Idén sem maradt tömeges haláleset nélkül a mekkai zarándoklat – írta a hvg.hu az Al Jazeera híradására hivatkozva. E szerint pánik tört ki a Hadzsra látogató tömegben a Mekka közelében található Minában, emiatt a zarándokok taposni kezdték egymást.

Kezdeti hírek szerint a tragédiának legalább 100 halálos áldozata van, újabb jelentések szerint a halottak száma legalább 150. További 400 ember megsérült a tömegjelenetek során.

A muszlimok szent városába idén körülbelül kétmillió zarándok látogatott el.

   Pest megyében ellenőrzött a magyar élelmiszerbiztonsági hatóság, a Nébih egy vágóhidat, ahol súlyos higiéniai és nyomonkövethetőségi hiányosságokat találtak. Minden szennyezett és rozsdás volt a telepen, a kézmosási és eszközfertőtlenítési lehetőségek korlátozottak, a munkaruhák pedig kifejezetten szennyezettek voltak.

Az üzemben a padozatot, a falakat és a berendezési tárgyakat alvadt vér, kosz és húscafatok borították. Nagy mennyiségű, állati eredetű mellékterméket is találtak a helyszínen. A vágóhídon talált fél tonna belsőséget megsemmisítették, a kiszállított termékeket visszahívták.

A vágóhídon lévő sertések egyedi jelölésük alapján nem voltak összeegyeztethetőek, ezért eredetük igazolásáig elrendelték az állatok forgalmi korlátozását. Az üzem tulajdonosának a korlátozás ideje alatt gondoskodnia kell a sertések – állatjóléti előírásoknak megfelelő – ellátásáról.

A súlyos higiéniai hiányosságok felszámolásáig a vágóhíd működését azonnal hatállyal megtiltották a szakemberek.

A Kóstolda Pécsnek abban a városrészében van, melyet miliőjében leginkább a főváros 8. kerületéhez lehet hasonlítani. Az augusztusi kánikulában egy szebb napokat is megélt szocreál lakópark árnyékában általában félmeztelen fiatalok ülnek és beszélgetnek, szakadt ruhás gyerekek fociznak. Az utca végén pedig az egyik panel tövében frissen festett üzlethelyiség van. A falán hatalmas színes tábla hirdeti: itt működik az ország első cigány lakásétterme.

Az egyszerűen felújított vendéglő puritán, inkább „az ételekkel és a vendéglátással szeretnénk otthonossá tenni a helyet”, mondta a hvg.hu-nak Kelemenné Várnai Anna, az éttermet működtető Színes Gyöngyök Egyesület vezetője. Reggel 9 óra van, a székek még az asztal tetején vannak, de már terjeng a frissen sütött kenyér, a punya illata. A konyhában három asszony húst klopfol, zöldséget szeletel, és úgy kínálnak a frissen szeletelt császár szalonnával, mintha már legalább ezer éve ismernénk egymást.

– A családom egy Pécs melletti település cigánysoráról indult. Nyolcan voltunk tesvérek. A szüleim írástudatlan cigány emberek voltak, akik szerették volna, hogy a gyerekek többre vigyék náluk – meséli Kelemenné, akit egyébként mindenki csak Ancsikának hív.

Az édesapa olcsó, nagyon rossz állapotban lévő házakat vett meg, amiket felújítás után egy kicsivel több pénzért adott el. Így jutottak egyre közelebb a városhoz, és ahhoz az életmódhoz, amit a gyerekeknek szántak.

Kelemenné sok olyan problémával találkozott az életében, ami főként cigány nőket sújt.

– Nálunk még mindig az az elfogadott, hogy a nők az egész életüket szenteljék kizárólag a családnak, még ha nagy a pénznélküliség, akkor is. Szerintem ez nem jó felfogás. Anyagilag is fontos a családnak, hogy eljárhassanak dolgozni, de emellett személyesen a nőknek is, hogy ne csak annyi legyen az életük, hogy mosnak, főznek, takarítanak.

Az első időkben amolyan asszonyklubot szervezett. Összejártak hímezni, kézimunkázni, közben beszélgettek. Mindenki elmonda a bánatát, amin ha tudtak, segítettek. 2004-ben aztán létrehozta a Színes Gyöngyök Egyesületet.

– Volt a társaságban egy idős cigányasszony – mesélte –, akit mindenki nagyon tisztelt. Az összejövetel közepén egyszer csak fellált, elmondott egy gyönyörű beszédet, a zsebébe nyúlt és az asztalra tett száz forintot, kívánja, hogy az évek múlásával megezerszereződjön. Azt hiszem itt kezdődött el valami.

Még alig van dél, amikor az ételek nagy része már elkészült. A konyhában dolgozó asszonyokon a fáradtság legapróbb jele sem látszódik, pedig már hajnal óta talpon vannak. Úgy született a Kóstolda ötlete, hogy rendszeresen jártak a környékbeli rendezvényekre segíteni. Ilyenkor mindig főztek valamit, hogy ezzel kedveskedjenek az odalátogatóknak.

– Érdekes, hogy mikor lángossal vagy lecsóval kínáltuk őket, már nem voltunk cigányok – mondja el tapasztalatát Kelemenné. – Rájöttünk, ha az ételeinket szívesen fogadják, akkor ezen keresztül talán a kultúránkat is kicsit jobban meg tudjuk ismertetni az emberekkel, és a cigány közösségekkel szembeni előítéleteket is könnyebb leépíteni.

Közösen azt találták ki, hogy igényelnek a pécsi önkormányzattól egy olyan épületrészt, amit át lehet alakítani egy apró étteremmé, ahol minden héten egy nap autentikus cigány ételeket fognak főzni, és  vacsora közben  a vendégekkel a szokásaikról és a kultúrájukról beszélgetnek. Az önkormányzattól megkapták a helyiséget, a felújításhoz pedig a Norvég Civil Alaptól nyertek pénzt, és sok barát, családtag, jóakaró is segített.

Mialatt beszélgetünk, megérkeznek az egyesület fiatalabb tagjai is. Közülük szinte mindenki nagyon rossz körülmények között élt. Több lányt komolyan bántott otthon a férjük, de van, aki éppen a drogokkal küzdött. A közös bennük, hogy mióta találkoztak Ancsikával, az életük kezd normális kerékvágásba kerülni.

Sokan szeretettel fogadják a Kóstoldát, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy hétről hétre egyre többen keresik fel. Este hét óra lett közben, az első vendégek megérkeztek. Sok a visszajáró. Ancsikáék nem győzik fogadni a dícséreteket, hogy milyen finom az étel, hogy kellene egy főzőtanfolyam is. Azt mondják, azért jó a Kóstolda, mert a gasztronómiában nincsenek előítéletek, és itt ők is a többségi társadalom szerves részének érezhetik magukat. Minden este kicsit közelebb érzik magukat ahhoz, hogy a gyermekeiknek már élhetőbb életük legyen.

Azt szeretnék, ha a Kóstoldában dolgozó nők a konyhán kívül is egyre önállóbbá tudjanak válni, hogy helyt tudjanak állni, számukra eddig ismeretlen szerepekben is. Hosszabb távon pedig jó lenne egy olyan étterem, amely megélhetést biztosítana hátrányos helyzetű nők számára.

Bármennyire meggyötörnek bennünket rémálmaink, és akármilyen bosszantó verejtékező homlokkal ébredni az éjszaka közepén, mert azt álmodtuk, hogy lezuhantunk egy toronyház tetejéről, vagy elkapott bennünket egy szörnyeteg, nem kell aggódni! Mint mindennek, még a rémálmoknak is van jó oldala. Bármilyen hihetetlenül hangzik, rémálmaink nagyban hozzájárulnak mentális és lelki egészségünk karbantartásához.

Az álmokat tanulmányozó tudósok a mai napig nem tudják pontosan, hogy honnan jönnek a rémálmaink, ahogy abban sem biztosak, hogy egyáltalán miért álmodunk. Azonban egy új elmélet szerint a rémálmok egyfajta szelepként, érzelmi lecsapolásként működnek, és alvás közben rajtuk keresztül dolgozzuk föl a bennünket ért egész napos stresszt, szorongásainkat és félelmeinket. Az álommunka során a tudatalattink az absztrakt félelmeinket konkrét rémálomképekké, konkrét történetekké alakítja.

Legyenek ezek bármilyen valószerűtlenek, szinte valóságként hatnak ránk. Amikor felébredünk, agyunk rémálmainkat valós történésként, valóban átélt élményként, emlékként fogja értelmezni. A rémálmok tehát olyan gyárként működnek, amelyek emlékekké alakítják a félelmeket. Erre mi szükség van? Az emberi elme sokkal könnyebben megbirkózik a konkrét emlékekkel, mint a homályos, meghatározhatatlan félelmek együttesével.

Lehet, hogy a rémálmainkról született emlékeink negatív érzésekkel töltenek el bennünket, de amikor az agyunk emlékekkel találkozik, automatikusan kikapcsolja a szorongást: a múltbeli dolgok miatt már nem kell pánikolni. Szóval ne féljünk, és ne aggódjunk a rémálmok miatt, mert nagyon hasznosak: eltávolítanak bennünket a félelmeinktől.

Megsérült egy texasi férfi, miután csütörtökön rálőtt egy örvös tatura, és a kemény páncélról visszapattanó golyó eltalálta a fején, megsértve az állkapcsát - adta hírül a BBC.

A nagy tatuvadászat a kelet-texasi Mariettában történt. A férfi, miután birtokán meglátta az örvös állatot, legalább háromszor rálőtt. A tatut azóta sem találtak meg, nem tudni, mi lett a sorsa.

Ricky Gervais állatvédő komikus Twitter-oldalán szójátékkal kommentálta a történteket: "karmadillo" - írta (a karma és az örvös állatot jelentő armadillo kifejezéseket kombinálva).

Áprilisban egyébként Georgiában is történt hasonló baleset. Egy férfi akkor az anyósát lőtte meg véletlenül egy taturól visszapattanó golyóval. A georgiai tatut megölték.

Nagy felháborodást váltott ki az elmúlt napokban, hogy egy amerikai fogorvos orvul elejtette Cecilt, a Zimbabwe jelképének számító hím oroszlánt, egy nemzeti park lakóját. Az afrikai ország most a fogorvos kiadatását kéri. Az orvvadásznak, aki valószínűleg egy vagyont fizetett feketén az állat levadászásáért, Arnold Schwarzenegger is jól megmondta a magáét.

"Ezek trófeák. Ez nem" - hirdette Facebook-oldalán Arnold Schwarzenegger.

Az adóhivatal álláspontja szerint a készpénzfelvételekre vonatkozó 6 ezrelékes illeték terheli a Penny Marketnél nemrégiben bevezetett cash back szolgáltatás tranzakcióit - tudta meg a HVG.

Ez lényegében véve azt jelenti, hogy a mostani formájában a szolgáltatás adócsalást idéz elő. A NAV ezzel az állásfoglalással újabb megválaszolatlan kérdéseket vetett fel – írja a lap. 

  Komoly fejlesztésekbe kezdett az amerikai hadsereg légiereje. A Military.com szakoldal szerint egy olyan hiperszonikus sugárhajtású repülőgépet fejlesztettek ki, ami akár a hangsebesség ötszörösével is repülni tud majd. Csak emlékeztetőül: a puskából kilőtt golyó Mach 2-vel, azaz kétszeres hangsebességgel repül.

Az oldal értesülései szerint 2013-ban már sikeres tesztrepülést hajtottak végre az X-51A típusú repülővel, így 2023-ra már felszállhatnak az első Mach 5-tel közlekedő gépek. Az amerikai hadsereg nem sajnálja a pénzt a 2004 óta tartó projektre, az elmúlt 11 évben ugyanis összesen 300 millió dollárt (kb. 84 milliárd forint) költöttek rá. Nem hiába, a Waverider fedőnevű eszköz végsebessége ugyanis a hangsebesség 5,1-szerese volt, mielőtt a Csendes-óceánba irányították.

A gépet a világ egyik legismertebb nehézbombázója, a B-52H Stratofortress 15 kilométer magasságba vitte fel. A leválasztás után egy rakéta 4,8 Machra gyorsította fel, a hiperszonikus rakéta segítségével pedig végül 18 300 méter magasságban érte el ezt a sebességet. A Waverider végül több mint hat percen át volt képes repülni, ami a szakértők szerint a valaha volt leghosszabb hiperszónikus repülés volt.

Reprezentatív felmérésünk ugyan nincs a témában, de az internetszerte olvasható vélemények alapján az emberek többsége nem érti, hova a nagy rohanás. Minek a nyolcmagos processzor egy okostelefonba? Talán szebb lesz tőle az aktuális Angry Birds? És hát valljuk be, a 3G-s mobilnet bőven elég, a 4G már luxus. Igazából kinek van szüksége akkor az 5G-re? A fejlesztésre százmilliárd dolláros nagyságrendben költő Huawei shenzeni központjában járva megbizonyosodtunk róla: igazából mindenkinek.

Az 5G értékelésével kapcsolatos hibát általában ott/azok követik el, hogy/akik a jelenlegi eszközökre és életünkre vetítik rá az újgenerációs hálózat sajátosságait. Ebben a formában valóban semmi értelme nincsen, vagy legalábbis nem jelent érdemi előrelépést, inkább csak finomhangolás lenne. De az 5G-t egyáltalán nem a jelenlegi életvitelünkhöz fejlesztik.

A laborokban javában tesztelt technológiának alapvetően két fontos előnye van, melyek közül ismertebb a sebesség. Míg a jelenlegi 4G/LTE hálózat 150 Mbps (elméleti) sebességre képes, az LTE-Advanced pedig 300 Mbps-re növeli. A Huawei várakozásai szerint az 5G ez utóbbi százszorosát hozza majd. A gyakorlatban ez azt is jelentheti, hogy bárhol is tartózkodjunk a mobilszolgáltatók 5G-s lefedettségi területén, egy Full HD felbontású mozifilmet alig néhány másodperc alatt le lehet tölteni, de a Trónok harca összesnek sem kell majd sokkal több. Már ha valaki egyáltalán le akarja majd tölteni: ilyen sebesség mellett a letöltés nélküli, streaming alapú nézés is élvezetes lesz. Olyannyira, hogy az üzleti felhasználók akár teljesértékű videokonferenciákat is tarthatnak majd, ahol minden szereplő Full HD vagy akár 4K minőségű élőképként kapcsolódik be a beszélgetésbe. Sőt, hozott egy sci-fi mozikba illő példát Roland Sladek, a Huawei nemzetközi médiakapcsolatokért felelős alelnöke: az 5G megnyitja a kaput a holografikus videótechnológia előtt is.

A valós időben látott és mozgó hologramok pedig nemcsak a vállalati távmegbeszélések közben teszik sokkal inkább érezhetővé a jelenlétet, hanem nélkülözhetetlen összetevők a telemedicina következő lépéséhez: a robotika fejlődését is hozzávéve, kényszerhelyzetben az orvosnak nem feltétlenül kell majd ott tartózkodnia, ahol az azonnali műtéti beavatkozást igénylő beteg van.

Hasonló mértékben van szükség az 5G-re a virtuális valóság elterjedésének is: egy ilyen vastag „csövön” már bőven átfér annyi adat, hogy mindenki által használatos valósággá váljon az a fajta virtuális valóság, amit már nagyon nehéz lesz megkülönböztetni az „igazitól”.

De a java csak ezután jön! A sebességnövekedésnél talán még fontosabb egy jóval kevesebbek által ismert tulajdonság, a válaszidő/késleltetés. Ez azt az időintervallumot jelöli, ami alatt egy adatcsomag a forrástól elér a címzetthez. Bár a torrentezéshez 1 másodperc is elég lehetne, a hálózati késleltetést ennek ezredrészében, milliszekundumban szokás megadni. A 4G hálózatoknál például 50 ms-os késleltetéssel számolhatunk, ami szabad szemmel nézve elképesztően alacsonynak tűnik, de a Huaweinél egy látványos példával illusztrálták, hogy igazából rengeteg.

Mérvadó iparági szakemberek szerint a vezető nélküli autók piaci elterjedéséig alig egy évtizedünk van csak hátra, sőt a Mercedes már egy ilyesmi kamionnal is előrehaladott teszteket folytat. De képzeljük csak el, hogy egy ilyen, sofőr nélküli jármú 100 km/h-s sebességgel halad, amikor is fejlett érzékelői egy váratlan forgalmi eseményt észlelnek, például egymással szemben találja magát két autó, és egymással kommunikálva „le kell játszaniuk”, hogy melyikük merre tér ki. Egy 4G hálózaton kommunikáló, felhős környezetből irányított önvezető autó esetében az 50 ms-os válaszidő miatt a jármű az észlelés pontjához képest már 1,4 métert haladt előre, amikor beindul a fékezés vagy a kikerülés. Az Huawei várakozásai szerint 5G hálózat esetében mindössze 1 ms lesz a késleltetés: 1,4 méter helyett 3 centiméteren belül aktiválódik majd a baleset elkerüléséhez szükséges rendszer.

Míg a Huawei számításai szerint a hálózatra kapcsolt autók száma az 5G-korszakban 1,5 milliárd lehet, a vállalat további 2 milliárd ipari kapcsolattal és 1 milliárd okosmérővel számol. Ez utóbbi egyébként nemcsak arra jó, hogy az áramszolgáltató távolról is le tudja olvasni a SIM-kártyával futó villanyórát: a mérő köré intelligens szabályzórendszert kialakítva és az energiafogyasztást optimalizálva minden túlzás nélkül elképesztő mennyiségű energia (és pénz) spórolható. A Sydney-i operaház üzemeltetői például 62,5 százalékos megtakarítást értek el, ami nemcsak egy közintézmény léptékében számolva jelent sok pénzt: gondoljon csak bele mindenki abba, mennyi pénze maradna pluszban, ha áramszámlája közel kétharmadával csökkenne.

A dolgok jelenlegi állása szerint 2018-ban lesz valami az 5G-szabványból: az év elején Dél-Korea által szervezett téli olimpiai játékokon a rezidens KT Telecom szeretne egy próbahálózatot létrehozni Phjongcshangban, a szintén 2018-ban esedékes moszkvai foci-világbajnokság idejére pedig hasonlóra készül az orosz MegaFon szolgáltatónak beszállító Huawei. Az első kereskedelmi (azaz bárki által használható) 5G hálózatokat világszerte 2020-ban kapcsolhatják be.