Reprezentatív felmérésünk ugyan nincs a témában, de az internetszerte olvasható vélemények alapján az emberek többsége nem érti, hova a nagy rohanás. Minek a nyolcmagos processzor egy okostelefonba? Talán szebb lesz tőle az aktuális Angry Birds? És hát valljuk be, a 3G-s mobilnet bőven elég, a 4G már luxus. Igazából kinek van szüksége akkor az 5G-re? A fejlesztésre százmilliárd dolláros nagyságrendben költő Huawei shenzeni központjában járva megbizonyosodtunk róla: igazából mindenkinek.

Az 5G értékelésével kapcsolatos hibát általában ott/azok követik el, hogy/akik a jelenlegi eszközökre és életünkre vetítik rá az újgenerációs hálózat sajátosságait. Ebben a formában valóban semmi értelme nincsen, vagy legalábbis nem jelent érdemi előrelépést, inkább csak finomhangolás lenne. De az 5G-t egyáltalán nem a jelenlegi életvitelünkhöz fejlesztik.

A laborokban javában tesztelt technológiának alapvetően két fontos előnye van, melyek közül ismertebb a sebesség. Míg a jelenlegi 4G/LTE hálózat 150 Mbps (elméleti) sebességre képes, az LTE-Advanced pedig 300 Mbps-re növeli. A Huawei várakozásai szerint az 5G ez utóbbi százszorosát hozza majd. A gyakorlatban ez azt is jelentheti, hogy bárhol is tartózkodjunk a mobilszolgáltatók 5G-s lefedettségi területén, egy Full HD felbontású mozifilmet alig néhány másodperc alatt le lehet tölteni, de a Trónok harca összesnek sem kell majd sokkal több. Már ha valaki egyáltalán le akarja majd tölteni: ilyen sebesség mellett a letöltés nélküli, streaming alapú nézés is élvezetes lesz. Olyannyira, hogy az üzleti felhasználók akár teljesértékű videokonferenciákat is tarthatnak majd, ahol minden szereplő Full HD vagy akár 4K minőségű élőképként kapcsolódik be a beszélgetésbe. Sőt, hozott egy sci-fi mozikba illő példát Roland Sladek, a Huawei nemzetközi médiakapcsolatokért felelős alelnöke: az 5G megnyitja a kaput a holografikus videótechnológia előtt is.

A valós időben látott és mozgó hologramok pedig nemcsak a vállalati távmegbeszélések közben teszik sokkal inkább érezhetővé a jelenlétet, hanem nélkülözhetetlen összetevők a telemedicina következő lépéséhez: a robotika fejlődését is hozzávéve, kényszerhelyzetben az orvosnak nem feltétlenül kell majd ott tartózkodnia, ahol az azonnali műtéti beavatkozást igénylő beteg van.

Hasonló mértékben van szükség az 5G-re a virtuális valóság elterjedésének is: egy ilyen vastag „csövön” már bőven átfér annyi adat, hogy mindenki által használatos valósággá váljon az a fajta virtuális valóság, amit már nagyon nehéz lesz megkülönböztetni az „igazitól”.

De a java csak ezután jön! A sebességnövekedésnél talán még fontosabb egy jóval kevesebbek által ismert tulajdonság, a válaszidő/késleltetés. Ez azt az időintervallumot jelöli, ami alatt egy adatcsomag a forrástól elér a címzetthez. Bár a torrentezéshez 1 másodperc is elég lehetne, a hálózati késleltetést ennek ezredrészében, milliszekundumban szokás megadni. A 4G hálózatoknál például 50 ms-os késleltetéssel számolhatunk, ami szabad szemmel nézve elképesztően alacsonynak tűnik, de a Huaweinél egy látványos példával illusztrálták, hogy igazából rengeteg.

Mérvadó iparági szakemberek szerint a vezető nélküli autók piaci elterjedéséig alig egy évtizedünk van csak hátra, sőt a Mercedes már egy ilyesmi kamionnal is előrehaladott teszteket folytat. De képzeljük csak el, hogy egy ilyen, sofőr nélküli jármú 100 km/h-s sebességgel halad, amikor is fejlett érzékelői egy váratlan forgalmi eseményt észlelnek, például egymással szemben találja magát két autó, és egymással kommunikálva „le kell játszaniuk”, hogy melyikük merre tér ki. Egy 4G hálózaton kommunikáló, felhős környezetből irányított önvezető autó esetében az 50 ms-os válaszidő miatt a jármű az észlelés pontjához képest már 1,4 métert haladt előre, amikor beindul a fékezés vagy a kikerülés. Az Huawei várakozásai szerint 5G hálózat esetében mindössze 1 ms lesz a késleltetés: 1,4 méter helyett 3 centiméteren belül aktiválódik majd a baleset elkerüléséhez szükséges rendszer.

Míg a Huawei számításai szerint a hálózatra kapcsolt autók száma az 5G-korszakban 1,5 milliárd lehet, a vállalat további 2 milliárd ipari kapcsolattal és 1 milliárd okosmérővel számol. Ez utóbbi egyébként nemcsak arra jó, hogy az áramszolgáltató távolról is le tudja olvasni a SIM-kártyával futó villanyórát: a mérő köré intelligens szabályzórendszert kialakítva és az energiafogyasztást optimalizálva minden túlzás nélkül elképesztő mennyiségű energia (és pénz) spórolható. A Sydney-i operaház üzemeltetői például 62,5 százalékos megtakarítást értek el, ami nemcsak egy közintézmény léptékében számolva jelent sok pénzt: gondoljon csak bele mindenki abba, mennyi pénze maradna pluszban, ha áramszámlája közel kétharmadával csökkenne.

A dolgok jelenlegi állása szerint 2018-ban lesz valami az 5G-szabványból: az év elején Dél-Korea által szervezett téli olimpiai játékokon a rezidens KT Telecom szeretne egy próbahálózatot létrehozni Phjongcshangban, a szintén 2018-ban esedékes moszkvai foci-világbajnokság idejére pedig hasonlóra készül az orosz MegaFon szolgáltatónak beszállító Huawei. Az első kereskedelmi (azaz bárki által használható) 5G hálózatokat világszerte 2020-ban kapcsolhatják be.