Dénes Városi Uszodában nincs túlságosan sok hely, de mégis jelez valamit, hogy a belépők egyetlen nap leforgása alatt elfogytak – újságolta Illyés Miklós. – Ha tízszer ennyi hely lenne, akkor sem maradt volna meg biléta, ugyanis a városban egyre nagyobb az igény és az érdeklődés a sportág iránt.

Bachner András, a Miskolci VLC elnöke arról beszélt, hogy a találkozó esélyese egyértelműen a magyar válogatott. Ők tavaly már szerepeltek Miskolcon, és akkor a görögök ellen diadalmaskodtak 8–5 arányban.

– Most érdekes helyzet állt elő – folytatta az elnök. – A PannErgy Miskolci VLC együttese a Komjádi Kupában a legjobb négy közé tart, a szombathelyiek elleni visszavágót a szövetség éppen december 10-ére sorsolta ki, így a szurkolók Miskolcon két rangos összecsapást kísérhetnek figyelemmel. Az MVLC nagy siker küszöbén áll, hiszen idegenben is nyolcgólos győzelmet aratott. Korábban azt terveztük, hogy a Nagyvárad ellen játszunk egy barátságos, bemutató jellegű mérkőzést, ez most megváltozott, viszont a tét jóval nagyobb, hiszen együttesünk történelmi siker kapujához érkezett. Nagy megtiszteltetés, hogy a szövetség egyre fokozottabb mértékben számít ránk, a munkánkra, és nívós találkozókat biztosít a helyi drukkerek számára.

Az elnök leszögezte: a görögök elleni összecsapás utózöngéi egyértelműen kedvezőek voltak, többek között ennek is lehet köszönni a jövő szerdai selejtezőt. Több város is pályázott a rendezésre, a szövetség illetékesei azonban Miskolcot találták a legalkalmasabb helyszínnek.

Szász Zsuzsa, a Sportcentrum munkatársa arról beszélt, hogy a magyar válogatott hétfőn, a román együttes kedden érkezik Miskolcra. A mieink négy edzésen vesznek részt a találkozó előtt, és ez azzal jár, hogy a nagyközönség kedden 11 órától nem látogathatja a létesítményt, ami legközelebb csütörtökön reggel 6 órától áll újra az úszni vágyók rendelkezésére.

A találkozó belépőjegyei nem helyre szólnak, tehát érdemes korábban érkezni, ugyanis érkezési sorrendben foglalhatják majd el a székeket a nézők.

Tény, hogy a szlovákok után most egy jóval erősebb válogatott vár a mieinkre. Benedek Tibor szövetségi kapitány hétfőn ki is hirdette a válogatott keretét, amin öt-öt szolnoki és egri játékos található, rajtuk kívül egy-egy játékos érkezik a Szeged, a Honvéd és az OSC csapatából. Nincs ott viszont az együttesben Varga Dénes, akivel kapcsolatban a kapitány azt nyilatkozta, hogy így a többi játékos előtt nyílik bizonyítási lehetőség.

A Magyarország – Románia összecsapás december 10-én, szerdán, este fél 7-kor kezdődik.

A szakember a vasárnap esti, miskolci összecsapáson sem ült le a kispadra, hétfőn viszont tárgyal Illyés Miklós klubelnökkel a folytatásról, és a megbeszélésen nyilván terítékre kerülnek a szakosztály ügyes-bajos dolgai, gondjai is.

Ilyen „háttérrel” kellett volna eredményesen szerepelniük a miskolci leányoknak az első „tavaszi” mérkőzésen, ugyan ki lepődhet meg azon, hogy ez elmaradt. Az lett volna a csoda, ha a körülmények ismeretében a vasutasok meglepik a TF gárdáját, és borsot törnek az ellenfél játékosainak orra alá. Ehhez képest a hazaiak közel álltak egy játszma megnyeréséhez és mindenképpen jobban tartották magukat, mint pénteken.

Az első nyitás pontosan fejen találta Csarkó Edinát, aki remek nyitással válaszolt, az első és második hazai pontot is ő szerezte. Két pontatlan fogadás következett, aztán Kovács Edina nyitott kettőt és az első technikai időnél 8-5-ös miskolci vezetést mutatott az eredményjelző. Kundrák ütött pontosan keresztbe, nőtt az előny! De ezzel el is lőtte puskaporát az MVSC, a négypontos vezetés után hét fővárosi pont következett zsinórban és megfordult a játék menete is. A játszma végére két kemény vendégnyitás tett pontot.

A második játszmában Kovács Edina tartotta a lelket társaiban, ütéseivel nem tudtak mit kezdeni a vendégek. Kundrák is csatlakozott hozzá, így lett pillanatok alatt 2-7-ből 6-7. Szajkó sáncolt egyet, máris látótávolságba kerültek a vendégek (9-10). Az egyenlítés verejtékes munkával összejött (11-11), de aztán újból három fővárosi pontot jegyezhettünk fel. Csarkó keze nem remegett meg a nyitóhelyen, és 15-nél már az MVSC vezetett! A folytatásban összeszedte magát a TF, feljavult a mezőnymunkája és keményebbek lettek az ütések is. A 16-19-nél alkalmazott időkérés jótékony hatással volt a hazaiakra, akik 21-nél beérték vetélytársukat. Nem adták fel 22-24-nél sem, egyenlítettek, de a zárás ismét csak a TF gárdájának sikerült jobban.

A harmadik szettben is tartották magukat a vasutasok. Az első technikai időnél még egyik fél sem tudott jelentős előnyt kicsikarni, aztán ugrottak meg a vendégek (6-10). Mindez nem szegte kedvét a vasutas alakulatnak, amely 13-nál újból partiban volt ellenfelével. A TF a szélekről kíméletlenül fejezte be támadásait, három ponttal lódult meg, és ezt végig tartotta. Az MVSC derekasan harcolt, játékosai becsülettel tették a dolgukat, ám érződött az edző hiánya.

Eredmény: Albrecht Miskolci VSC MVSI – Aluprof-TF-Budapest 0-3 (-19, -24, -20). Miskolc, 100 néző. Vezette: Bodrogi, Csizmarik. MVSC: Csarkó (10), Szabó B. (4), Sitkey (4), Kovács E. (15), Szajkó (4), Kundrák (6). Csere: Nagy Zs. (liberó), Kocsis (4).