Emellett a két éve elindított, és a számok alapján sikertelen kötelező szétosztást is folytatni akarják a következő hónapokban, és megint megerősítette az uniós biztos, hogy dolgoznak egy állandó kvótarendszeren.

A balkáni útvonal lezárása óta az afrikai kontinens különböző országaiból érkeznek a legtöbben Európába, bár túlnyomó többségük gazdasági bevándorló – mindnyájan menedékkérelmet adnak be. Eddig az eljárást elsősorban Olaszországban folytatták le – illetve folytatták volna, ha a migránsok nem álltak volna tovább.

Kedd éjfélig – elméletben – fennállt annak a lehetősége, hogy a kvóták alapján a védelemre jogosultakat áthelyezzék valamelyik uniós országba. Aki már átjutott Olaszországba, az még reménykedhet ebben, de aki szerdától érkezik, annak ez a lehetőség már nem áll nyitva – más kérdés persze, hogy az útra kelők valószínűleg nem foglalkoznak a Brüsszelben megszabott határidőkkel.

Az unió központjából azonban még egy újabb ajánlatot is kaptak Afrika lakói.

„További 50 ezer ember betelepítését javasoljuk, ehhez 500 millió euró támogatást nyújtunk a tagállamoknak. Számítok rá, hogy komoly felajánlásokat tesznek” - fogalmazott a Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos, aki abban bízik, hogy a 2019 októberéig tartó rendszer – mivel nem lesz kötelező – népszerűvé válik a tagállamok között. A Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szudánból, Csádból és Etiópiából útra kelők kaphatnának legális lehetőséget az Európába költözésre – de csak akkor, ha a kérelmüket az afrikai befogadó állomásokban nyújtanák be. A brüsszeli logika alapján ezzel visszatartanák az embereket attól, hogy az embercsempészek segítsével Olaszországba akarjanak menni.

A migrációs biztos szerint a határidő lejárta után is erőfeszítéseket kell tenni kötelező rendszer kvótáinak feltöltésére – még akkor is, ha eddig csak előírások töredéke valósult meg.

A feladatot egyébként egyedül Málta teljesítette a határidőre, az összes többi tagállam elmaradásban van: Németország 27 ezerből mintegy 8 ezer, Franciaország 19 ezerből 4 és fél ezer, Ausztria 1900-ból 15 menedékkérőt fogadott be. Összességében az elmúlt két évben a tervezett 120 ezres létszám 26 százalékát helyezték át.

Az Európai Bizottság júniusban kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal, Csehországgal és Magyarországal szemben, mert elzárkóztak a menedékkérők befogadásától – más, a döntést végre nem hajtó ország ellen azonban nem indult ilyen eljárás.

A brüsszeli biztos nem válaszolt arra a kérdésre, hogy határidő lejártával is készek-e bírósághoz fordulni a vonakodók miatt, szerinte az ötvenezres betelepítési javaslat például egy olyan alkalom, amikor Lenygelország, Csehország és Magyarország is szolidaritást mutathat.

Az M1 brüsszeli tudósítója arról számolt be, hogy az újabb kvótarendszer ötlete a dublini rendeletre vezethető vissza, amely szabályozza a migrációs ügyeket. Ha ugyanis nincs kvóta, akkor a migráció aránytalanul nagy terheket ró a frontországokra, Olaszországra és Görögországra, így tulajdonképpen e két ország nyomására szorgalmazzák a kvótát. De nagy a nyomás a civil szervezetek és a jogvédők részéről is, ugyanis gyakran éri az a vád az Európai Bizottságot a részükről, hogy nem elég humánusak a menekültekkel.

A tudósításban elhangzott: az új kvótarendszer nem lenne kötelező, és valószínűleg éppen ezért döntött az Európai Bizottság emellett, és nem a kötelező kvóta folytatása mellett. Ellenőrzött, átvilágított migránsokról lenne szó a tervek szerint, így a biztonsági kockázat is sokkal kisebb lenne.