November 4. – Nemzeti gyásznap
November 4-én hosszú évek óta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, ezt a napot a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította. Nemzeti gyász esetén Magyarország lobogóját az Országház előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik.
Ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött meg a Kossuth téren nemzeti gyásznap, ezt délelőtt egy megemlékezés követte a Rákoskeresztúri új köztemetőben. Itt beszédet mondott többen között Trócsányi László.
Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: 1956 hőseire, mártírjaira emlékezni és emlékeztetni kell, hálával kell gondolni rájuk, akik a szabadságunkat megalapozták. Úgy fogalmazott, 1956 Európa és a világ lelkiismeretéhez is szólt, semmi más nem mozgatta úgy meg a szabad világ lelkiismeretét, mint a magyar forradalom.
1956. október 23-át a remény szülte, és ezt ölték meg november 4-én – tette hozzá Trócsányi László. A forradalmat és szabadságharcot árulás és olyan megtorlás követte, amelynek kegyetlensége és jogtalansága messze felülmúlt Haynauét. A félelem és reménytelenség nagyobb volt, mint 1945-ben – idézte fel.
A miniszter szólt arról, hogy 1956-ban sok mindent zászlajukra tűztek a felkelők. Ezek közül Trócsányi László azt hangsúlyozta: ki akarták vívni az emberek szabadságát és a nemzet függetlenségét. Ez a kettő hozta magával a többit, a demokrácia és a jogállamiság kiépítését. A tárcavezető az alaptörvényt idézve hozzátette: mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki. A szabadság viszont nem egy befejezett tény, hanem folyamat. Vannak törekvések és célok, amelyeket ma is folytatni kell, ilyennek nevezte a polgárosodást.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő hőseinkre – mondta később Trócsányi László igazságügyi miniszter, már a Kisfogház Emlékhelyen, Budapesten. A tárcavezető itt Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítója és örökös elnöke emléktábláját leleplezte le. A megemlékezésen mondott beszédében kiemelte: vannak olyan hősei a magyar történelemnek, „akik ha meg is haltak, emlékezetünkben tovább élnek, ma is üzennek és a jövőben is üzenni fognak számunkra”. Ilyenek 1956 hősei is, ezért kötelességünk emlékezni rájuk – mondta.
16 órakor kezdődik a hagyományos emlékkoncert a Szent István Bazilikában, majd gyertyagyújtás lesz a Szent István téren. 20 és 22 óra között pedig fényfestés is megidézi a mártírok emlékét a Szent István Bazilika előtt.
Újabb kulisszatitkok a Hatalmas kis hazugságok folytatásáról
Például, hogy Meryl Streeppel mekkora szerencséje volt a stábnak. „Bizony, nagyon szerencsések voltunk, anélkül írt alá a sorozathoz, hogy egy sort is olvasott volna a forgatókönyvből. Azt mondta egyszerűen csak részese akar lenni a boszorkányok gyülekezetének” – mely kijelentést Nicole nagyon viccesnek talált.
Kidman továbbá azt is elárulta, hogy Keith Urbannal közös két lánya, a 10 éves Sunday és a hétéves Faith is feltűnik majd a második évadban. „Ők lesznek a széria bónuszai, amit eddig még senkinek sem mondtam el. Egyszerűen nem tudok lakatot tenni a számra” – súgta meg a titkot a színésznő.
Az HBO saját gyártású, titkokkal teli sorozatának új részeit már javában forgatják, mely három középosztálybeli anyukáról szól, akiknek gyerekei most mennek iskolába. Látszólag tökéletes életük azonban döbbenetes titkokat rejt. A sorozat, mely Liane Moriarty bestselleréből készült, olyan hírességeket vonultat fel Kidman és Streep mellett, mint Reese Witherspoon, Laura Dern, Shailene Woodley és Zoe Kravitz.
Újabb országok lépnének ki az ENSZ migrációs paktumából
„Nagyon valószínű, hogy Ausztriához, Csehországhoz, illetve az Egyesült Államokhoz hasonlóan nem csatlakozunk az ENSZ globális migrációs csomagjához” – ezt jelentette be pénteken a lengyel kormányfő, miután Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélést. Mateusz Morawiecki álláspontját azzal indokolta, hogy Varsó nemzeti hatáskörben szeretné tudni a határvédelmet és a migrációra vonatkozó döntéseket.
Csütörtökön a cseh miniszterelnök javasolta, hogy Csehország Magyarország és Ausztria példáját követve utasítsa el a az ENSZ migrációs tervezetét. Andrej Babis szerint a prágai kormány már jövő héten tárgyalhat a paktum elutasításáról.
A cseh külügyminiszter szintén csütörtökön úgy fogalmazott, az európai vezetők számos kérdésre nem tudnak választ adni a migrációval kapcsolatban. Például arra, hogy milyen alapon biztosítanának szociális juttatásokat a bevándorlóknak. Csehországnak – mint mondta – éppen ezért a saját érdekeit kell képviselnie, és el kell utasítania az ENSZ migrációs paktumát.
Az ENSZ migrációs egyezményét a szervezet főtitkára tárta a tagországok elé még év elején. A dokumentum alaptétele, hogy a migráció egy pozitív globális jelenség, ezért az államoknak bővíteniük kell a legális migrációs útvonalakat, segíteniük kell a migránsokat a beilleszkedésben, és meg kell könnyíteniük a családegyesítést.
AZ ENSZ terveit több tagállam is ellenzi, legutóbb szerdán az osztrák kancellár jelentette be, hogy Ausztria sem írja alá a dokumentumot. Sebastian Kurz elmondta, attól tartanak, hogy a nemzetközi egyezmény veszélybe sodorná Ausztria nemzeti szuverenitását.
Az ENSZ migrációs paktumából elsőként az Egyesült Államok lépett ki tavaly decemberben. Az USA után pedig, idén nyáron Ausztria és Magyarország is jelezte, hogy nem vesz részt a javaslatcsomag kidolgozásában, a végeredményt pedig semmilyen módon nem tekinti irányadónak magára nézve.
Szijjártó Péter pénteken levélben fordult a világszervezet illetékes vezetőihez, és megerősítette, a magyar kormány elutasítja a migrációs csomagot. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a paktum veszélyezteti a magyar emberek biztonságát. A kontinensek közötti lakosságcsere ugyanis párhuzamos társadalmak kialakulásához vezet és növeli a terrorveszélyt.
Mint írta: „hamis az az állítás, hogy a migráció alapvető emberi jog. A rászorulóknak ezért abban kell támogatást nyújtani, hogy a hazájukhoz minél közelebb maradhassanak, és minél előbb hazatérhessenek. Szijjártó Péter hozzátette, a magyar kormány számára mindig a magyar emberek biztonsága az első, Magyarország ezért soha nem lesz bevándorlóország.
Szögletes jégtáblát fotóztak a NASA munkatársai
A szögletes jégtábla a Weddell-tengeren úszik. A NASA antarktiszi gleccsereket és selfjegeket – a selfjég a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg – tanulmányozó csoportja lett figyelmes a múlt hét folyamán. A felvételek alapján nehéz meghatározni a jégtábla pontos méreteit, de a becslések szerint 1,6 kilométer széles lehet.
A pleasingly rectangular iceberg that was formed completely naturally, known as a tabular iceberg. (Image: NASA_ICE) pic.twitter.com/ygyMRwsGDY
— Quite Interesting (@qikipedia) 2018. október 24.
Bár a szögletes jégtábla elsőre furcsának tűnhet, valójában nem ritka jelenség, még tudományos megnevezése is van: táblázatos jéghegy. Kelly Brunt, a Marylandi Egyetem és a NASA munkatársa szerint az ilyen jéghegyek kialakulása ahhoz hasonló, mint amikor egy köröm túl hosszúra nő, és a vége letörik. A jelenség hatására gyakran szabályos formák alakulnak ki.
A jégtábla az Antarktiszi-félszigetnél fekvő Larsen C-selfjégről szakadt le. A legtöbb úszó jéghegyhez hasonlóan a felszínen csak egy kis része – teljes tömegének alig tíz százaléka – látható.
Országszerte viharos erejű széllökésekre adtak ki figyelmeztetést
Mint írják, összességében sokfelé várható viharos északnyugati szél; nagyobb területen elsősorban az Észak-Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföldön kell 70-90 km/h körüli lökésekre számítani, erre nagyobb esély a nap első felében van.
A Mátrában, Börzsönyben és a Bakonyban időnként még a 90-100 km/h-t is meghaladhatja a szélsebesség. A nap második felében fokozatosan egyre ritkábban és kevesebb helyen, többnyire záporokhoz kötődve alakulhat ki viharos lökés, majd csütörtökre virradóra mindenhol jelentősen veszít erejéből a szél.
Békés tüntetéssel kezdődött, majd fegyveres szabadságharccá változott
A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.
Követelték a szovjet csapatok kivonását
A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított.
A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.
Véres atrocitások
A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma.
A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot. A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által kirobbantott forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnyának kezében összpontosult, melynek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP – Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott – első titkára.
Politikai pezsgés
A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot.
A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.
A szovjet túlerő pecsételte meg a forradalom sorsát
A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.
Az 1956-os események számos áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt, 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.
Kegyetlen megtorlás követte
A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.
Évtizedekig csak ellenforradalomként emlegették
Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre – az MSZMP vezetőségének tekintélyes tagjaként – népfelkelésnek minősítette a történteket. Még ugyanabban az évben, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az országgyűlés köztársasági elnöki teendőket ellátó elnöke Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.
A rendszerváltozás után összeült első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása során az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.
Európa legkövérebb nemzete a magyar
Az elmúlt 40 évben tízszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma világviszonylatban: míg 1975-ben 11 millió, 2016-ban már 124 millió gyermek küzdött súlyproblémákkal. A vizsgálatban, melyet az Imperial College London és az Egészségügyi Világszervezet vezetett, több mint ezer kutató működött közre, köztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársai. Az eredmények szerint Magyarországon a 6–8 éves gyermekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A jó hír az, hogy az elhízás megelőzhető, visszafordítható és kezelhető, és még a különösen súlyos esetekre is van már megoldás.
Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke a hirado.hu megkeresésére elmondta, hogy a gyermekkori túlsúly, illetve elhízás visszaszorítására 2014-ben indította el a szakmai szervezet GYERE – Gyermekek Egészsége Programját.
A szakértő kifejtette, hogy az elmúlt évben megjelent, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott jelentésben az áll, hogy Magyarországon nem nőtt tovább a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek száma, ugyanakkor hazánkban minden negyedik gyermek valamilyen mértékű többlet testtömeggel bír. Kubányi Jolán megjegyezte, hogy a túlsúly és az elhízás között kilogrammokban mérhető különbségek vannak. Azonban gyermek esetében nem kizárólag a testtömegindexet (BMI) veszik alapul a túlsúly mértékének megállapításakor, hanem az életkor függvényében az úgynevezett percentilis (növekedési vagy súlygyarapodási görbe, amely a gyermekek súly- és hosszfejlődését mutatja) értéket alkalmazzák.
Egy felnőtt testtömegindexe 24,9 kg/m2-es értékig elfogadható, 25 és 29,9-as érték között túlsúlyosnak, míg 30-as érték fölött elhízottnak számít.
Magyar Elhízástudományi Társaság öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében:
1. Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő- és kis étkezéseink adagját. Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra.
2. Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10 000 lépésre növelendő.
3. Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helyiségben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne eddzünk.
4. Egyéni stresszoldásunkat aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsuk.
5. Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, füstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk.
Az elhízás kezelésének legkívánatosabb módja ugyancsak az életmódváltás. Vannak azonban olyan súlyos esetek, amikor ez már nem lehetséges. Ekkor jöhet szóba a gyógyszeres kezelés vagy nagyon indokolt esetben a műtéti eljárás.
Ötven év után 4k minőségben az Egri csillagok
“Elesett Szolnok, elsesett Temesvár. Ez a vár most az ország!” – mennydörgi Sinkovits Imre hangján Dobó István az 1968-ban bemutatott Egri csillagok című filmben. 50 évvel az eredeti bemutató után ismét mozivásznon látható minden egyik legnépszerűbb magyar filmalkotása, az Egri csillagok. Várkonyi Zoltán 1968-ban készült klasszikusa felejthetetlen színészi alakításokkal és monumentális csatajelenetekkel állít emléket Dobó István és az egri várvédők végsőkig kitartó harcának a sokszoros túlerőben lévő török sereg ellen.
A Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság digitális restaurálási programjában 4K minőségben felújított történelmi kalandfilm elsőként október 14-én a 3. Európai Art Mozi Nap vetítésein látható, országszerte 11 helyszínen, majd október 25-től további filmszínházakban is bemutatják.
A Gárdonyi Géza azonos című történelmi regényét alapul vevő Egri csillagok az 1500-as években játszódik, amikor a hódító török csapatok feldúlják Magyarországot. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyermekként esik a félszemű Jumurdzsák fogságába, aki foglyait rabszolgának kívánja eladni. Ám a gyerekek megszöknek, és magukkal viszik a babonás férfi talizmánját, akit ezt követően elhagy a szerencséje. Harminc esztendő telik el. 1552-ben járunk, Eger várát teljesen körülzárta a török sereg, Gergely és Éva sorsa pedig ismét összefonódik egykori fogvatartójukéval…
Várkonyi Zoltán valós történelmi alapokon nyugvó klasszikusában tanúi lehetünk az egri várvédők Dobó István vezetésével folytatott, kilátástalannak tűnő harcának. Az alkotás egy lebilincselő, kalandos történet keretén belül állít emléket azon bátor, a végsőkig kitartó nőknek és férfiaknak, akik vállt vállnak vetve küzdöttek a várat körülvevő, sokszoros túlerőben lévő török sereg katonái ellen.
A főbb szerepekben Sinkovits Imre, Kovács István, Venczel Vera, Bárdy György, Bitskey Tibor, Szemere Vera, Latinovits Zoltán, Agárdy Gábor, Ruttkai Éva, Gobbi Hilda és Koncz Gábor látható.
Soros György emberei a Jobbik közelében
„Én csak jókat tudok róla mondani” – így vélekedik Vona Gábor a CEU alapítójáról. A Jobbik volt elnöke egy interjúban művelt, nagyon jó lelkű, tisztességes emberként jellemzi Teplán Istvánt, akivel ma is tartja a kapcsolatot és a barátjának tekinti.
A CEU egykori rektorhelyettesét azután vette védelmébe Vona Gábor, hogy Volner János egy képet osztott meg közösségi oldalán, amelyen Teplán István a Jobbik elnöksége mögött ül a párt kongresszusán. A Jobbik frakciójából kizárt politikus ezzel támasztotta alá korábbi állítását, amely szerint Soros György szövetségeseivel működik együtt a párt vezetése.
Az Origo szerint Teplán István Soros György egyik legmegbízhatóbb embere, aki személyesen járt el a nevében Magyar Bálint korábbi SZDSZ-es oktatási miniszternél a CEU ügyében. A portál arról is ír, hogy Teplán István a Gyurcsány-kormány idején kitüntetést is kapott a Soros-egyetem megalapításáért.
Volner János Teplán mellett több nevet is felsorolt, akik Soros György köreiből kerültek a Jobbik közelébe. Azt írja, hogy a párt frakcióvezetője által szervezett brüsszeli konferencián a CEU alapítóján kívül, Meszerics Tamás LMP-s európai parlamenti képviselő, a CEU programkoordinátora, valamint Monika Ladmanova „genderjogi” aktivista és szakértő, a prágai Soros Alapítvány korábbi munkatársa is részt vett.
A párt alelnöke hétfőn az M1-en úgy fogalmazott: Soros György embereivel kapcsolatot építeni egy agyrém. Volner János először a pártvezetést bíráló múlt heti levelében fakadt ki Soros György miatt. Úgy fogalmazott: „Soros és a hozzá hasonló gazemberek a magyarság ellenségei. Az ördöggel pedig akkor sem lehet szövetséget kötni, ha előnyöket ígér”.
Volner Jánost a levele nyilvánosságra kerülése után kizárták a Jobbik-frakcióból.
Akár teljesen eltörölhetik a kisebbségi nyelvhasználatot Ukrajnában
Az ukrán kormány egyre több kisebbségellenes kezdeményezéssel áll elő. A két ország közötti diplomáciai vitához a nemrég első körben elfogadott ukrán nyelvtörvény is hozzájárult.
Magyarország és Ukrajna vonatkozásban 72 db kétoldalú megállapodás létezik, amelynek egyik legfontosabb nemzetközi dokumentuma a kisebbségvédelemről szól – jelentette ki a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában ifjabb Balsai István, nemzetközi jogász. Hozzátette: külön kell kezelni azt, hogy a jelenlegi Ukrajna területén lévő állampolgárokat milyen jogok illetnek, illetve hogy az ország miként szabályozza a kettős állampolgárság kérdését.
A nemzetközi jogász kifejtette: a kisebbségvédelmet illetően fontos tudni, hogy az új nyelvtörvény értelmében Ukrajnában az egyetlen állami és hivatalos nyelv az ukrán. Ezzel együtt az első olvasatban megszavazott törvény az állami és közintézményekben kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya nem éri el a 33 százalékot. Korábban ez csak tíz százalék volt – hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette: ezzel teljesen megsemmisítenék az Ukrajnában élők kisebbségi nyelvhasználati jogait, bár az új törvény legnagyobb kárvallottjai a kelet-ukrajnai orosz nemzetiségű ukrán állampolgárok lennének, azonban a magyar lakosokra nézve sem kedvező a helyzet.
Az ukrán alkotmány úgy fogalmaz, hogy az ukrán állampolgárság egységes. Az ukrán állampolgárságról szóló törvény több eltérő értelmezést lehetővé tevő rendelkezéseket tartalmaz a kettős állampolgársággal kapcsolatban – tájékoztatott a nemzetközi jogász. Kimondta: ha egy ukrán állampolgár más állampolgársággal is rendelkezik, akkor út Ukrajnában ukrán állampolgárként veszik figyelembe.
Ugyanakkor a törvény egy másik rendelkezése azt is kimondja, hogy elveszíti ukrán állampolgárságát az, aki felveszi más ország állampolgárságát.
Annak azonban semmiféle szankciója nincs, senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés, ha más ország állampolgárságát is felveszi. Az egyetlen szankció amit ilyen esetben alkalmazni lehet, hogy a közalkalmazotti törvény alapján meg lehet szüntetni közalkalmazotti jogviszonyát – fejtette ki a szakértő.
Tóth Mihály, kárpátaljai egyetemi tanár a műsorban kiemelte,hogy a csütörtökön elfogadott nyelvtörvény konkrétan nem határoz a kisebbségi nyelvekkel kapcsolatban, csupán 2-3 helyen említi a nemzeti kisebbségek nyelvét.
Hozzátette: az elfogadott szöveg semmiféle teret nem hagy a kisebbségi nyelvhasználat számára a közéletben. Amennyiben ezt végelegesen is megerősítik és elfogadják, akkor kijelenthető lesz, hogy egyrészt megszűnik a kisebbségi nyelvi jog létezni, illetve gyakorlatilag a kisebbségi nyelvhasználat teljesen visszaszorul a magánéleti szférába, esetleg az egyházi körökben lesz még rá lehetőség használni – mondta Tóth Mihály.
Megjegyezte: a törvénykezésnek az orosz ajkú lakosság lenne egyik legnagyobb kárvallottja, azonban ez számukra – az ukrán és orosz nyelv hasonlósága miatt – csupán egyfajta nyelvi átállás lenne.
