Fotó: Juhász Ákos

– „Mondom mindenki elmegy innen! Menjen innen! Menjen innen! Menjen innen!" – kiabálta a szervező, kevés eredménnyel.

Az emberek törték, taposták egymást a csokitojásokért a virágóránál. Eredetileg ezer éhező gyereket akartak itt megebédeltetni. Az akciót a Gyermekétkeztetési Alapítvány kezdeményezte, de a programot gyakorlatilag az önkormányzattal akarta megszerveztetni.

–  Nekünk kellett volna odaszervezni a gyerekeket, nekünk kellett volna megszervezni a terület biztosítását, az önkénteseket. Ilyenkor felmerül a kérdés, mit tett volna az, aki megkért erre minket? De volt ennél egy súlyosabb körülmény is. Online videó közvetítést szerettek volna a térről. Azt gondolom, hogy a szegénységet online adáson keresztül bemutatni több mint, hogyan is fogalmazzak... Nem lehet, nem szabad – foglalta össze az alapítvány kéréseit Kriza Ákos polgármester.

Kriza Ákos elmondta, azért mondott nemet a felkérésre, mert a szegénység nem médiaheck.

Az ételosztás mégis megszervezték. Facebook csoportok, de az alapítvány is megjelent a téren. Tartós élelmiszert és édességet osztottak cigány kisebbségi vezetők és politikusok segítségével. A szervezetlen tömeg törte taposta egymást a csomagokért.

Többen is üres kézzel mentek haza. A csomagokat ugyanis már a meghirdetett kezdés előtt szétkapkodták. De volt olyan is akadt aki 4-5 adományt is begyűjtött.

–  Ha van aki szervezi nagyon ráférne. Itt nagyon sok szegény ember van, aki keveset eszik és nem jut neki úgyhogy az jó lenne, de a polgármester is úgy nyilatkozott hogy hozzájárul, de máskép kell elkezdeni – vélekedett Suga István.

A botrányosra sikerült ételosztáson a tömeg szinte letarolta a teret. A frissen ültetett rózsákat is kitaposták. A polgármester azt mondta ez is azt bizonyítja, hogy ilyen akciót csak felelősséggel lehet szervezni. Ha ilyenre kérik ahhoz ő is bármikor partner lesz. Kriza Ákos hozzátette, hogy a szegénység, a gyermekétkeztetés szakmai kérdés, és nem az ételosztást kifogásolta, hanem az alapítvány által kért média felhajtást.

Miskolc egyébként évente 400 millió forintot költ a rászoruló gyerekekre. Ezernél több óvodás, több mint háromezer kisiskolás, a középiskolásokkal együtt pedig csaknem 5900 gyermek kap hétköznaponként ingyen vagy fél áron ételt az önkormányzati óvodákban, iskolákban.

Életkép Lyukóban: egy megbontott ház darabjai; a nagyobb köveket otthagyták, amit azonban lehetett, elvittek. Az udvaron szemét, az egykori ház teteje pedig már meg sincs. Környékbeli gyerekeket ellenőriztek a rendészek a csütörtöki bejárás alkalmával. A fiúk azt mondták, a ház a családjuké és takarítani jöttek, mert valakik beköltöztek és tönkretették.

Valakik, valahonnan idejöttek, valahogy beköltöztek, a ház tönkrement, az átmeneti lakók pedig továbbálltak – nagyjából így foglalható össze a lyukóbányai városrész problémája. Az út szélén műanyag kosár, benne fém alkatrészek, mintha csak szüretelni ment volna vele valaki. Van olyan ház, ami úgy néz ki, mintha félbe vágták volna.

Korom Ferenc és szomszédja már több mint 20 éve él itt. Egész nap itt vannak, így az ő portájukhoz nem nyúlnak a betolakodók. Azt mondja, a gondok 5-6 éve kezdődtek.

– Szólni nem igen érdemes. Nem akarom mondani, hogy milyen jelzőket használnak, de megesik, hogy késsel fenyegetőznek. Teljesen normális, rendes volt a környék. Négy család ide jött, egy év alatt ez lett belőle – panaszkodott a férfi.

A rendészek ma ismét Lyukóban razziáztak. Több mint 130 házat ellenőriztek, 8 emberről kiderült, hogy nem tudja igazolni, mit keres a házban, és több mint 30 szemetes portát is feljegyeztek. Az önkormányzati rendészet most a helyrajzi számok alapján feltérképezi a környéket és megkeresik az ingatlanok gazdáit.

Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet közterület-felügyeleti és rendészeti vezetője ismertette: igyekeznek a helyszínen megoldani a problémát. Amennyiben beazonosítható az ingatlan tulajdonosa – fűzte hozzá –, egy azonnali kötelezéssel próbálnak rendet tenni, amennyiben nem, levél vagy átirat formájában élnek a tulajdonosok felé.

Hollósy András kedden azt nyilatkozta, hogy a Fidesz-KDNP tervei szerint Miskolc lenne az első megyei jogú város, ahol bevezetnék a seriff-rendszert. Ezzel minden választókerület saját közösségi rendészt kapna, ezzel pedig tovább javulhatnak a bűnügyi statisztikák. A Fidesz-KDNP miskolci képviselőcsoportjának szóvivője akkor úgy fogalmazott: mind a 20 önkormányzati választókörzetben lenne egy olyan rendész, akit közvetlenül el tudnának érni a polgárok.

Miskolc közgyűlése márciusban szavazta meg a város történetének legnagyobb közbiztonsági csomagját. A rendészet költségvetését például 430 millió forintról 650 millióra emelik, a létszámot pedig 20 fővel bővítik.

A városvezetés továbbfejlesztené az önkormányzati rendészeti rendszert. A rendészet és a rendőrségi járőrszolgálat, az összevont hatósági ellenőrzések, valamint a képviselői konzultáció tapasztalatainak összegzése ezekben a napokban zajlik.

Hollósy András szerint az egyeztetések eredményei azt mutatják, hogy a lakosok igénylik a közvetlen kapcsolatot a rendészekkel. A Fidesz-KDNP miskolci képviselőcsoportjának szóvivője keddi sajtótájékoztatóján elmondta: egy úgynevezett seriff-rendszer bevezetésére tettek javaslatot. E szerint mind a 20 önkormányzati választókörzetben lenne egy olyan rendész, akit közvetlenül elérhetnének a polgárok.

Miskolcon a közterületi kiemelt bűncselekmények száma 42 százalékkal csökkent az elmúlt 4 évben. A városvezetés szerint tovább kell haladni az úton, ezért csaknem a felével megemelik a rendészet költségvetését: 2015-re 430 millió helyett 650 millió forintból gazdálkodhat a szervezet. Ez szintén szükséges ahhoz, hogy a 20 miskolci választókerület saját rendészt kaphasson. Erről Kiss János még a márciusi közgyűlés előtt beszélt.

– Azt várjuk, hogy egy bizalmi kapcsolat alakuljon ki a közösségi rendészet és a lakosság között, hogy az információáramlás gyorsabb legyen. A lakosságnak azt kell éreznie, hogy ha rendészeti javaslata van vagy beavatkozást kér, akkor az nem vész el a bürokratikus rendszerben – fogalmazott korábban az alpolgármester.

A közösségi rendész a tervek szerint bármikor elérhető lenne, így gyorsabban tudna beavatkozni probléma esetén. A seriff-rendszernek nevezett rendészeti fejlesztésről az áprilisi közgyűlés dönt majd.

Még tavaly döntöttek az Alap létrehozásából, amiből a fészekrakók által lepusztított lépcsőházak felújítását támogatják. 61 lépcsőház pályázott. 

Az itt élők azt mondják: a legtöbb gondot a hajléktalanok okozzák. Egy lakórészt rendeztek be a villanyóráknál, még egy konnektort is bekötöttek, valószínűleg illegálisan. A másik irányban bűz és szemét minden mennyiségben.

A lépcsőházon látszik, hogy ezek már régi problémák. Az általunk megkérdezett lakók azt mondták: tudnak a bajokról, de eddig nem tettek ellene. A felsőruzsini bérházban fészekrakók is laktak. Ma már csak egy ilyen család él itt. A többi lakó szerint ők még mindig gondot okoznak.

Azt mondják, hogy hangosak és a közüzemi díjakkal is tartoznak. A Jobbik megosztott egy videót, amelyen látszik: jelzésük után azonnal ki is ment a felsőruzsini házhoz az önkormányzati rendészet és a lift gépházába  költözött hajléktalant el is küldték.

A Jobbik sajtótájékoztatót tartott a felsőruzsini ház előtt. Azt mondják, az Otthonvédelmi Alap feleslegesen kidobott pénz. Ebben a bérházban  például csaknem 3 millió forintért lefestették a lépcsőházat és kicserélték a bejárati ajtót, a beköltözött hajléktalanok miatt azonban lakhatatlan a ház. 

Jakab Péter szerint rendteremtésre van szükség.

"Nem PR intézkedésekre és pótcselekvésekre van szükség hanem mindenek előtt rendteremtésre, amit csak nagyon szigorú és következetes hatósági munkával lehet véghez vinni. Ha ez nincs meg, akkor költhetünk mi milliókat az Otthonvédelmi Alapból tisztasági festésre." - mondta Jakab Péter, a Jobbik önkormányzati képviselője.

- Az Otthonvédelmi Alap  61 lépcsőházban biztosította annak a lehetőségét hogy felújítása megtörténjen. 115 millió forintot szánt erre az önkormányzat, hogy a költségvetéséből ezt biztosítsa. A Felsőruzsin 4-ben az ajtó nem volt zárható, ezért költözhettek be hajléktalanok - mondta Schweickhardt Gyula, polgármesteri biztos. 

Az Otthonvédelmi Alapra azok a lakóközösségek pályázhattak, ahol korábban fészekrakók laktak. Tavaly július végéig 61 pályázat érkezett az önkormányzathoz. A lépcsőházakat 115 millió forintból újítják fel. Az érintett lakótömbben a munkát elvégezték, a műszaki átadás-átvétel jelenleg is zajlik. Ha az véget ér, minden lakónak lesz kulcsa a bejárati ajtóhoz, amit be is tudnak majd zárni. Így nem mehetnek oda be illetéktelenek.

25,6 milliárd bevétellel és ugyanennyi kiadással számol idén a költségvetési terv. Tavaly ez 34 milliárd volt. Azóta a szociális feladatok egy része a járási hivatalhoz került, így ez a kiadás 1, 3 milliárd forinttal, 3,8 milliárdra csökken, továbbá a 2014-es költségvetésben még szerepelt csaknem 1,4 milliárd forint adósságszolgálati kiadás is, az adósságkonszolidációval ez 200 millióra csökkent.

Az előterjesztés szerint 127 millióval fordíthat többet a város a közbiztonsággal kapcsolatos kiadásokra, többek között a Miskolci Önkormányzati Rendészet tavalyi és idei bővítése miatt. 

De több pénz juthat idén Miskolcon az oktatásra is. A költségvetési tervezet itt 78 millió forinttal számol többel mint tavaly. 

Továbbá kulturális, közművelődési és művészeti kiadásokra is többet költhetne a város. Ezekre 131 millió forinttal juthat több pénz 2015-ben.   

Továbbá: tartalékképzésre 550 milliót, adósságszolgálatra 199 milliót, városüzemeltetésre 3,3 milliárd, felhalmozási kiadásokra pedig 3 milliárd forintot különítenének el.

A költségvetési tervezet számol a nyugdíjasokat támogató Salkaházi Sára program folytatásával, Miskolc 650 éves jubileumi rendezvénysorozatával és Miskolctapolca gyógyhellyé nyilvánítására tervezett összegekkel is.  A város idei költségvetéséről a közgyűlés március 12-én tárgyal majd.

Tanácstalan emberek sora a Buda-Cash Brókerház tulajdonosi köréhez tartozó ÉRB bankcsoport miskolci fiókjánál. A képek még február végén készültek. A várakozók ott tudták meg, hogy maximum 60 ezer forintot vehetnek fel. A megélhetésre és a számlák kifizetésére ez persze kevés, ezért több közüzemi szolgáltató is segített a pórul járt ügyfeleknek.

Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. sajtószóvivője elmondta, Miskolcon és környékén az ügy párszáz fogyasztót érinthet. Hozzátette, 10-15 fogyasztó már kérte a segítségüket, olyanok, akik korábban csoportos banki átutalással egyenlítették ki a számláikat. Ők azt kérték, hogy csekket küldjenek számukra, ez megtörtént.
– Egyetlen olyan nem lakossági fogyasztó volt, aki 30 napos fizetési haladékot kért, amit természetesen azonnal biztosítottunk számára – mondta a szóvivő.

A Buda-Cash ügy miatt további szolgáltatók is könnyítéseket vezettek be. Az ÉMÁSZ esetén például azoknak az ügyfeleknek, akiknek a DRB bankcsoportnál ragadt a pénzük és maximum 60 ezer forintot tudtak kivenni és ezt igazolják, nekik könnyítéseket alkalmaznak majd. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kérhetnek részletfizetési lehetőséget valamint halasztást is. Az áramot egyébként 60 nap elteltével kapcsolják ki nem fizetés esetén, vagyis aki előreláthatólag ennyi ideig nem tud elegendő pénzhez jutni, annak érdemes minél hamarabb felkeresnie az ügyfélszolgálatot.

Úgy tudjuk, a Buda-Cash ügy több miskolci károsultjának is problémát okoz a különböző helyi adók befizetése. Az önkormányzat ezért nekik is segít majd, hogy hogyan, arról szerdán adnak tájékoztatást.

A Számozott utcák egyik bérlő családja 8 éve lakik itt. Kevés pénzből élnek, de ha marad a hónap végére, valamit mindig csinosítanak a lakáson. A bérleti szerződésük viszont lejárt. Már megkapták a MIK levelét, hogy nem hosszabbítják meg.

A családnak 5 hónapja maradt arra, hogy új otthont találjon. Összesen hatan élnek a 36 négyzetméteres bérlakásban a Hetedik utcában, havonta 5700 forint lakbért fizetnek. A szülők a Városgazda Kft.-nél dolgoznak, a gyerekek iskolába járnak. Tartozásuk nincs, viszont egyelőre nem tudják, mi lesz, ha innen menniük kell. Ha pályázhatnak új lakásra, azt mondják, biztos beadják majd a kérelmet.

–  Hogyha lehet, állunk elébe! – mondta Mida Rita. – De ha nem, akkor ne tudom mi lesz a négy kiskorúval, kicsik mind. Az nem fordul meg a fejükben, hogy az ő gyereküknek van hová lefeküdni, az enyémnek viszont nem lesz?

Vannak, akik már elmentek a Számozott utcákból, sokan még nem tudják, hogyan és merre tovább. Többek között rajtuk is segíthet a lakáscélú rendelet módosítása. 

Soós Attila szerint a nyomortelepek megszüntetése továbbra az egyik legfontosabb célja a városvezetésnek. Azok ugyanis a bűnözés melegágyának számítanak, közegészségügyileg kockázatosak és sok a köztartozást felhalmozó lakó. A frakció-szóvivő elmondta: a nyomortelepeken nem hosszabbítják meg a bérleti szerződéseket, azok a lakók viszont, akikkel nincs baj, pályázhatnak majd új bérlakásra.

– A lehetőséget ugyanakkor biztosítani kell azoknak az embertársainknak, akik egyébként ezeket a lakásokat rendben tartották, köztartozásuk nincsen, és próbálnak önhibájukon kívül ebből a helyzetből kitörni, ezt a támogatást megadjuk, pályázhatnak más lakásra, és azt gondolom igen jó eséllyel nyerni is fognak –  nyilatkozta Soós Attila, a Fidesz-KDNP frakció-szóvivője.

Úgy tudjuk, legalább olyan komfortfokozatú lakást biztosítana a MIK a nyomortelepekről kiköltözőknek, mint amilyenben korábban éltek. A lakáscélú rendelet módosításáról a közgyűlés csütörtökön tárgyal majd.

Éppen helyszíneltek a rendőrök az egyik miskolci hétvégi háznál. Valakik leverték a lakatot és megpróbáltak bejutni a házba. Sokan azért látogatnak ki hétközben is a telekre, hogy megnézzék, minden rendben van-e. A kiskert tulajdonosok jelezték a rendészetnek is, hogy ismeretlen embereket látnak a környéken. Kovács László Csaba a Miskolci Önkormányzati rendészet vezetője ezt nagyon hasznosnak tartja, hiszen ilyenkor célzottan tudják ellenőrzés alá azokat az ingatlanokat, ahol feltételezhető az illegális beköltözés, vagy betőrés.

Szemétlerakás és szabálytalanul tartott kutyák – ezek is gyakori problémák a Bodó tető és Lyukóvölgy közötti kiskertes övezetben.  Az ellenőrzésen Miskolc alpolgármestere is részt vett. Kiss János elmondta, hogy 2015 a rendészet éve lesz. Minden választókerületnek saját közösségi rendésze lesz, ha a közgyűlés megszavazza ezt az előterjesztést.  

– Lemásoljuk a rendőrség közösségi programját –tájékoztatott az alpolgármester. – Ez azt jelentené, hogy 20 választókerület van Miskolcon, minden kerültben lenne egy fix közösségi rendész, aki az adott kerületet alaposan ismerné, és napi szinten tartaná a kapcsolatot az ott élőkkel. Ettől azt várjuk, hogy bizalmi kapcsolat alakuljon ki, és az információáramlás is gyors legyen. 

Ehhez újabb 20 rendészt vennének fel. Erről, és az újabb térfigyelő kamerákat  kihelyezéséről a március 5-i közgyűlésen döntenek. Kiss János hozzátette azt is: a cél, hogy a városban ne érezhessék magukat biztonságban az illegális beköltözők, a fatolvajok illetve a betörők. 

A legtöbb kérdés az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer bevezetése kapcsán hangzott el a megyei agrárium szakmai napján.

– Nem tudom, hogy kell majd használni. Aratáskor például, ha elkezdjük a terményszállítást hogy akkor kell-e és milyen távolságokra kell használni. Úgy hallottam, hogy kisebb távra nem kell, mert a súlyt és az értékhatárt nem tudjuk még aratáskor megmondani – mondta Lengyel Béla.

A nemzetgazdasági tárca közlése szerint a szakma véleményének figyelembe vételével  könnyítéseket és egyszerűsítéseket is eredményez a múlt heti jogszabály-módosítás.  A földtörvény szigorítása, illetve a hazai szabályozás célja, hogy a termőföldet nemzeti tulajdonban tartsák. Ezt már a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője mondta. Andréka Tamás hozzátette, földet így csak olyan személy szerezhet, aki tényelegesen földműveléssel foglalkozik, de ez csak egy módja a telekspekulációk megelőzésének.

– Amikor valaki földet vásárol, akkor egyidejűleg kötelezettséget kell vállalnia, hogy a földet ő maga fogja megművelni – hangsúlyozta Andréka Tamás főosztályvezető.

A törvény célja hogy megvédje azokat a magyarokat akik a mezőgazdaságból élnek. Ezt már Szinay Attila mondta az agrárfórumon. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a brüsszeli egyeztetések során továbbra is a hazai földtörvényben foglaltakat fogják képviselni, finomítások viszont várhatók.

– Most például a zártkerti ingatlanok esetében történt egy jogszabály módosítás – emelte ki Szinay Attila, a Földművelésügyi Minisztérium jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára.– A kormány előtt most is van egy jogszabálytervezet, amely szerint a zártkerteknek – ez jellemzően hétvégi kerteket jelent – könnyebb lesz az adásvételük, legalábbis egy időre kikerülnek a szigorúbb szabályozás alól.

Szinay Attila hozzátette: a gazdaság fejlődése érdekében – a sikeres Vas megyei mintaprogram után – a kormány országos szintre terjeszti ki az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére irányuló programot. Ez a tervek szerint a kormányzati ciklus végére befejeződhet.