Állami támogatás KRESZ-vizsgához
Manapság egyre idősebb korban szereznek jogosítványt a fiatalok. Míg 15-20 évvel ezelőtt már 17-18 évesen jelentkeztek és alig várták, hogy vezethessenek, ma már valószínűbb, hogy 25 éves koruk környékén jelentkeznek valamelyik autósiskolába. Ez az az időszak, amikor már állást keresnek, dolgozni járnak, egyszóval szembesülnek azzal, hogy a jogosítvány kell – derült ki az M1 Család18 című műsorából.
A 2016-os adatok szerint a 20 évnél fiatalabbak közül évente 50 ezren jelentkeznek járművezetői tanfolyamra, és közülük 30 ezren tesznek sikeres KRESZ vizsgát. „Arra számítunk, hogy ez a szám emelkedni fog, hiszen még vonzóbbá válik a jogosítvány megszerzésének a lehetősége, ha annak első lépését megtérítjük a fiatalok számára” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Novák Katalin, az Emmi államtitkára.
Az állam állja ugyanis a 20 év alatti fiatalok KRESZ-tanfolyamának, illetve vizsgájának díját, erre a célra a kormány 3,4 milliárd forintot különített el. „Ha valakinek jogosítványa van, akkor a munkaerőpiacon is felértékelődik” – jelentette ki Novák Katalin.
A sikeres KRESZ-vizsgát követően a fiatalok maximum 25 ezer forintot igényelhetnek vissza, az összeget az államkincstár 30 napon belül folyósítja. A teljes eljárás illetékmentes és a visszatérített összeg adómentes jövedelemnek számít. Az új törvény adta lehetőségről az ország 20 pontján, 20 közösségi térben, az Új Nemzedék Központokban és azok információs vonalain, az interneten, a Magyar Államkincstár honlapján, illetve az autósiskolákban is tájékozódhatnak az érintettek.
„Minden tanulónk írásos tájékoztatót kap a szerződés aláírásakor arról, hogy lehetőség van arra, hogy a tanfolyamdíjat, illetve a vizsgadíjat visszaigényeljék” – mondta el a műsorban Hoffmann Csaba, a Webjogsi KMR autósiskola vezetője. A lehetőséggel – sokak mellett – Fehérvári Anna is élt. Az M1 magazinjában úgy fogalmazott: minél előbb le szerette volna tenni a vizsgát, mert úgy gondolta, hogy ha dolgozni kezd, már kevesebb ideje lesz rá. „Nekem ez a lehetőség kapóra jött” – szögezte le.
Fontos tudni, hogy az állam akkor is állja a költségeket, ha valaki a KRESZ-vizsga után nem szerzi meg azonnal a jogosítványt is. „Ha nem is szerez utána mindjárt jogosítványt a fiatal, akkor is, azáltal, hogy megismeri a KRESZ-t, magabiztosabban fog közlekedni és a környezetére nézve is nagyobb biztonságot jelent majd” – mondta erről az Emmi államtitkára, Novák Katalin.
Óriási vihar volt a Balatonon: 100 km/órás széllökéssel érkezett az égzengés (Videóval!)
Szombat este déli irányból egy gyors mozgású zivatarlánc érte el a Balatont – írta híradásában az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az elsősorban a tó keleti medencéjére lecsapó vihar 100 km/órás széllökést okozott Siófokon. Klasszikus balatoni viharnak számított a jellegzetes, délnyugatról jövő, a hajósok által csak „gerendának” nevezett felhőzetével. A vihar átvonulását az OMSZ radarképein és az automata szélműszerek adatai alapján jól lehetett követni – illetve a szolgálat által közzétett videón is megfigyelhető:
Csak óvatosan! Egy hónapos razzia kezdődik az autópályákon
Kezdődik a gyorshajtók kiszűrésére indított akció – írja a hirado.hu. A következő egy hónapban a gyorsforgalmi utak többségén fokozottan ellenőrzik, hogy az autósok betartják-e a megengedett sebességet. A rendőrök többek között az M1-esen, az M5-ösön, az M7-esen, de például M85-ösön is ellenőriznek.
A mostani akcióban továbbra is felhasználják a kiépített Véda kamerarendszer adatait is. A tapasztalatok szerint sokan ezeknél sem lassítanak, pedig jól látható tábla jelzi, hogy mérik a sebességet.
Idén eddig a rendőrök már több mint 300 ezer gyorshajtást regisztráltak, és majdnem 9 milliárd forint pénzbírságot szabtak ki. A rendőrség arra hívja fel a figyelmet, hogy a közlekedési szabályok mindenki biztonságát szolgálják.
Az akció a tervek szerint szeptember végéig tart, de a rendőrség nem zárja ki, hogy meghosszabbítják.
Hivatalosan megnyitották az idei tanévet
Több mint ezer ünneplőbe öltözött diák töltötte meg az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskola tornatermét a nemzeti tanévnyitón.
Erdő Péter bíboros azt mondta: komoly jelentősége van annak, hogy az új tanév egy egyházi iskolában indul. Arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltás előtt kivették az egyház kezéből az oktatást. Mára viszont kiegészítik egymást az állami intézményekkel.
A világi és egyházi iskolák nem ellenfelei, de még csak nem is versenytársai egymásnak, hanem kiegészítik egymást. Az a hivatásuk, hogy együttműködjenek a fiatalok érdekében – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós a gyerekeket arra kérte, hogy ne csak a leckét tanulják meg, hanem gondolkodni is. A tanárokhoz fordulva pedig azt, hogy mutassanak példát a jövő nemzedékének. Kásler Miklós azt hangsúlyozta: a kormány ahogy eddig, az új tanévben is tovább javítja az oktatás feltételeit.
„A kormány az oktatás tárgyi feltételeit folyamatosan javítja. Az idei tanévben 190 milliárd forinttal többet költ erre a célra. Az oktatás tartalmát azonban önök határozzák meg” – fogalmazott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Hétfőn reggel nyolc órakor több egymillió általános, középiskolás és szakiskolás diáknak csöngetnek be újra.
Azonosították az amszterdami késelőt
A késelő indítéka egyelőre nem ismert, a rendőrség közlése szerint véletlenszerűen választotta ki áldozatait.
A rendőrség lőfegyverrel megsebesítette az elkövetőt, majd a hatóságok kórházba vitették, ahol kihallgatták. A nyomozás folytatódik, a hatóságok nem zártak ki semmilyen indítékot, így a terrorizmust sem. Az AT5 helyi televíziós csatorna úgy tudja, a késelést vita előzte meg.
A két megkéselt sebesültet is kórházba szállították. A Reuters hírügynökség összefüggést lát a pénteki incidens és aközött, hogy előző nap biztonsági aggályokra hivatkozva lemondta Geert Wilders holland politikus pártja, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) által meghirdetett Mohamed-karikatúraversenyt.
A Hollandiában tervezett Mohamed-karikatúraverseny miatt Pakisztánban szerdán mintegy tízezer fős tiltakozó menetet indított Lahorból a légvonalban 270 kilométerre fekvő Iszlámábádba a Tehrik-i-Labbaik (TLP) iszlamista mozgalom, a pakisztáni fővárosban mozgósították a hadsereget a külföldi diplomaták védelmére. A menetet csütörtökön megállította a rendőrség.
Korábban írtuk:
A rendvédelmi hatóság Twitter-üzenete szerint a vágányok alatti alagutat lezárták a történtek után. A késelő indítéka egyelőre nem ismert.
Az AT5 helyi televíziós csatorna úgy tudja, a késelést vita előzte meg. A rendőrség közölte azt is, hogy a meglőtt gyanúsítottat és a két sebesültet is kórházba szállították.
Gömbvillám pusztíthatott Bátaszéken
Akkora feszültség keletkezett, egy szénatárolóban és a melléképületében Bátaszéken, ahova még vasárnap hajnalban csapott a villám, hogy a fémtetők is meggörbültek. A szomszéd férfi lett figyelmes a tűzre, ő értesítette a tűzoltókat és a tulajdonost.
„Arra ébredtünk, hogy egy nagy durranás volt, befutottam és akkor láttam, hogy lángol az egész épület” – Vaszlavek Róbert szomszéd az M1-nek.
A környező településről 20 tűzoltó érkezett és 4 vízsugárral próbálták eloltani a tüzet.
„Vasárnap hajnali egy óra négy perckor kaptuk a bejelentést miszerint egy mezőgazdasági épületben tűz ütött ki, benne élő állatokkal. Itt korábban egyébként olyan jellegű mezőgazdasági épület volt, lapos tetőt, féltetős gerendából készített épület” – mondta az M1 Híradónak Bátaszéki Önkormányzatai Tűzoltóság parancsnoka, Bóta Gyula.
A tulajdonos percek alatt a helyszínre érkezett, de már semmit nem tehetett. A tűzben alig negyed óra alatt minden megsemmisült és csaknem 200 kecske is elpusztult. Csak egy szarvasmarha és a borja, illetve egy a kismacska élte túl a nyolc méter magas lángokat. Szinte minden odalett.
A vállalkozó a kecsketartás mellett többek között kézműves tejtermékeket is készített. Most a megélhetését veszítette el. Az elpusztult állatok tetemének elszállításában az önkormányzat is segítséget ajánlott.
„Első lépésben abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy az állati hullák elászállítása minél gyorsabban megtörténjen. Tekintettel arra, hogy hála istennek megint jó meleg idő van, nem szeretnénk semmilyen járványt itt a környéken. Ebben megpróbálunk segíteni ha szükséges a költségeket megelőlegezni” – részletezte Bátaszék polgármestere, Bozsolik Róbert.
Közben kiderült, hogy a bérelt épületnek nem volt biztosítása. Felmerült annak a gyanúja is, hogy a meglepően nagy károkat egy gömbvillám okozhatta, amely egy átlagos villámcsapásnál hosszabb ideig okoz elektromos zavart. Erre azonban jelenleg nem is lehet biztosítást kötni.
Szijjártó: Brüsszelben változásra van szükség
„Több mint három éve hallgatjuk azt az unióban, hogy a migrációs hullám nem megállítható, ezért azon kell elgondozni, hogy hogyan osszuk szét az illegális bevándorlókat, akik megérkeznek Európába. Magyarország volt az első, amely megcáfolta ezt” – jelentette ki az M1 Ma reggel című műsorában és a Kossuth Rádióban hétfőn a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hozzáétette, „ezt be is bizonyítottuk, hiszen a déli határon megálljt parancsoltunkk az illegális bevándorlási hullámnak”.
Úgy folytatta: az volt a brüsszeli szólam, hogy a tengeren megállíthatatlan az illegális bevándorlási hullám. Európán kívül ennek az ellenkezőjére volt már bizonyíték, hiszen Ausztrália egy év alatt gyakorlatilag nullára csökkentette az illegális bevándorlókat Ausztrália partjaihoz szállító hajók számát – azt a számot, amely korábban évente több százas nagyságrendet is elérte – mondta Szijjártó.
Arról is beszélt, hogy Olaszország kikötői nyitva álltak az illegális bevándorlókat szállító hajók előtt mindaddig, amíg a jelenlegi olasz kormány hivatalra nem lépett, és a jelenlegi belügyminiszter – Matteo Salvini – világossá nem tette, hogy az ország partjaira csak az léphet, aki az Európai Unió és Olaszország szabályait tiszteletben tartja. Ezzel pedig világossá vált, hogy a tengeri határ is megvédhető – szögezte le Szijjártó Péter.
„Tehát a magyar kormány bebizonyította, hogy a szárazföldi határ megvédhető, az olasz kormány pedig bebizonyította, hogy a tengeri határ is megvédhető” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter olasz kollégájával, Enzo Moavero Milanesivel múlt heti tanácskozása kapcsán azt mondta: a magyar és az olasz kormány egyetért abban, hogy az Európai Unióban véget kell vetni az illegális bevándorlókat meghívó politikának.
Kijelentette azt is, hogy éppen ezért a jövőben arra kell koncentrálni, hogy az illegális bevándorlási hullámot a Földközi-tengeren is megállítsák, ami azt jelenti, hogy világossá kell tenni az embercsempész-hálózatok és a bevándorlók számára is, hogy ha valaki Észak-Afrikában felszáll egy tengeri közlekedési eszközre, az nem jelenti azt, hogy egészen biztosan letelepedhet Európában. „Az európai politika (…) arra biztatta az ezt fontolgató embereket, hogy nyugodtan fizessenek dollárezreket, szálljanak fel a lélekvesztőkre Észak-Afrika partjainál, mert biztosan Európába jöhetnek. Ennek kell véget vetni” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Úgy véli, hogy többek között a német szociáldemokrata vezetők is felelősek azért, hogy Európa kiszolgáltatott és nehéz helyzetbe jutott. „Az ilyen politikusok képmutatásának, alkalmatlanságának, az általuk alkalmazott kettős mércének következménye az, hogy Európa még mindig az illegális bevándorlás kihívásával küzd, nekik köszönhető az, hogy Európában a közbiztonság folyamatosan romlik, és az ő tevékenységük következtében csökken folyamatosan Európa versenyképessége” – részletezte. Egyetlen dolog van, amelyben egyetértés van, ez pedig az, hogy a jövő évi EP-választásoknak nagy tétje van, hiszen az emberek olyan változásokat indíthatnak el Brüsszelben, amelyek meg fogják erősíteni az Európai Uniót és az azt alkotó országokat, hiszen az unió soha nem lehet erős, ha a tagországai sem azok – mondta a külügyminiszter.
"Magyarország és a Magyar Honvédség sikere" – Magyar altiszt lesz a NATO ACT vezénylőzászlósa
Bogdán Tibor az M1 hétfői műsorában elmondta: a posztra Benkő Tibor honvédelmi miniszter még vezérkari főnökként jelölte. A NATO ACT vezénylőzászlósaként szeptember elsejétől az Egyesült Államokban, Norfolkban fog szolgálni. Megbízatása három évre szól.
A vezénylőzászlós fő feladata a vezetés tevékenységének támogatása, a parancsnokok munkájának segítése – mondta el Bogdán Tibor.
Kegyetlen módszerrel gyilkolták le a védett állatokat
Hurkokkal fojtották meg az ürgéket Megyaszó határában. Az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi őre egész nap kutatott a területen újabb csapdák után.
„Kiderült, hogy csaknem 90 csapdát helyeztek ki az elkövetők, és hét állatot sikerült így elejteniük” – mondta el Mócsán András, természetvédelmi őr. „Ezeket kötelességünk összeszedni, mert nem pusztulhat el több állat” – tette hozzá.
A feltételezett elkövetőket egy helyi vadász vette észre. Értesítette a rendőrséget és amíg kiértek a járőrök, feltartóztatta a két férfit.
„Kora délutáni órákban telefonált be egy hivatásos vadász, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság Tevékenységirányítási Központjába, hogy elfogott két férfit, illetve visszatart a helyszínen két férfit, akik ürgékre vadásztak. A szerencsi kapitányságnak a járőrei azonnal kimentek a helyszínre és a két férfit előaállították a rendőrkapitányságra” – mondta el Janasóczki Attila, rendőr alezredes.
Az Aszaló településen élő orvvadászokat természetkárosítással és állatkínzással gyanúsítják, de azt még nem tudni, miért vadásztak az ürgékre ezzel a kegyetlen módszerrel.
A gazdák évtizedekkel ezelőtt gyakran próbáltak megszabadulni a kártékonynak gondolt ürgéktől, 1992 óta azonban a fokozottan védett állatoké közé sorolták őket, rohamosan csökkenő számuk miatt.
„Nagyon lényeges egyébként az ürge, mert egyéb ritka fajoknak a táplálékául szolgál. Például a kerecsensólyomnak, a parlagi sasnak bizonyos helyeken a fő táplálékát jelentette a korábbi időszakokban” – hangsúlyozta Rózsa Sándor Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálat vezetője.
Az állatok elpusztítása, vagy az élőhelyének a megzavarása is bűncselekménynek számít. Egy-egy példány eszmei értéke 250 ezer forint. A két férfi, ha bebizonyosodik bűnösségük, pénzbírságra számíthatnak.
Elhunyt John McCain republikánus szenátor
„III. John Sidney McCain szenátor 2018. augusztus 25-én hunyt el délután 16 óra 28 perckor. A szenátorral volt halálakor felesége, Cindy és családjuk. Hatvan éven keresztül, haláláig hűségesen szolgálta az Amerikai Egyesült Államokat” – áll a közleményben. „A szívem megtört. Annyira szerencsés vagyok, hogy átélhettem azt a kalandot, hogy szerethettem ezt a lenyűgöző férfit 38 éven át” – írta felesége, Cindy McCain a Twitteren. „Úgy halt meg, ahogy élt, a saját feltételei szerint, a szerettei körében, azon a helyen, amelyet a leginkább szeretett” – tette hozzá.
Donald Trump amerikai elnök szintén a Twitteren reagált John McCain halálhírére. „Mély együttérzésem és tiszteletem John McCain szenátor családjának” – írta az elnök. „Egy olyan embert veszítettünk el, aki rendíthetetlenül képviselte országunk legjobb eszméit” – mondta James Mattis védelmi tárcavezető.
Barack Obama szerint egykori riválisával osztották azt a nézőpontot, hogy az Egyesült Államok „olyan hely, ahol minden lehetséges – az állampolgárság pedig a mi hazafias kötelezettségünk, hogy ez mindörökké így is maradjon”. „Kevesek estek át olyan próbatételeken, mint John egykor, vagy kellett olyan bátorságot mutatniuk, mint neki. De mindannyian törekedhetünk arra a bátorságra, hogy a közös jót helyezzük saját érdekeink fölé” – tette hozzá Obama. Mellette George W. Bush volt elnök több vezető amerikai politikus, így Hillary Clinton is kifejezte részvétét.
A vietnami háború veteránját, aki 2008-ban alulmaradt Barack Obamával szemben az amerikai elnökválasztáson, egy éve kezelték az agydaganat gyógyíthatatlan és agresszív formájával, glioblasztómával. McCain családjának pénteki közlése szerint orvosai a szenátor kérésére abbahagyták a kezelést.
McCain egy percre sem mondott le szenátori megbízatásáról, de tavaly december óta már nem vett részt a törvényhozási munkában, napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. 2018 májusában The Restless Wave címmel memoárt jelentetett meg.
McCain katonacsaládban született, így logikus volt, hogy ő is szolgált: vadászpilóta lett, majd a vietnami háborúban megsebesült és hadifogságba esett. Öt év múltán, a háború végén szabadult ki, és a hadifogság – elemzők szerint – meghatározta későbbi politikusi karrierjét. Évtizedeken át képviselte Arizona államot a kongresszusban, először 1983-tól a képviselőházban, 1987-től pedig a szenátusban.
John McCain utolsó éveiben Donald Trump amerikai elnök befolyásos és hangos bírálójának számított. A többi között pellengérre állította a szintén republikánus párti Trumpot a júliusban Helsinkiben Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatója miatt, amelyet az emberemlékezet egyik legszégyenletesebb fellépésének nevezett egy amerikai elnök részéről. Úgy fogalmazott, hogy Trump „nemcsak képtelen volt, de nem is akart szembe szállni Putyinnal”.
Nem meglepő, hogy ezek után – McCain családjához közeli források szerint – az amerikai elnököt nem hívják meg a temetésre.
