Megszűnik az adósságkezelés Miskolcon, változik a segélyezés
Több, a települések hatáskörébe rendelt támogatási forma viszont továbbra is megmarad Miskolcon.
A MIHŐ az elmúlt két évben 2700 családon tudott részletfizetési akciójával segíteni. A számlákkal elmaradók egy év alatt fizethették vissza elmaradásukat, de nagyobb tartozás esetén akár 2 évig törleszthetnek. Ilyenkor a tárgyhavi csekk mellett egy másik csekket is be kellett fizetni.
– Ügyfélkapcsolati partnereink személyre szabottan tájékoztatják a rászorulókat, akik valamilyen tartozásba estek, hogy milyen lehetőségeik vannak. Kapcsolódunk ahhoz az új programhoz, amit az önkormányzat indít, tájékoztatjuk a fogyasztókat, hogy milyen lehetőségeket vehetnek igénybe – mondja Móricz József, a MIHŐ Kft. stratégiai igazgatója.
Márciustól változik a segélyezés rendszere. A lakásfenntartási támogatást kizárólag a fűtési kiadásokhoz, például a MIHŐ-számlák rendezéséhez lehet majd felhasználni. Az 5400 forintot csak azok kaphatják, akik lakásban és nem egyéb helyiségben élnek. Ezzel párhuzamosan megszűnik viszont az adósságkezelési szolgáltatás. Ez körülbelül 500 családot érint. Az önkormányzat illetékese szerint nem minden esetben érte el a kellő célt a korábbi támogatási rendszer.
– Vagy azért nem, mert olyan sok volt a kintlévősége a családoknak, hogy ez nem segített, vagy azért, mert nem rendelkeztek elég jövedelemmel ahhoz, hogy végigvigyék ezt a programot és sok esetben bedőlt a program. Illetve tapasztaltuk, hogy visszaéltek vele, összegyűjtöttek 6 havi tartozást, azért, hogy bekerülhessenek ebbe a támogatási rendszerbe – mondja a döntés hátteréről Kublik Ferencné Ildikó, a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociális Osztályának csoportvezetője.
Az új szociális rendszerről még februárban döntött a közgyűlés. Kiss János alpolgármester akkor elmondta: véget vetnek a segély- és gettókultúrának.
– Nem azokat fogjuk támogatni a rendelkezésre álló forrásokból, akik nem tettek a városért semmit, akik alapvetően a város erőforrásait vették igénybe anélkül, hogy a közös kalapba betettek volna valamit. Hanem azt mondtuk, a Salkaházi-programmal az új szociális támogatási rendszer keretében azokat az embereket, azokat a nyugdíjasokat kívánjuk támogatni, akik egész életükben a városért dolgoztak – tette hozzá az alpolgármester.
Mennyit költ Miskolc idén szociális támogatásokra, arról a márciusi közgyűlés dönt majd a költségvetés tárgyalásakor.
Jönnek-mennek az áruházak Miskolcon
Magyarországon 8 városban, köztük Miskolcon is hirdet állásokat a főként ruhákat és háztartási eszközöket forgalmazó cégcsoport.
A hazai áruházak térképe idén tehát tovább változik. A Baumax tavasszal – a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva – mind a 14 hazai áruházát bezárja. A telephelyek ingatlanjait egy bútorlánc veszi át és hasznosítja a tovább. A Tesco korábban 11 üzlete bezárását jelentette be, (Borsod-Abaúj-Zemplén megyét ez nem érinti). A nyár végéig – a veszteséges szolgáltatások leépítése mellett – további 31 áruháztól válna meg az üzletlánc.
Fidesz: történelmi jelentőségű az új segélyezési rendszer
A lakókat ellenőrizték a rendészek és az áramszolgáltató munkatársai a Bábonyibércen kedden reggel. Vizsgálták, hogy az ott élők jogosan tartózkodnak e a házban, így a személyi igazolványt, lakcímkártyát is ellenőrizték.
Az összevont hatósági ellenőrzések 2011 óta tartanak Miskolcon. Többek között azért, hogy kiszűrjék azokat, akik jogosulatlanul laknak az ingatlanokban, nem fizetnek a szolgáltatásokért, illegálisan vesznek fel segélyeket. Ezen szeretne változtatni a városvezetés.
A márciustól bevezetendő új segélyezési rendszer szigorúbb lesz. A Fidesz szerint az új rendszer a továbbiakban nem támogatja azt, hogy azok, akinek nincs munkája, és nem is akarnak dolgozni segélyekből éljék le az életüket.
– Nem túlzás történelmi jelentőségűnek nyilvánítani ezt a változtatást, hiszen a továbbiakban mindenképpen a rászorultság fog dönteni arról, hogy ki milyen típusú települési támogatáshoz juthat hozzá – mondta Soós Attila, a Fidesz-KDNP frakció szóvivője,
A központosított segélyezési endszerben a rászorulók egyrészt az államtól kapnak segítséget, a települések további támogatásokat nyújthatnak.
Ilyen támogatások Miskolcon: a gyermekek étkeztetése, a helyi közlekedés támogatása, a továbbtanulási támogatás, a lakhatási támogatás, a gyógyszertámogatás.
Miskolcon a tervek szerint az ilyen jellegű kiadásokra szánt összeg a márciusban közgyűlés elé kerülő költségvetési tervezetben nem csökken majd a tavalyihoz képest. A frakció-szóvivő hozzátette, hogy Miskolcon nem jár majd minden alanyi jogon.
– Ne legyen Miskolc a szociálpolitikai turizmusnak a célpontja – mondta Soós Attila. – Ne legyen az, hogy tömegesen ide települjenek az emberek, kifejezetten kihasználva a segélyezési és támogatási rendszerünknek azon gyenge pontjait, amelyek lehetővé tették, hogy ők munka nélkül, nem rászorultsággal, segélyekhez jussanak több jogcímen.
A rászorulóknak azt tanácsolják, hogy az új segélyezési rendszerrel kapcsolatban személyesen keressék fel a kormányablakokat. A települési támogatásokról az önkormányzatok szociális osztályain adnak bővebb felvilágosítást.
Érdemelvű szociális támogatási rendszer bevezetését szorgalmazza a Jobbik
– A Fidesz jobbikosként kommunikál – jelentette ki Jakab Péter az új segélyezési rendszer kapcsán. Az önkormányzati képviselő szerint eddig is ki lehetett volna szűrni a segélyre érdemteleneket a szociális juttatások rendszeréből. A politikus hozzátette, hogy Miskolcon az elmúlt években olyan ingatlanokra is adtak segélyt, ami nem minősül lakásnak. A Jobbik a segélyek kifizetését a lakókörnyezet rendben tartásához és munkához kötné. Vágó Sebestyén, a párt országgyűlési képviselője szerint pontrendszer alapján kellene elbírálni, hogy kik kaphatnak segélyt.
– Ha valaki a lakókörnyezetét, lakását nem tartja rendben, alapvető higiéniai feltételeknek nem felel meg, el lehet képzelni, közterületen hogy viselkedik. Elengedhetetlen egy olyan szigorú pontrendszer, ami a szubjektumot kizárja, és objektív mérőszámok alapján lehet döntést hozni – mondta Vágó Sebestyén, a Jobbik parlamenti képviselője.
A hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek
A 2006-os repülőgép baleset nyomai. Az erdőben kopjafák, a lezuhant gép utasainak fényképeivel. A szerencsétlenség helyszínén emlékművet és kopjafákat emeltek az áldozatok emlékére. A helyszínre a szlovák államfő és hadügyminiszter is ellátogatott.
A Hejcén emelt emlékműnél rendezett kegyeleti megemlékezésen Andrej Kiska, Szlovákia köztársasági elnöke elmondta: azok a nők és férfiak, akik a Borsó-hegyen életüket vesztették, olyan foglalkozást választottak, amely egyúttal hivatás is, a hazájukat szolgálták.
– Ugyanúgy, ahogy ezek a katonák a hazát szolgálták, most rajtunk a sor, hogy ők is büszkék legyenek hazájukra. Az életnek, még ha néha olyan rövid is, akkor van értelme, ha az üzenete és gondolata tovább él. Ez adja az élet és a halál értelmét is – tette hozzá Andrej Kiska.
A 2006-os légi katasztrófa áldozataira emlékezve Szőke László külügyi igazgató beszédében hangsúlyozta: az áldozatok nemcsak maguk miatt születtek, utalva ezzel a katonák hivatására.
– Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. A bajtársak, akikre ma emlékezünk, eleget tettek ennek a parancsnak. Jó ügyet szolgáltak, jó lélekkel, tisztességgel. Nyugodjanak békében – mondta Szőke László.
Bajtársak, rokonok, magyar és szlovák szervezetek képviselői és hejceiek jöttek, egy-egy szál virággal vagy mécsessel emlékezni. A katasztrófa egyetlen túlélője a balesetkor 27 éves Martin Farkas, aki a repülő hátsó részében utazott.
– Megtettem mindent annak érdekében, hogy ne változzon meg az életem. Hogy az értékeim ugyanazok maradjanak, hogy ugyanolyan optimista maradjak, mint azelőtt. Azt sajnálom nagyon, hogy akik nem élték túl, ők nem tudták megélni és megvalósítani azt, amit még életükben elterveztek – mondja Martin Farkas.
A lezuhant repülő Pristinából Kassára tartott, amikor letért az előre kijelölt útvonalról, és 3 kilométerre a határtól, Hejce és Telkibánya között a 700 méter magas Borsó-hegynek ütközött. Szlovákia történetének legsúlyosabb légi balesete negyvenkét halálos áldozatot követelt.
Áramlopás az Avason, intézkedik a MIK
Az áramlopást a Jobbik miskolci frakcióvezetője szerint a házban élők jelezték. Jakab Péter a helyszínen rendőrt hívott, az intézkedést kamerával rögzítette. A felvételen látni, hogy a rendőröknek ajtót nyitnak. A lakásban ég a villany, Jakab Péter szerint egy extra méretű laptévé is üzemelt. Az ajtót nyitó férfi elmondja: ők nem nyúltak a villanyszekrényhez.
Azt, hogy valami nincs rendben a vezetékekkel a rendőr a rádióján lejelenti a felvételen, eszerint tévé, villany megy a lakásban, viszont villanyórájuk nincs. A plomba el van szakítva, a villanyóra helye le volt plombálva, mögötte össze vannak kötve a vezetékek.
A képviselő szerint a rendbontókat azonnal el kellene távolítani nemcsak az Avasról, de a városból is, és szerinte még akkor sem teszik ki őket a lakásokból, ha rendeletet sértenek.
A jobbikos politikus kijelentését a Miskolci Ingatlankezelő cáfolta. Kijelentették: minden olyan bérlőnek megszüntetik a jogviszonyát, aki megsérti a rendeletet. Az adott önkormányzati lakásból is menniük kell a bérlőknek.
– Az érintett lakás bérlőinek jogviszonya tavaly november 22-én jogerős bírói ítélettel megszűnt. A bíróság ezután 6 hónapot adott a volt bérlőnek a lakás kiürítésére. Az ítélet alapján a volt bérlő ez év májusáig köteles a lakást elhagyni, a lakóval szemben ez után lehet végrehajtási eljárást kezdeményezni – tájékoztatott Pásztor Imre, a Miskolc Holding Zrt. kommunikációs vezetője.
A Miskolci Ingatlankezelő közleményében azt írja, az áramlopásokra vonatkozó bejelentésekre azonnal reagálnak. Ebben az esetben is megteszik a szükséges lépéseket.
Reagált a Városháza, közleményükben kijelentik: valótlanságokat állított Jakab Péter önkormányzati képviselő az Avason razziázott a Jobbik címmel tartott sajtótájékoztatóján, amikor kijelentette, úgynevezett „fészekrakók” lopják az áramot az avasi lakótelep egyik lakásában, ami a MIK Zrt. tulajdonában van. Leszögezik: a „fészekrakó” ügyben érintettek nem juthatnak önkormányzati bérlakáshoz Miskolcon!
Valószínűleg az áramlopás korábbi bejelentéséről félretájékoztatták a képviselőt, így sajnos rajta keresztül a közvéleményt is, áll közleményükben, a MIK Zrt.-hez ugyanis ilyen ügyben a társasházból nem érkezett bejelentés.
Megerősítik: áramlopás bejelentésekor, a konkrét cím ismeretében, minden esetben intézkednek a lakás bérlőjével és használójával szemben, így lesz ez most is – illetve. hogy a szóban forgó lakás bérlőjének jogviszonya 2014. november 22-én jogerősen megszűnt, a lakást májusig kell elhagynia. Hozzáteszik: ha kiderül, hogy a bérlő esetleg másnak adta ki az önkormányzati lakást, eljárást indítanak ellene.
Sok volt a baleset a hétvégi ónos eső miatt
Csak az ónos eső napján a megyében az átlagos 4 baleset helyett 26 történt, ebből 4 személyi sérüléses volt. Jégpáncél borította az utakat, emiatt sok volt a gyalogosbaleset is. A megyei kórház traumatológiai osztályán az esetek száma a napi átlagos 160 fölé emelkedett. Főleg csukló- és bokatörések miatt, de több közlekedési balesetről is beszámoltak.
– Az M3-on történt balesetből nem kaptunk sérültet, de volt Tiszaújváros környékén is, ahol sérült volt, egy fiatal hölgy kétoldali kulcscsonttöréssel, akinek a műtétét tervezzük – mondta el Kazacsay Ferenc, a megyei kórház traumatológiai osztályának osztályvezető főorvosa.
A csúszóssá vált utak miatt a miskolci utcákat nyolc géppel szórták péntek este. A főbb utak este 10 órára lettek járhatóak.
A Városgazda március 15-ig hóügyeletet tart, ilyenkor – ahogy pénteken is –, az időjárás-előrejelzés, a meteorológiai szolgálat és a diszpécserközpont jelzései alapján rendeleik el az utak szórását.
Kisközösségek alakultak Lyukóban
Már betonpályán focizhatnak a gyerekek Lyukóban, a pálya fél éve készült el. Korábban, ha pályán akarták rúgni a labdát, messzire kellett menniük. Tóth Mihály elmondta: szombaton, ha focizni akartak menni, akkor vagy az Avasra mentek, vagy az iskolához, vagy „fel a rétre mifelénk”.
Most már nem kell messzire menni. A pálya annak a kétéves programnak az eredménye, amit Lyukóvölgyben szervezett az önkormányzat, egy szakképző intézet és egy alapítvány. A pályát a betonozó képzésben részvevők építették.
Szombaton az adventi készülődés lázában égtek a lyukói közösségi házban. Többek között itt voltak a képzések és a hétvégi programok is. Most éppen adventi koszorút készítettek, de korábban sport- és kézműves foglalkozások voltak itt, a résztvevőknek egy egész receptkönyvet is megtanítottak.
Mézesné Szilágyi Zsuzsanna kiemelte, nagyon sokat tanultak egymástól, sok jót, és egy erős közösség alakult ki a programnak köszönhetően, ami emeli, színesebbé teszi Lyukót. „Nem igaz az, hogy fekete folt Lyukó. Igenis színes. Vannak rossz dolgok is, de nagyon sok jó dolog is van”, fogalmazott.
A helyi zenekar is fellépett a szombati ünnepségen. Az LY16 a helyi buszjáratról kapta a nevét. Tagjai szintén az itteni foglalkozásokra jártak. Budainé Rontó Karolina elmesélte, hogy először tanulni jött ide. Kompetenciaképzésre jelentkezett, aztán egyszer csak jött az ötlet, hogy zenekart alapítanak.
A szervezők a legnagyobb eredménynek azt tartják, hogy sikerült a helyiekből kisközösségeket szervezni. Létrejött egy zenekar, valamint egy asszonyoknak és egy kamaszoknak indított klub is működik. Kovács Kamilla, a Lyukói Komplex Telepprogram szakmai vezetője kiemelte: az itt élők képesek lettek egymás támogatására, ki tudtak nyílni, felismerték, hogy vannak problémáik, de közösen meg tudják oldani azokat.
– Van anyukánk, aki egyedül neveli a gyerekeit. Sikerült elhelyezkednie, 3 műszakban dolgozik a Boschban. Egy másik anyuka, aki 3 gyereket nevel, még otthon, ő vigyáz a kisfiára, amíg dolgozik – mondta a szakmai vezető.
A kétéves projektet az önkormányzat, a Türr István Képzőintézet és a Regionális Civil Központ Alapítvány közösen szervezte, összesen 143 millió forint uniós támogatással. A résztvevők bíznak abban, hogy jövőre is lesz majd ehhez hasonló program.
(külső képünk a lyukói nyári tábor ideje alatt készült. Minap-archív Fotó: Mocsári L.)
Átadták az arnóti címerparkot
A címereket ábrázoló fafaragást Csöbör Katalin és Török Dezső leplezte le pénteken. A fafaragáson a község, a megye, az ország és az unió jelképei láthatók egymás mellett. Az arnóti alkotás elkészítésében helyi közmunkások is részt vettek. A település polgármestere szerint ez azt igazolja, hogy ők is hasznos tagjai a társadalomnak, és képesek maradandót alkotni.
Üveges István úgy fogalmazott, igaz, hogy kellett hozzá egy ötlet és egy testületi döntés, de kellett a közmunkáltatás és a járási Munkaügyi Központ támogatása is. És kellettek hozzá – fűzte hozzá az arnóti polgármester – olyan mesteremberek, mint Mantlik József helyi mester és a szakmunkások, akik szépen elkészítették az emlékművet.
Arnót címerében a hullámos vonal a Sajó-folyó közelségére, a pajzs kék-vörös színei és a sas pedig a Rákócziakra utal. A megyei közgyűlés elnöke szerint a címerpark nemcsak egy szép művészeti alkotás, hanem az itt élőknek hagyományait és múltját is jelenti. Török Dezső hozzátette: a kezdeményezés, amely révén megszületett a címerpark, jól értelmezhető, világos útmutatás: azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne.
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő szerint a műalkotás egyben köszönetnyilvánítást is jelent.
– 2004 óta európai uniós támogatások által fejlődhet a település. Jól tudjuk, hogy Magyarország és Keletközép-Európa sok állama projektjeinek szinte 90 százaléka ilyen forrásokból valósul meg. Természetesen be is fizetünk, de pályázatok útján juthatunk fejlesztésekhez – fűzte hozzá az országgyűlési képviselő.
A címerpark mellett a községben egy másik címer és egy országtérkép is készült, szintén közmunkások közreműködésével.
Börtön az egykori hevesi bűnügyi osztályvezetőnek
A vesztegetést a hamisító ügyvédje segítette, aki korábban szintén bűnügyi osztályvezető volt. A korrupt ex-rendőröket végül a bélyeghamisító buktatta le.
Egymillió forintot kért S. Csaba H. Tibortól – azt állította, hogy több ügyésszel és bíróval is jóban van és el tudja intézni, hogy a bíróság enyhítsen bélyeghamisítás miatt kiszabott büntetésén. Az ügyész több mint 20 percig olvasta a vádiratot.
A vádlottak bűnügyi osztályvezetők voltak Heves megyében. Egyikük később ügyvéd lett, rajta keresztül jutott el a bélyeghamisító az akkor még bűnügyi osztályvezetőként dolgozó másik vádlotthoz. A nyomozóból lett ügyvéd volt a bélyeghamisító jogi képviselője. A korrupt rendőröket végül a hamisító buktatta le, miután átadta a rendőrnek az ügyészség által biztosított csapdapénzt. Ezt hangfelvétel is bizonyítja. Bár valódi vesztegetés nem történt és a pénz nem jutott el a hamisító ügyében eljáró személyekhez, a vádlottak azt a látszatot keltették, hogy hivatalos személyt vesztegetnek meg.
A Horváth Mária vezette bírói tanács S. Csaba elsőrendű vádlottat 6 év szabadságvesztésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre és mellékbüntetésként 6 év közügyektől való eltiltásra ítélte. A másodrendű vádlott pedig 2 év, szintén letöltendő börtönbüntetést kapott. Azt, hogy mindketten 20 éves rendőri múlttal rendelkeznek, a bíróság súlyosbító körülményként értékelte, ezt a bíró azzal indokolta, hogy tettükkel rontják az igazságszolgáltatás megítélését. Az elítéltek védői felmentéséért fellebbeztek. Az elsőrendű vádlott ellen előzetes letartóztatást rendeltek el.
