- Azt mondta nyitóbeszédében, hogy ez a rendezvény sokat jelent a magyar pálinka számára. Miért?

- Ez egy nagy seregszemle. Ahogy itt beszélgettem a szervezőkkel, ez nemzetközi mércével mérve is komoly megmérettetése azoknak a pálinkáknak, amelyeket ide behoztak a főzőik. A minőséget tekintve is olyanok kerültek a legszűkebb kalapba, amely főzetek megállnák a világ bármely piacán a versenyt. Azt gondolom, erre büszkék lehetünk. Az elmúlt 25 évben sok minden rossz dolog történt velünk, sok fél sikernek lehettünk a részesei és van egy-két olyan dolog, ami vitán felülállóan száz százalékosan sikernek tekinthető. A borágazatunk mellett a pálinkafőzés tudományának újra felfedezése is ezek közé tartozik. 2002-2003 után indult újra meg a minőségi pálinkafőzés nagyobb mennyiségben, kereskedelmi méretekben Magyarországon. Beszélgettünk itt barátokkal, résztvevőkkel, hogy ilyen fajta sokszínűségre, választékgazdagság sehol nem leltünk csak Magyarországon.

- Van fejlődés ezek szerint a minőség téren, de mi a helyzet a mennyiséggel és a házi pálinkafőzéssel? Elégedett a mostani szabályozással?

- A mostani szabályokkal csak félig vagyok elégedett, tekintettel arra, hogy mint az közismert, - főleg az illetékesek, a pálinkát főzők és főzetők körében - hogy amint szabadabb főzési szabályokat vezettünk be, – amit aztán az EU felülbírált – így egy kicsit korlátozni kellett magunkat. Azért ez is jobb helyzet, mint ami volt korábban, amit a rendszerváltozás előttről örököltünk, amikor egy szigorú, tiltott kategóriába esett a pálinkafőzés. Ezen változtattunk és a magyar igényeknek, fogyasztásnak az a mennyisége, amit szabadon lehet főzni, az a megítélésem szerint megfelel. Ha abban gondolkodunk,  hogy a magyar pálinkát hogyan tudnánk exportcikké tenni, akkor megint az elmúlt fél óra beszélgetéseire hivatkozom, ez részben marketing kérdése, részben pedig, amit előnyként említettem, vagyis szinte minden gyümölcsből főzhetnek az országban pálinkát. Ez a kereskedelem szempontjából inkább hátrány, mert abban a világpiaci versenyben, amiben helyt kell állni, az lenne a jó, ha egy márkát, egyfajta pálinkát tudnánk nagyobb mennyiségben előállítani. De mivel én csak fogyasztója vagyok a pálinkának, nem termelője, ez legyen azoknak a kellemes gondja, akik azzal foglalkoznak.

- Ha már kereskedelemről van szó. Várható-e valamilyen változás az alkoholkereskedelemben?

-  Én nem tudok semmilyen olyan változtatásról, amit a kormány ebben a pillanatban tervez. Megítélésem szerint az alkoholkereskedelem magyarországi szabályzása ebben a pillanatban kielégítő. Ha a kérdés esetleg arra irányult, hogy a dohánytermékek kereskedelméhez képest az alkohol termékek kereskedelmét is lehetne tovább szűkíteni, ami egyébként számos uniós országban létező gyakorlat, - vagyis csak speciális boltokban lehet alkoholterméket kapni, különös tekintettel az égetett szeszekre - annak érdekében, hogy a fiatalokat még jobban meg tudjuk óvni a fiatalkori alkoholizálástól. Ez ugyan fölvetődött, de egyelőre nem tudok olyan tervekről, amelyek ebbe az irányba mutatnának. Azt gondolom, egy értelmes társadalmi vitát kellene lebonyolítani és ennek az eredményét meg kellene várni, mielőtt bármilyen jogszabály változtatásba belefogunk.

Forgalomtól függően, az autósok szerint akár több mint 10 percet is nyerhet az, aki ezen az úton kerüli meg a várost.

„Voltam már a miskolci elkerülőn, ami Miskolc belvárosát elkerüli, és szerintem jó dolog, mert gyorsabban lehet rajta haladni.”- mondja egy autós – véleménye szerint 10 percet nyerhetünk az új út használatával.

Az új utat egyre többen használják. Miskolc főépítésze szerint ez nemcsak azért jó, mert az autósok időt takaríthatnak meg, hanem azért is, mert az tehermentesíti Miskolc belvárosát.

„4-5 ezer gépkocsit terhelte az elmúlt időszakban a Szentpéteri kapu forgalmát, ennek jelentős része mára átkerült a 26-os útra„– vélekedett  Rostás László, Miskolc főépítésze. Miskolc

A 14 milliárd forintból épített út árvízvédelmi gátként is szolgál. A fő cél viszont a közlekedés felgyorsítása volt.

Arról hogy pontosan hogyan változott a közlekedés az északi elkerülő út megépülésével, hivatalos statisztika egyelőre még nem készült. A magyar közút tájékoztatása szerint az ezzel kapcsolatos forgalomszámlálás jövő tavasszal kezdődik és egy év múlva, októberre várható az eredménye. Vagyis akkor derül majd, hogy valóban kevesebb autó megy-e keresztül Miskolc belvárosán.

    A Csanyik-völgyi erdei iskolában nyílt napot tartottak nemrégiben, ahol egyebek mellett a fafaragással, kosárfonással ismerkedhettek meg az iskoláscsoportok, de volt állat- és növénybemutató is. A csanyik-völgyi erdei iskola már 10 éve várja és tanítja a gyerekeket, hogy lássák is azt, amiről az iskolában tanulnak. Rencsiné Ágh Márta, az Északerdő Zrt. humánpolitikai osztályvezetője elmondta, főleg a városi gyerekek számára nyújt élményt az állatok közelsége, ami itt biztosított. Vaddisznókat láthatnak, kecskét, tyúkot, baromfiféléket, de lovaglásra is van lehetőség.

Képgaléria: Végh Csaba

Az erdőknek és a bennük növekvő fáknak fontos gazdasági szerepük is van. Az építőiparnak is fontos alapanyag, és sokan fűtenek még mindig fával. A II. világháború óta tartó tudatos fásítási programnak köszönhetően a korábbi 11 százalékról mára már 22 százalékra nőtt az erdős részek aránya, így már több mint 2 millió hektárt borít erdőség.

Papp Gyula, az Északerdő erdészeti vezérigazgató-helyettese ismertette, a jelenlegi 2014-20-as vidékfejlesztési programban, EU-s pénzekből körülbelül 100 millió eurót irányoztak előre erdősítésre.

– Amennyiben ezt sikerül elérni, 30-40 ezer hektárral nőhet Magyarország erdős területe a következő 5-6 évben – emelte ki.

Az évfordulón részt vett Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A kormány szerint az erdőgazdálkodás lehet Magyarország egyik fontos kitörési pontja. Az erdők hete országos programsorozatban a hazai erdők szerepével és állatvilágával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

   A tűzben meghajlott, majd leszakadt az épület tetőszerkezete, a csarnokban tárolt virágok, koszorúk és kaspók elégtek, a csomagolóanyagok szinte mind elolvadtak, és az irodából sem maradt semmi.

Az épület fő falai az előzetes statikai vélemény szerint nem sérültek. A csarnok többi részét viszont bontani és cserélni kell. A kár több mint 150 millió forint. A szomszédos üvegház megmenekült a tűztől, és a főépület egy része is sértetlen maradt.

Bernáth László tulajdonos a Miskolc Televíziónak elmondta, egy-két héten belül az árukészletet részben tudják pótolni, és októberre, majd a mindenszenteki hónapra már várják a vevőket.

– Kérjük is őket a támogatásra, mert így talán újra tudjuk építeni, amit korábban létrehoztunk – fogalmazott a tulajdonos.

A lángoló épület oltásához több Miskolc környéki városból is tűzoltókat vezényeltek. A főépület nagy része viszont teljesen kiégett. A tulajdonos szerint a tüzet valószínűleg az egyik, a virágok hűtésére használt láda elektromos meghibásodása okozhatta. A Miskolc Televízió is megkereste a tűzoltókat, hogy szerintük miért égett le az épület. A katasztrófavédelem szóvivőjétől viszont egyelőre csak annyit sikerült megtudni, hogy a tűzvizsgálati eljárás még tart. Dojcsák Dávid elmondta, erre legkésőbb 45 napot kell várni, aztán derülhet majd ki hogy miért égett le a nagykereskedés.

A tulajdonos elmondta, hogy kiáll az alkalmazottak mellett és senkit sem bocsátanak el. A kereskedés a fóliasátorban és a főépület egy részében folytatódik, ami pedig leégett, azt újraépítik.

A szárazság a szőlőn is meglátszik, van ahol hűtőkamrákban hűtik a délután leszedett és felforrósodott szőlőszemeket. A gazdák továbbra is esőre és hűvösebb időre várnak, az idei aszúsodás ugyanis még egyáltalán nem indult el.

A szőlőfürt már a ládába kerültek Tarcalon, ahol sosem indult még ilyen korán a szüret. A nyár forró volt és megdőlt a forró napok számának a rekordja. Amíg 1946-ban 10 olyan nap volt, amikor 35 foknál melegebb volt, idén már 16 alkalommal volt ekkora hőség, ez pedig a szőlőn is látszik. Vannak tőkék ahol az érés már néhány hete megállt.

Szinte még véget sem ért a nyár, az 55 hektáros birtokon a muskotályt már leszedték, a furmintot pedig már szüretelik. A meleget a gombák sem bírják, ezért a termés egészséges, a cukorfoka pedig már augusztus végén a szeptember véginek felelt meg, a mennyiség viszont kevesebb.

"Mindenképen kevesebb termés lesz. Látszik hogy a bogyók kisebbek a szokásosnál, az úgynevezett lényeredék, tehát 1kg szőlőből hány dl must lesz az alacsony. Tehát valószínű, hogy az átlagos terméstől el fog maradni 10-20 százalékkal. Ez táblánként és fajtánként változhat, hisz vannak táblák ahol jobb a vízellátottság, de biztos hogy egyelőre valamivel kevesebb. " - mondta Kovács Tibor , a Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok, birtokigazgatója.

Szárazjéggel hűtik a présgépben lévő folyadékot, a hőség miatt pedig a délután leszedett szőlőt is hűteni kell, a fürtök ebbe a hűtőkonténerbe kerülnek. A meleg mellett a szárazság is gondot okoz. Idén alig esett eső a tokaji borvidéken. Szeptemberig az átlagos 400 mm helyett, alig 200 mm csapadék hullott.

" a termelők leginkább esőre, párás időre várnak hogy megkezdődjön a rothadás és az aszúsodás. A cukorfokok elérték azt, hogy a kereskedőház – aki oda fogja eladni a szőlőt – kb. 200 forintos felvásárlási árat el fognak érni. Nagyon egészséges egyébként a szőlő, de ha aszúsodás lenne, magasabb árat is tudnának realizálni." - mondta Bihari Zoltán, a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. 

A tőkék egyelőre bírják, de ha nem lesz elegendő őszi és téli csapadék, az a jövő évi termést tönkreteheti, de az idei szőlőnek is nagyon hiányzik már az eső.

2 millió 700 ezer forint, svájci frank alapon, 10 éves futamidővel. A pénzből Zoltánék egy autót vásároltak. A hitelt még mindig nyögik, a törlesztésből még két év van hátra. A családapa azt mondja: ahol tudnak, spórolnak, hogy maradjon pénzük a törlesztő részletre. Hogy mennyibe fog kerülni végül a tiszalúci család autója, azt ki sem merik már számolni.

A szerződés megkötésekor 35-37 ezer forintos összeggel számoltunk, de már jó pár éve ilyen hatvanezerrel fizetjük. A legmagasabb törlesztő részlet, ha jól emlékszem olyan 70 ezer forint körül volt  - mondja Kónya Zoltán.

A lakáshitelek után, rövidesen kezdődhet az autóhitelek forintosítása is. A bankszövetség szerint ezzel a bankok és az ügyfelek is ól járnak. Az elmúlt időszakban erről több minisztériummal és a jegybankkal is egyeztettek.

Előrehaladottak ezek a megoldáskeresések nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség sajtószóvivője. Kidolgozásra került egy olyan szakmai javaslatcsomag, ami megalapozott banki oldalról és figyelembe vette az EBRD megállapodást is. Úgyhogy ez a javaslatcsomag hamarosan a kormány elé kerül beterjesztésre – tette hozzá.

Hogy mikor és milyen árfolyamon forintosíthatják a deviza alapú gépjárműhiteleket, arról várhatóan még az augusztusi kormányülésen döntenek majd.  

  A berzéki háziorvos a sajóhídvégi és még több más település orvosa is egyben. Nála tele volt a váró kora délután. Mivel ritkábban van itt az orvos, a tömeg is nagyobb. Az előző háziorvos, miután befejezte a munkát, két évig próbálta eladni praxisát, de az senkinek sem kellett, így az önkormányzat kapta meg. Nehezen, de végül sikerült orvost találni, akit az állam a berzéki és a szomszédos sajóhídvégi önkormányzaton keresztül fizet ki. A rendelési idő viszont így a felére esett vissza, az orvos a településeken 2-2 napot dolgozik.

Az alig 1000 lelkes borsodi Berzék polgármestere szerint a térségben már ez is nagy eredménynek számít. Farkas László úgy fogalmazott: sajnos Berzék is elmondhatja, hogy egyetlen berzéki unokája végzett most az orvostudományi egyetemen, de azonnal az USA-ban kezdte meg a munkaviszonyát.

– A fiatal, angolul jól beszélő orvosok elmennek, az egzisztenciával rendelkező orvosok pedig nem biztos, hogy az ilyen borsodi kisfalvakat akarják megcélozni – fogalmazott a polgármester.

Az orvos nélkül maradt településeken segítene az OEP idei pályázata. Az országban 300, Borsodban 34 ilyen praxis van. A pályázat lényege, hogy az orvosok 6-tól 10 millió forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha 4 évig vállalják a munkát a nehéz helyzetbe került körzetekben.

Dr. Asztalos Ágnes megyei tisztifőorvos elmondta, az OEP honlapon mindent meg lehet találni, magát a pályázatot is az OEP részére kell benyújtani. A legfontosabb, hogy hosszabb ideig rendelkezzen majd az a körzet orvossal, legalább 4 évig ott kell majd dolgoznia a pályázónak. A remények szerint úgy be tud illeszkedni, megtalálja majd a helyét, hogy továbbra is ott kíván majd dolgozni.

A háziorvosi praxisok betöltésére kiírt pályázatra októberig lehet jelentkezni. A tavalyi, hasonló pályázat eredményeképpen 413 millió forintból 38 háziorvosi szolgálatot sikerült betölteni.

A gyár terveiről és a sikeres gyártósorról a részlegvezető beszélt. Az úgynevezett: KaiZen verseny lényege az volt, hogy a gyártás során jelentkező problémát úgy próbálják megoldani, hogy az ne ismétlődjön meg. Ezt segítette az úgynevezett Lean-szemlélet, aminek a lényege az, hogy megpróbálják csökkenteni a veszteségeket, minél kevesebb felesleges anyagot használnak és takarékoskodnak a rendelkezésre álló gyárterülettel.

„Egy nagyon fontos dolog volt, hogy tudtuk integrálni az akkumulátor gyártást ebbe a gyártósorba. Eddig ezt külön, egy külön gyártósoron gyártottuk. Ez azt jelentette, hogy külön helyet foglaltunk le, külön készleteket tartottunk fent félkész akkumulátoroknak, ezt be tudtuk integrálni ide, ebbe a gyártósorba, ezzel helyet és költséget tudtunk nyerni. ” – mondta Varga Gábor, a Robert Bosch Power Tool Kft. gyártási részlegvezetője.

A részleg vezetője hozzátette, hogy az elismerés az egész csapatnak köszönhető, a verseny ugyanis csoportos problémamegoldásról szólt. A gyártás ésszerűsítésével és egy új beszállítási módszerrel pedig sikerült csökkenteni a csomagolási területet, ami több millió forintos megtakarítást jelent.